Budapesti Hírlap, 1853. július (153-179. szám)
1853-07-01 / 153. szám
Pest, Péntek. Megjelenik ,e lap , hétfőt a a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Blüfizetési di] : Vidékre 1 félévre : 10 frt., ívnegyedre: 5 fr. 20 kr. A „Napi Tudósítóival együtt : félévre 12 frt, évnegyedre 6 frt 30 kr. Helyben félévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt. A „Napi Tudósitó ‘-val együtt» félévre 10 frt., év negyedre. 5 frt. A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszöriért pedig 4 kr. számíttatik. — Egyes szám 20 pkr. A „Budapesti Hírlap és melléklapja „Napi Tudósító“ előfizetési föltételei: A.) A „Budapesti Hírlap“ és „Napi Tudósító“ együtt: Helyben Budapesten (házhoz küklései) psrt. kr. Félévre..............................10 — Évnegyedre . 5 — Vidékre (postán) Félévre.........................13 — Évnegyedre .... 0 30 B) A ,„Budapesti Hírlap“ csak magára: Helyben Budapesten (házhoz küldéssel) pfrt ki Félévre . . . 8 Évnegyedre. .. 4 Vidékre (postán): Félévre . 10 Évnegyedre 5 30 C.) „Napi Tudósító“csak magára és itt helyben Budapesten (házhoz küldéssel): Félévre. ..... 3 pfrt. (E melléklapra évnegyedi előfizetés nem fogadtatik el.) Előfizethetni - helyben a lapkiadó hivatalában. Lukács László könyvnyomdájában Országút Kriewalderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-dik emeletben, vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazd levelük a czim lakhely, s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz vagy szerkesztőséghez utasitandók. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége, sajátkezű - legaláirt oklevél által, Russegger József cs. k míniszeri tanácsost, bánya-erdő- és jószágigazgatót, mint a.cs. austriai Leopoldrend lovagját, e rend szabályainak értelmében , az austriai birodalmi lovagrendbe legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. F. é. jun. 28 -án a bécsi cs. k. államnyomdában a birodalmi törvénylap XXXVI. darabja kiadatott és szétküldetett. Ugyanaz tartalmazza: 110. sz. a. a pénzügyministerium 1853. febr. 8-kai kibocsátványát a szegényi jog kiterjedése fölött vitás esetekben, s azon készpénzbeli kiadásokról melyek a tébolyodottak és kábák fölötti gondnokság, vagy nagykorúakká lett vagyontalan személyek fölötti gyámság elrendelésével öszszekötvék. 111. sz. a. a pénz és igazságügyi ministeriumoknak 1853. jun. 12-kei rendeletét, mely által több kétségek a 86. sz. hírod. törvénylap 1852. ápr. 2-kai rendeletének alkalmazása fölött, a jegyzőségi okmányokérti járulékokat illetőleg a lombardvelenczei királyságban, megoldatnak. 112. sz. a. a pénzügyministerium 1853. jun. 14- kei .kibocsátványát, az olajba rakott tinnhal vámkezelése iránt. 113. sz. a. a pénzügyministerium 1853. jun. 15- kei kibocsátványát, az alsó reál-iskolai vizsgálati bizonyítványok dijmentességét illetőleg. 114. sz. a. az igazságügyi ministerium 1853. jun. 18-kai rendeletét, mely által kijelentetik, miszerint a cs. k. rendőrségi hatóságok által eszközölt s ugyanazok által okmányozott kiegyenlítésekre, mint birósági kiegyenlítésekre, a minden koronaországban érvényes polgári perrendtartás értelmében, a törvényes végrehajtás megadandó. 115. sz. a. A külügyministerium 1853. jun.21-kei kibocsátványát a kölcsönös vagyonkiviteleknel szabad költözködésnek Austria s Württemberg közt kötött kiterjesztése fölött, úgyszintén a vagyonkivitelt illetőleg Magyar- Horvátország,Slavonia, Erdély s a szerb Vajdaság és temesi Bánságból ki és be. 116. sz. a. a vallás s közoktatási ministerium1853. jun. 21-kei kibocsátványát, mely által, egyetértésben a hadseregi főparancsnoksággal, a pyngelia megszüntetése közzé tétetik. 117. sz. a. a hadseregi főparancsnokság és a pénz- s belügyministeriumok 1853. jun. 25-kei rendeletét, a közvetlen adók behajtására alkalmazott katonai végrehajtási legénység járandóságait illetőleg. Ezen darabbal egyuttal az 1853. birod. térigazitása is kiadatik és szétküldetik. ■ Csütörtökön f. é. jun. 30-kán a budai cs. í. egyetemi nyomdában a magyarországi orsz. kormánylap XXI. darabja német egyedüli, valamint összes kettős kiadásokban, és pedig magyarszláv-román s rubén-német nyelveken kiadatott, is szétküldetett. Az első rész tartalmazza : 94. sz. a. az 1853-ki május 3-án kelt császári nyilt parancsot, melylyel az összes bírói hatóságok belszerkezete és ügyrendtartása iránt egy új törvény hirdettetik ki, s megállapittatik, hogy az Magyar-, Horvát- és Tótországban, a Szerbvajdaságban, a temesi Bánságban és Erdély nagyfejedelemségben 1853-ki július 1-jén, a többi koronaországokban pedig az ott újraszervezendő járási hivatalok (praeturák) s a többi bíróságok hatályosságával egyidejűleg lépenk alkalmazásba. A második rész magában foglalja : 43. sz. a. a hirdetést a cs. k. Főherczegségétől Magyarország hadi és polgári kormányzójától 1853-ki junius 6-káról , az érvényes zsidóházasságok kötéséhezi kellékek iránt. A „Gyöngy virág“ n vagy jelenetek és vázlatok a vándor ősök utódainak életéből. Beecher Stowe H. asszony, a „Tamás bátya kunyhója“ szerzője után angol eredetiből Sólom. Vándor ősök— hová levétek? A hullám, a mély áthozott, Még reng keblén a partöbölnek, És megtörik szétzúzva ott, Még reng,mint akkor, hogy vizének Habján Gyöngyvirág 2) hányatott. Midőn medrén hordva sötét vihart, Hétól fehérlett messzire a part. v I. Tim bátya. Ki hallotta hírét Newbury falunak, Uj Angliában ? 3) — Fogadni mernék , egyitek sem; mert ez azon félre eső helyek egyike volt, melyet) Kedves szolgálatot véltünk tenni a t. ez. olvasó közönségnek, midőn az ünnepelt írónő e jeles művét, mely egy igen érdekesbeszély-koszorut tartalmaz, tárczánk számára megszereztük. Ítészek véleménye szerint e füzet a gyöngéd és lelkes írónőt még több oldalúlag mutatja be, mint európai hírű „Tamás bátya“ czímű műve, melynek kitűzött politikai iránya és éles hatása sokkal több keserűséggel és elcsüggesztő fájdalommal nehezkedett a mélyérzésű iróna kedélyére, semhogy e tárgynál a műveket csak az látogat meg, kinek épen dolga van benne: egy zöld gödröcske, madárfészekként öt—hat magas halom közé szorítva, melyek feltartóztaták a szeleket s utasokat, minélfogva a kis helység oly „sui generis“, miként párja aligha volt a föld kerekén. A lakosok azon régi jóféle fajtabéliek valának, kik fő életeivül tartják szeszét vigasztaló égi mosolyával keresztülderenghetne. Nem úgy van ez e beszélyfüzérnél, melyet ragyogó talentumának legelső s legfriseb virágaiból font; itt az élet árnyoldalai az élet jóltevő napsugaraival vegyítve, nyommasztó hatás, helyett emelik a lelket, megvigasztalják az elkeseredő szívet, szóval benne a művés szét. balzsama mindenütt ott van, ahol a való rideg keze lebeket vág! Valamint az eredetiben, úgy, az áttételben is első helyen közöljük a „Tim bátya“ czímű beszélyt, ezt, ha olvasóink tetszését megnyerendi, időszakonkint, a többi beszély is követni fogja. A fordításra nézve gondoskodtunk s gondoskodni fogunk,, hogy a „Gyöngyvirág“ nyelvünkön ne legyeni exoticus növény. _ Szerk. ■2) Azon hajó neve, mely Észak-Amerikába a legelső telepítőket szállitá a 17-ik század első felében. ,3) Új - Anglia (Neu-England) neve alatt Massachusetts, Connecticut, New- Hampshire, és Rhode Island tartományokat értik. Az elsőhöz tartozott hajdan Maine tartomány is, múk előtt: ugyanazon helyen születni, nevelkedni, házasodni, kimúlni és temetkezni minden hozzátartozókkal együtt. Nem vala több ember, mint ház, s nem több ház, mint ember; nem lehete beteget, nem lehete halottat látni — legalább mig én ott mulattam. A benszülöttek addig vénültek, mig már tovább vénülni lehetlen, s akkor megálltak a vénülésben s ivadékról ivadékra ezen állapotban maradtak. Newbury külsőségein is a változhatlanság volt feltűnő. Itt egy vörös ház, amott egy barnult ház, az úttal szemben egy sárga ház, s köztük emitt egy megritkított rács vagy gazkerítés álla. A tiszteletes emitt lakott, és Mózes gazda amott lakott, Hart dékán pedig a domb alatt lakott, és Abihu Peter meg Nadab urak a keresztútnál laktak; az öreg Smith háza a templom mellett állt, továbbá Kamp Ebenezer suszternek boltja egyik oldalon, ezzel átellenben a másik oldalon Mozely Patientia divat - árukereskedése állt; az öreg Soran Comfort is itt lakott, kihez az egész helység vásárolni járt, és árult vala fejszéket, réz tőszüket, édes gyökeret, s tarka-barka kendőket s mindent a mit csak kigondolni lehet. Itt vala még a főpostahivatal is, hol csodásnál csodásabban egybehajtott, hajszra fölfelé irányzott irato s tesztivel lepecsételt leveleket lehetett látni, melyek a fenirt vagy fen nem irt család nevű Dolli-, Polli-, Péter- vagy Mózeseknek szólottak. A mi már a szokásokat, erkölcsöket, tudományt és művészeteket illeti: Newbury népe mindig délután háromkor indult ki s még alkony előtt tért haza a látogatásokból; mindig azon perezben hagyá el munkáját, melyben szombaton délután a nap lement; minden vasárnap elment templomba; volt egy iskolaháza, kiállítva minden rendszerinti hiányokkal; egymás közt szomszédi barátságban élt; szorgalmasan olvasá a maga Bibliáját, félte a maga Istenét, s beelégedett azzal, mié volt — mi elvégre is legjobb philosophia. Ez, és ilyen vala a helység, melybe Benton Jakab urnák berontása történt ezernyolczszáz — akár hányadik évben. E Jakab lesz a mi hősünk, ki nem csekély izgalmat idéze elő, amiről mindenki meggyőződhetett, ha az ő megérkezte utáni héten Newburyban vala. Jakab ur egy volt azon erőteljes és tevékeny yankeek*) közöl, kik a világban oly természetesen kerekednek fölül, mint dugacs a vizben. Nagy osztályrész juta neki azon nemzeties tulajdonból, mit oly helyesen neveznek ,,furfangosság“-nak, mely, mint mindenki tudja, abban áll, hogy az ember mindent bírjon tenni gyakorlás, mindent tudni tanulás nélkül, s nagyobb hasznot húzni mások tudatlanságából, mint más ház tudományából. Jakabnak ezen tulajdonaihoz eleven testi mozgékonyság, s szikrázó lelki vidorság vegyült, melyek, habár az egyesült államokban oly gyakran föltalálhatók, mint bármely más nemzetnél, — közönségesen nem számíttatnak népünk kiváló jellemvonásai közé. *) Yankee az amerikaiak átalánosan bevett neve. 153. nemhivatalos rész. PEST, julius 1. a . A május 1-én életbe lépett austr polgári törvénykönyv. in. 1. Azon rendkívüli fontosságú befolyás, melyet az uj austriai polgári codex behozatala Magyarország polgárjogi viszonyainak kifejlődésére s megalapítására gyakorlandó szükségessé teszi e tényre újólag áttérésünket, mint a minek hordereje nemcsak jogi, hanem politikai tekintetekben is megmérhetlen. De midőn e tényt, mint Magyarország újabb intézetei legüdvösebb s legfontosabbjainak egyikét úgy emeljük ki, nem akarjuk feledni a história érdemeit sem, — nem azt, mivel a régi kornak tartozunk. Magyarországnak kétségtelenül voltak mind a nemzetközi viszonyokban, mind a belállam életben fénypontjai — ez tagadhatlan. És azok közé tartozik a törvényalkotás , sőt a törvénykönyv szerkesztés felé való törekvés is. Ennek jelenségeit és tényeit feltalálhatjuk már több századok előtti korban. S ha Magyarország törvényei az időtől elmaradtak, az nem a törvények, de a törvényhozók hibája volt — kik az idővel előmenni nem akartak. Fennebbi állításunkról — a régi magyar törvényhozást illetőleg — elég tanúságot tehet az, mi eddig Magyarországban a törvények és törvénykezés fő — de korántsem egyedüli — forrásául szolgált, az u. n. Corpus Juris. Ennek tartalma szerint őseink már a XI. s XII. században terjedelmesen és rendszeresebben foglalkoztak a^törvényhozással—~—fi--— más kül törvénykezésből merítették is szabályaikat — mi azonban Európában általában gyakoroltatott. — A XIV. XV. s XVI. századokban még nagyobb tevékenységet és termékenységet találunk hazai törvényhozásunkban. • E korból két művet kell megemlítenünk, mert mindkettő a legrégibb codificationális törekvés gyümölcse. Mindkettő tanúság arra, miszerint Magyarország azon legrégibb államok közé tartozott, melyek a valódi törvénykönyv szerkesztésében is elsők voltak, mi tagadhatlanul, már nevezetes lépés a civilisatio felé. Egyik ezek közöl I. Mátyás 1486-ks törvénye, mely ,nagyobbnak is neveztetik. Ebben összefoglaltattak minden előbbi törvények ismételve, vagy igazítva és több újakkal is bővítve. Ezek mind egy egészet képező törvénykönyvvé állíttattak össze, mely mint valami codex egyedül szolgáljon a törvénykezés kimerítő forrásául, és pedig nemcsak jelenében, hanem jövőjében is — miért általa „perpetuum Regni decretum pro lege et jure scripto tenendum et duraturum et nevezettel illettetett. Magyarország tehát már a XV. századból mutathat fel a törvénykönyv-szerkesztésnek némi gépvimelyeka fegyverpéldányát. De ennél sokkal nagyobb a XVI. századbeli, melyet Werbőczy nyújt elénk „Hármas Törvénykönyvében“ mely magán mű ugyan, de a törvényhozás által is átvizsgáltatott, a megyéknek meg is küldetett, és azután a köz s általános használás által országos szokás és törvény erejére emeltetett. Az Opus Tripartitum kétségtelenül az európai codificatio legrégibb gyümölcsei s első kísérletei közé tartozik. A magyar törvényhozásnak tehát, midőn Verbőczyt s az egész Corpus Jurist mutathatja fel, tagadhatlan érdemei vannak. . jegyezzük meg jól: ez érdemek pusztán históriai érdemek. Ezen műveknek, melyek a legutóbbi időkig törvényes igazság forrásául szolgáltak — volt érdemük a Corvinok és Zápolyák háborgós századaiban — de nem többé a XIX-dikben. A Werbőczy és az egész Corpus Juris azon törvényekkel, melyeket őseink már Sz. István alatt elkezdtek alkotni, hasznosak, jók lehettek a középkorban, mely a könyvnyomtatást és gépvilágot nem ismerte — azon századokban, den őseink kizárólagos foglalkozását forgatás tévé. -Denniyek nem felelhetének meg többé napjaink szükségeinek, melyeket a nemzetgazdászati kifejlődés, kereskedelmi forgalom és szellemi emelkedés teremtettek. Ezek egy olyan életet szültek, mire még a XVII. és XVIII. századbeliek sem hozhattak törvényeket. ■ Magyarország törvényhozása, melyet Verbócz, és a Corpus Juris képviselt^a^közgy^gr nek üldözése, vallási türelmetlenség, és mi annak fő jellemvonását tette — a kirekesztő aristokratiai irány,—ezek voltak azon szellem kifolyásai, mik a mi Corpus Jurisunk törvényeiben is visszatükrödzenek. E szellemmel összeférhetlen századunk szelleme, és azon általános civilisatio, mely korunkat oly magasra emeli a lefolyt kor fölé. Azon nemzet, mely századunkban a középkor bilincseit lerázni nem akarja, mely, ugyszólva ma is a középkorban akarna élni, — az előhaladt európai államok közt nem foglalhat helyet. És Magyarországban minda mellett hogy a haladás sokat volt pengetve, a Corpus juristól feltételezett,abból folyó bilincsek a legújabb időkig őrizve s ápolva voltak. Az ezekből kibontakozás egy uj és nemesebb jogi élet megalapítása az uj austriai codex behozatalára, s igy uralkodó fels. Császárunk és Urunk számos népeit boldogító s dicső korára vala fentartva. A régi magyar törvényhozásnak kora és ér- Idemei tehát csak históriaiak, melyek napjainkra ki nem áradhatnak. Annak legfőbb jelleme a jogegyenlőség mellőzése és a jogbiztosság hiánya volt, mi korunk és haladásunk állásával össze nem fér. Ezekről jövő alkalommal. Julius 1-jén 1858.