Budapesti Hírlap, 1853. szeptember (204-230. szám)
1853-09-18 / 220. szám
ség adott alkalmat az úgynevezett ,,Kis-Tlikor“ szerzőjének, e gúnyolódó vers írására: Somot, almát, körtvét, a Somogyban ehetsz .— De a tudományban részt keveset vehetsz. Somogy egészen más most, mint ezelőtt csak két évtizeddel is volt. Az erdei tolvaj tanyák, szállások, csárdák, s hasonló fészkek majdnem mind kivesztek. A nomadikus élet felette meggyengült. A rengetegek részint vágott utakkal szeldeltetnek, részint kiirtatnak. A sötét őserdők, gabonatermő világos sík lappá változtattak. De e természeti világosság felett hasonlíthatlanul nagyszerűbb s dicsőbb azon szellemi világosság sugara, melyet a XIX-dik, sőt már a múlt század vége megyénkre lövellett. A halhatlan emlékű gr. Pestetich György Csurgón a protestánsoknak nemcsak hogy egy erős csinos emeletes iskolát építtetett 1796- ban , sőt ez idő óta a tanárokat s gymnasiumot, kegyes ajánlata szerint, évenként 350 v. forinttal, 14 pozsonyi mérő búzával, s 24 öl tűzifával segíti. Húsz évre a csurgói iskola építtetése után, 1816-ban Kaposvárott is építettek, a megye lelkes fiai, egy csinos emeletes gymnasiumot; elanynyira vetélkedve egymással, a vallás-felekezetességet nem ismerő nagylelkű adakozók, hogy e gymnasiumnak jelenleg, — mint hallom— 200.000 v forint tőkéje van. E két jeles gymnasium, — mint a csörgedező patak a fonnyadó virágok téveit — új színbe öltözteté megyénket. Kútfejének tiszta folyamán, a tudományos élet nem hervadandó virágai fakadoznak. E nagyszerű szellemi átváltozása megyénknek, a „Kis-Tükör,“ minket érdeklő gúnyos versének íróját e lényeges kiigazításra kényszeríti : Somot, almát, körtvét a Somogyban ehetsz . A tudományban is már elég részt vehetsz! A csurgói gymnasium, — melyet ez alkalommal a mélyen tisztelt közönséggel megismertetni , s hathatós pártfogásába ajánlani teljes bizodalommal bátorkodom, — a nagyobb iskolák szervezése szerint 4 osztályú algymnasiummá alakíttatott. — Kezdetben V. Csokonai Mihály volt egyik tanára; de csak kevés ideig; mert a helye s társaság változtatásban gyönyörködő lelke, fél év múlva, tőlünk más vidékre ragadó; igy kezdvén egy levelét, melyet hold. emlékű Sárközi Istvánnak , Bajomba irt: „Unom már Csurgót“ sat. A csurgói gymnasiumnak, hazánk egyéb kisebb iskolái felett, a taníttató szülőket illetőleg, különös feltűnő előnyei vannak. Ugyanis , ebben a tanulók hihetlen olcsón nyerik tápláltatásukat. 20 pengő forintért bent a gymnasiumban, kenyér reggelit, minden délben húslevest, vacsorát s szállást kapnak. — Négy szegény sorsú, de jó tanuló ifjú évenként 300 forintot isap a* 107_ nevezett Sárközi féle alapítványból, kiknek aztán csak 20 váltó forinttal kell pótolni évenkénti kosztdíjakat. — Ezenkívül szintén négy szegény sorsú ifjú a tanulók lakszobájának tisztogatásáért ingyen kosztot kap. Kik pedig gyermekeiknek kivűl a városon kívánnak kosztot fogadni, 150 — 175 v forinton bizonyosan kapnak, igen közel a gymnasiumhoz. — Említésre méltó a gymn. udvarán levő kút mely ritka jóságu vizéről nevezetessé lett. Ezen anyagi hasznon kivűl a tanítóknak fáradhatlan szorgalma, szelíd emberi bánása, a tanulóknak örömmel tapasztalt előmenetele, okos, értelmes feleleteik, mikről bennünket az aug. 9 — 10 napjain tartott szigorlat teljesen meggyőzött, még inkább ajánlja e gymnasiumot, a tisztelt közönség, főkép a szülők becses figyelmébe. — A szigorlaton e következő tudományokból feleltek a tanulók: Vallás, Latin nyelvészet, Magyarnyelvészet, Német nyelvészet, Számtan, Tértan, Természettan, Állatrajz, Növényrajz, Ásványrajz , Görögnyelvészet, Történet és Földrajz, Szépírás, Rajz, Énektan. — Feltűnő volt előttünk az Oken természeti képgyűjteményében mutatott ismeretek; nemkülönben Sydow igen nagy néma földábráin való jártasságuk; főképen az, hogy a vallástanból kivétel nélkül mindanynyian kitünően, értelemmel és szabatosan feleltek. — Az, hogy a tanulók száma jelenleg 40-re olvadt le, a közönség és szülők előtt ne legyen feltűnő,minthogy Csurgó hazánknak oly félreeső szögletében van, hogy ennek csupán északkeletről van vidéke , mely vidéken vannak azonban a kaposvári és gyönki gymnasiumok is. A gymnasium alaptőkéje jelenleg 21,970 v forint. A múlt évben az egyházaktól, lelkészektől és iskolatanítóktól jött be 2001. forint. Reményünk van, hogy azon elmaradt egyházak, melyek eddig részint tehetetlenségből, részint a szent ügy iránti hideg részvétlenségből adakozásaikkal elkéstek , azzal végképp elmaradni nem fognak. __Van a gymnasium csekély könyvtárában egy emlékezetes úgynevezett „Fekete-könyv,“ melybe a tanuló ifjak büntetését szokták régenten bejegyezgetni, most e könyv nyugalomba tétetvén, helyét egy „Album“ czimű váltotta fel. E díszes külsejű könyvbe iratnak mindazon pályadolgozatok, melyeket bizonyos kitűzött tárgyakról imak a tanulók. E pályadolgozatok legjelesbike két darab aranyat nyer, melyet a kanizsai ügyvéd Hegedűs Jósef úr szokott, nagylelkűleg ajándékozni. A legközelebbi Karthágó leírására kitűzött jutalom két egyforma jeles munka írói közt osztatott el, s mind a két mű az Albumba beíratott. Ez örömérzésre buzdító, lehetőleg hűn rajzolt képét csurgói iskolánknak, fájdalom egy gyász tudósítással kell kisérnem. A gymnasium egyik,mind tudományos készületére, mind ta PEST, sept. 16. (Hírlapi szemle) Az „A. Alig. Ztg“ September 9-diki számában „Austria és Németország a 11 . s a külföld irányában” felirat alatt egy czikket hoz, melyben bevezetésül fölemlíti a „Constitutionnel“ és a „Siécle“-nek, a brabanti hgnek Mária austriai főhgnevek egybekeléséről írt czikkeit, s állítja, mikép ez összeköttetés politikai fontossága nem kerülte el e lapok figyelmét. Az első, legalább is fölteszi Austriában azon vágyat, magát adandó alkalommal tőle elszakadt hajdani örökös tartományai birtokába helyezni; a másik ellenben kétségbe vonja Austria világhatalmi állásának súlyát.Hasonló nézeteknek Németországban is kell uralkodniok; csak ez magyarázza azt, hogy a sajtó egy része Angliától várta a török királynak német értelembeni megoldatását; mi hogy mily felfogásnál fogva történhetett, sokak előtt még sokáig megfoghatlan maradand. A „Köln. Zig“ végre magyarázatot adot. Ez azért vár mindent Angliától, mert elvileg semmi német érdek megőrzését nem akarja azon hatalomra bízni, mely állását a német szövetségben mint első német hatalom e lap és pártja ellenzése daczára oly fényes sikerrel visszafoglalta „Ámde, úgymond az „A. Alig. Zig“, a tényleges viszonyok mutatják, hogy sok kérdés, kivált külügyi német kérdések, nem nélkülözhetik Austria oltalmát, és hogy úgy, mint most, Angliához fordulni, valóban anynyit tesz, mint az emberi józan észt arczul csapni. Ily ár felette nagy a puszta következetességért. Vájjon Németország egy vagy két fő alatt érzi-e magát jobban, ezt fejtegetni 1848 és 49-ben igen fontos lehetett; azonban most semmituk ocol forog iba, miért kelljen nemzeti viszonyaink felfogásában a szakadást támogatnunk. A rajnai lap bizonyosan szintén átlátandja, hogy Austriával déli Németország legnagyobb részét feláldoznék. Vájjon nem a legbalgább-e oly hatalmas birodalmat mint Austria, és akkor, midőn Németországgal szorosabban mint valaha összeszövetkezett, újból elvileg elszakítani ? Az egy más monarchiába fektetett remények közöl csak csekély rész mehetett teljesedésbe. Austria ellenben sokkal többet tett mint mennyit reméltünk; a felülmúlt várakozások oly rokonszenveket keltenek, melyek ily mértékben azelőtt soha sem léteztek. 1853-ban Austria Németországra nézve mindenesetre a legnagyobb fontosságú. A „Köln. Zig“ felfogása a német viszonyokról talán több alapossággal bírna, ha megmutatná, hogy az austriai kormány elvileg más fejlődési utat követ, mint melyet a német nemzetnek természeténél fogva követnie kell, ha továbbá az austriai kormány csupán a belviszonyokat venné tekintetbe, s elvileg Németországtól eltérne. A rajnai lap maga is megvallja, hogy Austria történetében új phasis derült fel. Austria az utolsó tized tanulságait nem kevesbbé használta, mint Poroszország a jénai és auerstädti napokét. Azon rettenetes napok után a többi Németország úgy tekintett Poroszországra mint a „Köln, Zeitung“ most Austriára; mi reméljük, hogy a csalódás ez esetben ép oly nagy lesz, mint az elsőben volt. Stein és Hardenbergnek sem sikerült a számos visszaéléseket, az elavult formákat mind egy kézforgatással megszüntetni, s népbe s országba it élő szellemet lehelni; ehez erélyes emberek sok évi ernyedetlen munkássága kívántatik. Mi úgy hiszszük, hogy a rajnai lap is úgy mint mi meg van győződve, mikép a szabadság sokkal inkább alapszik a közigazgatásban mint az alkotmányban, mikép a forma még semmi biztosítékot sem nyújt arra nézve, hogy az állapotok a külső látszatnak megfeleljenek. Ha ez nem így lenne, ki fogná Angliát minta-államnak tartani? pedig a „Köln. Zig“ bizonyosan annak hiszi! Mi elismerjük , hogy egyes nagy alapigazságoknak kell képezniök minden józan politikai nézetnek alapját, de ezek kölcsönösen módosítják egymást, alig lehet föltétlenül egyik következéseit is követnünk,anélkül hogy a másikkal ellentmondásba ne jöjünk. Mindezen befolyások közt a legjobb utat követni, mely a közérdekeket leginkább előmozdítja, ez sokkal inkább függ a politikai tapintattól, mint a ragaszkodástól valamely elv merev következményeihez. Politikai életben nincsenek föltétlen igazságok. A „Köln. Zig“ csak két eseményt fontoljon meg. A legfontosabb , Austriának roppant fölemelkedése 1227 nári jeles működésére, főkép tanítványával való édesatyai szelíd bánására *) nézve, — jeles ifjú tanára, Mocsi Lajos, múlt aug. 4 estve, Csurgótól egy óra járásnyira egy malomgáthoz fürödni menvén, — bele halt. Másnap kifogatván, tanártársai kíséretében, Csurgóra vitetett, s a tisztikar, az egész város, tanártársai, s könyező tanítványból kisértetve nagy és szives részvét közt eltemettetett. — Az egyházi kormány, emlékét egy Mocsi nevű alapítvány létesítésével akarván örökilni, lelkes felszólítást intézett a közvizsgálaton jelen levőkhöz, mire hirtelen 40 írt. jött össze. Reméljük, hogy az esperesi, — ez ügyben kibocsátott — körlevélre számosan fognak e szent czélhoz járulni. — Nem hallgathatom el Vincze Sámuel,istvándi lelkésznek a természeti gyűjtemények szerzésére 10, a Mocsi alapítványra 5, ezentül a tanulóknak sajátkezüleg adott, bizonytalan mennyiségű szives segélyének megemlítését. — A tanév oct. 13-dik napján veszi kezdetét. r. 1. mintegy az örvény széléről , melyet a rajnai lap úgy mint sok mások számos okokból nem tartott volna lehetségesnek. A másik az, hogy azon hatalom, melytől a rajnai lap Európa nevében várta, hogy Oroszország irányában a keleti viszályban az eldöntő szerepet elvállalja, ezt ép úgy elutasító mint Francziaország, míg a mivelt államok érdekeinek megóvása, részint a dolgok természete által kényszerítve , részint önkénytesen, Austria kezébe esett s arra bízatott. Valóban mi egy theoria kedvéért nem áldozhatunk fel egy 120000 mfdnyi s 40 millió lakost számláló birodalmat , mely középkori kötelékeinek leverése után most jutott ereje teljes használatába, s a német államszövetség legfontosabb tagja.“ Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) September 18. * Lajos bajor herczeg ők fensége a fogadtatás felett, melyben Magyarországban, névszerint Budapesten részesült, igen nagy örömét fejezte ki, s Bécsbe visszatértekor teljes elismerését nyilvánította. * A „Wiener Zig“ Localblatt-jában olvassuk : „Egy porosz lap nemrégiben azt közölte, hogy Magyarországból ezer meg ezer kivándorló van útban Amerikába. E hír, mint biztosan állíthatjuk, egészen alaptalan, Magyarországban a kivándorlási esetek felette ritkán és csak egyenként fordulnak elő. Az illető czikk szerzőjének egyébiránt talán azon roszul érzett tény jutott tudomására, miszerint mint tudva van, az idén tavaszszal, a magyarországi éjszaki megyékből több száz tót vándorolt ki, s a kamarai jószágokon telepitvényi helyeket szereztek maguknak.“ * A f. é. oct. 20-tól nov. 15-kéig tartandó második országos terménykiállítás tárgyai a legközelebb megjelent programm szerint lesznek a) minden a mezőgazdaság, kertészet és erdészet által előállított növényi termény, a virágok kivételével , mindenféle gyümölcsfaj , különféle fajú szőlő, mindenféle kerti vélemény vagy zöldség, továbbá minden állati termény, az élő állatok kizárásával, minden gazdasági eszköz és gép, nemkülönben gazdasági ipartermény, mint péld lenkender, bor stb. Ide soroztatnak még a bányászati termékek s péld. ércznemek, kőszén, agyag, turfa és különféle földnemek. A kiállítandó tárgyak, a kellő jegyzékkel ellátva s czélszerüen bepakolva, legalább is odt. 18-káig beküldendők a nemzeti muzeum épületébe , s ösztönül továbbra is az érdemesek arany, ezüst, bronz érdemérmek és dicsérő oklevelekkel fognak jutalmaztatni. (Közbirodalmi napló.) Bécs , sept. 16. Császár ö Felsége tegnap esti 6 órakor Ollaützbe kívánt egésségben megérkezett. A pályaudv^KS)Il,J^- L fl Z sin 7.1r y UdylarfA magasnoki kar által fogadtatva, ő Felsége nyílt kétfogatu kocsiban a herczegérseki palotába kocsizott. A felséges Fejedelem fogadtatása oly lelkesült és szives volt, mint csak Ő Felsége e város kiváló hűségű népétől várható. — Miklós császár ő felségével ő cs. fensége Miklós nagyherczeg, Sándor császári trónörökös legidősb fia is Olmützbe fog érkezni. — Ők. fensége Erzsébet bajor herczegnőnek, Császár Ő Felsége arájának arczképe ma az itteni műkereskedésekben megjelent. Ugyanazt Löndherer photographiája után, mely most Császár ő Felsége birtokában van, Hebe Fridrik metszette köre. — Olmütséből jelentik , hogy gr. Gyulayásznagy, sz. pétervári küldetéséből visszatérve, oda megérkezett. — Bra c a s gr. ismeretes franczia legitimista Frohsdorfból Párisba utazott. — Gr. Strassoldo helytartó napokban állomását elfoglalandó Gratzba érkezendik. — A hivatalos „Brünner Zig“ azon hirt közli, miszerint Károly Lajos főlig 6 cs. fens. Császár Ő Felségének fivére galitziai kormányzóvá fogna kineveztetni. A bécsi „Cop. Corr “ megjegyzi , miszerint említett félig a cs. fens, ily rendeltetése Bécsben nincs tudva. — Egy igazságügyministeri bocsátvány következtében az illető hatóságok utasittattak, hogy a vizsgálati fogságban és büntetőintézetekben levő foglyoknak a czélszerü könyvek olvasása megengedhető. — Lord Westmoreland angol k.követ f. hó 23-án indul Olmützbe s ott 27-ikig mulatand, a nagy gyakorlatokon jelen leendő. — Varsóból érkező tudósítások szerint orosz császár 6 felsége csak igen rövid ideig fog ott mulatni. — Gr. Mensdorff-Pouil1 y austr. cs. k. követ az orosz cs. udvarnál, négyhónapi szabadsági távolléte után sept. végén érkezik vissza utazásából, jelenleg Londonban van. — Hír szerint remélhető, hogy az 1850. jul. 13 án sz. Pétervárott Austria és Oroszország közt között dunahajózási 63 a szalmnatorkolat tisztítását illető szerződvény, mely 1851 sept. 22-kén letelt, továbbra is fen fog tartatni. Egyelőre Oroszország azon biztositást adta, hogy a medertisztitási munkálatok a szalmnatorkolatban szakadatlanul folytattatni fognak. — A „Tr. Zg“-nak írják Bécsből, miszerint b. Schleisznig köv. tan. határtalan szabadsággal Konstantinályból visszaváratnék, s helyébe hir szerint genuai cs. kir. főconsul starkenfelsi Weisz neveztetnék ki köv. tanácsossá. Közelebbről Belgrádban egy térkép jelent meg, melyen Szerbián kívül Bosznia , Herczegovina, Montenegro, Dalmatia, Horvát- Tótország, Szerémség, a katonai határszél , szerb vajdaság és temesi bánság egy együttes egészszó vannak öszszefoglalva, amelyen egy a délszláv propaganda álal tervezett nagy szerb birodalom kezdete állíttatik szem elé. A ,,Tr. Zig“ hírképen jelenti, miszerint a térkép szerzője most azt nagyobbított alakban szándékozik kiadni. Ugyane lap szerint a cs. k. legf. rendőrhatóság elrendelte volna, hogy e térképnek a könyvkereskedésekben vagy más áruboltokban előforduló példányai, mivel az nem tekinthető egyébnek, megengedetlen politikai tervkoholásnál, lefoglaltassanak. * A „Lieb. Bote“ sept. 5-ről jelenti, hogy a polgári kormányzat vezetésével megbízott ministeri osztálytanácsos Eliha Glanz lovag sept. 5-ken két havi szabadságidejét használandó, Badenbe indult, 8 helyébe a Nagyszebenbe megérkezett helytartósági tanácsos Conte Amadei vette át az ügyek vezetését. (Külföldi napló.) London, septemb. 12. Aberdeen s Clarendon lordok folyvást Londonban vannak, szorgalmasan dolgoznak irodáikban. Az utóbbi átalában, a parliament elnapolása óta, csak néhány óráig volt távol Londontól. Aberdeen lord Skótországba utazásának napja még sincs kitűzve. Páris, septemb. 12. — Hír szerint a tegnap Saint-Cloudban tartatott ministeri tanácsülés igen zajos volt. — Tegnap, a Saint-Cloudban tartatott ministeri tanács végével. —Persigny ismét Dieppebe utazott, hol néhány napig mulatand. Távolléte alatt a belügyi tárczát Abbatucci, igazságügyminister kezelendi. — A fölebbviteli törvényszék holnapután tárgyalandja az úgynevezet forradalmi község ügyét. Az Opéra Comique, s a Hippodrome-féle ügyekben a vizsgálatok még mindig folynak. A vádlottak közöl némelyek igen heves és fenyegető modorban nyilatkoznak. — A vádlottak közt két compromittált nő is van. — A kormány Rendu-t legközelebb déli Francziaországba küldé, hogy ott ismét folytassa már megkezdett tanulmányait, a pusztító szőlővész tárgyában. — 13. A császár s császárné tegnap este jelen voltak a Grand-Opéra megnyitásán. —Compiègne-ben készületeket tesznek az udvar elfogadására, mely állítólag az őszszel egy hónapot ott töltene vadászattal. — Az „Impartial de la Bretagne“ szerint, a híres O' Connell Dániel testvére Dinanban rögtön meghalt. Königsberg, sept. 11. Egy királyi parancsnál fogva a Preuszen-tartományi rendek egy tartományi gyűlésre Königsbergbe f. é. oct. - ra egybehivattak. Tart. gyűlési biztosul Echmann val. titk tan. Preuszen tart. főnöke neveztetett ki. Drendn, ucssz. 13. Vilmos austriai fölig. a cs. k. fens, ma reggel Münchenbe elutazott. New-York, aug. 30. A sárga láz folyvást dühöng New-Orleans-ban; aug. 20—27-ig 1,365 személy esett áldozatául. — A franczia udvarhoz küldendő követ még sincs kinevezve. — Peru s Bolivia közt még nem ütött ugyan ki a háború, azonban az ügyek állása még most is szintoly fenyegető színben van, mint négy hét előtt. #) Utolsó szava is ez volt szeretett tanítványihoz ! „Édes kis barátim ! csak iparkodjanak.“ Level. AUSTRIA. Bécs, sept. 16. „O. C.“ ! A párisi „Constitutionnel“ sept. 5-ki számában a Koszta Márton magyar menekült ügye miatti bonyodalmakat tárgyalja. Egybehangzólag azon innenső részrőli állítással, hogy azon egyszerű nyilatkozat, miszerint valaki amerikai polgár akar lenni, a tengertúli köztársaságnak az illető egyén fölötti védői jogát meg nem alapíthatja, a „Constit.“ kárhoztatja ugyan Ingraham kapitány népjogellenes eljárását, de egyszersmind pártatlanságát azon állítással igyekszik bizonyítani, miszerint Konsta elfogatása „törvénytelen módon, semleges földön, egy független hatalom területén hajtatott végre.“ „A keletem idegen nemzetbeliek fölötti consuli törvényhatóság szerződés szerinti jogát könynyebb állítani, mint bebizonyítani,“ sőt a különben némely dolgokban jól értesült lap annyira megy, mikép ezt állítja : „A szultánok Austria vagy más valamely hatalom részére soha sem mondtak le azon souveranitási jogok valamelyikéről, melyek őket török területen illetik.“—„Előzmények és bizonyos szerződéseknek kétértelmű határozmányai talán felhatalmazhatnák az austriai ügynököket, az ottomán souverainitás határain belül, egy austriai alattvalót, azon pillanatban, midőn egy közönséges bűnt követ el, elfogatni ; de más dolog egy tolvaj vagy gyilkos elfogatása, s más ismét egy idegen területen levő politikai menekülté, ki ott menhelyet talált.“ Mielőtt a fennebbi állítások vizsgálatára térnénk, szabadjon a „Constit.“ felfogásmódját, ha érvényesíttetnék, gyakorlati következéseiben szemügyre vennünk. Ha megengedtetik, hogy Koszta nem amerikai polgár, sem korábbi akaratnyilvánítása által, mikép az akar lenni, az egyesült államok védelmére igénynyel nem bir, ha csak azt forradalmár minőségének nem köszönné, — midőn minden jogvitatás megszűnnék — s ha továbbá az állíttatnék, hogy ellenben az austriai consul az elfogatásra feljogosítva nem volt, ebből jogelvek szerint épen nem következnék, hogy „egy pártatlan bíró“ mindkét felet dús adós elbocsássa, és „költséget és hibát jóvátegyen“ hanem csak az, hogy legelőbb is az egyesült államok, mint e perben jogtalanok elutasíttassanak, és a