Budapesti Hírlap, 1854. január (308-333. szám)
1854-01-15 / 320. szám
Pest,. Vasárnap, 320. Január 15-én 1854. BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Runewalderház) 2-ik emeletben. M«*Jelenik I lap , hétfőt a főbb ünnepek utáni napokat kivéve , mindennap reggel. Kló fizetési :411 . Vidékre : félévre : 10 írt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben /félévre: 8 fit., évnegyedre: 1 írt. — A. hirdetések ötször halálozott sötétek egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr, szénirtatik. — Így«a szám 20.pkr. ■lőflzethetnl — helyben a lapkiadó hivataléban, L akás a L. és társ könyvnyomdájában (Országút Kuné— valderházban ,). vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó lavelek a pzím. lakó hely a utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen ekiadó hivatalhoz alaaítandók. Előfizetési ár: 1.) Félévre: helyben 8 pft. Vidékre postán küldve 10 pft. 2.) Évnegyedre s helyben 4 pft. Vidékre postán küldve 5 pft. 20 kr. ÉKs* Előfizetni lehet minden cs. k. postán — Pesten a lap kiadó hivatalában Lukács L. és társa könyvnyomdájában (Országút Kunewalderházban földszint), hová az előfizetési pénzek isbeküldendők. HIVATALOS RÉSZ. A magas cs. k. pénzügyi ministerium Guggenberger András volt harminczadi vizsgálat, a pesti cs. k. dohányraktár-igazgatói állomásra ideiglenesen kinevezni méltóztatott. .A nagyméltóságú cs. k. bécsi számvevői főigazgatóság f. hó 4-kén kelt rendelete által a magyar cs. k. állami számvevőségnél újonnan rendszeresített számtanácsosi állomásokra utólagosan Venturini József s Schopf Ignácz, ezelőtt magyar k. közadó-számvevőségi tanácsosokat, és Zeidler Ferenczet, a pozsonyi építészetigazgatósági" osztály számvizsgálóját kinevezni kegyesen méltóztatott. A magyarországi cs. k. pénzügyi igazgatóság a pesti cs. k. dohányraktárhoz ellenőri állomásra, Schachtner Antal volt harminczadi vizsgálót ; I. osztályú tiszti állomásra eddigi harminczadi vizsgálót Grandauer Ádámot; 11. osztályú tiszti állomásra Scheder Mihályt volt palánkai cs. kir. dohányraktári ellenőrt, s végre ugyanazon hivatalhoz segédi állomásra Szauer Ferenczet, ideiglenesen kinevezte. A pesti cs. k. váltó- és kereskedelmi törvényszékhez kereskedői ülnökökül a pesti kereskedőikar által ajánlottak közöl magas cs. k. ministeri megerősítést nyertek Aigner Ferencz, Fabriczius J. G., Dumosa Ignácz és Weinzierl Vincze urak. Mi is ezennel közhírré tétetik. Kelt Pesten 1854-ik évi január 13-ik napján. A pestkerületi cs. k. főtörvényszék elnöksége. ti) 11. osztályú mellékvámhivatalok megszüntetése iránt. 270. sz. A pénzügyministeriumnak 1853. november 29- kén kelt rendelete, kiható a közös vámkapcsolat minden koronaországaira, az áruutalványozás vagy átvitel végetti árubevallások szerkesztésében s az átvitelben előforduló szekérpostaküldemények kezelésébeni könnyebbségek iránt. 271. sz. A pénzügyministeriumnak 1853. november 29-kén kelt rendelete, kiható a közös árukapcsolat minden koronaországaira, a hivatalos áruzár föltevése, megőrzése, megvizsgálása és levétele iránt. 272. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1853. november 30-kán kelt rendelete, az 1851. martius 16-kán kelt császári rendelet (kir. törv. lap 67. sz.) értelmezése végett, a tartománytáblák- és telekkönyvek- s okiratkönyvekbe jegyzett vagy az okirat-gyűjteményben letett okiratokról kiadandó tartománytáblái vagy telekkönyvi kivonatok s másolatok iránt. 273. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1853. november 30-kán kelt rendelete, más ausztriai bírói hatóságok határozatainak s végrehajtási engedélyeinek a krakói nagyherczegségbeni foganatosítása iránt. 274. sz. A pénzügyministeriumnak 1853. december 1 -jén kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, az 1850. február 9-kén és augustus 2-kán kelt illetéktörvények '51/163 díjszabási tétele 1. D pontjának alkalmazása iránt. 275. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1853. december 4-kén kelt rendelete, kiható a birodalom egész területére, a lombard-velenczei királyságot, Dalmátországot, a Tirol s Vorarlberg herczegizett grófságot, Krakó városát s egykori vidékét, továbbá a katonai határőrséget kivéve, az elhalt kereskedők czimeinek özvegyeik általi folytatólagos vezetése iránt. 276. sz. A pénzügyministeriumnak 1853. december 5-kén kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, a Bosnyákországba s a többi török tartományokbai fegyverkivitel eltiltása iránt. 277. sz. A bel-, igazság- és pénzügyi ministereknek 1853. december 6-kán kelt rendelete, a Görz és Gradiska heretsegített grófság, az Isztria őrgrófság s Trieszt városa és vidékének politikai és birósági szervezete iránt. 278. sz. A kereskedelmi ministeriumnak a pénzügyministeriummal egyetértőleg 1853. december 12-kén kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra , a katonai határőrségen kivül, az 1852. november 3-kán kelt rendelettel (kir. törv. lap 220. sz.) kiszabott ügyvivőségi illetékek lefizetése iránt. 279. sz. Császári rendelet, 1853. december 15-től, a szolgált altisztek s közlegényeknek polgári alkalmazásokba átlépése iránt. Szerdán 1. évi jan. 11-kén a cs.k. budai egyetemi nyomdában a Magyarországot illető országos kormánylap XXVI. darabja, mely német nyelven 1853—ki dec. 31-kén jelent meg, az összes kettős kiadásokban és pedig magyar-, tót-,oláh - és ruthénnémet nyelven kiadatott és szétküldetett. Ezen darab tartalmát képezi: 267. sz. A vallás- és oktatási ministernek 1853. november 27. kelt kibocsátványa, mely által, az 1853. november 8-kán kelt legfelsőbb határozvány következtében, a gyógyszerész-mesterrang számára a bécsi, prágai, pesti és krakói egyetemekben egy új tanterv, s a gyógyszerészeti tanulmány a gratzi, innsbrucki és lembergi egyetemekben ugyanezen tanterv szerint léptetik életbe. 268. sz. Az igazság-, pénz- s vallás- és oktatásügyi ministeriumoknak 1853. november 28 kelt rendelete, kiható Felső- és Alsó-Austria, Salzburg, Cseh-, Morvaország, Slézia, Steyerország, Karantán, Krajna, Tirol és Vorarlberg, Görz, Gradiska, Isztria és Triest koronaországokra; az 1850-diki november 8-án kelt rendelettel az álladalmi számvevőségekre, az elemi iskolai pénzalapokhozi járulékok beszedése és számbavétele tekintetében ruházott ellenőrség terjedelme, s a bíróságok által az álladalmi számvevőségekkel egészben közlendő félévi jegyzékek szerkezete iránt. 269. sz- A pénzügyi és kereskedelmi ministeriumoknak 1853. november 28-kán kelt hirdetvénye, kiható az átalános vámvidékben foglalt minden koronaországokra, a schenkenbahni, friedrichssthali, liebenaui és petersdorfi (Senfcenberg mellet NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Bécs, jan. 12. A svéd-dán semlegesség különböző magyarázatok tárgya, mig egyfelől egyenesen orosz befolyás által orosz érdekben létesítettnek s oly értelműnek mondatik, miszerint a Lund bezárásával az angol-franczia hajóhad ellen emeltetett gátul, — más oldalról e semlegesség épen csak a semlegesség egyszerű értelmével bir, mely a mások közötti harczot ignorálja, s csak önbiztosságáról gondoskodik; ez utóbbi értelem helyessége alig vonható kétségbe, ha — a mint hitelesnek látszó adatok után gyaníthatni, nem csak Austria s Porosz-, hanem Francziaország s Anglia előleges beleegyezése is kieszközöltetett az illetők által. —Még háborúra sem került a dolog valójában, s már is gomba módra szaporodnak az uj bonyodalmak, éjszak , nyugat és keletről! — Perzsia és Svézia-Dánia csak két végpontja a félvilágnak, melyet e viszály lángba boríthat. Hogy a gabnakivitel Orosz-Lengyelországból eltiltatott, szintén nem egyedül Angol-Francziaország elleni intézkedésnek, hanem az orosz udvar Poroszország irányábani elégületlen hangulatának tulajdoníttatik; ugyanis míg e Poroszországra nézve igen kellemetlen hatású intézkedés anélkül, hogy arról eleve tudósíttatott volna, csak egyszerre egész határán életbe léptetett,addig sem az austriai lengyel határon,de még Odesszában sem tiltatott el a gabnakivitel. Hogy azon ügyet a porosz kormány nem könnyen vesízi, hivatalos közlönyei elárulják. Ez országban, hol a trónhoz legközelebb álló magas személy fingol előszeretete ép oly ismeretes, mint ennél az egyéb jeleknél fogva népszerűsége, hol az angol szövetség Orosz- mint Francziaország irányában sokaktól kegyelt eszme,legalább szájjal igen tevékeny egy oroszbarát párt, mely a kormány semlegességi politikáját Anglia elleni háborúzással szeretné felcserélni; mi ismerjük ezen önző ,kreutzigi urakat épen úgy, mint a velük elentétben lévő azon pártot, mely ismét Oroszország elleni tettleges föllépésre unszolja a kormányt; a mérséklet, józanság és észszerűség ekkorig a középúton van — s garantiája, hogy Austria semlegessége nem lesz elszigetelt,hanem Poroszországgal közös, mi által tekintélyes!), s a békére határozóbb befolyású fog lenni; eddig nincs is okunk hinni, hogy a nyugati hatalmak netáni harczias föllépte continentális háborút eredményezene. Sőt a legújabb hírek ismét föleleveníték a békereményeket: ő felsége az orosz czár ezek szerint késznek nyilatkozik a négy hatalmasság által javaslott értekezletre követet küldeni, — konstantinápolyi tudósítás szerint pedig a díván a négy hatalmasság jegyzékét aláírta, holott az utolsó napokban a czár itt érintett engedékenységére számítani egyáltalán nem lehetett, — ami pedig a díván beleegyezését illeti, úgy hallik, a négy hatalmasság követei ott uj jegyzéket szerkesztenek, s ezt fogadá el a díván, — minek következtében kétségbe vonatik, vájjon különösen a német nagyhatalmak helyeslendik-e? — elég, hogy az ügy mai álláspontja igen jó hangulatot idéze elő, — az agio 2%-val szállt lejebb. Párig, jan. 7. — S. — Nagyszámú komor hírek szárnyalnak ; egy tábornok állítólag Algírba utazott, ott a hajóra szállítandó seregeket kijelölendő; az angol kormány egy csapást akar Oroszország ellen még a parliament megnyitása előtt intézni; végre egy itteni előkelő kereskedőház Berlinből oly tartalmú levelet kapott volna, miszerint az orosz császár épen nem szándékozik egy meghatalmazottat a congressusra küldeni. Enez a „Constitutionnel“ egy czikke járul, melyben Graner de Cassagnac harczi tollát suhogtatja. Meglepő benyomást tesz itt sokakra az, hogy a „Wiener Lloyd“, mely egyébiránt eleitől fogva nagy barátja Lajos Napóleonnak, oly szellemű czikkeket s levelezést közöl, melyeket még a „Moniteur“ben is lefordittatnak, míg ellenkezőleg a franczia lapok Austria irányában minden tisztelet s méltánylatról megfeledkezve szólnak. III. Napóleoncsászár állítólag azt mondotta volna, hogy bizonyos eventualitások esetében Piemontra támaszkodhatnék, mely állítására azonban, ha az való lenne is, méltán megjegyezhetni,hogy mellőzve a loyalitás szempontját, ügyének azzal nem igen erős támaszt nyerne. Hasonlóképen azt is rebesgetik, hogy némi tekintetben Poroszországra is akarnak számítni, mi azonban szintén csak beszéd s csak az itt szárnyaló különböző hírek jellemzésére nézve kívántam azt említni. Végre számosan azon erőnél fogva, mely a vallási rokonságban fekszik, háború esetében a katholikus tartományokban szintén bizonyos szövetségeseiket látják. Stephanie nagyherczegnő czélját, mint hallani, elérte, s Napóleon herczeg eljegyzése egy bádeni herczegnővel már bevégzett tény volna. De ez nem vigasztalja a császárt saját rangtalansága miatt. Nagyon jól tudja, mikép a hegypárttal kaczérkodott unokaöccsének nem igen van kilátása a trónt utána örökölhetni, főleg mióta a Jusio létrejött. A császárné kissé gyöngélkedett az újév napjáni elfogadások óta. Elöököltők azt mondják, mikép a császárné „elfojtott nevetésében szenvedett volna. Valóban csaknem embererőt haladó megerőltetés lehetett reá nézve, hogy ne nevessen némely, a császárság óta udvarképes nők tekintetén, kik nem tudták, mikép végezzék udvari díszöltözékükben a megszabott tisztelkedést. A pénzkeret ma emelkedett, mivel Chimay herczeg a császárnak egy levelet nyújtott át Leopold belga királytól. PEST, jan. 14. (Hírlapi szemle.) A „Times“ afranczia külügyminister legutóbbi körlevelét következő észrevételekkel kíséri: „Kormányunk nagyrészben kikerülte volna ama népszerűtlenséget, mit magára vont, ha a keleti kérdés iránt megkezdett alkudozások folytában, időről-időre az ország elé terjeszti ama fontosabb okiratokat, melyekben szándékait kifejti s értelmezi. Ezen közlések becse kizárólag azon korszaktól függ, melyben tétettek. Keltük után hat hónappal nem olvastatnak többé, vagy legalább azon helyzetnek, melyben írattak, tekintetbe vétele nélkül olvastatnak. Mindezen értesítéseket megőrizni oly czélból, hogy később egy óriási blue book nem igen vonzó alakjában tétessenek le a két ház asztalára, oly hivatalos etiquette , melynek elfeledését örömestebb tiszteljük, mint megtartását. A parlamenti tagok, s az ország ezen tárgyakról sokkal többet fognak megtudni a nyilvánosság rendes közlönyei által, mint ha hat hónapig várnak az államsürgönyökre. Hajdan, midőn a parliamenti szünet alatt a külfölddel fontos alkudozások folytak, mint p. o. 1840-ben a szyriai ügyben, az Angol- s Francziaország közt váltott főbb sürgönyök szinte tüstént közzététettek; s a jelen esetben az absolut s nem felelős franczia s orosz kormányok jónak látták, több alkalommal közölni alattvalóiks a világgal az eseményekrőli saját véleményeiket. Egyedül az angol kormány hallgat folyvást, s ennek következtében politikája iránt oly helytelen magyarázatok léteznek, miket határozottabb nyilatkozatok bizonyosan megszüntettek volna. A franczia kormány, melynek a keleti viszály egész folytábani eljárását nem lehet eléggé méltányolni, legközelebb ismét dicséretes példáját adá azon politika világos kijelentésének, mit a többi hatalmasságokkal egyetértőleg követ, s igen egyszerű okokból a jelen perczet választá ki arra, hogy a franczia néppel közöljön egy dec. 30-ról kelt körlevelet, mely minden alkudozásokat, s a hatalmasságoknak a béke fentartása végetti minden törekvéseit összefoglalja. A szinopei baleset hírére, Angol- s Francziaország elhatározák, hajóhadaikat a fekete-tengerre küldeni, hogy igy a török terület újabb megtámadtatásoktól megőriztessék. Ezen határozat legközelebb Oroszországgal közöltetett. Néhány nap alatt megtudandjuk az utóbbinak válaszát, s a franczia kormány jónak látta, az országot ezen manifestum-forma által előkészítni egy oly válaszra, mely hadüzenet jellemével bírhatna. Az ezen körlevél végén kifejezett reményt, miszerint t. i. Oroszország eddigi politikájáról lemondana, nem egészen erősítik meg a Sz. Pétervárról hozzánk érkezett tudósítások , s ezért nem sok hatást várunk ezen okirattól. Azonban ez minden esetre oly mérséklett s szilárd modorban van szerkesztve, mely teljes becsületére válik a franczia kormánynak, s melynek mindegyik párt szívesen igazságot szolgáltatana. A franczia kormány s ügynökei, Larvare 11 e elmenetele óta, minden túlzástól tartózkodtak , s mindezen nyilvános közléseknek az volt czéljuk, hogy bebizonyítsák az ország előtt, mikép a franczia kormányt a kötelesség s nemzeti becsület, nem pedig nagyravágyási, vagy rendetlenségi eszmék vezérlik eljárásában. Az angol s franczia kormányok noha ezen ügyben egyetértőleg működnek, s a közös czél elérésére ugyanazon eszközöket használják, mégis igen különböző nemű nehézségekre találnak. Nálunk türelmetlen, s gyakran eszélytelen kísértetek tétettek arra nézve, hogy a kormány tényleges ellenségeskedési tettekre sürgettessék, mielőtt azok szüksége kimutatva, s készületeink bevégezve lettek volna. Mindenek bámulatára, ezen nemzet, mely béketársulatokban találta gyönyörét, átalános műkiállítási palotákat épített, s a hadi s tengerészeti budgetek kevesbítéséről beszélt, egész harczias színét visszanyerte, mihelyt az oroszok átmentek a Prutban, s a kormány hevesen megtámadtatott, mivel nem tartott lépést az ország harczias erélyével.Francziaországban, — s ez , megérdemli a constatirozást — semmi harczias szellem sem nyilvánult a közönségnél. A közslélemény ott kétségkívül szintúgy nem kedvező, mint nálunk Oroszország politikájára nézve, azonban a francziákat nem érdeklik annyira a távol országokkali események, mióta nem ingerli többé őket a sajtó, mely soha sem volt hevesebb, mint midőn a Taiti, vagy Libanon ügyébeni politikát tárgyaió. A társadalom minden osztályainál a béke, s ez általa közjóléti nyugalom fentartása iránti hő vágy uralkodik. Lajos Napóleon bölcsen megfelelt ezen óhajtásnak,s Bordeauxban tett ezen ünnepélyes nyilatko