Budapesti Hírlap, 1854. április (383-408. szám)
1854-04-05 / 386. szám
megtudták, az oroszok a kellő intézkedést megtették; a törököket t. i. Pojana felé jódarabon előnyomulni engedék, s aztán két oldalról oly tüzesen megtámadták, hogy rövid harcz után mintegy 100 halottat, sebesültet és foglyot hagyva hátra, kénytelenek voltak Kalafátba visszahúzódni. Az oroszok veszteségét eddig nem tudni. Kalafátnál 27-ke óta a csata folyvást tart, anélkül, hogy eddig az oroszoknak sikerült volna valami előnyt kivíni. Izmail pashának, ki még az anatóliai hadsereghez nem indult el, sikerült volna két orosz hadosztályt bekeríteni, és nagy részét lekaszabolni. Erre Liprandinok erősítést vont magához és a törököket sánczaik mögé visszanyomta. Ez alkalommal majdnem sikerült az oroszoknak Szelim erősségét Motzatzeytől északnyugatra elfoglalni, de Ahmetpashának sikerült egy merész lovas támadással a veszélyt elfordítani. Brailából három utászzászlóalj Macsinba indult, melyek feladata, hirszerint a török erősséget, tánczok és árkokat a Dunánál lerontani. A munka siettetésére több száz munkás béreltetett. A Szebasztopol- s Odesszából 5 gőzösön hozott s a Sz. György torkolatnál partra tett orosz csapatok 25- bén Babadaghba érkeztek, és Musztafa pashát oldalról fenyegették, úgy hogy kénytelen volt gyorsan visszavonulni. Amennyire eddig tudhatni, 45,000 orosz van a Dobrudzsában. A bátorság és pontossággal végrehajtott hadiműködések általános elismerésre találnak. A Brailánál állított dereglyehíd 60 db.,lánczokkal összekötött hajórészből áll. A legnehezebb ágyuk mehetnek rajta. A Pruth és Szereth közt Lüderstnok által elhagyott vonalra az Osten-Sacken-hadtestből érkeztek csapatok. Ápril 1 -jétől II.Szebenből kelt távirati tudósítás szerint a török csapatok, melyek mart 26- kán Columandánál átkeltek a Dunán, hogy Turnult és Limnitzát megtámadják,az oroszok által három nap megnyitott kemény csaták után Nikápoly és Zisztovba visszavonulni kényszeríttettek. 29-ben az oláh partok egészen megint az oroszok kezében voltak. A törökök veszteségét igen tetemesnek mondják. Legújabb hivatalos tudósítások után azon hír, mintha orosz hajók a védflottabeli hajókkal a dunatorkolatnál összecsaptak volna, tökéletesen alaptalannak bizonyul be. Az ázsiai harcrtéren ápr. 15-ke előtt nevezetes hadiműködés nem várható. A görög határról írja a „Tr. Z.“ . Fanarit a felkelők Thesszáliában elfoglalták, a segítségre siető törököket visszavervén, kiknek Trikalába kellett visszahúzódniok. Egy kis török csapat Plazánál is megveretett. Armyros és Platonos szintén a felkelők kezében. Epirusban Rimassa erősség a görögöknek megadta magát; Paramitia és Khimara járások fellázadtak. Az utóbbi járásban Zachos Nikost, a k. hadisegéd fivérét várják, ki általa Görögországban toborzott 300 khimariotával 2 angol goeletten Khimarába elhajózott. — Az Arta várában levő török véderő száma 3,000, az ostromlók pedig kisebb csapatokban hét ponton vannak elosztva Arta körül; számuk csak 1,550 ember ágyú nélkül ; hogy ily helyzetben mihez akarnak fogni ? meg nem fog hatni. — Philiatais török faluban a törökök a legvadabb dühnek engedték át magukat a keresztények ellen, és tizenegyet a legelőkelőbb családfők közöl lefejeztek. A keleti-tengerről. A kieli kikötő előtt nem messze Buiktől horgonyzott angol hajóhad Napier admirál alatt, mart. 29-ken d. e. ez állomást elhagyta s Mo en szigetnél vetett horgonyt. (E sziget Seeland dán szigethez tartozik, s ettől az Ulfsund, Falster szigettől pedig a Grönsund választja el. Kikötője és 12,000 lakosa van.) Az gyanittatván, hogy a hajóhad gyülhelyéül a Kiege-öböl van kijelölve, a kopenhágai helyőrségből egy zászlóalj ez okból Kiögébe indíttatik. (A „Schleswig“ dán gőzös utasai jelentik, hogy márt. 31-én az angol hajóhadat reggeli 10 órakor F edmar a szigeten innen, északkelet felé kifeszített vitorlákkal haladni látták. „Schleswig“ gőzös az admirálhajó mellett ment el. E szerint helyesnek látszik azon nézet, miszerint az angol hajóhad a Riege-öböl és Bornholm felé vitorlázik, az ottani vizek megvizsgálására „Miranda“ angol csavar-gőz-korvett, (Lyons kapitány) melynek rézborítéka tudomás szerint a finniai tengeröböl kikémlése alatt a jégtől megrongáltatok, Helsingörből mart. 28-án du. 3 órakor északra indult. Sz. Pétervárról mart. 25-ről írja egy magánlevél: „Révaii hírek szerint Baltisportnál egy 44 ágyús angol hadigőzös áll a jég közé fagyva, miután hiába tett kísérletet Révaihoz közeledhetni, már 20 órája fáradozik a kiszabadulásban, mi a tartós hideg mellett még nem egyhamar sikerülenk.“ E hajó bizonyosan a fennebbi „Miranda“ korvett volt. Anglia, London, mart. 29. Az alsóház tegnapi ülésében elveté Bow y er-nek egy oly módosítványát, mely Chambers azon indítványának elmellőztetésére volt irányozva, miszerint vizsgálat rendeltetnék meg az angolországi zárdák helyzetéről. E szerint a kormány ellenzése daczára, ezen vizsgálat meg fog rendeltetni, s a vizsgálóbizottmány csütörtökön fog kineveztetni. ^ *. _A „Times“ jelenti, mikép ama kabinetitanácsban, melynek még ma kell a Buckingham palotában tartatnia, el fognak készíttetni az orosz hajók s alattvalók elleni visszatorlási rendszabályokra vonatkozó proclamatiók. — Ugyanezen lap szerint, szintén el fog határoz 2179 tatui, mikép azon angol mérnökök, s más angolok, kik Oroszországban tartózkodnak, s az ellenségnek segélyt nyújtanak hadműködéseire nézve, honárulóknak fognak tekintetni, ha tovább is tettleg szolgálnának Oroszországnak. — Mart. 30. A „Globe“ ma alaptalanoknak nyilvánítja az Aberdeen lord lelépéséről szárnyaló híreket. — Mint hallatszik, a hadsereg ismét 30,000 fővel fog szaporíttatni, s Máltába parancs küldetett az iránt, hogy az expeditionális csapat első osztálya haladéktalanul Konstantinápolyba induljon. — Ama lovas-ezredek, melyek Francziaországon keresztül veszik útjukat, századonkint fognak utazni; a tett intézkedés szerint, Calais, vagy Boulogneból részben a vasúton, 9 nap alatt érkezendnek Marseillebe. A Napier hajóhada még mindig erősbittetik. A 120 ágyús St. George, s a 90 ágyús Prince-Regent tegnapelőtt délután parancsot kaptak, indulásra készen tartani magukat, s ez utóbbi tegnapelőtt este 6 órakor, Spitheadből Dover felé indult; az előbbi már néhány órával előbb elindult, a H ek 1 a gőznaszáddal. A 91 ágyús James Watt csavarhajó Devonportból Spitheadbe érkezett, a keleti-tengerre szándékozván; a 101 ágyús St. Vincent parancsot kapott nehéz ágyukat venni föl, s hihetőleg Napier rendelkezése alá fog helyeztetni ; valamint a 120 ágyús Waterloo, melynek tartalékul Sheerness-ben kelle vala maradnia, és a 44 ágyús Menelaus is, mint a keleti-tengeri hajóhad második kórházhajója. Ezen hatak más hadihajókon kívül, az admiralitás Cahambe parancsot küldött az iránt, mikép a 80 ágyús Goliath és Superb hajók az aktiv szolgálatra fölkészüttessenek. Az alsóház tegnapi ülésében, Russell lord jelenté, mikép indítványt teend az iránt, hogy a ház ápril 11—24-ig elnapolja magát. A nemes lord szintén jelenté, mikép ma előterjesztendi azon válasz-felirat szövegét, mely pénteken fog tárgyaltatni. — A „Times“ közli ama sürgönyt, melyben Michell, a Sz. Pétervárott levő angol consul jelentést tesz arról, hogy mi módon fogadta az orosz császár a szövetséges hatalmasságok ultimátumát. E sürgöny lényeges része így hangzik : „Márt. 14-kén Castillon franczia consullal együtt a külügyministériumba mentünk, s néhány percznyi várakozás után arról értesittettünk, mikép Nesselrode gróf egyedül az angol consult fogadandja el, s én bevezettettem a terembe. Nesselrode gróf szokott udvariasságával fogadott; átadtam neki lordságod levelét. Ekkor ő arról értesített engem, mikép a császár jelenleg nincs Sz.Pétervárott, s mikép visszatértekor lordságod közlése eléje fog terjesztetni, s rendeletei szerint válasz fog nekem adatni. A császár 5 (17)-bén korán reggel tért vissza Finnlandból. Tegnap 18-án esti 10 órakor a kanczellártól egy levélkét kaptam,melyben ő arra kér engem, hogy ma 9- én 1 órakor látogassam meg. Pontosan megjelentem, s midőn bejelentetem magamat, megtudtam, hogy a franczia consul ó excjánál volt. Midőn a salonba léptem, ő excja által igen nyájasan fogadtattam. Ő igy szólt hozzám : „Átvettem a felsége parancsait Clarendon gróf jegyzéke tárgyában, s ő felsége nem látja illőnek, arra választ adni.“ Így válaszolok : „Gróf úr! Ily fontos ügyben kimentend engem, ha kormányommal pontosan közölni óhajtom ama kifejezéseket, miket expád használt. Tehát ő felsége nem látja illőnek, választ adni Clarendon lord levelére ?“ Erre a excra ismétlő e kifejezést. Az erre következett beszélgetés folytában, miután Nesselrode gróf értesített, hogy a lord Clarendon levelével jött futár Blackwood kapitánynak útlevele kiszolgáltatva van, — én kérdem a gróftól, hogy miben állanak kormányának szándékai, a két ország közt, hadüzenet esetében teendő consuli intézkedések tárgyában ? Erre ő excra így válaszolt : „Ez egészen az angol kormány által követendő eljárástól függend. Mi részünkről nem üzenendünk hadat.“ Francziaország, Paris, mart. 29. Ama jelentésből, mit a pénzügyminister, B i neau a 250 milliónyi megszavazott kölcsönre történt aláírások eredményéről terjesztett a császár elé, kitűnik, mikép erre összesen 98,000 aláíró 467 milliót írt alá. Ebből Párisra 26,000 aláíró esik, kik 214, s a megyékre 72,000 aláíró, kik 253 milliót írtak alá. 3% rente-okra 308, s 4ga %-ekre 139 milliót írtak alá. Azon aláírások, melyek 50 fr.-nyi rente-ot nem haladnak meg, 60,000 részvevőtől eredtek, 40 millió értékig, mely aláírások nincsenek leszállítás alá vetve, a többi aláírások 76 millióval szállíttatnak le. „Felséged“, igy nyilatkozik a miniszer jelentésének végén , „maga is helyeslendi azon eljárását, mikép beleegyezését adá ama javaslatokba, miket ezen fontos rendszabály létesítése végett szerencsém volt előterjeszteni. Ezen szerencsés újítás már két eredményt idézett elő: t. i. a kis-tőkepénzesekrel közvetlen hivatkozás által, közhitelünk alapját szélesbité s szilárdító, s továbbá — mi még becsesebb — Francziaországnak alkalmat s eszközöket szolgáltatott arra, hogy szembetünőleg nyilvánítsa akaratát, erejét, a maga által választott fejedelem iránti bizalmát, s erélyes beleegyezését ama politikába, mit az a jelen komoly körülmények közt követ.“ — Francziaországban az expeditionális csapatok elindulása iránti előkészületek kettőztetett élénkséggel folynak. Napoleon herczeg bizonyosan ápril 4-kén, s Saint - Arnaud tábornagy 10-kén hagyandja el Máriát. A Christophe-Colombe ama két szállítóhajó, melyeken voltak a Marseilleben hajóra ült (mintegy 1,300 főnyi) első csapatok, Canrobert,Giosquet, s Martimprey tábornokokkal együtt, csak 24 óráig maradtak Máltában, hova 24-kén érkeztek. Már 25-kén ismét tengerre indultak Gallipoli felé. — Páriában ma egy oly sajátkezű levélről beszéltek, mit a porosz király a francziák császárjához intézett volna,— ezen hatalmasság, valamint Austria szándékai iránt is, egymással ellenkező számos commentárok szárnyaltak. A Montelembert-féle ügyet illetőleg lehetőnek tartják, mikép ezen ügy az által fogna elintéztetni, hogy a ministeri tanácsnak megküldetnék Montalembertnek egy oly levele, melyben az kijelentené, hogy Dupinhez intézett levelében nem volt szándéka a kormányt megtámadni. — Mart. 30. A „Moniteur“ ma így ír : „Ámaz igazságok irányában, miket a roszindulat, vagy a nyerészkedés kohol, nem lehet eléggé óvatosnak lenni, így azt hirdelték, mikép a kormány szemlélő hadtestet küldene a Rajnához; mikép az orosz sereg előbb leend Konstantinápolyban,amint az angol-franczia csapatok felállíthatnák magukat, mikép B ruat admirál hajóhadosztálya viharok által Toulonbai visszatérésre kényszerittetett, s mikép az orosz hajóhad több angol s franczia fregátokat elsülyesztett. Mindezen hírek egészen alaptalanok. A kormány, mely a közvélemény ingerültségét felfogja, ennek nem tehet jobban eleget, mint ha minden hozzá érkezett jó vagy rosz tudósítást tüstént a közönség tudomására juttat.“ — Lorientben 29-kén a Duguey- Trouin 120 ágyús, és Cherbourgban 30- kan a 90 ágyús Tilsit sorhajók vízre bocsáttattak. — Perseval-Deschenes al-admirál Brestben ma átvette a harmadik hajóhad parancsnokságát. — A „Moniteur“-ben ma ezt olvassuk : „Az angol kormány legközelebb Máltában összegyűlt csapatjainak parancsot adott az iránt, hogy Gallipoliba induljanak. A franczia kormány néhány nap óta már 4,000 embert küldött oda, kiknek 27-bén oda meg kellett érkezniük. E napokban több hajók indultak el Francziaország s Algír partjairól, 15,000 embert vivén. Más hajók haladéktalanul elszállítandják a hadsereg többi részét, mely több mint 50,000 főből állván, május elején Törökországban leend egyesülve. A hadügyminister-tábornagy intézkedéseket tett arra nézve, hogy ezen sereg könynyen szaporíttathassék, ha ezt a körülmények szükségelnék.“ Ugyancsak a „Moniteur“ a külügyministernek a császárhoz intézett következő jelentését közli: „Síre! — oly korszakban , midőn a tengerészeti viszonyok, s a kereskedelmi érdekek oly széles helyet foglalnak el a népek léterében, egy oly nemzetnek, mely kénytelen háborút inditni, kötelessége megtenni a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy annak hatásai lehetőleg enyhittessenek, a semleges népek kereskedése számára mind-g azon könnyebbségeket meghagyván, melyek összeférnek amaz ellenségeskedési helyzettel, melytől azok magukat távol tartani igyekeznek. Azonban nem elég, hogy a harczoló felek bensőleg el legyenek tökélve, mindig tiszteletben tartani a semlegesek jogait; ezenkívül még igyekezniök kell, előre lecsilapítni ama nyugtalanságokat, mik a kereskedésnél mindig oly könnyen támadhatnak, semmi kétséget sem hagyván fenn, az általuk alkalmaztatni szándéklott elvek iránt. — A semlegesek kötelességeiről! szabályzat némileg megsérteni látszhatnék ama népek felségjogát, melyek a semlegességet meg akarják őrizni; ellenben amaz elvek önkénytes nyilvánítása, mikhez egy harczoló fél eljárását alkalmazni ígéri, úgy látszik legföltünőbb bizonyítványa, mit csak adhat, más nemzetek jogai iránti tiszteletének. Ezen eszménél fogva van szerencsém, miután ő britt felsége kormányával előre értekeztem, felséged magas helyeslése alá terjeszteni a következő nyilatkozatot. — Vagyok stb. (Aláirás). Drouyn de Lhuys. — Helyben hagytam: Páris, mart. 29, 1854. — Napoleon.“ — A semlegesekre, kalóz-levelekre stb. vonatkozó nyilatkozat: „Ő felsége, a francziák császárja kénytelen lévén fegyvert fogni egy szövetségesének segélyére, a háborút minél kevésbbé terhessé óhajtja tenni azon hatalmasságokra nézve, melyekkel békében marad. — Oly ezéiből, hogy a semlegesek kereskedését minden hasztalan megszorítás ellen biztosítsa, ő felsége jelenleg kész lemondani ama jogok egy részéről, melyek őt mint hadfolytató hatalmasságot, a népjog értelmében illetik, stb.“ (A nyilatkozat többi része szóról-szóra az ugyane tárgybeli angol kir. nyilatkozatot ismétli, mit már közlöttünk) Legújabb posta, London, mart. 31. A felsőház tegnapi ülésében Malmesbury lord kérdé, ha vájjon igaz-e,hogy az orosz hajóhad Szebasztopolból kiindult, s fontos expeditiót tett a cserkesz part felé, anélkül, hogy a szövetséges hajóhadak által legkevésbbé is háborgattatok volna? Clarendon lord válaszoló , mikép erről olvasott ugyan a lapokban, de hivatalos utón semmit sem tudott meg. Ellenkezőleg egy konstantinápolyi Bürgöny szerint, 10 orosz sorhajó hagya el Szebasztopolt, nem azért, hogy Cirkasszia, hanem hogy Perekap felé induljon, a Krum nyugati partján. S L y o n s, ki legközelebb számos hadigőzösökkel a cserkesz vizekből Beykoszba visszatért, ott egyetlen orosz hadihajót sem látott. Malmesbury lord kérdést tevén, a szövetségeseknek a portuvali egyességére vonatkozólag, Clarendon lord válaszolt, miképp nem terjesztheti elő a szerződés másolatát; ám a szerződés ugyan a három hatalmasság konstantinápolyi képviselői közt megköttetett, s a franczia követ által ideiglenesen aláíratott, azonban aláírásra felhatalmaztatása iránt oly nehézség támadt, mely a végleges befejezést késlelteté. — A ma este teendő indítvány a korona harczjelentésére adandó válaszra következőleg hangzik: * „Hogy ő felségének legalázatosb válasz nyujtassék át, az ő felsége legkegyelmesb jelentéséért, valamint az ő felsége parancsára a parlament elé terjesztett különféle irományokért e ház hálája kifejeztessék, ő ilye biztositassék, mikép mi ő felsége agg°4almát és folytonos törekvéseit, hogy népének a béke áldásait fenntartsa, méltóképen elismerjük, s azon teljes bizodalmát, miszerint Golge a háború nyomorainak azonnal véget vetni szándékozik, mihelyt ezen ezért, a korona becsülete s a nép érdekeivel öszhangzásban, el lehetene érni; mikép mély szomorúsággal vettük észre, hogy Ő felsége törekvései azon támadási politika által meghiusittattak, melyet az orosz császár a moldvai s oláh tartományokba vonulással s azok folytonos megszállásával, az európai nagyhatalmak jóváhagyása mellett neki ajánlott méltányos békeföltételek elvetésével, s jogtalan igényeinek kivitele végett roppant haderők fölszerelésével tanúsított; mikép ezen jogtalan tettek alkalmasaknak látszottak az ottomán birodalom függetlenségének aláírására; és hogy elismerjük, miszerint a bennünk helyzett birodalom részünkről szilárd határozatot kíván, támogatni ő felségét erős ellenállásában egy oly uralkodó vállalata ellen, kinek hatalomnagyobbítása Európa függetlenségére nézve veszélyes lenne.11 Páris, mart. 21. Az „Indépendance belge“ levelezője írja, miszerint austriai Császár Ő Felségének az austriai politikát a keleti kérdésben részletesen kifejtő manifestuma Parisba már megérkezett. (E nevezetes okmány megjelentéről bécsi lapok még eddig semmi említést nem tesznek.) A „Budapesti Hírlap” szerkesztőségéhez tegnap kedden délutáni 2 óra 40 perckor következő] távirati magán tudósítás érkezett: Konstantinápoly, mart. 27. Az egyesült flották tegnapelőtt a fekete-tengerre kiéveztek. — Görög követ Metaxas útlevelét kikapta. — Thessaliában a zendülés terjed, s a viadalok folyvást tartanak. Vegyes hírló. * M a z z í a karinth - kapui operaszínház tagjának — Stégernek — itteni vendégszereplése alatt, fogja hatheti szabadságidejét kivenni és fölhasználni. Lesniewska k. a.mint értesülünk csak június 1-jén veszi ki szabadságát, és ekkér tehát alkalmunk lesz e két jeles művészt Stégert és Lesniewskát együtt hallani. Aranyvári k. a. hazánkleánya a nemz. színpadon még e hóban föllépni szándékozik egy nagyobbszerü balletben; edzésből, mint halljuk, egy híres ballettánczost is meg akarnak néhány előadásra nyerni. Aranyvári k. a. hatszori föllépéseinek az illetendő egész jövedelmét — mint halljuk — jótékony célokra, nevezetesen a nemzeti színház nyugdíjintézete, az evangélikus iskola és a szegények háza alaptőkéi gyarapítására szentelendő kettős ok, hogy a legszebb sikert óhajtsuk neki. Kereskedelmi, gazdászati s iparihírek. *] Remélik, mikép a müncheni iparműkiállítás beküldési határnapja, mely mart. hóval folyt le, meg fog hosszabbittatni. A kiállítási épület junius 8-kán készen álland, mire a beküldött tárgyak fel fognak állíttatni, s maga az iparműtárlat jul. 15-kén nyittatik meg. Egy külön sinit kötendi össze a kiállítási épületet a k. bajor délészaki vaspályával. Bécsi börze ápril 4-ről. Státus kötelezvény 5% . . . . . 83Va dto 4%. . . v . 748/» dto 4 . . . • . --1834-ki sorsjegyek 500 fitos . . . 205 1839-ki „ 350 . . . . • 14% Bankrészvény darabja . . . . .1108 Éjszaki vaspálya 1000 fitos . . . 2150 Amsterdam 100 tallér . . . . . — Augsburg 100 tallérért be.. . 142 Hamburg................................ . . 105 g, London 1 fit sterlingért . . . . . 13,54 Bécs, april 3. Agio: arany 43 ezüst 38%, Dunavízállás. April 4. (reggel 7 óra) 6' 8" 0'" 0 fölött