Budapesti Hírlap, 1854. november (560-584. szám)
1854-11-26 / 581. szám
/ Pest, Vasárnap, a Isjp, h^tííit s a tobb QilQepsb utbor nspikkAi ki rév#, mindennap inggel. BlrtfUetési díj: Vidékre : félív r # • 10 frt., é v n egy « d t #: t fr. 20 kr» Helyben, ff ) - évr «: Sírt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdeti s«k «ts*Sz hmélzott sornak egyszeri beiktatásért 6 kr, .többszöriért pedig 4 kr. azimittatik. MgynalazAm 20 pkr Eőfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP“ october-decemberi évnegyedére. Helyben : 4 fi pp. Vidékre : 5 fi 20 kr. pp. Az előfizetés Pesten a lap kiadó hhivatalában (Országút Kunewalderház földszint) Herz János könyvnyomdájában, vidéken minden cs. k. postánál történik. — Az előfizetésnek mielőbb be-* küldését kérjük. SZGRK HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyi ministeriumnak 1854. oct. 11-ken kelt rendelete,*J kiható az egész birodalom területére, a lombardverenczei királyságot' s a katonai határőrséget kivéve , mely által az 1854. oct. 10-ken kelt legfelsőbb határozvány folytán, ez ügyvédség gyakorlására megkivántató gyakorlati vizsgálat, s az ezen vizsgálatra bocsáttatás végett megkivántató ügyleti gyakorlat iránt uj törvényes határozatok bocsáttatnak ki. Oly ezélből, hogy az ügyvédség gyakorlására megkivántató gyakorlati vizsgálatot, s az ezen vizsgálatra leendő felbocsátás végett megkivántató ügyleti gyakorlatot tárgyazó határozatok a politikai és igazságügyi hatóságok új szervezésével, s az egyidejűleg a tegnapi napon kelt rendelet által **) a birói hivatali gyakorlat és a gyakorlati birói hivatali vizsgálatok rendezése iránt kiadott szabályokkal öszhangzásba hozassanak, az 1854. október 10-kén kelt legfelsőbb határozvány folytán ezennel rendeltetik, hogy a birodalom egész területében, a lombard-velenczei királyságot s a katonai határőrséget kivéve, még pedig minden egyes koronaországban azon naptól fogva, melyen ott a politikai és bírói hatóságok új szervezete teljesen hatályba lépend, ott pedig, hol ezen hatály már elkezdődött, jelen rendelet kihirdetése napjától fogva, következő szabályok vétessenek alkalmazásba : Az ügyvédi gyakorlatra bocsáttatás feltételei. 1. §: Ügyvédi gyakorlatra csak az bocsáttathatik, ki a fennálló törvények által kötelezőleg kiszabott jog- és államtani tanulmányokat teljesen bevégezte, s magát a kiszabott elméleti vizsgálatok jó sikerreli letétele, vagy azok alóli netaláni fölmentetése iránt igazolja. Az ügyvédséget tárgyazó gyakorlatról s gyakorlati vizsgálatról. 2. §. Aki a gyakorlati ügyvédi vizsgálatra kiván bocsáttatni, köteles kimutatni, hogy az austriai cs. k. egyetemek valamelyikén a törvénytudori rangot, az e végre kiszabott szigorú vizsgálatok valóságos letétele által elnyerte, s hogy a gyakorlatba tett fölvétele után legalább is három évig, s e közel legalább is egy évig a tudorrang elnyerése után, az ügyvédi gyakorlattal foglalkozott legyen. A jelöltnek ezen három évi gyakorlat közben legalább is két évet valamely belföldi ügyvédnél, vagy pedig valamely pénzügyi ügyvédségi hatóságnál kell töltenie; ezen gyakorlat harmadik évét a birói hivatali gyakorlatban (az 1854. octob. 10-kén kelt rendelet — l.irod. törvl.* 262. sz. — 17. §.), vagy azon koronaországokban, melyekre nézve egyidejűleg a jegyzöségi gyakorlat és vizsgálat iránt az 1854. opt. ll-kén kelt rendelet (leírod. törv. lap 266. sz.) kibocsáttatik, a jegyzöségi gyakorlatban is töltheti. 3. §. Egyébiránt az ügyvédi vizsgálat tekintetében, az 1854. oct. 10-kén kelt rendelet (bírod. törv. lap 262. sz.) 9—16. §§-ban megállapított szabályok az ott a 20. §-ban a)—f) bet. alatt kijelölt eltérésekkel s következő határozatokkal érvényesek : a) Az ügyvédi vizsgálat tartására kirendelt bizottmányhoz az elölülőn és kéttörvényszéki tag, tt) Birod. törvénylap 1854. oct. 14-ki LXXXVI darab, 264. szám. **) Bir. törvl. 262. sz. nácsoson kívül (az említett rendelet 20. §. a bet.) fleg egy ügyvéd hívandó meg. Ha az országos főtörvényszék székhelyén ügyvédi választmány (ügyvédi kamara) létezik, a meghívandó ügyvédet a választmány által atörvényszéki elnöknek e végre évenként kijelölendő ügyvédek sorából kell választani. b) Az írásbeli ügyvédi vizsgákénál a jelöltnek, valamely eléje adott polgári jogesetre vonatkozó periratok s birói ítéletnek indokaival együtti szerkesztése; továbbá valamely eléje terjesztendő büntető-birósági vizsgálat vagy végtárgyalás folytán hozott perbefogatási határozvány vagy büntető-ítélet ellen a fölebbezési iromány kidolgozása (az 1853 július 29-kén kelt büntető-perrendtartás 200, 203, 283 és 302. §§.) hagyandó meg. e) Mind az Írás éli mind pedig a szóbeli ügyvédi vizsgálatnál, az említett rendelet 13 és 20. §§. d) és f) bet. alatt kijelölt kellékeken kívül, különösen a jelöltnek a peres ügyekbenis azokon kivüli jogügyletek első megindítása s a további birósági lépések tekintetébeni ügyessége, nemkülönben a jogi okiratok szerkesztése s az ennél megtartandó elővigyázatok tekintetébeni képessége tudandó ki. 4. §. A jelölt által jó sikerrel kiállott ügyvédi vizsgálat a birói hivatali vizsgálat helyét, s azon koronaországokban, melyekre nézve az 1850. sept. 29-kén kelt jegyzői rendtartás kibocsáttatott, a jegyzői vizsgálat helyét is pótolja. Mulólagos intézkedések. 5.§. A mennyiben valaki az ezen rendelet hatályba lépte előtt letett gyakorlati vizsgálat által, az azon koronaországokban, melyekben az általános polgári és büntető-törvényhozás már előbb létezett, hatályos szabályok szerint az ügyvédségre a képességet megnyerte, a vizsgálat újólagos letételétől fölmentetik. 6. §. Azon jelöltek, kik jelen rendelet hatályba lépte napján, az ügyvédi vizsgálatra bocsáttatás végett azon koronaországokban , melyekben az általános polgári és büntető-törvényhozás már előbb hatályban volt, érvényes szabályok szerint megkívánt gyakorlatot már befejezték, az illető vizsgálatra minden akadály nélkül felbocsátandók. Maga a vizsgálat jelen szabály szerint tartandó. Azoknak pedig,kik ezen gyakorlatot már megkezdették ugyan, de még be nem fejezték, annak eltöltött része, a gyakorlatnak az új törvény szerint megkívántató idejébe beszámítandó. 7. §. Azon ügyvédek megvizsgálására nézve, kik Magyar-, Horvát- és Tótországban, a Szerbvajdaságban s a temesi bánságban, és az erdélyi nagyfejedelemségben, az ügyvédséget már előbb gyakorlották, s az 1852. jul. 24-kén és 1853. okt. 10-kén kelt nyiltparancsok (birod. törv. lap 170 és 253. sz.) határozataihoz képest az ügyvédség ideiglenes folytatására engedelmet nyertek, a kibocsátott szabályok érvényben maradnak. Az ezen koronaországokbeli más kérvényzőknek az ügyvédi vizsgálat letétele csak úgy engedtethetik meg, ha ők a jelen rendeletben kiszabott feltételeket teljesítik, s egyszersmind bebizonyítani képesek, hogy ők az ügyvédi gyakorlat három évéből (2. §.) legalább is egy évet az általános polgári törvénykönyv behozatala után töltöttek ki. Báró Krauss s. k. NEMHIVATALOS RÉSZ Levelezések. Bécs, nov. 24. A Nem hiszem, hogy szükséges lenne az utolsó napokban fölmerült orosz részrőli békehajlamok , törekvések hírét megcáfolni, miután világos tények szólanak minden ilynemű hír valósága ellen. Szebasztopol megszűnvén is meglepő s csodálatos hírek kiapadhatlan forrása lenni, csak kell, hogy a néhány ezernyi európai s ázsiai levelezők valamit regéljenek, s van- e szebb rege, mint a „békéről“, melynek oly sok sebet kellene máris behegeszteni ? Azonban minden oldalon uj meg új hadikészületek nyilvánulnak, Anglia s Francziaország uj seregeket küld, Austria újra meg újra fölemlegeti az okosság és becsületérzés minden indokait Németország irányában, hogy semlegességéből kihozza; — az e tárgybani jegyzékek ismételt bizonyítványai Austria erélyes s tántoríthatlan elvekből induló politikájának, valamint azon meggyőződésének is miszerint a háború még elég ideig fog tartani különben e hosszadalmas, türelemölő alkudozás s feleseléssel rég fölhagyott volna. — Itteni lapok is emlegetnek egy Ő Felsége a Császár által Napoleon császárhoz intézett magánlevelet, melyben állítólag azon biztosítás áll , „hogy ha a keleti háború tavaszig befejezve nem lesz, Austria semlegességéből ki fog lépni.“ Alig kell figyelmeztetnem az olvasót e kitétel alaktalanságára, melyből kétértelmű következtetés is vonható, miután a semlegesség megszűntének mindenesetre azon fél javára kellene kiütni, mely a háború tartós folyamának nem oka. Vájjon az érintett magas levél csakugyan hatott-e? hitelre méltó kutforrások nyomán kétségbe vonni nem merem, de ilynemű kitételeit bátran. — Hírlik, miszerint a tudvalevő vasútvonalak el-, illetőleg bérbeadásának ügye, melyet már befejezett ténynek tekintünk, a nemteljesedés pontján van. Hivteles okát, ha tudomásunkra jövend, elhallgatni, nem fogjuk, csak azt mondhatjuk, miszerint a franczia kormánynak arra semmi befolyása, mert mint múlt ízben írtam volt, nem a crédit mobilier társulat, melynek működésére a franczia kormány befolyással van, hanem magánbankárok szövetkezése a vállalkozó, s így ha az üzlet nem sikerül, annak magánokainak kell lenni. A cholera után ép oly jól esik a „revue retrospective“, amily kedvetlen dolog a folyamátóli naplóvezetés; visszatekintve annak rövid, s Bécs lakói számával csak csekély arányban nyilvánult dühöngésére, nem csekély megütközést okozott az: harminczezer embernél több hagyá el a fővárost, a tehetősbek osztályából természetszerhűt leginkább, s igy a színházak, galonok, a finom s derült élet színhelyeinek kopársága nem csoda ha feltűnő volt; a társas örömek csaknem megszűntek Damocles láthatlan kardja alatt, s egy pár hétig a bécsieket leginkább jellemző bor - és sörházak, mikben különben pénzért sem kap az ember ülőhelyet, szomorú pinczérek lépteitől viszhangoztak. Ez ugyan szintén sok rész oldallal bírt, fölhevíté a képzőimet, nevelé a hipochondriát, akit egy víg óra tán megmentett volna,a sötét aggály áldozata jön; de nagyban véve a dolgot, semmi kétség, hogy a rendőri rendszabályok, a hatóságok előintézkedései, az egésségi bizottmány szakbeli s pénzgyűjtögető tevékenysége, intéseinek hatása egy fő oka azon örvendetes jelenségnek, hogy a cholera aránylag ily szelíd hadjárattal beérte. — Macaulay számos tisztelőit figyelmeztetjük, hogy egy bizonyos Vizetelly derék gentleman által a szerző tiltakozása ellenére kiadott „Macaulay beszédei“,melyeknek német fordítása is közkézen forog, a szerző nyilatkozata szerint nem hívek, hiányosak s tetemes hibákkal telvek, minek következtében a szerző egy új kiadást „corrected by himself“ eszköz lett, mely nem rég jelent meg kereskedésben. — Az irodalmi tulajdon szentesítése Angliában is gyenge lábon áll. Pária , nov. 20. —L.— Utóbbi levelem óta itt újra Mencsikoff herczegnek egy Pankievics tábornagyhoz intézett tudósítása tétetett forgásba. A tudósítás nov. 10-kéről szól, s az egyesültek helyzetét mint igen siralmast rajzolja. Nagyszámú török szökevények érkeznek, úgymond, az orosz táborba, kik az egyesültek részérőli rosz bánásmód miatt keserűn panaszkodnak s azt beszélik, mikép a szövetségesek hiányt szenvednek élelem - és gyógyszerekben, hogy betegségek látogatják őket s ennélfogva leverték, hogy az angol lovasság csaknem egészen mag van semmisítve, és hogy naponkint száz meg száz ló ásatik be a földbe. Továbbá mondja a tudósítás, hogy az orosz seregek legkielégítőbb állapotban léteznek, és hogy ő, Mencsikoff f herczeg, következő nap az egyesültek bal szárnyát fogja megtámadni. Nekem úgy látszik, mintha ezen tudósításokat itt vagy Brüsselben gyártanák, azonban mindenesetre magánsürgönyök alapján, mik Krímből érkeznek. Mert a mai nap ide érkezett „Times" számos levelezéseiből szintén az tűnik ki, miszerint az egyesültek épen nem örvendnek nagy kényelemnek, és hogy azon adatok, miket az orosz főparancsnok állítólagos tudósítása tartalmaz, lényegben véve valót mondanak. Az egyesülteket mindenféle betegségek, különösen a vérhas látogatja s a betegek száma átlagosan naponkint százra rúg, mi mellett azonban megjegyzendő, miszerint másrészt naponkint nagyszámú felidültek hagyják oda a kórházakat. A lovak a vízhiány következtében csaknem egészen használhatlanokká lettek.Ilyen körülmények közt azon hírnek, miszerint a tábornokok az erősítések megérkezéséig a támadásról lemondtak, könnyen hitert lehet adni. A tegnapi „Moniteur“-ből megérthetni, miszerint a Krímben levő franczia hadsereg rövid időn 8 hadosztályból állandó vagy — ha jól vagyunk értesítve — 110,000 főnyi összes létszámból. A mai „Moniteur“ az országban elterjesztett ama roszszándékúak ellen,mintha közelebbről 500,000 ujonczot kellene állítni, erélyesen tiltakozik, a biztosítja a közönséget, miszerint a kormány jövő évben nem kívánand nagyobb számú legénységet mint az idén. Talán jobban cselekszik a kormány, ha ezen biztosításra szorítkozik, s ama hírt nem említi, mert az olvasó kísértetbe jó a hivatalos lap szavaiból a megyékben a háború miatt uralkodó elégületlenség bizonyos nemére következtetni. Mikép előre közöltem volt, a legközelebbi katonai sorshúzás már január hóban fog végrehajtatni. A „Times” ban megerősítését olvashatni Napóleon hg megbetegedéséről a tudósításnak, s Mencsikovv azon állításának, miszerint a nov. 5-ki csata a szövetségeseknek mintegy 4000 emberükbe került. A francziák 48 tisztet és 1360 közembert, s az angolok 102 tisztet és 2500 legényt vesztettek halottak és sebesültekben. Soltikor orosz herczeg, ki parancsot kapott Francziaország elhagyására, itt maradhat. A herczeg számos évek óta Francziaországban él, s építkezései által sok művészt és munkást foglalkoztat. A börzebiztos őt azzal vádolta, hogy álhírek és nyerészkedések által a rente sülyesztésére dolgozik. A herczeg azonban e feladás alaptalanságát bebizonyította. Hekeren senator, ki ,tudomás szerint orosz szolgálatokban állott, nagyon élénken pártját fogta a herczegnek. Állítják, miszerint Baroche ur ideiglenes belépése a kabinetbe csak előfutára fogna lenni más módosításoknak a ministériumban. B i n e auur nehezen vállaladja el újra tárczáját, mivel igen beteges,s azonkívül némi versengései voltak a külügyministerrel. Drouyn de Shuysur ugyanis nemrég egy tudósítást terjesztett a császár elé az Angliávali postaösszeköttetéseket illetőleg, Bine az ur pedig ebben jogsértést látott, mivel a posta az ő körébe tartozik Azonban egy 1808. császári törvényre utasították őt, minek következtében nemzetközi postaügyekben a kezdeményezés a külügyminiszert illeti. A franczia kormánynak egy diplomatiai ügynöke legközelebbi napokban rendkívüli küldetésben a persa udvarhoz fog menni. Sz. Udvarhely, nov. 9. Napjainkban nagyon el kezdett terjedni e vidéken is némely nagyobb bűnök neme, például a gyermeksikkasztás, agyonverés, és főleg a sok lótolvajság, melyek mindegyike a lefolyt félév alatt borzasztó példáit adá az ember sülyedésének. A hatóságok mindent megtesznek ugyan a napfényre került bűnök tetteseinek kitudása és megbüntetésére nézve, s mennyiben véges erő engedi, ritkán mennek az ily tettesek bizonyíték hiányából a törvény sorompján büntetlen át. Ugyde okai az ily elfajulásoknak, ha nem is mindig, többnyire azon erkölcsi sülyedésben keresendők, mely a hiányzó vagy nem eléggé kezelt czél- és okszerű népnevelés, és főleg az erkölcsi és vallásos oktatásmiatt rendesen a polgári társaságon, és így az emberiségen boszulja meg magát. Nem tagadhatni ugyan, hogy újabb időkben, valami 2-3 év óta jelenlegi kormányunk alatt, a beligazgatás újjászervezése mellett e részben is sok javítások történtek, és naponkint az illető egyházi s világi hatóságok részéről a legnagyobb tevékenységet látjuk uralkodni, mely az élet-és államszükséggé vált alapos nevelési rendszer által a sötétség ördögét, mint minden rész eredeti kútfejét elűzve, nagyokká és erősökké tehesse egykor, különben minden jóra és magasztosra fogékony fajunkat. És e tekintetben elvitázhatlan érdeme van az egyház kezéből r. kath. főpásztor nm. Haynad Lajos urnak, ki azonkívül, hogy a nem a legjobb rendben átvett egyházi s iskolai belügyeket férfias akarattal rendezni, és a felsőbb utasítmányok értelmében foganatosítni törekszik, egyszersmind nem szűnik meg gyakori körutazásaiban népünket személyesen felbuzdítani a vallás és erkölcs útjai követésére, valamint az itt ott fölmerülő hiányok kifürkészésével azok elhárítására lehetőleg közrehatni, hogy magas miveltségü lelke előtt egy jobb és műveltebb nemzedék jövő képét látva, Isten, fejedelem s haza színe előtt, mint egy kötelességeit hűn teljesítő állam- 581. pK BUDAPESTI HÍRLAP baerkesarcai buchi vaui Oibraguc, 6. ez. a~ (Kunéval der ház J 2-ik emeletben. Slensethennl — helyben s lap kiadó hivatalébanHerz János könyvnyomdájában (Országút Kunéval der híz), vidéken minden os. kir. postahivatalnál. — Az előfitétést tartalmazó lévaiak a film, lakhely a utolsó postafeljegyzése mellett, a pénzzel együtt bármint» «f tva egyenesen a kiadd hivatalhoz ntesítandok. November 26-a"1854.