Budapesti Hírlap, 1854. november (560-584. szám)

1854-11-26 / 581. szám

/ Pest, Vasárnap, a Isjp, h^tííit s a tobb QilQepsb utbor nspikkAi ki rév#, mindennap inggel. BlrtfUetési díj: Vidékre : félív r # • 10 frt., é v n e­gy « d t #: t fr. 20 kr» Helyben, ff ) - évr «: Sírt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdeti s«k «ts*Sz hmélzott sor­nak egyszeri beiktatásért 6 kr, .több­­szöriért pedig 4 kr. azimittatik. MgynalazAm 20 pkr Eőfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP“ october-decemberi évnegyedére. Helyben : 4 fi pp. Vidékre : 5 fi 20 kr. pp. Az előfizetés Pesten a lap kiadó hhivatalában (Országút Kunewalderház földszint) Herz János könyvnyomdá­jában, vidéken minden cs. k. postánál történik. — Az előfizetésnek mielőbb be-* küldését kérjük. SZGRK HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyi ministeriumnak 1854. oct. 11-ken kelt rendelete,*J kiható az egész birodalom területére, a lombard­­verenczei királyságot' s a katonai határőrséget ki­véve , mely által az 1854. oct.­ 10-ken kelt legfelsőbb határoz­vány folytán, ez ügyvédség gyakorlására megkivántató gyakorlati vizsgálat, s az ezen vizs­gálatra bocsáttatás végett megkivántató ügyleti gyakorlat iránt uj törvényes határozatok bocsát­tatnak ki. Oly ezélből, hogy az ügyvédség gyakorlására megkivántató gyakorlati vizsgálatot, s az ezen vizs­gálatra leendő felbocsátás végett megkivántató ügy­leti gyakorlatot tárgyazó határozatok a politikai és igazságügyi hatóságok új szervezésével, s az egyidejűleg a tegnapi napon kelt rendelet által **) a birói hivatali gyakorlat és a gyakorlati birói hi­vatali vizsgálatok rendezése iránt kiadott szabá­lyokkal öszhangzásba hozassanak, az 1854. október 10-kén kelt legfelsőbb határozvány folytán ezennel rendeltetik, hogy a birodalom egész területében, a lombard-velenczei királyságot s a katonai határ­őrséget kivéve, még pedig minden egyes korona­országban azon naptól fogva, melyen ott a politi­kai és bírói hatóságok új szervezete teljesen hatály­ba lépend, ott pedig, hol ezen hatály már elkezdő­dött, jelen rendelet kihirdetése napjától fogva, kö­vetkező szabályok vétessenek alkalmazásba : Az ügyvédi gyakorlatra bocsáttatás feltételei. 1. §: Ügyvédi gyakorlatra csak az bocsáttat­­hatik, ki a fennálló törvények által kötelezőleg ki­szabott jog- és államtani tanulmányokat teljesen bevégezte, s magát a kiszabott elméleti vizsgálatok jó sikerreli letétele, vagy azok alóli netaláni föl­­mentetése iránt igazolja. Az ügyvédséget tárgyazó gyakorlat­ról s gyakorlati vizsgálatról. 2. §. A­ki a gyakorlati ügyvédi vizsgálatra kiván bocsáttatni, köteles kimutatni, hogy­­ az austriai cs. k. egyetemek valamelyikén a törvény­­tudori rangot, az e végre kiszabott szigorú vizsgá­latok valóságos letétele által elnyerte, s hogy a gya­korlatba tett fölvétele után legalább is három évig, s e közel legalább is egy évig a tudorrang elnye­rése után, az ügyvédi gyakorlattal foglalkozott le­gyen. A jelöltnek ezen három évi gyakorlat közben legalább is két évet valamely belföldi ügyvédnél, vagy pedig valamely pénzügyi ügyvédségi ható­ságnál kell töltenie; ezen gyakorlat harmadik évét a birói hivatali gyakorlatban (az 1854. octob. 10-kén kelt rendelet — l.irod. törvl.* 262. sz. — 17. §.), vagy azon koronaországokban, melyekre nézve egyidejűleg a jegyzöségi gyakorlat és vizsgálat iránt az 1854. opt. ll-kén kelt rendelet (leírod. törv. lap 266. sz.) kibocsáttatik, a jegyzöségi gyakorlatban is töltheti. 3. §. Egyébiránt az ügyvédi vizsgálat tekinte­tében, az 1854. oct. 10-kén kelt rendelet (bírod. törv. lap 262. sz.) 9—16. §§-ban megállapított szabályok az ott a 20. §-ban a)—f) bet. alatt kije­lölt eltérésekkel s következő határozatokkal érvé­nyesek : a) Az ügyvédi vizsgálat tartására kirendelt bizottmányhoz az elölülőn és két­­törvényszéki ta­g, tt) Birod. törvénylap 1854. oct. 14-ki LXXXVI darab, 264. szám. **) Bir. törvl. 262. sz. nácsoson kívül (az említett rendelet 20. §. a bet.) fl­eg egy ügyvéd hívandó meg. Ha az országos fő­­törvényszék székhelyén ügyvédi választmány (ügy­védi kamara) létezik, a meghívandó ügyvédet a választmány által a­­törvényszéki elnöknek e vég­re évenként kijelölendő ügyvédek sorából kell vá­lasztani. b) Az írásbeli ügyvédi vizsgákénál a jelölt­nek, valamely eléje adott polgári jogesetre vonat­kozó periratok s birói ítéletnek indokaival együtti szerkesztése; továbbá valamely eléje terjesztendő büntető-birósági vizsgálat vagy végtárgyalás foly­tán hozott perbefogatási határozvány vagy bün­tető-ítélet ellen a fölebbezési iromány kidolgozása (az 1853­ július 29-kén kelt büntető-perrendtartás 200, 203, 283 és 302. §§.) hagyandó meg. e) Mind az Írás éli mind pedig a szóbeli ügy­védi vizsgálatnál, az említett rendelet 13 és 20. §§. d) és f) bet. alatt kijelölt kellékeken kívül, különö­sen a jelöltnek a peres ügyekbeni­s azokon kivüli jogügyletek első megindítása s a további birósági lépések tekintetébeni ügyessége, nemkülönben a jogi okiratok szerkesztése s az ennél megtartandó elővigyázatok tekintetébeni képessége tudandó ki. 4. §. A jelölt által jó sikerrel kiállott ügyvédi vizsgálat a birói hivatali vizsgálat helyét, s azon koronaországokban, melyekre nézve az 1850.­ sept. 29-kén kelt jegyzői rendtartás ki­bocsáttatott, a jegyzői vizsgálat helyét is pótolja. Mulólagos intézkedések. 5.§. A mennyiben valaki az ezen rendelet hatályba lépte előtt letett gyakorlati vizsgálat által, az azon koronaországokban, melyekben az általános polgári és büntető-törvényhozás már előbb létezett, hatá­lyos szabályok szerint az ügyvédségre a képessé­get megnyerte, a vizsgálat újólagos letételétől föl­­mentetik. 6. §. Azon­ jelöltek, ki­k jelen rendelet hatály­ba lépte napján, az ügyvédi vizsgálatra bocsátta­­tás végett azon koronaországokban , melyekben az általános polgári és büntető-törvényhozás már e­­lőbb hatályban volt, érvényes szabályok szerint megkívánt gyakorlatot már befejezték, az illető vizsgálatra minden akadály nélkül f­elbocsátandók. Maga a vizsgálat jelen szabály szerint tartandó. Azoknak pedig,kik ezen gyakorlatot már megkez­dették ugyan, de még be nem fejezték, annak el­töltött része, a gyakorlatnak az új törvény szerint megkívántató idejébe beszámítandó. 7. §. Azon ügyvédek megvizsgálására nézve, kik Magyar-, Horvát- és Tótországban, a Szerb­­vajdaságban s a temesi bánságban, és az erdélyi nagyfejedelemségben, az ügyvédséget már előbb gyakorlották, s az 1852. jul. 24-kén és 1853. okt. 10-kén kelt nyiltparancsok (birod. törv. lap 170 és 253. sz.) határozataihoz képest az ügyvédség ideiglenes folytatására engedelmet nyertek, a ki­bocsátott szabályok érvényben maradnak. Az ezen koronaországokbeli más kérvényzők­­nek az ügyvédi vizsgálat letétele csak úgy enged­tethetik meg, ha ők a jelen rendeletben kiszabott feltételeket teljesítik, s egyszersmind bebizonyí­tani képesek, hogy ők az ügyvédi gyakorlat három évéből (2. §.) legalább is egy évet az általános polgári törvénykönyv behozatala után töltöttek ki. Báró Krauss s. k. NEMHIV­ATALOS RÉSZ Levelezések. Bécs, nov. 24. A Nem hiszem, hogy szükséges lenne az u­­tolsó napokban fölmerült orosz részrőli békehaj­lamok , törekvések hírét megc­áfolni,­­ miután világos tények szólanak minden ilynemű hír va­lósága ellen. Szebasztopol megszűnvén is meglepő s csodálatos hírek kiapadhatlan forrása lenni, csak kell, hogy a néhány ezernyi európai s ázsiai levelezők valamit regéljenek, s van- e szebb rege, mint a „békéről“, melynek oly sok sebet kellene már­is behegeszteni ? Azonban minden oldalon uj meg új hadikészületek nyilvánulnak, Anglia s Francziaország uj seregeket küld, Aust­ria újra meg újra fölemlegeti az okosság és be­­csületérzés minden indokait Németország irá­­­­nyában, hogy semlegességéből kihozza; — az e­­ tárgybani jegyzékek ismételt bizonyítványai Aust­­­­ria erélyes s tántoríthatlan elvekből induló poli­­­­tikájának, valamint azon meggyőződésének is miszerint a háború még elég ideig fog tartani különben e hosszadalmas, türelemölő alkudozás s feleseléssel rég fölhagyott volna. — Itteni la­­­­pok is emlegetnek egy Ő Felsége a Császár által­­ Napoleon császárhoz intézett magánlevelet, mely­ben állítólag azon biztosítás áll , „hogy ha a ke­­leti háború tavaszig befejezve nem lesz, Austria semlegességéből ki fog lépni.“ Alig kell figyel­meztetnem az olvasót e kitétel alaktalanságára, melyből kétértelmű következtetés is vonható, miután a semlegesség megszűntének mindeneset­re azon fél javára kellene kiütni, mely a háború tartós folyamának nem oka. Vájjon az érin­tett magas levél csakugyan h­atott-e? hitelre méltó kutforrások nyomán kétségbe vonni nem merem, de ilynemű kitételeit bátran. — Hírlik, miszerint a tudvalevő vasútvonalak el-, illetőleg bérbeadásának ügye, melyet már befejezett tény­nek tekintünk, a nemteljesedés pontján van. Hiv­­­teles okát, ha tudomásunkra jövend, elhallgatni, nem fogjuk, csak azt mondhatjuk, miszerint a franczia kormánynak arra semmi befolyása, mert mint múlt ízben írtam volt, nem a crédit mobilier társulat, melynek működésére a franczia kormány befolyással van, hanem magánbankárok szövet­kezése a vállalkozó, s így ha az üzlet nem sikerül, annak magánokainak kell lenni.­­ A cholera után ép oly jól esik a „revue retrospe­ct­i­v­e“, a­mily kedvetlen dolog a folyamátóli naplóvezetés; visszatekintve annak rövid, s Bécs lakói számával csak csekély arányban nyil­vánult dühöngésére, nem csekély megütközést okozott az: harmincz­ezer embernél több hagyá el a fővárost, a tehetősbek osztályából természet­­szerhűt leginkább, s igy a színházak, galonok, a finom s derült élet színhelyeinek kopársága nem csoda ha feltűnő volt; a társas örömek csak­nem megszűntek Damocles láthatlan kardja a­­latt, s egy pár hétig a bécsieket leginkább jel­lemző bor - és sörházak, mikben különben pénzért sem kap az ember ülő­helyet, szomorú pinczérek lépteitől­ viszhangoztak. Ez ugyan szintén sok rész oldallal bírt, fölhevíté a képzőimet, nevelé a hi­­pochondriát, a­kit egy víg óra tán megmentett volna,a sötét aggály áldozata jön; de n­a­gy­ban véve a dolgot, semmi kétség, hogy a rendőri rendszabályok, a hatóságok előintézkedései, az egésségi bizottmány szakbeli s pénz­gyűjtögető te­vékenysége, intéseinek hatása egy fő oka azon­ örvendetes jelenségnek, hogy a cholera aránylag ily szelíd hadjárattal beérte. — Macaulay szá­­mos tisztelőit figyelmeztetjük, hogy egy bizonyos Vizetelly derék gentleman által a szerző til­takozása ellenére kiadott „Macaulay beszé­­d­e­i“,melyeknek német fordítása is közkézen forog, a szerző nyilatkozata szerint nem hívek, hiányo­sak s tetemes hibákkal telvek, minek következ­tében a szerző egy új kiadást „corrected by himself“ eszköz lett, mely nem rég jelent meg kereskedésben. — Az irodalmi tulajdon szente­sítése Angliában is gyenge lábon áll. Pária , nov. 20. —L.— Utóbbi levelem óta itt újra Men­­csikoff herczegnek egy Pankievics tábor­nagyhoz intézett tudósítása tétetett forgásba. A tudósítás nov. 10-kéről szól, s az egyesültek hely­zetét mint igen siralmast rajzolja. Nagyszámú tö­rök szökevények érkeznek, úgymond, az orosz táborba, kik az egyesültek részérőli rosz bánás­mód miatt keserűn panaszkodnak s azt beszélik, mikép a szövetségesek hiányt szenvednek élelem - és gyógyszerekben, hogy betegségek látogatják őket s ennélfogva leverték, hogy az angol lovas­ság csaknem egészen mag van semmisítve, és hogy naponkint száz meg száz ló ásatik be a föld­­be. Továbbá mondja a tudósítás, hogy az orosz seregek legkielégítőbb állapotban léteznek, és hogy ő, Mencsikoff f herczeg, következő nap az egyesültek bal szárnyát fogja megtámadni. Nekem úgy látszik, mintha ezen tudósításokat itt vagy Brüsselben gyártanák, azonban mindenesetre ma­gánsürgönyök alapján, mik Krímből érkeznek. Mert a mai nap ide érkezett „Times" számos le­velezéseiből szintén az tűnik ki, miszerint­ az e­­gyesültek épen nem örvendnek nagy kényelem­nek, és hogy azon adatok, miket az orosz főpa­rancsnok állítólagos tudósítása tartalmaz, lényeg­ben véve valót mondanak. Az egyesülteket min­denféle betegségek, különösen a vérhas látogatja s a betegek száma átlagosan naponkint százra rúg, mi mellett azonban megjegyzendő, miszerint másrészt naponkint nagyszámú felidültek hagy­ják oda a kórházakat. A lovak a vízhiány követ­keztében csaknem egészen használhatlanokká let­tek.Ilyen körülmények közt azon hírnek, misze­rint a tábornokok az erősítések megérkezéséig a támadásról lemondtak, könnyen hitert lehet adni. A tegnapi „Moniteur“-ből megérthetni, misze­rint a Krímben levő franczia hadsereg rövid időn 8 hadosztályból állandó vagy — ha jól vagyunk értesítve — 110,000 főnyi összes létszámból. A mai „Moniteur“ az országban elterjesztett ama roszszándékú­ak­ ellen,mintha közelebbről 500,000 ujonczot kellene állítni, erélyesen tiltakozik, a biztosítja a közönséget, miszerint a kormány jövő évben nem kívánand nagyobb számú legénysé­get mint az idén. Talán jobban cselekszik a kor­mány, ha ezen biztosításra szorítkozik, s ama hírt nem említi, mert az olvasó kísértetbe jó a hiva­talos lap szavaiból a megyékben a háború miatt uralkodó elégületlenség bizonyos nemére követ­keztetni. Mikép előre közöltem volt, a legköze­lebbi katonai sorshúzás már január hóban fog vég­rehajtatni. A „Times” ban megerősítését olvashatni Napóleon hg megbetegedéséről a tudósítás­nak, s Mencsikovv azon állításának, miszerint a nov. 5-ki csata a szövetségeseknek mintegy 4000 emberükbe került. A francziák 48 tisztet és 1360 közembert, s az angolok 102 tisztet és 2500 le­gényt vesztettek halottak és sebesültekben. Soltikor orosz herczeg, ki parancsot ka­pott Francziaország elhagyására, itt maradhat. A herczeg számos évek óta Francziaországban él, s építkezései által sok művészt és munkást fog­­lalkoztat. A börzebiztos őt azzal vádolta, hogy álhírek és nyerészkedések által a rente sülyesz­­tésére dolgozik. A herczeg azonban e feladás a­­laptalanságát bebizonyította. Hekeren sena­tor, ki ,tudomás szerint orosz szolgálatokban ál­lott, nagyon élénken pártját fogta a h­ercz­egnek. Állítják, miszerint Baroche ur ideiglenes belépése a kabinetbe csak előfutára fogna lenni más módosításoknak a min­istéri­umban. B i n e a­u­­­ur nehezen vállaladja el újra tárczáját, mivel igen beteges,s azonkívül némi versengései voltak a kül­­ügyministerrel. Drouyn de Shuysur ugyan­­­is nemrég egy tudósítást terjesztett a császár elé az Angliávali postaösszeköttetéseket illetőleg, B­i­­n­e a­z ur pedig ebben jogsértést látott, mivel a posta az ő körébe tartozik Azonban egy 1808. császári törvényre utasították őt, minek követ­keztében nemzetközi postaügyekben a kezdemé­nyezés a külügyminiszert illeti. A franczia kormánynak egy­ diplomatiai ügynö­ke legközelebbi napokban rendkívüli küldetésben a persa udvarhoz fog menni. Sz. Udvarhely, nov. 9. Napjainkban nagyon el kezdett terjedni e vidéken is némely nagyobb bűnök neme, például a gyermeksikkasztás, agyonverés, és főleg a sok lótolvajság, melyek mindegyike a lefolyt félév alatt borzasztó példáit adá az ember sülyedésé­­nek. A hatóságok mindent megtesznek ugyan a napfényre került bűnök tetteseinek ki­tudása és megbüntetésére nézve, s mennyiben véges erő en­gedi, ritkán mennek az ily tettesek bizonyíték hiányából a törvény sorompján büntetlen át. Ugy­­de okai az ily elfajulásoknak, ha nem is mindig, többnyire azon erkölcsi sülyedésben keresen­dők, mely a hiányzó vagy nem eléggé kezelt czél- és okszerű népnevelés, és főleg az erkölcsi és vallásos oktatás­­miatt rendesen a polgári társa­ságon, és így az emberiségen boszulja meg ma­gát. Nem tagadhatni ugyan, hogy újabb időkben, valami 2-3 év óta jelenlegi kormányunk alatt, a beligazgatás újjászervezése mellett e részben is sok javítások történtek, és naponkint az illető egy­házi s világi hatóságok részéről a legnagyobb te­vékenységet látjuk uralkodni, mely az élet-és ál­lamszükséggé vált alapos nevelési rendszer által a sötétség ördögét, mint minden rész eredeti kút­fejét elűzve, nagyokká és erősökké tehesse egy­kor, különben minden jóra és magasztosra fogé­kony fajunkat. És e tekintetben elvitázhatlan ér­deme van az egyház kezéből r. kath. főpásztor nm. H­a­y­n­a­­­d Lajos urnak, ki azonkívül, hogy a nem a legjobb rendben átvett egyházi s iskolai belügyeket férfias akarattal rendezni, és a felsőbb utasítmányok értelmében foganatosítni törekszik, egyszersmind nem szűnik meg gyakori körutazásaiban népünket személyesen felbuzdí­­tani a vallás és erkölcs útjai követésére, valamint az itt ott fölmerülő hiányok kifü­rkészésével azok elhárítására lehetőleg közrehatni, hogy magas mi­­veltségü lelke előtt egy jobb és műveltebb nemze­dék jövő képét látva, Isten, fejedelem s haza színe előtt, mint egy kötelességeit hűn teljesítő állam- 581. pK BU­DAPESTI HÍRLAP baerkesarcai b­uchi vaui Oibrag­uc, 6. ez. a~ (Kunéval der ház J 2-ik emeletben. Slensethennl — helyben s lap kiadó hivataléban­­Herz János könyvnyomdájában (Országút Kunéval­ der híz), vidéken minden os. kir. postahiva­talnál. — Az előfit­étést tartalmazó lévaiak a f­ilm, lak­hely a utolsó posta­feljegyzése mellett, a pénzzel együtt b­á­rm­i­n­t» «f tv­a egyenesen a kiadd hivatalhoz nte­­sítandok. November 26-a"1854.

Next