Budapesti Hírlap, 1856. május (102-125. szám)
1856-05-01 / 102. szám
Pest. Csütörtök,m . A „Budapesti Hírlap előfizetési ára: Bul«lapesten évnegyedre 4 oft. félévre ... 8 -Vidéken évnegyedre félévre. .. . . 5 — 10 — Pesten előfizethetni a 1 u 1 i rt kiadóhivatalában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarékpénztár-«épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmentesen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv a „Budapesti Hírlap“ kiadója. 6. sz. Kiadó hivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik •ap, vasárnap és ünnep utáni napokat kitéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fél évre: 8 frt, évnegyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször kasíbzott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számíttatik.— Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik em. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint, vidéken minden es. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czlm. lakhelye utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalból utasítandók. HIVATALOS RÉSZ. Államszerződés Austria, Francziaország, Nagybritannia, Poroszország, Oroszország, Szardinia és Törökország közt 1856. márt. 30-áról. Köttetett Parisban 1856. martius 30-án. Az illető erösítvények ugyanott kicseréltettek 1856. april 27. Nos Franciscus Josephus Primus , divina favenle dementia Austriae Imperator; Rex Hungáriáé, etc. etc. Notum testatumque omnibus et singulis, quorum interest, tenore praesentium facimus : Posteaquam Nos et Augustissimi ac Potentissimi Principes, Britanniáé Hibemiaeque Regina, Francorum nec non Omnium Russiarum Imperatores, porro Sardiniae Rex atque Magnus Osmanorum Suitanus, desiderati ad reconciliandam certam diutarnamque pacem, quae bello in Oriente]flagrante pérturbata crat, consensus causa, Ministrós plenipotentiaries nominavimus, qui Lutetiae Parisiorum in congressum convenerunt; posteaquam porro, consensione feliciter stabilita, Nos aeque ac praefati Serenissimi Principes Augustisshnum ac Potenlissimum Principem, Borussiae Regem, ulpote qui Conventionem Londini 13. Julii 1841 ioitam simul quoque signaverat in totius Europae commodum et utilitatem ad participationem in negotiis illis invita— vimus, hicque etiam Serenissimus Princeps Ministros Suos plena potestate munitos ad Congressum miserat, Plenipotentiarii ablegati de sequentibus convenerunt articulis : A MINDENHATÓ ISTEN NEVÉBEN. A francziák császárja, Nagybritannia és Izland egyesült királyságok királynője, a minden oroszok császárja, Szardinia királya és az ottománok császárja e felségeik, azon óhajtól lelkesítve, a háború ínségeinek véget vetni, valamint hogy azon bonyodalmak visszatérésének, melyek azt előidézték, elejét vegyék, elhatározák. Austria Császárja Ő Felségével a béke helyreállítása és megszilárdításának adandó alapok iránt az ottomán birodalom függet lensége és épségének hatályos és kölcsönös biztosítékok általi biztosítása mellett, megegyezni. E czélból a fönemlített felségek meghatalmazottjaikat kinevezők és pedig: Austriai Császár ŐFelsége: gróf Bud-Schauenstein Károly Ferdinánd val. titkos tanácsos és kamarász, a császári Ház s a külügyek ministerét és a ministertanács elnökét, a cs. k. Leopold rend nagy keresztesét stb. stb. és b. Hübner József Sándor val. titkos tanácsost és rendkívüli követet s meghatalmazott ministert a franczia cs. udvarnál stb. A francziák császárja ő felsége gr. Colonna W ae w s k i Sándort a külügyek ministerállamtitkárát, a birodalom senatorát, stb. és báró Bourqueney Ferencz Adolf rendkívüli követet és meghatalmazott ministert az austriai császári udvarnál stb. Nagybritannia és Izland egyesült királyságok királynője ő felsége gróf Clarendon báró Hyde de Hindon György Vilmos Frigyest, az egyesült királyság pairjét, ő felsége titkos tanácsának tagját, a külügyek első államtitkárát stb. és báró Cowley Henrik Richard Károlyt, az egyesült birodalom pairjét, őlye titkos tanácsának tagját, rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet a francziák császárja őr Igénél stb. A minden oroszok császárja őfelsége gróf Orlolf Elek főhadsegédet és lovassági tábornokot stb. és báró Brunnow Fülöp rendkívüli követet és meghatalmazott ministert a német szövetségnél és Hessen nagyherczegi kir. fenségénél stb. gróf Cavour Camill Benset a ministeri tanács elnökét és a pénzügyek minister-államtitkárát stb., és marquis de Villamarina Salvator rendkívüli követet és meghatalmazott ministert a franczia cs. udvarnál stb. Végre Az ottománok császárja őfelsége: Muhammed Emin Aai pasát, az ottomán birodalom nagyvezírjét stb. és Mehemed Dzsemirbey rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet a francziák császárja hslgénél stb. kik Párisban congressusra egybegyűltek. Miután az egyetértés köztük szerencsésen helyre lön állítva, Austria császárja, a francziák császárja, Nagybritannia és Izland egyesült királyságok királynője, a minden oroszok császárja, Szardinia királya és az ottománok császárja ö felségeik, megfontolva, hogy európai érdekben Poroszország királya ő felségének mint az 1841. júl. 13-ki conventio aláírójának az újonnan eszközlendő kiegyezésekben részvételhez meg kell hivattatnia, és méltányolva ama nagy becset, melyet az említett felség részvétele az általános békeműnek kölcsönzendne, azt meghivák, hogy a congressusra meghatalmazottakat küldjön. Ennek folytán Poroszország királya ő felsége meghatalmazottjául kinevezte : báró Manteuffel Ottó Tivadar ministerelnököt és a külügyek ministerét stb. és gróf Hatzfeldt- Wildenburg-Schönstein rendk. követet és meghat, ministert a franczia cs. udvarnál stb. A meghatalmazottak, miután teljhatalmaikat kölcsönösen kicserélték és kellő alakban kiállítva lenni találták, következő pontok iránt egyeztek meg : 1. cz. A jelen békekötés kicserélése napjától fogva örök időkre béke és barátság áll fenn a francziák császárja ő felsége, Nagybritannia és Izland egyesült királyságok királynője ö felsége, Szardinia királya ö felsége, szultán ö császári felsége közt egyfelől, minden oroszok császárja ö felsége közt másfelől, valamint örököseik és utódaik, államaik és illető alattvalóik között. 2. sz. A béke a nevezett felségek közt szerencsésen helyreállván, a háború folyta alatt hadseregeik által meghódított vagy elfoglalt területek kölcsönösen kiüríttetnek. Külön határozmányok fogják a kiürítés módozatait megállapítni, minek oly gyorsan, mint csak lehet, kell eszközöltetnie. 3. ez- Minden oroszok császárja ő felsége kötelezi magát szultán ő felségének visszaadni Karsz városát és fellegvárát, valamint az ottomán terület más részeit, mik az orosz hadcsapatok birtokában vannak. 4. ez. Ő felségeik, a francziák császárja, az egyesült ú. britanniai s izlandi birodalom királynője, a szardiniai király s a szultán arra kötelezik magukat, hogy a minden oroszok császárja ő felségének Szebasztopol, Balaklava, Kamies, Eupatoria, Keris, Jenikale s Kinburn városait s kikötőit, valamint a szövetséges csapatok által megszállva tartott minden más területrészeket visszaadandják. 5. ez. Ő felségeik, a francziák császárja, az egyesült n. brittanniai s izlandi birodalom királynője, a minden oroszok császárja, a szardiniai király s a szultán alattvalóik közöl mindazoknak, kik bármiként az ellenséges ügy javára a hadieseményekben részvevés bűnébe estek, teljes amnestiát adnak. Ebbe világosan beleértetik, mikép ezen amnestia mindegyik hadfolytató hatalmasságnak azon alattvalóira is kiterjed, kik a háború alatt valamely más hadfolytató hatalmasság szolgálatában megmaradtak volna 6. ez. A hadifoglyok mindkét részről haladéktalanul vissza fognak adatni 7. ez. a felségeik, az austriai Császár, a francziák császárja, az egyesült n. britanniai s izlandi királyság királynője, a porosz király, a minden oroszok császárja, s a szardiniai király ezennel kinyilatkoztatják a magas portának az európai államközösség s az európai népjog előnyeibeni részvevésre bocsátását. Ő felségeik, mindegyikük maga részéről arra kötelezik magukat, hogy a török birodalom függetlenségét s területi épségét tisztelendik, közösen biztosítják ezen kötelességnek szigorú megtartását, s ennélfogva minden oly tettet, mely azt megsérthetné, általános érdekű kérdésnek tekintendnek. 8-ik ez. Ha a magas porta s a többi szerződő hatalmasságok egyike vagy többjei közt oly viszály támadna, mely kölcsönös viszonyaik fenntartását veszélyeztethetné, a magas porta s ezen hatalmasságok mindegyike, mielőtt a fegyvererő alkalmazásához folyamodnának, a többi szerződő hatalmasságokat képesekké teendik arra, hogy közbejáró beavatkozásuk által, azon végső eszköz alkalmazását megelőzhessék. 9. sz. Szultán ő felsége,alattvalói jólléte iránti állandó gondoskodásból egy uzmánt adván ki, mely azok sorsát vallás és nemzetiségi különbség nélkül javítván, megerősíti birodalma keresztény alattvalói iránti nemes törekvéseit, s érzelmieiről e tekintetben uj bizonyítványt akarván nyújtani, elhatározta a mondott, s fejedelmi akaratból önként eredeti firmánt a szerződő hatalmakkal közleni. A szerződő hatalmak e közlés magas becsét constatirozzák. Magától értetik, hogy az semmi esetben nem ad jogot a fennemlített hatalmaknak, akár együttleg , akár külön, a szultánnak alattvalóihoz viszonyaiba vagy birodalma beligazgatásába avatkozásra. 10. sz. Az 1841 julius 13-iki egyezmény, mely az ottomári birodalom a Bosporus és számára Dardanellák szorosainak bezárására vonatkozó régi rendszabályt fenntartja, közös egyetértéssel újra átvizsgáltatok az okmány, mely a magas szerződő felek között e czélra és ez elvhez képest köttetett, a jelen kötéshez csatolva van és marad, s oly erővel és érvénynyel bizand, mint ha annak kiegészítő részét tenné. 11. ez. A Feketetenger semlegesítve van, nyitva állván minden nemzet tengerészeti kereskedelmének, vizei és kikötői forma szerint és örökre eltiltvák mind a tengerparti hatalmak, mind más hatalom hadi lobogója elöl, a jelen kötés 14 és 19-ik czikkelyében foglalt kivételek fenntartásával. 12. ez. A kereskedelem minden akadálytól menten, a Feketetenger vizein és kikötőiben csak az egésségi, vámügyi és rendőrségi szabályoknak lesz alávetve, mik a kereskedelmi összeköttetések kifejtésére kedvező szellemben lesznek szerkesztve. Oroszország és a magas Porta, hogy minden nemzet kereskedelmi és tengerészeti érdekére nézve kívánatos biztosítást nyújtsanak, a Feketetenger partján fekvő kikötőkbe, a nemzetközi jog elvei szerint, consulokat bocsátanak be, 13. ez. A Feketetenger a 11-dik czikknél fogva semlegesítve lévén, partvidékén katonai és tengerészeti arsenálok fentartása vagy felállítása szükségtelenné és czéltalanná lesz. Következőleg minden oroszok császárja ő felsége és szultáni császári felsége kötelezik magukat a partvidéken katonai tengeri arsenalokat se nem állítani, se fönn nem tartani. 14. ez. A minden oroszok császárja és szultán ő felségeik egyezményt kötvén a partjaik szolgálatára nézve szükséges azon könnyű hajók erejének és számának meghatározása végett, melyeket a Feketetengeren tartani maguknak fenntartják, ez egyezmény a jelen kötéshez csatoltatik, s oly erővel és érvénynyel bizand, mintha annak kiegészítő része volna. Azt tehát a jelen kötést aláíró hatalmak megegyezése nélkül se megsemmisítni se módosítni nem lehet. 15. ez. A bécsi congressusokmány által megállapítva lévén az azon vizek hajózását illető elvek, melyek több államot elválasztanak vagy azokon keresztül folynak, a szerződő felek megegyeznek hogy ez elvek jövendőre nézve a Dunára és torkolataira is alkalmaztassanak.E határozmányt mostantól fogva az európai közjoghoz tartozónak nyilvánítják s azt biztosításuk alá helyezik. A dunai hajózás jövőre nem lehet alávetve semmi akadálynak, semmi adónak, mi a következő czikkelyekben foglalt határozmányok által világosan kikötve nincs. Következőleg sem adót,mely csupán a Duna hajózásának tényén alapul, sem vámot a hajón levő portékákért szedni nem szabad.Az e víz által elválasztott vagy átfolyt államok biztosságára felállítandó rendőrségi és veszteg rendszabályok úgy lesznek alkotva, hogy mennyire lehet a hajók szabad mozgásának kedvezzenek. Ezen rendszabályokon kívül a szabad hajózás elé semmi akadály nem gördíthető. 16. czikk. Az előbbeni czikk határozmányainak létesítése tekintetéből bizottmány neveztetik ki, melyben Austriát,Francziaországot, Nagybritanniát, Poroszországot, Oroszországot, Szardiniát és Törökországot egy-egy küldött képviselendő melynek feladata lesz kijelölni és végrehajtatni a szükséges munkálatokat Izakcsától kezdve a Duna torkolatainak s a tenger szomszédos részeinek a zátonyok s egyéb a hajózást nehezítő akadályoktól mentesítése végett, hogy a folyamnak s a tengernek említett részei a lehető legjobb hajózhatási állapotba tétessenek. Hogy ezen munkálatoknak, úgyszintén a dunatorkolati hajózás biztosítása és könnyítése végetti intézkedéseknek költségei fedeztessenek, a bizottmány által szótöbbséggel megállapított, kellő magasságú vámdíj szedethetik, de azon világos föltétellel, hogy ezen tekintetben is, mint minden másban, valamennyi nemzet hajóira a tökéletes egyenlőség elve alkalmaztassék. 17. czikk: Bizottmány fog kineveztetni, melyben Austriát, Bajorországot, a magas Portát és Württemberget egy egy küldött képviselendő kikhez járulandnak a három Dunafejedelemség biztosai, kiknek kinevezésének a porta megerősítését kell megnyernie. Ezen bizottmánynak, mely állandó lesz, teendői: 1) a hajózási s a folyamrendőrségi szabályok kidolgozása ; 2) minden, bárminemű akadályok megszüntetése, melyek a bécsi határozmányoknak a Buszardiaia királya ő felsége .... ... A niai szent ünnep miatt legközelebbi lapunk szombaton május 3-kán jelenik meg. nára alkalmazását gátolják; 3) az egész folyam mentében szükséges munkálatok elrendelése s végrehajtatása; 4) az európai bizottmány szétoszlása után, a Duna torkolatai s a szomszéd tengerészek hajózhatósága fölötti őrködés. 18. czikk. Föltétetik, hogy két év alatt mind az európai bizottmány teljesítendő föladatát, mind a pártállam-bizottmány bevégzendő az előbbeni czikk 1. 2-ik száma alatt megjelölt munkálatokat. Mihelyt e tény, az értekezletté egyesült aláíró hatalmak értésére jutand, azt tudomásul veendik s kinyilatkoztatandják az európai bizottmány feloszlatását; s ezentúl az állandó pártállam-bizottmány gyakorlandja mindazon jogokat, melyekkel addigra az európai bizottmány volt felruházva. 19. czikk: A közös egyetértéssel, a fentebb kijelentett elvek szerint megállapítandó szabályzatok végrehajtásának biztosítása végett mindegyik szerződő hatalmasságnak jogiban álland mindenkor két könnyű hajót felállítani a Duna torkolatánál. 20. czikk. A jelen békekötés 4-ik czikkében előszámlált városok, kikötők s területekért cseréül, valamint a dunai hajózás szabadságának nagyobb biztosítása végett, az orosz császár őfelsége beleegyez, hogy besszarábiai határa megigazíttassék. Az új határ a Feketetengernél kezdődik, egy kilométre távolságban keletre a Burna-szola tavától , függőleg eléri az akermanni utat, ez út hosszában megy a Traján völgyéig. Belgrádtól délnek halad el, a Jalpuck folyam hosszában halad Szaraczikáig és Katamorinál a Pruthot éri el. Ezen ponttól kezdve a két birodalmat elválasztó határok az eddigiek maradnak. Részleteiben a szerződő hatalmasságok küldöttei fogják az új határ vonalpontjait megállapítani. 21. czikk: Az Oroszország által átengedett terület Morvaországhoz fog csatoltatni, a magas Porta suzerainitása alatt. E terület lakosai a Fejedelemségek részére biztosított jogokban részesülendnek, három esztendeig szabadságuk lesz máshova költözködni, javaikkal szabadon rendelkezvén. 22. czikk: Oláh- és Moldvaország a magas porta suzerainitása alatt s a szerződő hatalmak biztositéka mellett, ezentúl is kirondják azon kiváltságokat és szabadalmakat, melyekkel bírnak. A biztosító hatalmaknak egyike sem gyakorolhat felettük kizárólagos védjogot. A belügyeikbe avatkozásnak semmi külön joga nem létezendik. 23. sz. A magas Porta kötelezi magát, hogy a nevezett Fejedelemségekben a független és nemzeti igazgatást, úgyszintén a vallási, törvényhozási, kereskedelmi és hajózási teljes szabadságot meghagyja. A jelenleg érvénynyel bíró törvények és rendeletek át fognak vizsgáltatni. Hogy e tekintetben teljes egyetértés éressék el, egy külön bizottmány, melynek megalakítása iránt a magas szerződő hatalmak megegyezendnek, fog haladéktalanul a magas porta egy biztosával összeülni Bukarestben. E bizottmánynak feladata lesz: aFejedelemségek mostani állapotát kiismerni s jövendőbeli szervezésük alapja iránt javaslatokat tenni. 24. sz. Szultán ő felsége ígéri, hogy a két tartomány mindegyikében azonnal divánt fog e végre egybehíni, mely díván oly módon lesz összeállítva, hogy legteljebb képviseletét alkossa a társadalom minden osztálya érdekeinek. E divánok hivatása lesz, a fejedelemségek végleges szervezésére nézve a lakosság óhajtásait kifejezni. Az értekezlet egy utasítása szabályozandja a bizottmány viszonyait e divánokhoz. 25. sz. A két diván által kimondott nézeteket tekintetbe véve, a bizottmány saját munkája eredményét haladéktalanul a conferentia jelen székhelyére beküldendi. A végegyezkedés a luzerani hatalommal egy, Párisban a magas szerződő felek által kötendő szerződvény által nyerendi megerősítését, és egy a szerződvény határozmányaival öszhangzásban levő hathi sherif fogja ezen, jövendőre az aláírt hatalmak collectiv garantiája alá helyzett tartományok szervezetét végleg megállapítani. 26. ez. Megállapíttatott, hogy a Fejedelemségekben egy fegyveres hatalom fog létezni azon czélból, hogy a biztonságot benn az országban fenntartsa, a határokon védje. A rendkívüli védrendszabályoknak, melyeket azok, a magas Porta beleegyeztével, minden idegen támadás visszautasítására életbe léptetni szükségesnek látandják, semminemű akadály nem fog útjukba gördíttetni. 27. ez. Ha a fejedelemségek belnyugalma fenyegetve és veszélyezve lenne, a magas Porta a többi szerződő hatalmakkal értekezendik a törvényes rend fenntartása vagy helyreállítására szükségelt rendszabályok fölött. Fegyveres interventio ezen hatalmak előleges beleegyezése nélkül nem történhetik. 28. czikk: A szerb fejedelemség a portától függési viszonyában megmarad, a császári iratok értelmében, melyek annak jövőre a hatalmak collec- Május 1.1856.