Budapesti Hírlap, 1856. június (126-150. szám)

1856-06-01 / 126. szám

Melléklet a Budapesti Hírlap 126-dik számához. Budapesti Hírlap 120. sz. HIVATALOS ÉRTESÍTŐ. Janin*]. 1850. (908*) (3-3) „Ismételt h i r d e t é s.” A telek-jegyzőkönyvek közzététele Magyarországban. 770. A soproni, pozsoni, eperjesi is (s­ ideiglenesen Aradon székelő) nagyváradi cs. k. telekkönyv-iga­zgatóságok által, az új telek könyveknek Magyarország öt közigazgatási területiben­ szerkesztése iránt, az 1855. december 15-én kelt igszségügy-ministeri rendelet folytán, következők tétetnek közhírré :­­ I. Soproni közigazgatási terület. A soproni közigazgazgatási területben a telekkönyvek behozatala végett a községenkénti helyszínelés Moson és Győr megyékben teljesen megtörtént, s a telek-jegyzőkönyvek, a hozzájuk tartozó birtokrészlet-lajstromokkal és vázlatrajzokkal együtt, a) az 1848. évben Moson megyéhez tartozott minden községekről, a magyar-óvári cs. k. telekkönyv-irodában ; és b) az 1848. évben Győr megyéhez tartozott minden községekről, szabad kir. Győr városát is ideértve, a győri cs. k. telekkönyv-irodában, 1856. február 1-jétől fogva mindenki általi megtekinthető* végett föl fognak tárulni. Az ezen hirdetményben kijelölt ügyletek és hivatalos cselekvények foganatosítása 1856. február 1-jétől kezdődik, s e végre : az a) alatt kijelölt községekre nézve, a magyar-óvári cs. k. szolgabirói hivatal és a b) alatt kijelölt községekre nézve, a magyar-óvári cs. k. megyei törvényszék van rendelve. Pozsoni közigazgatási terület, pozsoni közigazgatási területben, a telekkönyvek behozatala végett a községenkénti helyszínelés Pozson megyében, a szabad k. városokat s Jóka, Nagy-Abony és Kiliti községeket kivéve, továbbá N­y­í­­­r­a me­gyének egy részében, megtörtént s a telek-jegyzőkönyvek, a hozzájuk tartozó birtok­rész­let-lajstrom­okkal és vázlat-rajzokkal együtt, a) az 1848. évben Pozson megyéhez tartozott minden községekről (a szabad k. városokat s Jóka, Nagy-Abony és Kiliti községeket kivéve), a pozsoni cs. k. telekkönyv-irodakengés b) szabad k. Szakalcza városáról, Mokrl-Hai és Kis-Pritrz községekkel; továbbá a bolicsi császári családi uradalomról, Holics, Katov, Vradist, Mocsidlan, Trnovec, Vidovan, Vlckovan, Radossovec, Ovesko, Vieszka, Lapasov, Un­­n, Radimov, Petersdorf, Egbel, Lettnitz és Kopcsan községekkel, a szakolczai cs. k. telekkönyv-irodában, 1856. február 1-jétől fogva mindenki általi megtekinthetés végett föl fognak táratni. Az ezen hirdetvényben kijelölt ügyletek és hivatalos cselekvények foganatosítása 1856. február 1-jén kezdődik, s e végre , az a) alatt kijelölt községekre nézve, a pozsoni cs. k. országos főtörvényszék, és a b) alatt kijelölt községekre nézve, a szakolczai cs. k. szolgabirói hivatal van rendelve. Pest-budai közigazgatási terület. A pest-budai közigazgatási területben, a telekkönyvek behozatala végett a községenkénti helyszínelés Pest-Pilis-Solt egyesült megyékben, szabad k. Pest városát s Nagy-Kőrös és Kecskemét községeket kivéve, megtör­tént, s a telek­-jegyzőkönyvek, a hozzájuk tartozó birtok-részlet-lajstromokkal és vázlatrajzokkal együtt, . " ' ,. ( - * " "** * ( a) szt­k. Buda városáról, Ó-Budával együtt, a budai cs. k. telekkönyv-irodában, és b) az 1848. évben Pest-Pilis-Solt megyéhez tartozott minden egyéb községekről (szabad k. Pest városát s Nagy-Kőrös és Kecskemét községeket kivéve), a pesti cs. k. telekkönyv-irodában, 1856. február 1-jétől fogva mindenki általi megtekinthetés végett föl fognak táratni. Az ezen hirdetményben kijelölt ügyletek és hivatalos cselekvények foganatosítása 1856. február 1-jén kezdődik, s e végre, az a) alatt kijelölt községekre nézve, a budai cs. k. országos törvényszék, és a b) alatt kijelölt községekre nézve, a pesti cs. k. országos törvényszék van rendelve. Kassai közigazgatási terület. A kassai közigazgatási területben, a telekkönyvek behozatala végett a községenkénti helyszínelés Sáros megyében teljesen megtörténte a telek-jegyzőkönyvek a hozzájuk tartozó birtokrészlet-lajstromokkal és vázlat-rajzokkal együtt, aj szabad k. Kis-Szeben városáról, a kis-szebeni cs. k. telekkönyv-irodában; b) szabad k. Bártfa városáról, a kis-szebeni cs. k. telekkönyv-irodában, és c) az 1848. évben Sáros megyéhez tartozott minden egyéb községekről, szabad k. Eperjes városát is ideértve, az eperjesi cs. k. telekkönyv-irodában, 1856. február 1-jétől fogva mindenki általi megtekinthetés végett föl fognak táratni. Az ezen hirdetményben kijelölt ügyletek és hivatalos cselekvények foganatositása 1856. február 1-jén kezdődik, s e végre : szabad k. Kis-Szeben városára nézve, a kis-szebeni cs. k. szolgabirói hivatal, szabad k. Bártfa városára nézve, a bártfai cs.szolgabirói hivatal, és az 1848. évben Sáros megyéhez tartozott minden egyéb községekre nézve, Eperjes városát is ideértve, az eperjesi cs. k. megyei törvényszék van rendelve. Nagyváradi közigazgatási terület. A nagyváradi közigazgatási területben, a telekkönyvek behozatala végett községenkinti helyszínelés Békés és Csanád megyékben teljesen megtörtént, s a telek-jegyzőkönyvek, a hozzájuk tartozó birtokrészlet-lajstromokkal és vázlatrajzokkal együtt, az 1848. évben ezen megyékhez tartozott minden községről, 1856. február 1-jétől fogva a gyulai cs. k. telekkönyvirodában mindenki általi megtekinthetés­t égett föl fognak járatok Az ezen hirdetvényben kijelölt ügyletek és hivatalos cselekvények foganatositása 1856. február 1-jén kezdődik, s e végre, az 1848. évben Békés és Csanád megyéhez tartozott minden községekre nézve, a gyulai cs. k. megyei törvényszék van rendelve. II. Az 1856. február 1-jén kezdődő, s az említett bíróságok mindegyikénél, a hozzá utasított községek tekintetében teljesítendő ügyletek és cselekvényekre vonatkozólag, következő felszólítások és határozatok bocsáttatnak ki : 1. Mindazon személyek, kik már a telek-jegyzőkönyveknek a községben­ hitelesítésekor létezett, vagy legalább még az 1856. február 1-je előtt szerzett tulajdon-, zálog- vagy hansonbéri jognál fogva, akár a fekvőségek megjelelése, akár a telekkönyvi jószágtestek összeállítása , vagy a bejegyzett birtokviszonyok kinyomozása tekintetében, a telek-jegyzőkönyvekben valamely igazítást, kiegészítést, kitörlést, hozzájegyzést vagy átírást igényelhetni vélnek, — ezennel felszólittatnak, miszerint ebbéli igényeiket 1856. augustus végéig annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy különben ezen igények, oly harmadik személyek kárára, kik 1856. február 1-jétől fogva a telek-jegyzőkönyvekben foglalt bejegyzések alapján további nyilvánkönyvi jogokat jóh­iszemmel szereznek, többé nem érvényesíthetők. Ezen bejelentésnek minden a telek-jegyzőkönyvekbe még be nem jegyzett birtokjogokra ki kell terjednie, nem tévén különbséget, várjon azok a már használaton kívül tett régi, vagy a jelenleg még vezetett bevallási, telek-, vagy más könyvekben, lapokban és lajstromokban előfordulnak-e vagy sem, s akár nyújtott legyen valamely fél, bármi bíróságnál, valamely általa szerzett fekvőség tekintetében, birtokátírási kérvényt be, és akár van ezen kérvény elintézve, akár sem. A bejelentésre köteleztetnek különösen mindazon személyek, kiknek birtokjogaik a helyszínelési bizottmányoknál, sem önmaguk által, sem pedig az ezen bizottmányoktól kirendelt képviselők által nem érvényesíttettek , vagy kik állítólag erős­ vagy közös birtokjogukat, a bizottmányilag kitudott és a telekkönyvekbe bejegyzett tettleges földbirtokos ellen, a helyszínelési szabályok által kijelölt módon igazolni képesek nem voltak ; állítólagos igényük akár van a telekjegyző­könyvben vagy az általános tárgyalási jegyzőkönyvekben följegyezve, akár sem. 2. Továbbá mindazon személyek, kik a) a telek-jegyzőkönyvekbe jegyzett fekvőségekre, vagy az 1852. november 29-n kelt legfelsőbb nyiltparancs (hírod. törv. lap 247. sz.) határozataihoz képest ősiségi vagy zálogvisszaváltási jogokat, vagy más jogczünből tulajdoni igényeket már érvényesítettek; — vagy kiket b) az említett parancs rendeleteihez képest a zálogvisszaváltási jog érvényesítésére még hosszabb határidő illet; ezennel fölszólittatnak, miszerint ezen igényeiket, a fönebbi 1. pontban kijelölt jogkövetkezmény elkerülése mellett, legfélőbb 1856. augustus végéig jelentsék be , s az a) alatt említett esetben a még folyamatban levő jogügyet, annak a telekjegyzőkönyvbei feljegyzése végett, vagy a nekiek már jogérvényesen odaítélt jogát, az abbai bejegyzés végett; s bj alatt említett esetben pedig az őket illető zálogjogot a telekjegyzőkönyvbei följegyzés végett, okiratokkal tanúsítva igazolják. 3) Ugyszinte mindazon hitelezők, kik a telekjegyző­köny­vekbe bejegyzett fekvőségekre elsőbbségi jogokat vagy már nyertek, vagy pedig betáblázások által 1856. febr. 1-jeig netalán még nyerendnek, — ezennel fölszólittatnak, miszerint a betáblázott követeléseket, azoknak a telekkönyvi jószágtestek régi teherállapotába leendő jelzálog­ bejegyzése végett, legfölebb 1856. december végéig annál bizonyosabban jelentsék be , minthogy különben a korábban nyert elsőbbséget elvesztik ; holott kellő bejelentés mellett, 1856. február 1-jéig nyert elsőbbségi jogaik , az ezen telekkönyvi jószágtestekre a most emlitett naptól fogva tulajdoni vagy zálogjogot nyert szerzők vagy jelzálogos hitelezők irányá­ban is fönmaradnak. 4. Végre a volt nemesi javak mindazon birtokosai , kik bebizonyíthatják , hogy ezen javakkal az 1848. évig a törvényhatóság gyakorlása az 1855. június 27-én kelt igazságügyministeri rendelet (birod. törv. lap 116. sz.) hatá­rozatainak megfelelő módon volt egybekapcsolva, — ezennel felszólittatnak, miszerint ezt 1856. december végéig igazolják, oly ezérből, hogy ezen javak a megyei telekköny­vekbe jegyeztethessenek be, különben minden egyéb javak a szolgabirói hivatalok telekkönyveibe fogván bejegyeztetni. 5. A megelőző pontokban szabott hirdetményi határidők ellen sem a meghosszabitásnak, sem pedig az előbbi állapotbai visszahelyezésnek nincs helye. 6. Azon igények, melyek, a volt úrbéri kapcsolat és az azzal rokon viszonyok tárgyában 1853. martius 2-kán kibocsátott nyiltparancsok (hírod. törv. lap 38. 39. sz.) által szabályoztatak, akár jegyeztettek légyen azok föl s helyszinelési jegyzőkönyvekbe, akár sem, a bejelentésre vagy igazolásrai fölebbi fölszólitásokból s az ezen hirdetmény folytán történendő tárgyalásokból kizárvák. 7. A közzétett telek-jegyzőkönyvek 1856 február 1-jétől fogva, az általános polgári törvénykönyv 321. §. értelmében­ telekköny­vekke­ tekintendők s vezetendők; s ehhez képest, a most említett naptól fogva, az azokba be­jegyzett fekvőségekre uj tulajdon-, jelzálog- vagy más dologban­ jogok, csak az azokbal törvényszerű bejegyzés által ,­­ csak az ezen fekvőségekre nézve korábban létezett , a hirdetményi határidő alatt bejelentett és igazolt igények sérelme nélkül szereztethetnek s i utaztathatnak át más személyekre, vagy szüntethetnek meg. 8. Azon szabályok, melyekhez a felek és bíróságok magukat az ezen hirdetvényben kijelölt ügyletek és hivatalos cselekvények teljesítésénél és foganatosításánál alkalmazni kötelesek, az 1855. december 15-n kelt igazságügym­i­­nisteri rendeletben (birod. törv. lap 222. sz.) foglalvák. Pesten december 20 - 1855. A pesti cs. k- telekkönyv-igazgatóság. Árverések. (1143) (•—3) 1577. A pesti cs. k. országos törvényszék ré­széről Muraty Constantin folyamodása folytán, ezennel közhírré tétetik : Messi Bernét s neje szül. Eltel Magdolna nevére irt terézk­ülvárosi nyár-utczában 282/16 sz. a. fekvő, biróilag 805 pilla s 55 ima becsült, a folyamodónak javára bi­róilag lefoglalt , immár f. é. ápril 30-án siker nélkül árverezett ház f. é. június 14-ik napján reggeli 10 órakor a pesti cs. k. telekkönyvi hiva­talban következő föltételek alatt oly megjegyzés­től második árverésre fog bocsáttatni, hogy szük­ség esetére a becsűn alul is el fog adatni Feltételek* 1- er. A bánatpénz a teendő. 2- or. Az árnak é­s a bánatpénz beszámításával a jóváhagyás után 8 nappal, a második harmad kamattal egyetemben 3 hó, az utolsó 6 hó után lefizetendő. 3- or. A vevő a jelzálogos hitelezőket kielégiti köteles­ , é­­­­­s 4- et. A valóságos átadás, melynek költségei vevőt illetik, csak a vételár tökéletes kifizetése után eszközöltethetik. Fölszólittatnak tehát minden jelzálogos hitele­zők, hogy a p. p. r. t. 509. §. értelmében jogaikra felügyeljenek. Pest 1856-ik május 13-án, becsár i0°/0 azonnal le-2) Az árverezni szándékozik bánatpénzál laUU pfk­ot letenni tartoznak. 3) Az árverezés jóváhagyása a gyámbizottmány részére fentartatik. 4) A vevő köteles lesz a vételárt három részlet­ben u.­m egyharmadát a bánatpénz beszámításá­val az árverés jóváhagyásától számítva, 15 nap alatt , a második V/-dát 6 hó , a harmadik /j-dát egy év alatt az árverés jóváhagyása idejétől szá­mítva, és pedig a két utóbbi részletet 6 °/a kamat­­aival együtt lefizetni, mind a három ősz végnek */, része a gyámhivatal pénztárába fizetendő lesz. 5) A háznak a vevő­­nevére átíratása csak az egész vételár lefizetése után fog megtörténni, az átíratással járó mindennemű költségeket a vevő tartozik viselni. 6) Az árverezés jóváhagyása napjától, a ház jö­vedelme, valamint a birtoklásból származó öszves terhek a vevőt illetendik. 7) A betáblázott hitelezők zálogjoga az eladási árral tekintet nélkül fenntartatik. Pest, május 13-a 1856. A cs. k. orszgos tszék. tó 167­1. sz. a. fekvő egy szobából, konyhából,­­ivamrából és pré­tszinből álló földszintes háltal­­ együtt öszvesen 5213 pft 42 kr. becsárban ; to­vábbá a ***/7. sz. a. fekvő s 1322 Q ölnyi szöllő melyben a 147 Q ölet tevő, s 55. sz. a. fekvő tér­ség foglaltatik,463 ft 25 kr. becsárban; úgy a 354/115. sz. a. fekvő 2510 Q ölet tevő és 611 pft 56 kna becsült szöllő, végül az 563/81. sz. a. fek­vő 1933 Q ölet tevő és 314 pft 36 krra becsült zellő, a kebelbeli telekhi­atalban (megyeház föld­szint) f. é. juti. 19-ken reggeli 10 órakor másod­kor árvereztetni fognak. Ezen fekvőségek a becs­­áron alul nem fognak odaadatui, s a jelzálogilag biztosított hitelezők jogai a vételárral tekintet nél­kül fenhagyatnak. Az árverési feltételek követ­kezők : Az árverezők a becsár 10°/1-jét bánatpénzül előre letenni,a legtöbbet ígérő pedig a vételár felét a bánatpénz beszámításával az árverés jogerejűvé áltától 3 hó — a más felét pedig az első fizetéstől (1142­­0—3) 8576. A pesti cs. k. országos­­széknek 1856 évi május 13. 8576. sz. a. k. végzése következte-­­ben ezennel közhírré tétetik , hogy Beivinkler Károly urnak, mint néhai Kirosinger Ferenczné szül. Sch­lechta Teréz örökösei meghatalmazottjának folyamodása folytán, a belvárosi Lipót-utczában 213. sz. a. fekvő, Urosinger Ferencz ur és neje szül. Schlechta Teréz asszony nevükre írott 242­0 ösből álló egy emeletes háznak árverezésére ha­táridőül­­. 1856. évi jun. 18-nak délelőtti 10 órája a pesti telekhivatalba (megyeház földszint) kö­vetkező feltételek mellett tűzetett ki : 1) Kikiáltási árnak a 28080 pforintnyi becsár vétetik. (1144) (1—3) 8257. A pesti cs. k. orsz. törvényszék által ezennel közhírré tétetik, hog Buff József hatóké­hoz tartozó, a kőbányai hegy alatt fekvő 82, 643 és 650 régi 375 uj sz. a. ház és szellőknek elárve­reztdtése elrendeltetvén, határnapul f. é. június 18 napjának reggeli 10 órája kitüzetett. Miről­­ venni szándékozók azzal értesittetnek, hogy a fen­tebbi ingatlanság a becsáron azaz 2519 pft 20 krán alul és az árverés bírói jóváhagyása előtt el nem fog adatni, és hogy az árverezési feltételek a kebelbeli telekkönyvi hivatalban (megyeház föld­szint) a hol az árverés is fog tartatni, megtek­in­tethetnek. Kelt Pesten 1856 évi május 13-án. A venni szándékozok ezenet fel hivatnak azon a megjegyzéssel, miként az árveréskor 20 párt bá­nom-pénzt lefizetni kötelesek; a vevő a jószágokra zálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíróság utasítása szerint átvállalni tartozik. A hitelezők zálogjogukat az eladásig ezen cs. k. szol­gabírói hivatal mint bíróságnál annál bizonyosabban bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguk-­ nak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hi­úk nélkül történik, s ha e miatt, a mennyire az által a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. Egyébiránt az árverés többi feltételei e cs. k sz.bírói hivatal mint bíróságnál hivatalos órákban megtekinthetők. Kelt Tenkén, május 15-én 1856. Árlejtés. (940*3­­3­­3, 2495. A magas cs. k. kereskedelmi és köz­e­kedési ministeriumnak 185­5. évi január 30-dikát kelt 5978 /»sor­számú intéz­mény­nyel, a Buda-tiró­­czi álladalm­i útvonalnak a Fehérvár Szent-Györ­­gyi határtól egész a Fehér megye-Veszprémi határ pontig terjedő részének kijavítását, s részbeni új­ra építését engedményezni m­ét áztatott Az e tekintetben megkíván­tató munkák körét számítandó 6 hó alatt mindig bő kamatokkal a jelzálogos hitelezők kielégítésére fordítani,illetőleg ezek kielégítése után a hagyatéki gondnoknak át­adni s az átiratási költségeket sajátjából viselni köteles. A fizetési határidők meg nem tartása ese­tére a bánatpénz elvész, az eladási szerződés fel­oldottak tekintetik, s a hagyatéki tömeg a szol­lök tulajdonosa marad. — A fenebbi fekvőségek birto­ka és használata a vételár felének letételekor fog a vevőre átmenni s e naptól fogva az adók és ter­hek a vevőre szállnak át. Kelt Pesten máj. 26. 1856. A cs. k. tszék által (1136) (2—3) 9575. A pesti cs. kir. országos, tszék részéröl tudtul adatik, mikép a Kord­us Éva árváinak,­­­észletai Lajos végrendeleti végrehajtónak folya­modására a Kord­usféle hagyatékhoz tartozó kőbá­nyai szöllök, jelesül a 347. 691. 696. 593. 161/5 sz. a. fekvő s 5991 Q.öl területű szöllök és az 52 sz. a. 67. fekvő és 826 Q öl térség a hozzá tűztől (1134) (2-3) 790. A tönkei cs. k. szolgabirói hivatal mint bi­­róság részéről közhírré tétetik, miszerint szelestye­­szaldobágyi haszonbérlő Grüner Jakab kérelme folytán, kapocsányi lakos Matyika Pista alperestől Kapocsány helységében 40. sz. a. fekvő házas tel­ke, melyek 200 pártra becsültettek, tartozá­s miatt végrehajtási árverés utján leendő eladatása elren­deltetett, mire nézve Kapocsonyban tartandó árve­résre határnapul f. évi julius 23-ka s szükség ese­tében pedig f. évi augustus 27-ike mindenkor meg 10 órája tűzetvén ki, oly hozzáadással, miként ha az első árverésen a jószág a becsáron el nem adat­nék, a másod árverésen a becsáron alul is a reg-m­egtekinthetők, többet ígérő részére le fog ültetni. (1133) (2—3) 785. A tenkei cs. k.szbirei hivatal mint bíróság részéről köz­hírré tétetik, miszerint bécsi lakos s haszonbérlő Bernhard József felperesnek kérési lytán ökrösi lakos Szirb Péternek Ökrös helysé­gében 135. sz. a. fekvő házas telke, melyek ösz­­vesen 120 pftra becsültettek tartozás miatt végre hajtási árverés utján leendő eladatása elrendelte­­ezt ; mire nézve az Ökrösön tartandó árverésre határnapul f. évi julius 21. s szükségesetében pe­dig f. évi augustus 25. mindenkor reg. 10 órája tüzetvén ki oly hozzáadással, miként ha az első árverésen a jószág a becsáron el nem adatnék, a másod árveréskor a becsáron alul is a legtöbbet ígérő részére le fog ültetni. A venni szándékozók ezennel felhivatnak azon megjegyzéssel, miként az átveréskor 20 pft há­­rompénzt lefizetni kötelesek; a vevő a jószágokra zálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíróság utasítása szerint átvállalni tartozik. A hitelezők zálogjogukat az eladásig ezen cs. k. szbiréi hivatal mint bíróságnál annál bizonyosab­ban bejelentsék, minthogy ellenkező esetben ma­guknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő bírük nélkül történik, s ha e miatt, a­mennyire az állal a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. Egyébiránt az árverésnek többi feltételei e cs. sabirói hivatal mint bíróságnál hivatalos órákban tevőképen számítvák : a) a földmunkák .... 8741 ft12*/ b) bányakavics . . . . 8777 , 43*/, c) törött-kő-kavics . . . 8326 . 38— d) nagyobb kő-kavics 2884 ,57— e) a kő-alapzat .... 5221 . 513/, f)­­ viz-folyókák (SRinnfaaT) 1459 , 55— Összesen : 3140 fi iö— ki Ezen út-épitési munkák fele 185'/,, másik fel pedig 185’/. évben lesznek oly form­án végrehaj­tandók , hogy 1858. augostus hó végéig tökélete­sen bevégeztessenek. Ezen út-épitési mankók felett 1856. junius 1. reggelt 9 órakor a megyei építési hivatal irodájá­ban Fehérvár nyilvános árlejtés, a melynél­yilvános árlejtés, a melynél k­ésbe ajánlatok is elfogadtatnak, fog tartatni , melyre vállalkozni szándékozók ezennel meghivatt­ak. Az írásbeli ajánlatokat 15 kros bé’y»«-r­ kell írni , a kívánandó pénz­ toldalékot vaj enged­ményt %-ben s pedig számmal és szóval ki kifejezni, azon nyilatkozattal , hogy az ajánlkot a mindenki által a cs. kir. megyei épitőhivatalbi Fehérváron, a szokott hivatalos órákban minden nap megszemlélhető építési feltételeket, melyek legfotsziyosabb vállalkozóra azonnal jogérvény erővel bírnak tudomásul vette légyen. Aa ajánls hoz a 10% biztosítékot kézpénzben vagy stati­s­zenkén, május 15-én 1856. papirosban, vagy pedig azon bizonyítványt, h -( ezen biztosíték valamely nyilványos pénztári, nár lefizettetett, kellend mellékelni, és az ajánl­­ót egy nappal előbb, azaz 1856. janius 15-it délig a fehérvári megyei építési hivatalhoz an. biztosabban kell beküldeni , minthogy később érkezők tekintetbe már nem vétethetnek. Kelt Budán, 1856. máj. 25-kén. A cs. kir. építési igazgatósági osztály által.

Next