Budapesti Hírlap, 1856. június (126-150. szám)
1856-06-01 / 126. szám
Melléklet a Budapesti Hírlap 126-dik számához. Budapesti Hírlap 120. sz. HIVATALOS ÉRTESÍTŐ. Janin*]. 1850. (908*) (3-3) „Ismételt h i r d e t é s.” A telek-jegyzőkönyvek közzététele Magyarországban. 770. A soproni, pozsoni, eperjesi is (s ideiglenesen Aradon székelő) nagyváradi cs. k. telekkönyv-igazgatóságok által, az új telek könyveknek Magyarország öt közigazgatási területiben szerkesztése iránt, az 1855. december 15-én kelt igszségügy-ministeri rendelet folytán, következők tétetnek közhírré : I. Soproni közigazgatási terület. A soproni közigazgazgatási területben a telekkönyvek behozatala végett a községenkénti helyszínelés Moson és Győr megyékben teljesen megtörtént, s a telek-jegyzőkönyvek, a hozzájuk tartozó birtokrészlet-lajstromokkal és vázlatrajzokkal együtt, a) az 1848. évben Moson megyéhez tartozott minden községekről, a magyar-óvári cs. k. telekkönyv-irodában ; és b) az 1848. évben Győr megyéhez tartozott minden községekről, szabad kir. Győr városát is ideértve, a győri cs. k. telekkönyv-irodában, 1856. február 1-jétől fogva mindenki általi megtekinthető* végett föl fognak tárulni. Az ezen hirdetményben kijelölt ügyletek és hivatalos cselekvények foganatosítása 1856. február 1-jétől kezdődik, s e végre : az a) alatt kijelölt községekre nézve, a magyar-óvári cs. k. szolgabirói hivatal és a b) alatt kijelölt községekre nézve, a magyar-óvári cs. k. megyei törvényszék van rendelve. Pozsoni közigazgatási terület, pozsoni közigazgatási területben, a telekkönyvek behozatala végett a községenkénti helyszínelés Pozson megyében, a szabad k. városokat s Jóka, Nagy-Abony és Kiliti községeket kivéve, továbbá Nyíra megyének egy részében, megtörtént s a telek-jegyzőkönyvek, a hozzájuk tartozó birtokrészlet-lajstromokkal és vázlat-rajzokkal együtt, a) az 1848. évben Pozson megyéhez tartozott minden községekről (a szabad k. városokat s Jóka, Nagy-Abony és Kiliti községeket kivéve), a pozsoni cs. k. telekkönyv-irodakengés b) szabad k. Szakalcza városáról, Mokrl-Hai és Kis-Pritrz községekkel; továbbá a bolicsi császári családi uradalomról, Holics, Katov, Vradist, Mocsidlan, Trnovec, Vidovan, Vlckovan, Radossovec, Ovesko, Vieszka, Lapasov, Unn, Radimov, Petersdorf, Egbel, Lettnitz és Kopcsan községekkel, a szakolczai cs. k. telekkönyv-irodában, 1856. február 1-jétől fogva mindenki általi megtekinthetés végett föl fognak táratni. Az ezen hirdetvényben kijelölt ügyletek és hivatalos cselekvények foganatosítása 1856. február 1-jén kezdődik, s e végre , az a) alatt kijelölt községekre nézve, a pozsoni cs. k. országos főtörvényszék, és a b) alatt kijelölt községekre nézve, a szakolczai cs. k. szolgabirói hivatal van rendelve. Pest-budai közigazgatási terület. A pest-budai közigazgatási területben, a telekkönyvek behozatala végett a községenkénti helyszínelés Pest-Pilis-Solt egyesült megyékben, szabad k. Pest városát s Nagy-Kőrös és Kecskemét községeket kivéve, megtörtént, s a telek-jegyzőkönyvek, a hozzájuk tartozó birtok-részlet-lajstromokkal és vázlatrajzokkal együtt, . " ' ,. ( - * " "** * ( a) sztk. Buda városáról, Ó-Budával együtt, a budai cs. k. telekkönyv-irodában, és b) az 1848. évben Pest-Pilis-Solt megyéhez tartozott minden egyéb községekről (szabad k. Pest városát s Nagy-Kőrös és Kecskemét községeket kivéve), a pesti cs. k. telekkönyv-irodában, 1856. február 1-jétől fogva mindenki általi megtekinthetés végett föl fognak táratni. Az ezen hirdetményben kijelölt ügyletek és hivatalos cselekvények foganatosítása 1856. február 1-jén kezdődik, s e végre, az a) alatt kijelölt községekre nézve, a budai cs. k. országos törvényszék, és a b) alatt kijelölt községekre nézve, a pesti cs. k. országos törvényszék van rendelve. Kassai közigazgatási terület. A kassai közigazgatási területben, a telekkönyvek behozatala végett a községenkénti helyszínelés Sáros megyében teljesen megtörténte a telek-jegyzőkönyvek a hozzájuk tartozó birtokrészlet-lajstromokkal és vázlat-rajzokkal együtt, aj szabad k. Kis-Szeben városáról, a kis-szebeni cs. k. telekkönyv-irodában; b) szabad k. Bártfa városáról, a kis-szebeni cs. k. telekkönyv-irodában, és c) az 1848. évben Sáros megyéhez tartozott minden egyéb községekről, szabad k. Eperjes városát is ideértve, az eperjesi cs. k. telekkönyv-irodában, 1856. február 1-jétől fogva mindenki általi megtekinthetés végett föl fognak táratni. Az ezen hirdetményben kijelölt ügyletek és hivatalos cselekvények foganatositása 1856. február 1-jén kezdődik, s e végre : szabad k. Kis-Szeben városára nézve, a kis-szebeni cs. k. szolgabirói hivatal, szabad k. Bártfa városára nézve, a bártfai cs.szolgabirói hivatal, és az 1848. évben Sáros megyéhez tartozott minden egyéb községekre nézve, Eperjes városát is ideértve, az eperjesi cs. k. megyei törvényszék van rendelve. Nagyváradi közigazgatási terület. A nagyváradi közigazgatási területben, a telekkönyvek behozatala végett községenkinti helyszínelés Békés és Csanád megyékben teljesen megtörtént, s a telek-jegyzőkönyvek, a hozzájuk tartozó birtokrészlet-lajstromokkal és vázlatrajzokkal együtt, az 1848. évben ezen megyékhez tartozott minden községről, 1856. február 1-jétől fogva a gyulai cs. k. telekkönyvirodában mindenki általi megtekinthetést égett föl fognak járatok Az ezen hirdetvényben kijelölt ügyletek és hivatalos cselekvények foganatositása 1856. február 1-jén kezdődik, s e végre, az 1848. évben Békés és Csanád megyéhez tartozott minden községekre nézve, a gyulai cs. k. megyei törvényszék van rendelve. II. Az 1856. február 1-jén kezdődő, s az említett bíróságok mindegyikénél, a hozzá utasított községek tekintetében teljesítendő ügyletek és cselekvényekre vonatkozólag, következő felszólítások és határozatok bocsáttatnak ki : 1. Mindazon személyek, kik már a telek-jegyzőkönyveknek a községben hitelesítésekor létezett, vagy legalább még az 1856. február 1-je előtt szerzett tulajdon-, zálog- vagy hansonbéri jognál fogva, akár a fekvőségek megjelelése, akár a telekkönyvi jószágtestek összeállítása , vagy a bejegyzett birtokviszonyok kinyomozása tekintetében, a telek-jegyzőkönyvekben valamely igazítást, kiegészítést, kitörlést, hozzájegyzést vagy átírást igényelhetni vélnek, — ezennel felszólittatnak, miszerint ebbéli igényeiket 1856. augustus végéig annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy különben ezen igények, oly harmadik személyek kárára, kik 1856. február 1-jétől fogva a telek-jegyzőkönyvekben foglalt bejegyzések alapján további nyilvánkönyvi jogokat jóhiszemmel szereznek, többé nem érvényesíthetők. Ezen bejelentésnek minden a telek-jegyzőkönyvekbe még be nem jegyzett birtokjogokra ki kell terjednie, nem tévén különbséget, várjon azok a már használaton kívül tett régi, vagy a jelenleg még vezetett bevallási, telek-, vagy más könyvekben, lapokban és lajstromokban előfordulnak-e vagy sem, s akár nyújtott legyen valamely fél, bármi bíróságnál, valamely általa szerzett fekvőség tekintetében, birtokátírási kérvényt be, és akár van ezen kérvény elintézve, akár sem. A bejelentésre köteleztetnek különösen mindazon személyek, kiknek birtokjogaik a helyszínelési bizottmányoknál, sem önmaguk által, sem pedig az ezen bizottmányoktól kirendelt képviselők által nem érvényesíttettek , vagy kik állítólag erős vagy közös birtokjogukat, a bizottmányilag kitudott és a telekkönyvekbe bejegyzett tettleges földbirtokos ellen, a helyszínelési szabályok által kijelölt módon igazolni képesek nem voltak ; állítólagos igényük akár van a telekjegyzőkönyvben vagy az általános tárgyalási jegyzőkönyvekben följegyezve, akár sem. 2. Továbbá mindazon személyek, kik a) a telek-jegyzőkönyvekbe jegyzett fekvőségekre, vagy az 1852. november 29-n kelt legfelsőbb nyiltparancs (hírod. törv. lap 247. sz.) határozataihoz képest ősiségi vagy zálogvisszaváltási jogokat, vagy más jogczünből tulajdoni igényeket már érvényesítettek; — vagy kiket b) az említett parancs rendeleteihez képest a zálogvisszaváltási jog érvényesítésére még hosszabb határidő illet; ezennel fölszólittatnak, miszerint ezen igényeiket, a fönebbi 1. pontban kijelölt jogkövetkezmény elkerülése mellett, legfélőbb 1856. augustus végéig jelentsék be , s az a) alatt említett esetben a még folyamatban levő jogügyet, annak a telekjegyzőkönyvbei feljegyzése végett, vagy a nekiek már jogérvényesen odaítélt jogát, az abbai bejegyzés végett; s bj alatt említett esetben pedig az őket illető zálogjogot a telekjegyzőkönyvbei följegyzés végett, okiratokkal tanúsítva igazolják. 3) Ugyszinte mindazon hitelezők, kik a telekjegyzőkönyvekbe bejegyzett fekvőségekre elsőbbségi jogokat vagy már nyertek, vagy pedig betáblázások által 1856. febr. 1-jeig netalán még nyerendnek, — ezennel fölszólittatnak, miszerint a betáblázott követeléseket, azoknak a telekkönyvi jószágtestek régi teherállapotába leendő jelzálog bejegyzése végett, legfölebb 1856. december végéig annál bizonyosabban jelentsék be , minthogy különben a korábban nyert elsőbbséget elvesztik ; holott kellő bejelentés mellett, 1856. február 1-jéig nyert elsőbbségi jogaik , az ezen telekkönyvi jószágtestekre a most emlitett naptól fogva tulajdoni vagy zálogjogot nyert szerzők vagy jelzálogos hitelezők irányában is fönmaradnak. 4. Végre a volt nemesi javak mindazon birtokosai , kik bebizonyíthatják , hogy ezen javakkal az 1848. évig a törvényhatóság gyakorlása az 1855. június 27-én kelt igazságügyministeri rendelet (birod. törv. lap 116. sz.) határozatainak megfelelő módon volt egybekapcsolva, — ezennel felszólittatnak, miszerint ezt 1856. december végéig igazolják, oly ezérből, hogy ezen javak a megyei telekkönyvekbe jegyeztethessenek be, különben minden egyéb javak a szolgabirói hivatalok telekkönyveibe fogván bejegyeztetni. 5. A megelőző pontokban szabott hirdetményi határidők ellen sem a meghosszabitásnak, sem pedig az előbbi állapotbai visszahelyezésnek nincs helye. 6. Azon igények, melyek, a volt úrbéri kapcsolat és az azzal rokon viszonyok tárgyában 1853. martius 2-kán kibocsátott nyiltparancsok (hírod. törv. lap 38. 39. sz.) által szabályoztatak, akár jegyeztettek légyen azok föl s helyszinelési jegyzőkönyvekbe, akár sem, a bejelentésre vagy igazolásrai fölebbi fölszólitásokból s az ezen hirdetmény folytán történendő tárgyalásokból kizárvák. 7. A közzétett telek-jegyzőkönyvek 1856 február 1-jétől fogva, az általános polgári törvénykönyv 321. §. értelmében telekkönyvekke tekintendők s vezetendők; s ehhez képest, a most említett naptól fogva, az azokba bejegyzett fekvőségekre uj tulajdon-, jelzálog- vagy más dologban jogok, csak az azokbal törvényszerű bejegyzés által , csak az ezen fekvőségekre nézve korábban létezett , a hirdetményi határidő alatt bejelentett és igazolt igények sérelme nélkül szereztethetnek s i utaztathatnak át más személyekre, vagy szüntethetnek meg. 8. Azon szabályok, melyekhez a felek és bíróságok magukat az ezen hirdetvényben kijelölt ügyletek és hivatalos cselekvények teljesítésénél és foganatosításánál alkalmazni kötelesek, az 1855. december 15-n kelt igazságügyministeri rendeletben (birod. törv. lap 222. sz.) foglalvák. Pesten december 20 - 1855. A pesti cs. k- telekkönyv-igazgatóság. Árverések. (1143) (•—3) 1577. A pesti cs. k. országos törvényszék részéről Muraty Constantin folyamodása folytán, ezennel közhírré tétetik : Messi Bernét s neje szül. Eltel Magdolna nevére irt terézkülvárosi nyár-utczában 282/16 sz. a. fekvő, biróilag 805 pilla s 55 ima becsült, a folyamodónak javára biróilag lefoglalt , immár f. é. ápril 30-án siker nélkül árverezett ház f. é. június 14-ik napján reggeli 10 órakor a pesti cs. k. telekkönyvi hivatalban következő föltételek alatt oly megjegyzéstől második árverésre fog bocsáttatni, hogy szükség esetére a becsűn alul is el fog adatni Feltételek* 1- er. A bánatpénz a teendő. 2- or. Az árnak és a bánatpénz beszámításával a jóváhagyás után 8 nappal, a második harmad kamattal egyetemben 3 hó, az utolsó 6 hó után lefizetendő. 3- or. A vevő a jelzálogos hitelezőket kielégiti köteles , és 4- et. A valóságos átadás, melynek költségei vevőt illetik, csak a vételár tökéletes kifizetése után eszközöltethetik. Fölszólittatnak tehát minden jelzálogos hitelezők, hogy a p. p. r. t. 509. §. értelmében jogaikra felügyeljenek. Pest 1856-ik május 13-án, becsár i0°/0 azonnal le-2) Az árverezni szándékozik bánatpénzál laUU pfkot letenni tartoznak. 3) Az árverezés jóváhagyása a gyámbizottmány részére fentartatik. 4) A vevő köteles lesz a vételárt három részletben u.m egyharmadát a bánatpénz beszámításával az árverés jóváhagyásától számítva, 15 nap alatt , a második V/-dát 6 hó , a harmadik /j-dát egy év alatt az árverés jóváhagyása idejétől számítva, és pedig a két utóbbi részletet 6 °/a kamataival együtt lefizetni, mind a három ősz végnek */, része a gyámhivatal pénztárába fizetendő lesz. 5) A háznak a vevőnevére átíratása csak az egész vételár lefizetése után fog megtörténni, az átíratással járó mindennemű költségeket a vevő tartozik viselni. 6) Az árverezés jóváhagyása napjától, a ház jövedelme, valamint a birtoklásból származó öszves terhek a vevőt illetendik. 7) A betáblázott hitelezők zálogjoga az eladási árral tekintet nélkül fenntartatik. Pest, május 13-a 1856. A cs. k. orszgos tszék. tó 1671. sz. a. fekvő egy szobából, konyhából,ivamrából és prétszinből álló földszintes háltal együtt öszvesen 5213 pft 42 kr. becsárban ; továbbá a ***/7. sz. a. fekvő s 1322 Q ölnyi szöllő melyben a 147 Q ölet tevő, s 55. sz. a. fekvő térség foglaltatik,463 ft 25 kr. becsárban; úgy a 354/115. sz. a. fekvő 2510 Q ölet tevő és 611 pft 56 kna becsült szöllő, végül az 563/81. sz. a. fekvő 1933 Q ölet tevő és 314 pft 36 krra becsült zellő, a kebelbeli telekhiatalban (megyeház földszint) f. é. juti. 19-ken reggeli 10 órakor másodkor árvereztetni fognak. Ezen fekvőségek a becsáron alul nem fognak odaadatui, s a jelzálogilag biztosított hitelezők jogai a vételárral tekintet nélkül fenhagyatnak. Az árverési feltételek következők : Az árverezők a becsár 10°/1-jét bánatpénzül előre letenni,a legtöbbet ígérő pedig a vételár felét a bánatpénz beszámításával az árverés jogerejűvé áltától 3 hó — a más felét pedig az első fizetéstől (11420—3) 8576. A pesti cs. k. országosszéknek 1856 évi május 13. 8576. sz. a. k. végzése következte-ben ezennel közhírré tétetik , hogy Beivinkler Károly urnak, mint néhai Kirosinger Ferenczné szül. Schlechta Teréz örökösei meghatalmazottjának folyamodása folytán, a belvárosi Lipót-utczában 213. sz. a. fekvő, Urosinger Ferencz ur és neje szül. Schlechta Teréz asszony nevükre írott 2420 ösből álló egy emeletes háznak árverezésére határidőül. 1856. évi jun. 18-nak délelőtti 10 órája a pesti telekhivatalba (megyeház földszint) következő feltételek mellett tűzetett ki : 1) Kikiáltási árnak a 28080 pforintnyi becsár vétetik. (1144) (1—3) 8257. A pesti cs. k. orsz. törvényszék által ezennel közhírré tétetik, hog Buff József hatókéhoz tartozó, a kőbányai hegy alatt fekvő 82, 643 és 650 régi 375 uj sz. a. ház és szellőknek elárvereztdtése elrendeltetvén, határnapul f. é. június 18 napjának reggeli 10 órája kitüzetett. Miről venni szándékozók azzal értesittetnek, hogy a fentebbi ingatlanság a becsáron azaz 2519 pft 20 krán alul és az árverés bírói jóváhagyása előtt el nem fog adatni, és hogy az árverezési feltételek a kebelbeli telekkönyvi hivatalban (megyeház földszint) a hol az árverés is fog tartatni, megtekintethetnek. Kelt Pesten 1856 évi május 13-án. A venni szándékozok ezenet fel hivatnak azon a megjegyzéssel, miként az árveréskor 20 párt bánom-pénzt lefizetni kötelesek; a vevő a jószágokra zálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíróság utasítása szerint átvállalni tartozik. A hitelezők zálogjogukat az eladásig ezen cs. k. szolgabírói hivatal mint bíróságnál annál bizonyosabban bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguk- nak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hiúk nélkül történik, s ha e miatt, a mennyire az által a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. Egyébiránt az árverés többi feltételei e cs. k sz.bírói hivatal mint bíróságnál hivatalos órákban megtekinthetők. Kelt Tenkén, május 15-én 1856. Árlejtés. (940*333, 2495. A magas cs. k. kereskedelmi és közekedési ministeriumnak 1855. évi január 30-dikát kelt 5978 /»sorszámú intézménynyel, a Buda-tiróczi álladalmi útvonalnak a Fehérvár Szent-Györgyi határtól egész a Fehér megye-Veszprémi határ pontig terjedő részének kijavítását, s részbeni újra építését engedményezni mét áztatott Az e tekintetben megkívántató munkák körét számítandó 6 hó alatt mindig bő kamatokkal a jelzálogos hitelezők kielégítésére fordítani,illetőleg ezek kielégítése után a hagyatéki gondnoknak átadni s az átiratási költségeket sajátjából viselni köteles. A fizetési határidők meg nem tartása esetére a bánatpénz elvész, az eladási szerződés feloldottak tekintetik, s a hagyatéki tömeg a szollök tulajdonosa marad. — A fenebbi fekvőségek birtoka és használata a vételár felének letételekor fog a vevőre átmenni s e naptól fogva az adók és terhek a vevőre szállnak át. Kelt Pesten máj. 26. 1856. A cs. k. tszék által (1136) (2—3) 9575. A pesti cs. kir. országos, tszék részéröl tudtul adatik, mikép a Kordus Éva árváinak,észletai Lajos végrendeleti végrehajtónak folyamodására a Kordusféle hagyatékhoz tartozó kőbányai szöllök, jelesül a 347. 691. 696. 593. 161/5 sz. a. fekvő s 5991 Q.öl területű szöllök és az 52 sz. a. 67. fekvő és 826 Q öl térség a hozzá tűztől (1134) (2-3) 790. A tönkei cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság részéről közhírré tétetik, miszerint szelestyeszaldobágyi haszonbérlő Grüner Jakab kérelme folytán, kapocsányi lakos Matyika Pista alperestől Kapocsány helységében 40. sz. a. fekvő házas telke, melyek 200 pártra becsültettek, tartozás miatt végrehajtási árverés utján leendő eladatása elrendeltetett, mire nézve Kapocsonyban tartandó árverésre határnapul f. évi julius 23-ka s szükség esetében pedig f. évi augustus 27-ike mindenkor meg 10 órája tűzetvén ki, oly hozzáadással, miként ha az első árverésen a jószág a becsáron el nem adatnék, a másod árverésen a becsáron alul is a reg-megtekinthetők, többet ígérő részére le fog ültetni. (1133) (2—3) 785. A tenkei cs. k.szbirei hivatal mint bíróság részéről közhírré tétetik, miszerint bécsi lakos s haszonbérlő Bernhard József felperesnek kérési lytán ökrösi lakos Szirb Péternek Ökrös helységében 135. sz. a. fekvő házas telke, melyek öszvesen 120 pftra becsültettek tartozás miatt végre hajtási árverés utján leendő eladatása elrendelteezt ; mire nézve az Ökrösön tartandó árverésre határnapul f. évi julius 21. s szükségesetében pedig f. évi augustus 25. mindenkor reg. 10 órája tüzetvén ki oly hozzáadással, miként ha az első árverésen a jószág a becsáron el nem adatnék, a másod árveréskor a becsáron alul is a legtöbbet ígérő részére le fog ültetni. A venni szándékozók ezennel felhivatnak azon megjegyzéssel, miként az átveréskor 20 pft hárompénzt lefizetni kötelesek; a vevő a jószágokra zálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíróság utasítása szerint átvállalni tartozik. A hitelezők zálogjogukat az eladásig ezen cs. k. szbiréi hivatal mint bíróságnál annál bizonyosabban bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő bírük nélkül történik, s ha e miatt, amennyire az állal a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. Egyébiránt az árverésnek többi feltételei e cs. sabirói hivatal mint bíróságnál hivatalos órákban tevőképen számítvák : a) a földmunkák .... 8741 ft12*/ b) bányakavics . . . . 8777 , 43*/, c) törött-kő-kavics . . . 8326 . 38— d) nagyobb kő-kavics 2884 ,57— e) a kő-alapzat .... 5221 . 513/, f) viz-folyókák (SRinnfaaT) 1459 , 55— Összesen : 3140 fi iö— ki Ezen út-épitési munkák fele 185'/,, másik fel pedig 185’/. évben lesznek oly formán végrehajtandók , hogy 1858. augostus hó végéig tökéletesen bevégeztessenek. Ezen út-épitési mankók felett 1856. junius 1. reggelt 9 órakor a megyei építési hivatal irodájában Fehérvár nyilvános árlejtés, a melynélyilvános árlejtés, a melynél késbe ajánlatok is elfogadtatnak, fog tartatni , melyre vállalkozni szándékozók ezennel meghivattak. Az írásbeli ajánlatokat 15 kros bé’y»«-r kell írni , a kívánandó pénz toldalékot vaj engedményt %-ben s pedig számmal és szóval ki kifejezni, azon nyilatkozattal , hogy az ajánlkot a mindenki által a cs. kir. megyei épitőhivatalbi Fehérváron, a szokott hivatalos órákban minden nap megszemlélhető építési feltételeket, melyek legfotsziyosabb vállalkozóra azonnal jogérvény erővel bírnak tudomásul vette légyen. Aa ajánls hoz a 10% biztosítékot kézpénzben vagy statiszenkén, május 15-én 1856. papirosban, vagy pedig azon bizonyítványt, h -( ezen biztosíték valamely nyilványos pénztári, nár lefizettetett, kellend mellékelni, és az ajánlót egy nappal előbb, azaz 1856. janius 15-it délig a fehérvári megyei építési hivatalhoz an. biztosabban kell beküldeni , minthogy később érkezők tekintetbe már nem vétethetnek. Kelt Budán, 1856. máj. 25-kén. A cs. kir. építési igazgatósági osztály által.