Budapesti Hírlap, 1856. augusztus (178-202. szám)
1856-08-08 / 184. szám
Pest. Péntek, 184. sz. Augustus 8.1856. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. a. 1-ist emeleten* Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP, Megjelenik e lap, vasárnap 6a Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési dlj: Vidékre : fő 1évre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben :félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számíttatik.— Egyes szám 20 pkr. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára: Budapesten évnegyedre 4 pit. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre..............10 — Pesten előfizethetni a 1 u 1 i rt kiadóhivatalában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarékpénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmentesen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. Kifizethetni helyben : a lap kiadóhivatalában , Egyetem-utcza, 2-dik czím , földszint, vidéken minden es. Mr. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen fkladó hivatalhoz utasszándékban keletkezésről némely lapok szólnak, igen valószínű. Általában, ki a két országbeli hivatalos és félhivatalos sajtó nyilatkozatait a spanyol ügyben figyelemmel kísérte, alkalma volt egy újabb „gyönge oldalával megismerkedni az angol-franczia entente-cordialenak, melynek belső szilárdságát az érdekek ellentétességével szemben a spanyol események által másodízben láttuk nehéz próbára tétetni. Szerencse, hogy a katastrófa gyors bevégzése által a dolog csak a próbánál maradt. Nápolyból ma az augsburgi „Alig. 7.“ útján a tegnap közlettel egészen ellenkező tudósítást vettünk. A franczia követ t. i. kormányát arról értesítő, mikép a két Sicilia királya eddiginél nagyobb engedékenységre határozá el magát, s I. Brenner azon teljes reményét fejezi ki, mikép Ferdinánd király,a júl.28-ki politikai kegyelmi tényeken kívül, az engesztelékeny politikának nem sokára még feltűnőbb jeleit is adandja. Ekkép a nápolyi és nyugati udvarok közt fennforgó differentia igen kedvező stádiumba lépett, mit legfőkép a bécsi udvar befolyásának köszönhetni, mely lehetségessé tette, hogy legközelebbi jövőben a vitályban álló hatalmak közti teljes kibékülésre nyithatunk kilátást. Egy porosz lapnak Párisból Eugenia franczia császárné áldott állapotban létét jelentik. Hannoverában a kormány és kamrák közt teljes szakadás állott be. A legutolsó ülésben a második kamra a pénzügyi budgetet a bizottmánynak teljesen átalakító változtatásaival szavazta meg. A kormány erélyes tiltakozványt készített ez ellen, és minden további egyezési kísérletet viszszautasított.A hannoveri kérdés, mint a „Börzenz.“ értesít, már alkalmilag megpendíttetett a frankfurti szövetséggyülésen, a politikai ügyek bizottmányának kebelében. A szövetséggyülés 1855. ápril 12 és 19-ilxi határozatai által rindoskodott av.mn pent elelnetlenné válnék, s azt rendelte, hogy ez esetben egy szövetségi bizottmány küldessék Hannoverába, a vita kettévágására. Ez esetlegre tettek ezélzást a ministerek tiltakozványukban, melyet a hannoverai második kamrában felolvastattak. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. országos bizottmány Peőtz Eleket és Keresztessy Vinczét, a kassai cs. k. helytartóság fogalmazó gyakornokait és Hunyor Sándort, a beregszászi cs. k. megyetörvényszék figyelőjét ideiglenes 2. oszt. szolgabiróhivatali tollnokokká kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, aug. 7. N. (Politikai szemle.) A külső csend egész Spanyolországban helyre van állítva; a saragossai s többi tartományokbeli nemzetőrség minden ellenállás nélkül engedi magát lefegyverezni; de a kormány, nem bízva egészen e hódolatok őszinteségében, erélyesen eszközölteti a mozgónéphad vagy tartaléksereg szervezését.E pár sorban ugyan kevés újat mondtunk az olvasónak, de mi nem vagyunk okai, hogy a figyelem főtárgyát képező spanyol drámában bizonyos szünet állt be, bizonyos légcsendszerű, melyről nem tudni vihart hoz-e, vagy derült estet, s melyet O’Donne 11 hű közlönye a madridi „Corresp. gener.“ így fejez ki legközelebbi számában : „Az elégedetlenek remélnek, nem tudni mit, s a kormány mozdulatlan marad, nem tudni miért.“ Vannak azonban,kik e mozdulatlanságot igen is tudják magyarázni, azt mondván, mikép O’Donnell oly helyzetbe jutott, melyből se előre, se hátra mozdulni nem képes, előtte a szabadelvűek, mögötte a palacok, köztük O'Donnell izoláltan, mozdulatlanul, mert nincs kire támaszkodnia, s attól fél, hogy minden lépés, akár előre, akár hátra, bukása örvényébe viszi őt, így bírálják a pillanatnyi tettszünetet azon lapok, melyek O’Donnellnek nem barátjai. Míg ekkor a dolgok belső fejlete némi fennakadást mutat, a diplomatiai állomások betöltésével foglalkoznak. Őo magának londoni követté kineveztetéséről beszélnek, mintha ő párisi követségéről azért mondana le, hogy azt a londonival fölcserélje; helyét a párisi követi állomáson Prim tábornok fogja valószínűleg betölteni; kevésbbé hihető, hogy Narvaez, mint hírlik, valamely külső állomást elfogadni kész legyen, mert ő a madridi kormány éléni régi állomására számít. San Miguel csakugyan határozottan lelépett a kir. alybárdosok főparancsnokságáról, melyet a támadt harczok kezdetén visszavállalt, hogy a királynőt netáni veszély ellen, mely érhetné, védje; de a mint a csend helyreállt, nem késett visszalépésével megcáfolni azon támasztott hirt, mintha ő a dolgok új rendjéhez csatlakozott volna. Helyét, mint már említve volt, Conchanok foglalta el. Megemlítendő még, hogy azon egyének ellen, kik Madridban kezükben fegyverrel fogatván el, haditörvényszék elé állíttattak, a vád mint a törvényes hatóságoknak fegyveres kézzeli megtámadása s mint ellenszegülés van formulázva, a forradalom szó nem fordul elő a vádiratokban, a kormány t. i. nem ismeri el , hogy forradalom volt, amit legyőzött. A spanyol ügyekrőli „Moniteur“-czikk, Madridban nem kis sensaliot gerjesztett. Állítják, hogy Napóleon császár maga küldé azt tüsténti kinyomatás végett Párisba, válaszul a franczia beavatkozásáról terjesztett hírekre. Hogy e czikk egyik kútfeje azon hidegségnek , melynek legújabban a franczia s angol követek közt Madrid-F. é. jul. 22-n a budai cs. k. egyetemi nyomdában a magyar országos kormánylap első osztályának XIV. darabja, és a második osztályának XIII. darabja mind német egyes, mind összes kettős kiadásokban megjelent és szétküdetett. Folytatólagos tartalma: 100. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1856. jun. 8. kelt rendelete, kiható Magyar-, Horvát- és Tótország, a Szerbvajdaság s temesi bánság és Erdély koronaországokra, melylyel az 1853. jul. 18-kán kelt ideiglenes csődrendtartás (hírod. törv. lap 132. sz.) melletti életbeléptetési rendelet IX. czikke értelmeztetik. 101. sz. A pénzügyministeriumnak 1856. jun. 8. kelt kibocsátványa, kiható az átalános vámkapcsolatban foglalt minden országokra, az égerfakéreg és a faczipő egy fajának vámkezelése tárgyában. 102. sz. A pénzügyi és kereskedelmi ministeriumoknak 1856. jun. 12. kelt kibocsátványa, kiható a közös vámkapcsolatban foglalt minden országokra, a kárt boritékul szolgáló anyagok vámkezelése tárgyában. 103. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1856. jan. 13-kán kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, mely által a büntető törvény 178 és 179. §§-ban a tolvajsági bűntett megbüntetése iránt foglalt szabályok értelmeztetnek. 104. sz. A kül- és pénzügyi ministeriumoknak 1856. jan. 16. kelt kibocsátványa, kiható minden ko-dott árát illetőleg. ronaországokra, a követségi hivatalnokoknak várakozási és nyugdijai tárgyában. 105. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumoknak 1856. jan. 16. kelt rendelete, kiható Krajna, Karantén, Görz, Gradiska és Istria koronaországra, Triest városára és területére,melylyel legfelsőbb fölhatalmazás folytán, a nyolczad kitörlése végetti eljárás iránt, azon uradalmi jószágtestekre nézve, melyeknek birtokosai az országfejedelmi bíróságok behozatala előtt már a törvényhatóságról lemondtak , vagy a telekkönyveket csak jobbágyi ingatlan vagyonaik fölött vezették, különös határozatok rendeltetnek. 106. sz. A bel-, igazság- és pénzügyi ministeriumoknak , a legfőbb számellenőrségi hatóságnak s a legfőbb rendőri hatóságnak és a hadsereg főparancsnokságának 1856. jun. 17. kelt rendelete, kiható valamennyi koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve , a polgári közigazgatás intézetei számára adandó katonai segélyért és a kirendelt katonai őrcsapatokért járó illetékek iránt. 107. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1856. június 18. kelt rendelete, melylyel a lombard-velenczei királyságban uj dohányeladási árjegyzékek hozatnak be. 22. sz. Hirdetménye a pozsonyi cs. k. helytartósági osztálynak 1856. jan. 18-áról a nadályok sza- A XIII. darab tartalma. K imutatása Telekadó Házadó Kereseti adó Jövedelmi adó . Más egyenes adók vvens A n J A h Összesen Fogyasztási adó Vámjövedék ■ . Sójövedék Dohányjövedék Bélyeg, jogügyleti díjak és illetékek Lottójövedék . Postajövedék Belvámjövedék . . . Mértékigazolás . . Egyesített díjak : Lőpor és salétrom Államjavak. II. Közvetett adók: a lombard-velenczei királyságban továbbá bánya bevételei: Államjavak jövedelme Államjavak eladása Megüresedett papi javadalmak Államvasutak üzlete Távirdavonalak „ Államgyárak . . Bányaügy . ,Bányászati vasútépítés a Bánságban Pénzügy . , IV. A törlesztő alap többletei és Összesen pénzverde niesen bevételek: V. Különféle Koronáraszállott jószágok Járulékok különböző tőkékből Pénz- és váltónyereség A katonai igazgatás saját bevételei és más bevételek összesen A bevételek egész öszlete Első félévben 1856 év első felében 1856. 1855. 1854. 1855-1854-hez képest több kevesebb több , kevesebbforint 5,646.994 4,860.391 3,442.248 34.962 5,108.943 4,184.953 2,818.172 100.916 4,884.345 4,312.147 3,081.677 124.674 538.051 675.438 624.076 665.954 762.649 548.244 360.571 89.712 45,613.171 40,692.402 18,132.336 9,845.729 14,649.957 9,531.125 14,231.354 2,920.283 888.882 1,338.341 41.176 118.673 hiány 259 15,555.991 9,068.840 12,434.007 8,213.630 13,399.561 3,853.931 1,008.361 1,337.269 41,742 146.738 hiány 467 42,293.546 15,752.205 10,218.463 12,114.448 7,522.999 13,027.404 3,364.506 478.262 1,384.901 27,264 148.72 11.040 71,697.597 66,059.603 65,050.219 5,637.994^ . ' “ 6,647.3781 . • 129 941 1,530.018 1,345.084 1,400.0771 1,215.143 20,702 1,263.951 74.577 1,243.249• 53.875 hiány 30.144hiány 16.654hiány 83.471 13.490 53.327 690.868 3,790.837 1,733.511 . . 3,099.969 . 1 1,042.643 25.000 177.000 . , 25.000 „■ „ 177.000 819.112 55.361 43.868 763.751 775.244 • * • 513.384hiány 346.694 352.904 860.078 . • 160.480 • • hiány 612.549hiány 991.690 612.549 991.690hiány 9.889 831.274 592.876 841.1631 . . 602.765 2,133.974 6,520.544 3,24 .659 . . I 4,386.570 . 7 11~00.685 5,241.588 5,099.066 5,143.181 232.522 • • 98,407 • • 46,775 455.411 90.641 408.636 43.866 129,162 206.245 7.197 77.083 121,965 . . 1,485.744 2,088.017 136.163 602.273 1,349.581 3,245.312 2,771.527 2,581.634 473.785 663.675 . \ ps 4,906.993 5,521.201 2,815.63 . 614.20"r| 2,091.358^ .' . ' 129,593.323 123,802.815 118.547.240 ,920.769 ,576.345 776.889 ,215.950 317.495 831.793 1.072 208 3,319.6251 933.648 119.479 566 28.065 2,380.131 2,535.509 1,008.126 1,203.950 410.620 13.912 372.734 444.223 46.560 30.056 11.299 5,790.5081 11,046.0831 Czélezere a föld feldarabolása ellen ■w -g -»■ iMMuam« törvényt hozni, n. A minimum-törvényt 3 szempontból kell megvizsgálni s egyes országra alkalmazni, hogy bizonyíthassuk annak szükségét vagy nélkülözhetőségét. E három szempont először lehet politikai, másodszor nemzetgazdászati (nem államgazdászati), harmadszor mezőgazdászati. Mezőgazdasági tekintetben nincs oly ország, hol a minimum-törvényre szükség ne volna, azon egyszerű okból, mert a föld szerfölötti feldaraboltatása a mezőgazdaság erélyes és haszonhajtó üzését lehetlenné teszi, azt rendes működésében bénítja, sőt tönkre teszi. A föld feldaraboltatását pedig egyedül kényszerítő törvény, azaz minimum akadályozhatja meg, ha kimondanik, hogy bizonyos határon alul valamely földbirtokot felosztani nem szabad. Minden más mód, mely a föld feldarabolása ellen ajánltatik, csak hiú ábránd és hamis előzményekre fektetett szappanbuborék. A „Pesti Napló“, mely Magyarországban a minimum-törvényt veszélyesnek igyekszik megmutatni, épen ezért hibás okoskodásokba és merő ellenmondásokba sodortatott. Ő ugyanis először azt mutatja meg, hogy nem is igaz az, hogy a föld eldarabolása a mezőgazdaságnak ártana, sőt inkább előmozdítja azt s virágzóvá teszi, mire felhozza például Jersey szigetet Londonhoz közel, a rajnaiadéki tartományokat, Felső-Olaszországot stb., hol mindenütt kertileg műveltetik a föld. Aztán azt mondja, hogy a birtokelaprózásnak nincs az elszegényedésre hatása, mert nem múlhatlan, hogy a földbirtokos jövedelmét egészen a földből vegye. Egyik jelentékeny része a jövedelemnek más forrásból jöhet: közbirtokosnál az ingó vagyon használatából, a parasztnál napszámból. Ezen esetben minél kisebb a birtok, a jövedelemre nézve a tőke annál termékenyítőbb, azontúl pedig még hasznosan foglalja el szorgalmát, mi vesztesége van abban az államgazdászatnak (igazabban nemzetgazdászatnak), ha a magát földmivelésre szánt paraszt, ahelyett hogy folytonosan tulajdon földén és gazdasága körül dolgoznék, más vagyonosabb birtokosnak napszám vagy más egyesség szerint fordítja használatára munkáját ? — Később okoskodásai közepett csakugyan elismeri a „Pesti Napló“, hogy a föld felaprózása károsan hat a gazdaságra, s ezért mondja : „hanem attól csakugyan félek, hogy ekkér a minimum határán alul eső birtokok egészé vég