Budapesti Hírlap, 1857. július (147-173. szám)
1857-07-19 / 163. szám
Budapesti Hírlap 163. sz.HIVATALOS ÉRTESÍTŐ. Julius 19. 1857. H I R D E T V E N Y. A telekjegyzőkönyvek közzététele Magyarországban, a volt Abauj és Torna . Jelenleg egyesült Abauj-Torna megyére nézve, sz. k. Kassa városát is ideértve. (832*) . p . (2-3) Az eperjesi cs. k. telekkönyv-igazgatóság által az uj telek-könyveknek Magyarországbani előhaladó szerkesztése iránt, az 1857. junius 16-án 12923. sz. alatt kelt igazságügyi ministeri rendelet folytán, következők tétetnek közhirré: 1. A kassai közigazgatási területben, a cs. k. telekkönyvek behozatala végett, a községenként helyszinelés már a volt Abauj és Torna, s jelenleg egyesült Abauj-Torna megyében, sz. kir. Kassa városát is ideértve, teljesen megtörtént, s a telek-jegyzőkönyvek, a hozzájuk tartozó birtokrészlet-lajstromokkal és vázlatrajzokkal együtt az 1848. évben Abauj és Torna megyéhez tartozott minden községekről, sz. k. Kassa városát, is ideértve, a kassai cs. k. télekkönyv-irodában 1857. augustus 1-től fogva mindenki általi megtekinthetés végett föl fognak táratni. . Az ezen hirdetvényben kijelölt ügyletek és hivatalos cselekvények foganatosítása hasonlókép 1857. augustus 1-jén kezdődik, s e végre az 1848. évben Abauj és Torna megyékhez, jelenleg Abauj-Torna egyesült megyéhez tartozott minden községekre nézve, sz. kir. Kassa városát is ideértve, a kassai cs. k. országos törvényszék van rendelve. II. Az 1857. augustus 1-jén kezdődő, s a kassai országos törvényszéknél, a hozzá utasitott községek tekintetében teljesítendő ügyletek és hivatalos cselekvényekre vonatkozólag, következő fölszólitások és határozatok bocsáttatnak ki: 1. Mindazon személyek, kik már a telekjegyzőkönyveknek a községbeni hitelesitésekor létezett, ■vagy legalább még az 1857. augustus 1-je előtt szerzett tulajdon-, zálog- vagy haszonbéri jognál fogva, akár a fekvőségek megjelelése, akár a telekkönyvi jószágtestek öszszeállitása, vagy a bejegyzett birtokviszonyok kinyomozása tekintetében, a telek-jegyzőkönyvekben valamely igazítást, kiegészítést, kitörlést, hozzájegyzést vagy átjegyzést igényelhetni vélnek, — ezennel fölszólittatnak, miszerint ebbeli igényeiket 1858. február végéig annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy különben ezen igények, oly harmadik személyek kárára, kik 1857. augustus 1-jétől fogva a telek-jegyzőkönyvekben foglalt bejegyzések alapján további nyilvánkönyvi jogokat jóhiszemmel szereznek, többé nem érvényesíthetők. Ezen bejelentésnek minden, a telek-jegyzőkönyvekbe még be nem jegyzett birtokjogokra ki kell terjednie, nem tévén különbséget, váljon azok a már használaton kívül tett régi, vagy a jelenleg még vezetett bevallási, telek-, vagy más könyvekben, lapokban és lajstromokban előfordulnak-e vagy sem, s akár nyújtott legyen valamely fél, bármi bíróságnál, valamely általa szerzett fekvőség tekintetében birtokátírási kérvényt be, és akár van ezen kérvény elintézve, akár sem. A bejelentésre köteleztetnek különösen tehát mindazon személyek, kiknek birtokjogaik helyszínelési bizottmányoknál, sem önmaguk által, sem pedig az ezen bizottmányoktól kirendelt képviselők által nem érvényesíttettek, vagy kik állítólag erős, vagy közös birtokjogukat, a bizottmányilag kitudott és a telekkönyvekbe bejegyzett tettleges földbirtokos ellen, a helyszínelési szabályok által kijelölt módon igazolniképesek nem voltak; állítólagos igényük akár van a telek-jegyzőkönyvekben vagy az átalános tárgyalási egyzőkönyvben följegyezve, akár sem. 2. Továbbá mindazon személyek, kik a) a telek-jegyzőkönyvekbe bejegyzett fekvőségekre, vagy az 1852. november 29-kén kelt legfelsőbb nyiltparancs (birod. törv. lap 247. sz.) határozataihoz képest ősiségi vagy zálogvisszaváltási jogokat, vagy más jogczimből tulajdoni igényeket, már évényesitettek , — vagy kiket b) az emlitett nyiltparancs rendeleteihez képest a zálogvisszaváltási jog érvényesítésére még hosszabb határidő illet; — ezennel fölszólittatnak, miszerint ezen igényeiket, a felőbbi pontban kijelölt jogkövetkezmény elkerülése mellett, legfélebb 1858. február végéig jelentsék be, s az a) alatt említett esetben a még folyamatban levő jogügyet, annak a telekjegyzőkönyvbei följegyzése végett, vagy a nektek már jogérvényesen odaítélt jogot, az abbai átkeblezés végett, a b) alatt említett esetben pedig az őket illető zálogvisszaváltási jogot, a telekjegyzőkönyvbei följegyzés végett, okiratokkal tanúsítva, igazolják. 3. Ugyszinte mindazon hitelezők, kik a telek-jegyzőkönyvekbe bejegyzett fekvőségekre elsőbbségi jogokat vagy már nyertek, vagy pedig betáblázások által 1857. augustus 1-jeig netalán még nyerendnek, ezennel fölszólittatnak, miszerint a betáblázott követeléseket, azoknak a telekkönyvi jószágtestek régi teherállapotába leendő jelzálogi átkeblezése végett, legfőlebb 1858. június végéig annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy különben a korábban nyert elsőbbséget elvesztik; holott kellő bejelentés mellett, 1857. augustus 1-jéig nyert elsőbbségi jogaik, az ezen telekkönyvi jószágtestekre a most emlitett naptól fogva tulajdoni vagy zálogjogot nyert uj szerzők vagy jelzálogos hitelezők irányában is fönmaradnak. 4. Végre a volt nemesi javak mindazon birtokosai, kik bebizonyíthatják, hogy ezen javakkal ír, 1848. évig a törvényhatóság gyakorlása, az 1855. junius 27-kén kelt igazság ügy-ministeri rendelet (biro . törv. lap 116. sz.) határozatainak megfelelő módon volt egybekapcsolva, — ezennel fölszólittatnak, miszerint ezt 1858. junius végéig igazolják, oly czélból, hogy ezen javak a megyei telekkönyvekbe jegyeztethessenek be, különben minden egyéb javak a szolgabirói hivatalok telekkönyveibe fogván bejegyeztetni. 5. A megelőző pontokban szabott hirdetvényi határidők ellen sem a meghosszabbításnak, sem pedig az előbbi állapotbai visszahelyzésnek nincs helye. 6. Azon igények, melyek a volt úrbéri kapcsolat és az azzal rokon viszonyok tárgyában 1853. mártius 2-kán kibocsátott nyiltparancsok (kir. törv. lap 38. és 39. sz.) által szabályoztatnak, akár jegyeztettek légyen azok föl a helyszinelési jegyzőkönyvbe, akár sem, a bejelentésre vagy igazolásra a fölebbi földszólitásokból s az ezen hirdetvény folytán történendő tárgyalásokból kizárvák. 7. A közzétett telek-jegyzőkönyvek 1857. augustus 1-jétől fogva, az átalános polgári törvénykönyv 321. §. értelmébeni telekkönyvekkez tekintendők s vezetendők; s ehhez képest, a most említett naptól fogva, az azokba bejegyzett fekvőségekre uj tulajdon-, jelzálog- vagy más dologbani jogok, csak az azokbal törvényszerű bejegyzés által, s csak az ezen fekvőségekre nézve korábban létezett és a hirdetvényi határidő alatt bejelentett és igazolt igények sérelme nélkül szereztethetnek s ruházathatnak át más személyekre, vagy szüntethetnek meg. 8. Azon szabályok, melyekhez a felek és bíróságok magukat az ezen hirdetvényben kijelölt ügyletek és hivatalos cselekvények teljesítésénél és foganatosításánál alkalmazni kötelesek, az 1855. december 15-kén kelt igazságügy-ministeri rendeletben (birod. törv. lap 222. sz.) foglalvák. Eperjes, junius 20-kán 1857. Cs. k. telekkönyv-igazgatóság. (1716) (1-3) A bécsi cs. kir.lottó-jövedéki igazgatóság már megnyitotta Ildikáit azon pénzsorsjátékoknak, melyeket a cs. kir. Apostoli Felsége kizárólag csak közhasznú és jótékonysági czélokra rendelni méltóztatott. Ezen harmadik aranysorsjáték,mert ennél az összes nyeremények cs. k.aranyakban, összesen 60,000. darabban állapíttattak meg; — és ezen sorsjátéknak tiszta jövedelme legmagasb rendeletnél fog Erdély országban egy országos tébolyda felállítására, amennyiben pedig valami felesleg maradna, az a magyarországi országos tébolyda számára szenteltetett. A jegyek ezen sorsjátékhoz a cs. kir. lotto-jövedéki pénztáraknál, a cs. kir. adóhivataloknál, a cs. kir. lotto-gyüjtőknél, és más eladó helyeken lesznek kaphatók. Az alulírott, a cs. kir. lotto-igazgatóságnál ezen közhasznú államsorsjátékok kivitelére fenálló osztály azonban késznek nyilatkozik, ily sorsjegyekben minden oly szilárd hitelű kereskedőket és iparűzőket, cs. kb. nagy- és kis dohány árusokat is,kik e sorsjegyek eladásával foglalkozni kívánnak, részesíteni az alább következő fő feltételek mellett. A sorsjegyek az árulóknak tíz darab sorsjegyet magukban foglaló papírszalagokban adatnak tetszés szerinti mennyiségben, azonban kevesebb mint egy ily tökéletes papírszalag nem adatik. El nem adott sorsjegyek még a húzás napján is, mindenesetre azonban a húzás előtt, a lottó-osztálynak visszaadhatók. Az árulási jutalék a következő arány szerint határoztatott meg: 1-től bezárólag 10 darabig, jutalék......................10 kr. 1-től 10-en 1-től 20-on 1-től 30-on 1-től 40-en felül 20 30 40 100 12 14 16 18 1 minden darab eladott sorsjegyért. Minden az első 100-on felül eladott további sorsjegyért, darabonkint 20 kr. A sorsjegynek magasabb mint a rajtuk lévő árom eladása tilos. Minden az államsorsjáték ügyében az alulirt osztályhoz intézett irományok bélyegmentesek. Ugyanazok, valamint a sorsjegy-pénzküldemények mind a feladás, mind a vételnél boríték alatt az előírt czímmel szinte postabér-mentesek. Az eladásra elvállalt sorsjegyek átvétele alkalmával, az átvett sorsjegyek értékével felérő biztosíték teendő le . Ezen biztosíték állhat vagy készpénzből, vagy pedig értékpapírokból, mely aztán a sorsjegyi számadás bevégzése és kiegyenlítése után azonnal visszaadatik. Jelzálogi biztosítékok részletességük miatt e czélra nem alkalmazhatók, s különösen váltó ügyletekbe a sorsjátékosztály nem bocsátkozik, ellenben egy jóhitelű bécsi kereskedőháznak írásban beadott fizetési jótállása elfogadtatik. A biztosíték letétele alóli felmentés csak azon esetre történhetik, ha az államsorsjátéki osztály ebbe beleegyezett, vagy pedig a körülményekhez képest abba bele fog egyezni. A nyomtatásban megjelent tökéletes utasítás, mely mindent magában foglal, mi a sorsjegyek eladását és a befizetéseket illeti,a sorsjáték tervével együtt az arra hivatva lévő cs. kir. országos lottó-hatóságok által Linz, Prága, Milánó , Velencze, Brünn, Lemberg, Buda, Triest, Grácz, Nagy-Szeben, Botzen és Temesváron, valamint a bécsi lotto-osztály által (Salzgries 184. sz.) kívánatra kiszolgáltatik. A sorsjegyek iránti ügyekben az illető vállalkozni óhajtó egyének egyenesen az alulirt osztályhoz forduljanak. Bécs 1857. évi julius 1-én. A közhasznú és jótékonysági czélokra felállított államsorsjáték osztálya a cs. k. lotto-jövedéki igazgatóságnál. Árverések. (1678) : (3-3) 1409. A kaposvári cs. k. del. bíróság által ezennel közhírül tétetik, miképen Adler József felperesnek folyamodása következtében Bodor János hencsei lakos alperesnek Hencse helység s határában levő 140. sz. alatt házas ga telke felperes követelése kielégítése tekintetéből f. é. augustus hó 22-ik napjának reggeli 9 órája s ekkor az árverezés nem sikerülvén f. évi September hó 21-ik napjának délelőtti óráiban a helyszínen, a bíróságnál megtekinthető árverezési feltételek szerint el fog adatni. Mindazon hitelezők pedig, kik magukat jelzálogi jogot nyerteknek vélik, ezennel felhivatnak, miszerint a fentebb kitett árverési határidőig magukat a bíróságnál annál is inkább bejelentsék, mert ellenkező esetben a vételár felosztása hírük és tudtuk nélkül történvén meg,mennyire a vételár kimerittetnék, abból ki fognak záratni. Kaposvár, junius 24-én 1857. Cs. k. del. bíróság. (1681) (3-3) 1006. A sárbogárdi cs. k. szkirói hivatal mint biróság részéről ezennel közhirré tétetik, mikép néhai Pulai János hagyatékához tartozó és 1600 pftra becsült 311 sz. a. ház féltelekkel folyó évi aug. 8-a, szükség esetében sept. 5-n mindenkor reggeli 9 órakor Perkátán a község házánál nyilvános árverés utján el fog adatni. Miről a venni szándékozók oly figyelmeztetéssel értesítendők, hogy az árverési feltételeket vagy az alulírt szkirói hivatalnál, vagy Perkátán a község házánál megtekinthetik. Egyszersmind a jelzáloggal biró hitelezők is inzetnek, hogy igényeiket az árverési határidő előtt e bíróságnál bejelentsék, mert ennek elmulasztása esetére a vételár igényeik figyelembe vétele nélkül fog eloszlatni. Sárbogárd, jul. 4. 1857. Cs. k. szkirói hivatal. (853*) (1-3) 24927. 1857. évi julius hó 27-én délelőtt 10 órakor az itteni cs. k. lovas rendőrségnél szolgálatképtelenné vált négy ló, a pesti cs. k. rendőrigazgatóság épületében (feldunasor 14. sz. a.) árverés utján a legtöbbet ígérőnek készpénz fizetés mellett el fog adatni. Mire venni szándékozók ezennel meghivatnak. Pest, julius 14-én 1857. Pest-Budai cs k. rendőr-igazgatóság. (1673) (1—3) 1732. A pécsi cs. k.m. törvényszék Laudon Venczel ur mint hitelező folyamodására Szigeti Ferencz és neje mint adósok ellen ez utóbbiaknak a pécsi budai külvárosban 113 sz. a. fekvő s biróilag 1400 pártra becsült háznak és 181 Q öl belteleknek és 90Q öl kertnek 680 ft p.p.tőkeadósság s járulékinak törlesztése miatt elárvereztetését elrendelte , s az első árverezést f. évi augustus hó 31-ik napjára, a másodikat odt. hó 2-dik napjára mindenkor délelőtti 9 órára a helyszinére kitűzte, melyre venni kivánók azon kijelentéssel hivatnak, miként a vevő 50 pft bánatbéren felül a végrehajtási 680 ft tőkét végrehajtási költségekkel együtt azonnal, a hátramaradt összeget pedig egy hónap múlva lefizetni tartozik, azonfelül a jószágon jelzálogilag biztosított követeléseket a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik magukat a nyilvánkönyvbe a bejegyzés által zálogjogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jószág eladásáig annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, amennyiben az által a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. A bíróság helyén kívül, s attól távol lakó hitelezők jogaiknak a vételár felosztása alkalmávali megóvása végett a bíróság helyén meghatalmazottat rendeljenek, és az eladás előtt annak nevét s lakását bejelentsék, ellenkező esetben az ő veszélyükre és költségükre hivatalból fog képviselő rendeltetni, kihez a további kézbesítések intézendők lesznek. Az árverési feltételek az irodaigazgatóságnál megtekinthetők. A második árverési határnapon az érintett elárverezendő vagyon a becsáron alul is eladatni fog. Pécs, jun. 23-a 1857. Cs. k. megyei tervszék. (1730) (1—3) 2260. A zala-egerszegi cs. k. városilag kiküldött biróság részéről közhirré tétetik, hogy Imre István hagyatékához tartozó és Zala-Istvándon lévő fél telek a hozzátartozó épületekkel együtt, valamint az istvándi hegyen lévő szőllő hajlékkal együtt, és végre több nemű házi ingóságok és marhák folyó évi augustus 24-ik napján reggel 9 órakor Zala-Istvándon a helyszínen nyimos árverés útján el fognak adatni. Az árverési feltételek a biróságnál megtekinthetők. Z.-Egerszeg, junius 30-án 1857. A cs. k. vár. kik. biróság. (1724) " " (1-3) A keszthelyi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által közhírré tétetik, miszerint gróf Festetics Tasszilo mint nyertes felperes folyamodására, Gréber Borbálla Pék Jánosnőtől, úgy is mint előbbi férjével néhai MolnárFerenctel nemzett kiskorú gyermekei gyámanyjától s elmarasztalt adós féltől a cserszeg-tomaji hegység barátgödri fordulatában biróilag lezálogolt, és 2420 srtokrappben becsült szőlőjószágnak, hozzátartozó pinczével, szántóföldekkel és kaszállóval, nyilvános árverés utjáni eladása megengedtetvén, e végre első határnapul f. é. augustus 27-ik napja, szükség esetére, pedig második határnapul September 24-re a helyszínen mindenkor reggeli 9 órára tűzetik ki, oly megjegyzéssel, hogy a vevő ezen szőlőjószágon zálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig, a bíróság utalványozása szerint átvállalni köteles. Ezúttal felhivatnak ezen jószágra jelzálogi jogot netalán nyert minden hitelezők, hogy ebbeli követeléseiket az árverési határnapig az alálírt bíróságnál annál inkább bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, amennyire az által a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. Az árverési feltételek a a biróság irodájában a rendes hivatalos órákban megtekinthetők. Keszthely, junius 14-n 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1722) (1-3) Az aradi cs. k. megyei törvényszék i. é. 5214. sz. a. végzése következtében Jároy Istvánná szül. Balog Teresia Arad belvárosi fa utczában 999. sz. a. biróilag 660 partra becsült háza, beltelke és azon találtató többi épületei, Plon Jakab felperes részére megítélt 850 pfrt tőkis járulékai kielégítése tekintetéből i. é. augustus 12 . d. e. 9 órakor a helyszínen harmadszor is nyilvános árverés útján a legtöbbet ígérőnek el fog adatni. Az árverési feltételek megtekinthetők az aradi cs. k. megyei törvényszék levéltárában. Egyúttal mindazok , kik a fent körülírt vagyonra magukat jelzálogi jogot nyerteknek vélik, felhivatnak, miszerint azt a jószág eladásáig annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben, ha mulasztásuknál fogva a vételár felosztása hírük nélkül történik meg és ennek kimerítésével joghátrányt szenvednek, maguknak tulajdonitsák. Arad, julius 10-én 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (1727) . (1-3) 2369. A beregszászi cs. k. megyei törvényszék részéről közhirré tétetik, miszerint Koppeli Leopold f. é. jun. 15-n 2369 sz. a. benyújtott kérelme folytán az ennek tartozott 375 pft tőke, máj. 3-tól 1856. számitandó 4% kamat, és 15 pfrt 1krnyi perköltségek erejéig Szentpály László és Szitovszki Clementina házastársaknak Beregszászban 43 sz. a. fekvő 650 pftra beleült házastelkükre nyilvános bírói végrehajtási árverés elrendeltetett. Mely a törvszéki épületben tartandó végrehajtási árverésre két határidő, egyike fi é. aug. 19-re, másika pedig f. é. sept. 19. mndenkor reggeli 9 óra tűzetik ki, miről is a venni szándékozók oly figyelmeztetéssel értesittetnek, hogy az árverezendő házas telek, ha az első árverésen becsáron el nem adatnék, másodikikon azon alul is eladatni fog, és hogy a vevő a betáblázott követeléseket a vételár erejéig bírói utalványozás szerint átvállalni tartozik. A becs, valamint feltétételek ezen cs. k. tervszék irodájában megtekinthetők és leirathatók. Ezúttal felszólíttatnak a jelzálogos hitelezők, hogy követeléseiket a vétel napjáig annál bizonyosabban bejelentsék, mivel ellenkező esetben maguknak tulajdonithatják, ha a vételár felosztása nélkülük történik meg, és ha e miatt, a mennyire az ál., tál 6 vételár kimerittetnék, afjból ^izdratni fognak. Beregszász, jun. 19. 1857. _____ Cs. k. m.törvszék. (1545) (3-3) 950. A győr-szt.-mártoni cs. k. szbiróság által közhirré tétetik, miszerint Csehszombathy Józsefnek és nejének, néhai Koller Rudolf csődtömege részére lezálogolt réthalapi lakháza belső telekkel és rajta fekvő istálló és cselédházzal 6650 vft, külső birtoka épülettel 6500 vft, zálogban lévő 45600 - ös birtoka 6080 vft, ifj. Varga József és Véghelius-féle fundus szomszédságában levő belső telke 300 vft, Vincze Lajosné és Véghelius szzomszédságában levő belső telke 300 vft, Örkényi legelője 450 vft, Bőlyi erdő része */»-d részben 600 vft becsáron kikiáltva f. é. aug. 13-ik napján első ízben, szükség esetében pedig f. évi sep . 11-ik napján másodízben és ezúttal de sáron alul is mindenkor d. u. 3 órakor a helyszínen tartandó nyilvános árverés alá fognak bocsáttatni. Azok, kik a fennebbi birtokok valamelyikére jelzálogot nyerteknek vélik magukat, felhivatnak, hogy azt a birtok eladásáig annnál inkább bejelentsék, mert elmaradásuk esetében a vételár felosztása közbenjöttük nélkül fogna eszközöltetni. Az árverés feltételei eszbíróságnál megtekinthetők lévén, a venni szándékozók a helyszínére váratnak. Szt.-Márton, jun. 12. 1857. Cs. k. szbirói hivatal. (1684) . . (3-3) 1981. A váczi cs. k. szbirói hivatal mint biróság részéről ezennel közhirré tétetik, hogy váczi lakos Mittermann Simon részére Duliczki Károly ellen annak árnyával özv. Duliczki Imréné sz. Frühmüller Teréziával és testvérével Duliczki Istvánnal közösen birt s a telekkönyvi jegyzőkönyvben 1257/1258 p. sz. a. jegyzett 725 sz. a. fekvő, 18719 ptt 14 krra becsült váczi háza, az ahhoz tartozó udvartelekkel és kerttel, f. 1857. évi aug. 3-n reg. 9 órakor ezen biróság irodájában nyilvános árverésen a bírósági irodában a hivatalos órákban megtekinthető feltételek mellett becsáron alul is eladatni fog. Mindazok tehát, kik magukat az elárverezendő házra nézve jelzálogi jogot nyerteknek vélik, habár külön értesítést nem vettek is, felhivatnak, hogy ebbeli igényeiket a fennemlitett ház eladásáig e biróságnál annál is inkább bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hitük nélkül történik meg s ha e miatt, a mennyire a vételár kimerittetnék, ki fognak záratni. Vácz, jul. 2. 1857. Cs. k. szbir. hivatal. (1641) "(3—3) 2510. A szombathelyi cs. k. megyei törvényszék részéről közhirré teletik , miszerint Kilik Ignácznak, és néhai Tratner Katalin utáni árváknak számbahelyi 17. számú 3000 párt becsült földszinti házu , úgy a szombathelyi telekkönyv 1361. lapján körülirt 1 hold 5010 öl és 300 pfrtra becsült szántóföld, mégis az 1364. lapon irt 2 hold 1144 rffj öl és 1000 pfrtra becsült hegybeli birtokuk, bírói végrehajtás utján elárvereztetni rendeltetett, határidőül folyó 1857. augustus 6-a , a becsáron el nem adhatás esetére pedig szinte folyó 1857. évi September 12-e, mindenkor reggeli 9 órája létezik oly világos megjegyzéssel, hogy a másodizbeni árveréskor, ha máskép nem lehet, becsáron alul is el fog adatni. Az árverési feltételek a megyei törvényszéki irodában hivatali órák alatt mindenki által megtekinthetők. Miről mindazon hitelezők, kik V**’" tesitést nem nyertek és " „uton érházra, vatra magukat az eladandókaj szántóföld és hegybeli birtokra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, oly megjegyzéssel értesittetnek, hogy igényeiket annál bizonyosabban bejelentsék, mivel különben a vételár felosztása hitük nélkül történend meg, is abból, a mennyire a vételár kimeritetnék, ki fognak záratni. Szombathely, junius 24-én 1857. Cs. k. megyei törvényszék. E számhoz egész iv melléklet.