Budapesti Hírlap, 1857. augusztus (174-197. szám)
1857-08-01 / 174. szám
Pest Szombat. Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben : félévre :8 frt, évnegyedre: 4 frt. A hirdetések ötször halálosott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. fulerkegitei iroda : Egyetani utcza ,2-ik al. a. 1-ső emeleten. BUDAPESTI Kiadó hivatal van : Egyetem-utasában, 2-ik szám alatt, földszint. Előfizethetni helyben: a ap kiadó hivatalában: Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együttbérmentesitve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. HIVATALOS RÉSZ. A Cs. k. Apostoli Felsége f. é. jul. 4-ki legfelsőbb határozata által Kerschischnigg Antalt a linczi fővámhivatal raktárigazgatóját, hosszú és hü szolgálata elismeréséül s vallási és jótékony czélok körüli dicséretes törekvései tekintetéből, nyugalomba helyeztetése alkalmával arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. A régibb államadósságnak f. évi jul. 1-jén végbement 286-ik (88-dik kiegészítési) kisorsolásánál, a 455 sz. sorozat huzatott ki. Ezen sorozat a csehországi rendek kötelezvényeit tartalmazza, és pedig 4%-eseket 164,856 szám alatt a tőkeösszeg harminczketted részével, és 5%-eseket a 2194-ik számtól bezárólag 3500-ig, melyek az 1800-ki természetbeli szolgálmányokból keletkeztek, 1,040,525 ft 542/4 krnyi tőke- és 24,572 ft 37% ki kamatösszeggel a leszállított kamatláb szerint. Ezen kötelezvények az 1818 mart. 21-ki legmagasb nyíltparancs határozmányai szerint új, az eredeti pengőpénzbeli kamatláb szerint kamatozó államadóssági kötelezvényekkel cseréltetnek ki. NEMHIVatalos rész Pest, július 31. A KÖZSÉGORVOSOK KÉRDÉSE. „Figyelembe véve az egésségügyi állapotot Magyarországon, és segitni akarván annak bajain; igy szól a m. belügyministerium 1856. sept. 2-n kelt kibocsátványa — a többi tartományok példájára, a budapesti kerületben a községorvosi állomások rendszeresítése elhatároztatott. Ezen üdvös intézkedés annyiban életet is nyert már, a mennyiben az egésségi községek (orvosi kerületek) a járási sz.birák által, a községi elöljárókkal egyetértve megyék-szerte kijelöltettek, — az orvos fizetése hol nagyobb, hol kiesebb bőkezűséggel megszavaztatott, — és az állomásoknak a m. helytartósági osztály által pályázat útján leendő betöltése mielőbb bekövetezend. Most már csak az kell, hogy kellő pártolásban részesüljön maga az intézmény, s jó földre találjon ez után-ültetett csemete. Különösen hangzik, hogy pártolás kelljen ott, hol a kérdés nem egyesek részvétéről, hanem testületek befolyása, s a m. kormány akaratától függ. És mégis úgy van, mert itt még nem lesz a czél azáltal egészen elérve, hogy a községorvosok kineveztetnek, fizetéseiket rendesen húzzák, s időszaki jelentéseiket megteszik. A nép hite, bizalma az, amiben ez új intézkedésnek gyökerezni kell, hogy a várt gyümölcsöt számára meghozza. A nép bizodalmának szükséges voltát valamint minden, úgy ezen intézkedés iránt is, belátta a m. kormány akkor, midőn a felhívott kibocsátványban , eléggé kivehetőleg, az egész eljárás alapjául, mind a közigazgatási hivatalok részéről az orvosi állomások megalapításánál, mind az orvos magaviseletére nézve a nép irányában a bizodalmát nyerő modort, a humanismust , tűzte ki egyenesen. Ennyiben elég lévén téve, nézzük a dolog másik oldalát , a népre vonatkozót, mely mellett beszélni, apostolkodni eléggé soha sem lehet, annyival inkább nem, mert az emberiség nemzedékről nemzedékre észrevehetőleg gyengül, márpedig csak erős testben lehet a lélek is erős. A nép egésségi tekintetben kettőt nem lát be leginkább: először hogy az orvos falun is nélkülözhetetlen, 2or hogy az orvoslásnak csak akkor lehet sikere, ha az orvosokhoz alkalmazva viseli magát. Hogy egésségünk legdrágább kincs, ezt a legegyügyűbb ember sem fogja tagadni, ha egyébért nem, azért, mert a nem egésségben , vagyis betegségben nem dolgozhatik. Márpedig jóllehet a természet különös adománya az, hogy kebelében felnőtt fiát kitartó egésséggel áldja meg: találkoznak mindamellett e munka, s idő edzette emberek között is, kik részint amaz általános nemzedéki elgyengülés, részint az erkölcsi romlással egyaránt terjedő kicsapongások következtében súlyos betegségekben szenvednek, vagy veszedelmes károknak lesznek áldozatjai, nem is számítva azon ragályos nyavalyákat, melyek a tisztítatlan levegőjű szobában számosan lakó falusiak közt nagyobb mértékben terjed el, hát még a főleg falun otthonos verekedések, mezei munka s marhávali bánásnál gyakoribb sérülések nem elég bizonyságai annak, hogy az orvosok falun csak úgy, vagy még inkább szükségesek városon, amennyiben falun kevesebb az értelmes ember, ki részint tapasztalás részint magától a tanulmányozásból merített utasítással, addig is , míg orvosi segély érkezik, szolgálhatna. De belátja, mintegy ösztönszerűleg érzi azt maga a nép, hogy a jótékony természet minden közremunkálása mellett is csak az orvos az, ki súlyos nyavalyáknál enyhülést, halálos betegségben gyakran életet adhat; belátja mondom, mert végső reménységét mégis csak orvosba vetve messze mértföldekre elmegy utána, összetett kezekkel kéri, hogy mentse meg egyetlen fiát, adja vissza élete hű társát stb. Nem csak betegségeknél van szükség az orvosra , az orvos arra is való, hogy ne fejlődjünk satnyákká, ne nőjjünk nyomorékokká ki. A nagy többség nem is veszi észre, mily ártalmas az egésségre például az utczákon álló vizek bűzös kigőzölgése, a nem szellőzött házaknak rekedt levegője, a nedves és penészes lakások stb. mily veszedelmes az esett marhák húsából enni, nyáron meleg mocsáros vizet inni stb. Ezekre s több ilyenekre az orvos, hivatása, a leendő községorvos, kötelességénél fogva figyelmezteti a lakosságot , nem csak, de állásánál fogva oda hat, hogy ilyen az egésségre káros okok s körülmények lehetőleg eltávolíttassanak. Az orvos, aki már mint orvos szereti az emberiséget ■— véletlen sokat tehet, mozdíthat annak javára; hát még a község orvos, ki naponta megforog a nép között, a ki majd minden lakban, a koldus viskójába is betekint, vizsgálgatva a rábízott népet , a bölcsőtől kezdve az aggott vénségig, ott tanácsolva, alkalmazva a mi előmozdíthatja az egésséges kifejtést, itt a mi fentartja még soká az erőt, mennyi görvélynek lesz igy majd eleje véve, mennyi korgyöngeség elhárítva! A községorvos folyton érintkezve a néppel a veszedelmessé fejlődhető bajt már csirájában elnyomja, a ragályos nyaralókat terjedése előtt irtja ki, vagy kellő óvszereket idejében alkalmaz. Egyszóval , kibeszélhetlen az, amit egy lelkes orvos községe javára tehet. — Hát ha még azt veszszük — mert miért nem adnám magam oda amaz édes gondolatnak, hogy annyi áleszmék, annyi önámítás után egyszer már a valódi boldogság tényezőjét, az emberbarátságot karoljuk fel,—ha vesszük mondom, hogy a községorvosok között lesznek, remélhetőleg mentül többen lesznek, emberbarátok, kik felkeresve az elhagyott szegényt, a minden gyámolás nélküli beteget, az oly jótékony részvét legszebb erényét nemes kötelességből gyakorlandják. Ezt adományokkal nem tehetik ugyan, mert ők maguk is csekély ellátásuk mellett mások pártolására szorulnak, hanem az által teszik a legtöbbet, hogy tudomásra hozzák a különben nem ismert szükségeket, orvosi segélylyel rögtön szolgálnak,egyébre nézve pedig egész hatálylyal közbenjárnak . Amennyit ér sokszor egy emberbaráti szó, egy résztvevő tekintet, az tudja, kinek jobb szíve s kissé nemesebb érzése van, ha szinte maga hasonló körülmények közt nem volt is. Az orvos szükséges volta tehát ezek szerint mindenki előtt világos, de hogy mégis mi magyarok az orvostól, szinte megfoghatlanul, annyira idegenkedünk, annak okát a kellő bizodalom hiányában találom fel, de mely bizodalom hiány egyébből nem származik, mint a nem kellő időben s módon alkalmazott orvoslásból. A magyar falusi ember rendesen csak akkor folyamodik orvoshoz, miután már minden előtte ismert nem csak házi szereket, hanem kuruzsolókat is megpróbált s ekkor nagyon természetesen a baj olyanná nőtt, hogy vagy épen nem, vagy csak olyan visszatartás, s étrend mellett gyógyítható ki, milyet a magyar parasztembernél megint hiába keresünk. Ha ez egyszer nem segített az orvos , mindenkorra vége a bizodalomnak, míg ellenben a kuruzsolónál csak a véletlenség adta sikeres eseteket jegyzi fel s rója fel annak dicsőségére, magának pedig mélységes ámitására. Tagadhatlan, hogy a házi eszközök is, ama nagy gyógytárban, a természet gazdag kertjében összekeresett füvek igen sok bajban segíthetnek, de épen ezen füvek nem kellőleg alkalmazva a legkártékonyabbakká válhatnak. A betegségek annyifélesége, a természetek,, testalkatok, életkor, nem s egyéb különbségek mellett lehet-e azt józanon csak gondolni is, hogy egy egyszerű ember, aki nem tanulmányozta mint az orvos, több éveken keresztül, nem csak a füvek, hanem érctek, légek, s egyéb gyógyhatással bíró rétegek erejét,nem vizsgálta az emberi természetet s az életművezet csudálatos alkotását, nem tanulta ismerni, már az orvos-növendéki hosszú pályán a betegségek számtalan nemeit, s tanulja folytonosan az életben, aki,egyszóval az orvosi mély tudományt elméletileg s gyakorlatilag magáévá nem tette, hogy az mondom a betegségek annyifélesége, a természet, testalkat, nem, életkor, s egyéb a gyógyulást feltételező körülmények annyi különbfélesége mellett sikerrel gyógyíthasson ? ha jön elő egyes eset, az a vakszerencsének, s a parasztember áldott jó természetének köszönhető, hol legtöbbnyire maga a természet is segített volna, főleg azért mert a kuruzsoló szavára jobban tartja magát betegségében mint az orvoséra, kitől minden tekintetben csodákat kíván. Kívánja ugyanis, hogy a haldoklót gyógyítsa meg, mert rendesen akkor mennek orvosért, midőn a betegség, igen sokszor kuruzsolások következtében, halálossá vált ; — kívánják, hogy már az orvos megnézése által gyógyuljon meg a beteg ; mert az orvosságot, ha meghozatják is, nem a megszabott rendben vagy épen nem szedik; legjobb esetben, ha az orvosság vételre egy kis javulást érez, nem keresve meg többé az orvost, midőn, még csak egy lépés kellett a kigyógyuláshoz, visszaesik. Ilyenkor aztán a baj tetőpontján ismét megkeresett orvos csakugyan csodát tesz, ha kigyógyítja ; csodálni való minden esetre a türelem, mely őt ilyen boszantó, gyakran sértő bánásmód mellett el nem hagyja. Ha áltatva önmagát, — mert hiszen a magyarnak fájdalom, természete, (talán egyéb rész sincs benne), hogy prókátori hajlama rabulismussá fajul, — némely kuruzsolóban több bizodalmat helyez mint az okleveles orvosban,inkább megbocsátható, mert „nem tudják mit mivelnek“ — ezen segít majd a józan népnevelés , de ha az együgyüséghez malifia is járul, ha nyíltan és alattomban az orvos rendeletének ellenére tesz, ha pedig nem gyógyul, az orvost rágalmazza, vagy titkon más orvost hí, s végre mégis csak az előbbenihez tér vissza, mint vannak esetek,— ez már méltán boszantó és kárhozatos. — Térjünk jó útra, becsüljük az orvost, méltányoljuk fáradságát kellőleg, mert megérdemlik, — nyilt, becsületes eljárás irányukban az, mi nekik kedvesebb az alanyoknál is üdvözöljük a község-orvosi rendszert mint a magas kormány intézkedéseinek legüdvösbikét,ha szinte költségünkkel jár is,mert ott kezdődik, bátran állíthatni, haladásunk, ahol az önzés szűk köréből kiemelkedve magasabb czélokra áldozni készek vagyunk. 87. Augustus I. 1951. B. J. A felső - magyarországi ipartervénytárlat. Kassa, júliusban. Art. V. A hámorüzlet terményei. Itt legelőbb is a nyers és öntöttvas-termelést kell kitűnő fontosságánál fogva szemügyre vennünk. Az e kerületben termelt nyersvas természete a használt éreznem szerint rendkívül különböző. A barna vaskövek itt általában könnyen kivonhatók, s a barna nyersvas termelésének kedveznek, mely a közvetlen és kúpkemencze-öntéshez , de a frissítési működéshez is erősen használtatik. A gazdagabb tartalmú vasérczekből kivont nyersvas általában frisstett nyersvas, többnyire szálkás, fehér és zománczos. A szegényebb tartalmúakból való szürke, igen sűrű és puha anyagot ad, mind a közvetlen olvasztókemencze-öntéshez, mind a kúpkemencze üzletéhez. Az összes nyers- és öntöttvas-termelés meglehetős pontossággal 850,000 mázsára tehető. Nagy érdekű azon összeállítás, melyet a felső-magyarországi bánya és hámorüzlet körül nagy érdemeket szerzett hámormérnök Müller az összes kiállítási számokból fris töréssel és felszínnel bemutatott, amint a nyersvas a leggazdagabb vasérctartalomtól a tisztán barnavaskő-elegyig a termelésben előáll. Azon nyersvas -nemek, melyek a kerület leggazdagabb és legtisztább vasérczeiből vonulnak ki, bizonyára a legnagyobb nemzetgazdászati fontossággal bírnak a monarchiára nézve, miután anyagot szolgáltat a legjobb rudvasnemekhez, melyeket korunkban a gépépités roppant mennyiségben fogyaszt s melyeket szomszédaink Poroszországban nem állíthatnak ki oly könnyen. A szegényebb tartalmú vasérczekből kivont szürke nyersvas vagy a részben barna vasköves elegyes, ismét nagy fontosságú az öntésre nézve. Tudva van , mily nehéz a sűrű öntménynek előállítása könnyen kivonható érczekből ; az itteni öntödéknél a sűrűség minden nehézség nélkül eszközöltetik; a légszeszcsövek öntése ennélfogva, melyeknek sűrűsége viz alatt levegővel próbálandó meg, itt a legcsekélyebb nehézséget sem idézte elő. A legújabb képlet barnavasköveiből kelt nyersvas-nemek rendkívül olvadékonyak, úgy hogy több darab nyersvasat közbetett darabokkal lehet összeönteni, anélkül hogy az összeforradás legkisebb nyomait lehetne észrevenni. Ezen kerület különböző nyersvasnemei e tárlaton tökéletesen képviselve voltak, mert 25 nemű próbák valának különböző tájakról kiállítva : barnaérczekből nyert nyers vas (Nagy-Rőcze, Nyustya stb.), vegyes vas- és barnaérczekből (Chisnavoda, Derne és Berzethe), szegényebb tartalmú vasérczkövekből (Krompach, Göllnitzbánya, Jászló, Miszloka, Prackendorf, Kassa), s gazdagabb tartalmú vasérczekből (murányi vasmű Oriszlán, Betlér stb.) A felső-magyarországi nyersvas-termelésnek az austriai nemzetgazdász előtt azért is legnagyobb fontosságú gyanánt kell feltűnnie, mivel Stájerország nem képes többé tetemesen emelni saját vastermelését, s ezért Felső-Magyarország, mely saját termelését még tetemesen emelheti, ha olcsó tőkékkel s közlekedési eszközökkel nyújtanak neki segélyt, arra látszik hivatva lenni, hogy az ezen anyagbani szükségtöbbletet födezze. Már jelenleg is legalább 400,000 mázsa nyersvas küldetik távol vidékekre, Pestre, Bécsbe, Morvaország, Sziléziába, sőt még külföldre is. Azon utak, miken ezen, súlyához képest igen olcsó árunak át kell mennie, nagyrészint igen tekervényesek, s néha több hónapi időt vesznek igénybe, mielőtt az áru kocsin vagy talpakon, rendeltetési helyét vagy a vasutat eléri. Ezenfelül a fausztatás jégi vízállás által gyakran félbeszakasztatik, s e mellett még a fakereskedés viszonylataitól is függ. Ami már a réz-, ezüst- s higany-termelést illeti, Felső-Magyarországban a magánbányászat termeli ezen érczértékek nagyobb részét s társulati hámorok által is igen nagy hasznára volt a bányászatnak. A kincstári üzlet újabb időben leginkább csak az öntermelésü érczekre, s a crément-réz termelésére szorítkozik. Mindkét hámorüzletből középszámítással több mint 28,000 mázsa réz-, 8500 márk ezüst- s 1,000 mázsa higanyból álló évi termelmény ered. E szerint Felső-Magyarország, vagyis inkább a kassai terület jóval többet termel Austria öszszes réz-termelésének felénél. Ha tekintetbe veszszük, hogy Austria Angol- s Oroszország után Európának, sőt Chili után az egész világnak legnagyobb réz-termelője, az itteni észszerüseg űzött rézbányászatnak fontosságát elismerendjük. A cs.■. szomolnoki felügyelőség, s a felsőmagyarországi erdészpolgárság előterjesztése, az összet hámorműködésnek tökéletes s érdekes lépés nyújtja, a gall-, s fakó-érczektől kezdve, a legfinomabb rétig minden közbeeső terményeket ismertetvén. Az előbbiből ezenfölül ezément-ezüst s ezüst-rudak, az utóbbiból éreznemű higanymutatványok tüntettek föl, a kereskedésre szánt eredeti elpakolásokban. Nagy befolyással van az itteni ércztermelésre a nagyobb mérvben behozatott öszpontosítása a salakhalmoknak, a vizzeli feldolgozás segélyével. Ezen iparág képviselője az ipartárlaton , aki József úr Göllniczbányán, ki egy nagy rögérczen kívül, vízimalmokat smarákt állított ki. A dárdány termelése, melynek érczei a kerületben több helyen előfordulnak, nagyon függ a kereskedés viszonylataitól, melynek szükséglete szabályozza a termelést. Jelenleg csak egyetlen tisztaércz-hámorunk van, a Fritsche uré Felsőmetzenszéfen, mely évenkint 600—1000 mázsa érczet dolgoz fel egészen tiszta érczekké. Egy csekély mennyiség c ru dum gyanánt vétetik a kereskedésbe. Mindkét termény Fritsche ur, s a Máté-, és Mihály-bányák által van kiállítva. A. Szémedi, sul. Legközelebb érkeztek meg a községhez, most még tűrhető gyorsasággal a „Magyarországot illető országos kormánylap“ első részének XIII. XIV-ik, második részének X. XI., több közérdekű rendeleteket tartalmazó darabjai, június 30-án kiadva. Ez még egyrészt azért érdemel figyelmet, mert ezen kormánylapokba beiktatott rendeletek, azok megjelenése után 15-dik napon válnak kötelező erejűekké, másrészt dicséretes a verseny, melylyel az alattas hatóságok a kormányrendeleteket maguk területén közzétenni s életbe léptetni sietnek. így a jelen esetben például a kormánylap fennebbi darabjaiban megjelent, május 6-áról 720. sz. a. kelt. cs. kir. pénzügyministeri rendeletet, az adópótléknak még ez évben 4 krral teendő kevesbítése iránt, május 27-kén már szolgabirói hivatalunk kiadta. Az italnak lepecsételt palaczkokbani árulása körüli visszaéléseket tárgyazó cs. k. kereskedelmi ministériumi rendelet a szolgabirói hivatal utján már június elején a községekhez szét volt küldve, valamint a kereskedők palaczkon-