Budapesti Hírlap, 1857. augusztus (174-197. szám)

1857-08-08 / 180. szám

Pest Szombat, 180 Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre :félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Hely­ben : félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt.­­ A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. szám mu­tatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetemutc­a^2-ik az. a. I-ső emeleten. BUDAPESTI Kiadó hivatal van: Egyetem-utóiéban, 2-ik szám alatt, földszint Előfizethetni helyben: a ap kiadó hivatalában, Egyetem-utcan, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hiva­talhoz utasitandók. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. jul. 29-ki legfelsőbb határozata által gróf Kuefstein­­nak, Ő Felsége legfőbb udvari marsalljának, a porosz király ő fels. által neki adott vörös sas­rend első osztályú jelének elfogadását és vise­lését legkegyelmesebben megengedni méltóz­­tatott. A cultus és oktatásügyi minister osztálytanítókká az utan állított pesti izraelita minta-főtanodánál, Lederer Ábrahám tatai főtanítót, és Schwarz Móricz, M­e­n­d­l Lajos és H­e­r­z Jakab megvizsgált főtanítókat Csehországban, továbbá vallásoktatóvá K­o­h­n Salamon rabbit és vallásoktatót Pesten, és a héber szakra Schütz Manó gewítschi morvaországi tanitót kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, augustus 7.­ ­ (Házasság és politika). A régi példabe­széd azt tartja, miszerint a házasságok a m­e­nn­y­­b­e­n köttetnek ; a mai fogalmak szerint a há­zasságok a­­ miniszertanácsban köttet­nek s valahányszor két fejedelmi család tagjai közt szívbeli frigy szövődik, mindannyiszor a conjecturális politika mohón kapja meg ezen eseményt,hogy annak „politikai horderejét“ fej­tegesse. Mivel az angol királyné nagybátyja, a belga király, legidősbik fiát egy austriai főher­­czegnővel, leányát pedig egy austriai főherczeg­­gel engedi házasságra lépni, ugyanazon időben, midőn egy porosz herczeg Victoria királyné leá­nyát veszi nőül, ebből azt következtetik, misze­rint Belgium közbenjárásával, Angol- és Német­ország közt igen intim szövetség volna készülő­ben , melynek „természetesen­" nem lehet más következménye , mint a nyugati szövetség fel­bomlása A „Journal des Debats“ büszke lehet azon dicsőségre, hogy ő első volt, ki ezen neve­zetes fölfedezést tette, mely, ha nem is finom diplomatiai tapintatának, de mindenesetre finom s­o­r­s­á­n­ak becsületére válik. Véleményünk szerint az ilyen elmélkedés a mi korunkban minden érvényét elvesztette. Nem tagadjuk, hogy a családi kötelék még a legma­gasabb körökben is erős kapcsot képez, s hogy a bíbor alatt lüktető szív is csak emberi szív, de a­kik a hatalom tetőpontján állnak, elég kö­telesség-érzettel is bírnak, hogy szükség esetén magán­érzületeiket a közjónak feláldozhassák. Ha a közkatona veszély idején kedveseitől el­szakad s a kötelesség parancsszavára az el­lenséges várost megrohanja, nem gondolván avval, miszerint a golyó , melyet oda küld, tán egyik barátja szívét találja; mennyivel természetesebb, hogy ezen önfeláldozásnak ott van helye, hol a kitűnőbb állással egyszersmind a kötelességek nagyobb mértéke van összekap­csolva ?! A személyes politika korunkban teljesen megszűnt; az uralkodók népeik jóllétét tartják szemmel s e czél felé törekszenek, a nélkül, hogy magukat mellékes tekintetek által feltartóztat­nák. I. Napoleon Austria császárjának veje volt, de ez nem gátolá a szent szövetség létrejöttét, nem a restauratiót, nem a sz­­ilonai fogságot. .. Ezzel nem akarunk közvetlen czélzást összekap­csolni ; e perc­ben semmi ok nincs annak fölte­vésére , miszerint a jelenleg családi összekötte­tésre lépő udvarok közt valaha ily viszony fejlődhessék, sőt ellenkezőleg, a jó egyetértés őszintének, mélynek s hosszú tartamot ígérőnek látszik, hanem igen is azt akartuk kimutatni, hogy nem az udvarok magánérdeke az, mely ez egyetértésnek alapjául szolgál s h­a az érintett hatalmak közt bensőbb viszony szövődik, ez nem egy házasság, hanem azon meggyőződés ere­dménye, miszerint ily szövetség az ill­tő né­pek javára szolgál. Ha a „Journal des Debats“ ily szövetséget Francziaországra nézve veszélyesnek tart, akkor ebbeli aggodalmát kimondhatta volna a nélkül is , hogy e tárgyat az uralkodó csalá­dok közt szövődő házasságokkal összeköttetésbe hozza. MAGYARORSZÁGNAK AZ 1856-dik ÉVRŐLI BÜNTETŐÜGYI STATISTIKÁJÁHOZ. II. A foglalkozás és keresetmód fölötte fontos tényező, melynek a bűnös cselekvények elkövetésére határozott de nem mindig eléggé méltányolt befolyása van ; főleg a rendes foglal­­kozás és keresetnek teljes hiánya ama vesze­delmes rugó, mely számosokat taszít ki a bűnté­nyek sikamlós terére. Az előttünk fekvő tábláza­tok szerint az 1856-ik évben elitélt 1252 bűntet­tes közt e tekintetben következő aránylatok észlelhetők : minden kereset nélkül volt napszámosok . . . 100.00 „ miből már világos, mily csekély mértékben ré­­szesítvék az állandó keresettel és rendes, a jövőt is biztosító foglalkodással bíró egyének, ámbá­tor a teljesen ügy­efogy­ottak nem képzik a vi­szonylagos többséget, hanem a napszámosok a mezei gazdák és szolgálati viszonyban lévők ál­tal túlhaladtasak. Nem kevésbbé fontos befolyású tényezőnek tekintendő a műveltségnek azon foka, mely­­lyel a vádlottak egyáltalán bírnak. Elhanyagolt nevelés az emberi természet elfajulásának és számtalan tévelygéseknek termékeny forrása, ellenben az érzékek és érzelemnek oktatás út­­jáni nemes­ítése, jelesen az észbeli tehetségek­nek kellő kiképeztetése legbiztosabb pajzs bűn­tények és törvénytelen cselekvények ellen; igazolják ezt a kérdésben lévő hivatalos kimu­tatások is, melyek szerint az elítélt 1252 bűntettes közöl 72,20 százalék olyanokra esik , kik se írni se olvasni nem tudnak, vagyis semmiféle elemi oktatásban nem részesültek; 7.20 százalék jut oly egyénekre, kik csak olvasni tudnak; 17.70 olyanokra kik irásképesek is, csak 1.20 u/2-el voltak részesítve műtani képzettséggel biró egyedek, midőn magasabb miveltséggel dicsekvő személyekre csak 0,80 százlék­ osztalék esik. A vagyonbeli állapot is nem csekély mér­tékben határozó befolyással van a büntetésre méltó cselekvények keletkezésére, sőt a­mennyi­ben a tulajdon ellen intézett bűnös merények általán valamennyi törvénysértéseknek túlnyomó többségét képezik, azon a jelen korszakban, fáj­dalom , mindenütt előtérbe nyomuló társadalmi bajnak, mint egyik sajnos főrugónak különös hatást kell tulaj­donítnunk, így a többször idézett 1252 elitélt bűnöshöz az egészen vagyontalanok 76,04 százalékkal járultak, midőn a némi vagyon­nal bírók csak 23,64 percentnyi jutalékot szol­gáltattak , a módos és vagyonosok pedig épen csa­k.32 százalékkal valának részesítve. Mily szomorító nagy befolyással van a szegénység és nyomor a bűntények megszülemlésére, még job­ban kiderül következő az egyes megyei és tör­vényszéki kerületekre vonatkozó részletesebb kimutatásból: felső-nyitrai kerületben beszterczebányai (Zólyom és Barsm.) .... Balas­saGyarmati(Nógrád Hont m.) .... Alsónyitrai . . . . . Alsó-kubini (Árva-Turócz s Liptó m.) . . . . Trencsini ..................... pozsoni (Pozson és Komá­rom m.) . . . . . Kereset nélkül lézengő egyéneknek nagyobb városokban levő összetolulása eléggé magya­rázza az utolszor nevezett két megyének feltűnő magas arányát, midőn a többieknél a népségnek köztudomás szerinti nagy szegénysége tökélete­sen igazolja a fennebbi számarányokat. Említhetjük még, hogy a többször idézett 1252 elítélt bűntettes, kettőn kívül , mind belföldi, és annak constatírozására, várjon és mennyire mutatkozik azokban a kifejtett gonosz szándék és a bűntetteknek üzlet­szerű elkövetésére való hajlam mutatkozik, még fölemlíthetjük, hogy a pozsoni kerületben erre vonatkozólag kedvezőbb viszonyok mutat­A felső - magyarországi iparterménytárlat. Kassa, júliusban. Art. IX. A 6. csoportozatot a fa-áruk s kocsik szolgáltatták. A számos deszka- , fűrész­­malmok által a kerületnek fábani nagy gaz­dagsága legalább egy részben értékesítést talál, ezek terményei azonban majd csak az eped­ve várt vasút által fognak kiterjedt értékesítést nyerni. Jelenleg csupán a nagy viziutak közelé­ben eső megyék működnek a további kiszállításra s tetemes mennyiségű deszkákat s czölöpöket úsztatnak le a Vágón s Tiszán távolabbi vidé­kekre. — Máramaros Tisza vidékén több mint 100 fűrész-malom van működésben, s több vidé­keken már mű­malmok is vannak, de gőzmalmok sehol sincsenek fölállítva. Báró Beust-nak jól fölszerelt erdő-harátny­i műfürész-malmából ered­nek , az ezen osztálybeli egyetlen kiállítási szá­mok is. Falemez-fürészet alig van több hat­nál a kerületben. Pollák F. által Unghvárott oly egyes mutatványok állíttattak ki, melyek Egels­­berger ur falemez-gépéből erednek. A fának különböző mezőgazdászat 1­8 házi szer­számokká feldolgozása részint a pintérek (mint­egy 340), esztergályosok (mintegy 30), asztalo­soknak (mintegy 580) a kerületben eléggé elter­jedt üzletei által történik; egy részben pedig a durvább fa­áruk készítése (kanalak, kula­csok, teknők) egy különös ágát képezi kivált a szláv nép, s a különböző hegyi lakosok mezőgaz­dászati mellékfoglalkozásának. Az utóbbi terme­lési helyekről eredtek a mármarosi cs. k. erdé­­szeti igazgatóság által kiállított faáruk is. A fino­mabb faáruk, névszerint az esztergályos és asztalos­ munkák is nagy számmal vol­tak képviselve. A kassai s lőcsei asztalosok mű­vei szinte átalánosan választékosság s szilárd­ság által tűnnek ki; csak az olcsóságnak igen fontos tulajdona hiányzik még azoknál, úgyhogy a magas szállítási költségek daczára, a bécsi s pesti bútorok még mindig kiesebbe kerülnek. Ki kell emelnünk a Rachher által Lőcsén kiállí­tott lágy asztalokat, melyek puszta bemázolás és páczolás által a márványnemeket s kemény ros­tokat csalódásig utánozzák, és csupán könnyebb, elegánsabb alkotás volna kivánatos. E vidék egyetlen zongorakészítője Meisner S­­ur Kassáról egy zongorát állított ki, mely nagy tetszést aratott. A kocsigyártás, mely itt mintegy 450 kocsi­gyártó által egyesülve kovácsok és szíjgyár­tókkal igen kiterjedt mértékben űzetik, kevesbbé foglalkozik díszkocsik és hintók, mint úgyneve­zett magyar kocsik készítésével. Kassán, hol egy finomabb kocsikat készítő kocsigyáron kívül még 13 kocsigyártó foglalkozik e nemben, ha­sonlókép Lőcsén is nagyban űzik a magyar ko­csik készítését, és a járműveket itt oly könnyű-­­­séggel és választékos ízléssel tudják előállítani, hogy az ember alig hinné. A lőcsei készítmé­nyek, melyek egész felső Magyarországon mesz­­sze elterjedt keletnek örvendenek, a kiállításon csupán Haifel L. és Marincsak K. által voltak képviseltetve. A hetedik csoportozatban: font, szőtt és kö­tött anyagokat és kész ruhákat találunk. Már érin­tettük , mily emelkedésre volna képes az itteni lenipar, ha a kerületben elég kiterjedéssel űzött lentermesztés okszerűbben űzetnék, és jobb fel­dolgozás divatoznék, például a most mindent túlszárnyaló géppel fonás. A kézi fonás erősen divatozik, és igen jövedelmező mellékfoglalko­zása e kerület és a kisebb szepességi városok né­pének. Az évenkint termesztett len nagy részét maguk az éjszaknyugati és éjszaki megyék fon­ják föl, s a fonal részint otthoni, részint a mint­egy 130-ra menő kézitakács által szövetik föl különbféle vászonfajtává. Kereskedésre egyedül a szepességi és sárosi szövés dolgozik, habár e megyékben is igen megfogyott a dél-Magyaror­­szág felé folytatott vászonkereskedés. A sárosi vá­szon piacra Eperjes, honnét főkép görög kereske­dők déli-Magyarország nagyobb vásáraira viszik. A Fájdalom, Sáros a kiállításban nem vett részt, de annál számosabban voltak a szepességi áruk képviselve, csaknem ők is voltak egyedüli kép­viselői e szaknak, kivéve a Kassa és a munkácsi bü­ntetőintézet részéről a kiállítást. A szepesi vá­­szont különös könnyűsége, jósága, szép mustra és kitűnő fehérség tüntetik ki; különös dicsérettel emelendők ki a különböző damaszk-asztalszö­­vet mustrák. A kis Szepes némely évben közel 40,000 darab vásznat ad el (20 pátjával) Debre­­czenbe és déli-Magyarországba. A gyapot­ipar nálunk, néhány vata- és paplankészítőt kivéve, épen nincs képviselve. A vászonáruknál nagyobb mennyiségben volt a kiállítás ellátva gyapjúárukkal, névsze­rint posztóval. E szakban is a Szepesség szolgál­­tató a legtöbbet és legjobbat, hol Lubicza (Lei­­bicz),­­ mert Lőcse és Késmárk sokkal cseké­lyebb mennyiséget termel — ez ipar főszékhelye. Az ottani posztós­eréd (36 mester 20—30 legény­nyel) fonalát a fonódákból Késmárkon és Eper­jesen kapja, s főképen szürke posztót és toszkin­t termel kézi szövőszékeken, újabb időben azon­ban különféle teljes szinű mintázott divat- és nadrágkelmét gépszövőszékeken. E városka évi termeléséből nagy mennyiség magában a kerület­ben, közel 50,000 bécsi­ről félszéles áru pedig távolabb piaczon egész Pestig adatik el. E vá­roska képviselői Buchala János és Wildner Jó­zsef, kik elseje igen szép fekete és szürke toszkin­i posztó-mustrákat, valamint számos nadrágkel­­mét állított ki. Azonkívül a kassai posztógyár 11 féle középfinom de jó áruval, névszerint tüf­­fellel és katona-posztóval vett részt a kiállítás­ban. De mind a posztóáruknak azon szerencsét­lenségük volt, hogy oly ipartelep gyártmányai mellett voltak felállítva, mely más helyeken már sokkal erősebb versenyzőket megvert, értjük a gácsi cs. k. szab. gyárat, mely, noha a pozsoni területhez tartozik, itt is aratni akará a dicsére­tet, melyben már gyakran részesült, s melynek posztó, kazimir, toszkin, muszelin, tr­ffel, long­­shawl stb. kelméi örvendetes bizonyságul szol­gáltak, miszerint Magyarországban, a gyap­júnak áldott országában, legalább egy ipar­telep létezik, mely terményeinek minőségére nézve a cseh, morva és sziléziai gyárakkal ver­senyezhet. Finom szövés, jó anyag, tartós és si­került színezés, valamint szép fénytelen kikészí­tés tüntetik ki ezen gyapjút. A Felső - Magyarországban oly gyakran hasz­nált h­a 1­i­n­a vagy guba posztó 4 kiállító által volt képviselve; azt számos (mintegy 300.) gu­bacsináló állítja ki s az országban szokásos guba­ruhának alakjában, ritkábban darabokban ho­­zatik forgalomba. Ezen ipar székhelye Gömör, hol Rima - Szombat és Rozsnyó még jelentékeny mennyiségeket is hoznak a kereskedésbe. Kecskeszőr-kelmék csak kevés helyen, többnyire Sáros és Marmarosban gyártatnak. Marmarosban több oláh helységben, nevezetesen Szelestyén és Borsán (honnan a tárlaton lévő pél­dányok is származnak) a parasztok által saját használatra szeretnek. A kiállított selyemáruk közöl csak két se­lyem pokrócz, mely a nádasdon tenyésztett ga­­leták hulladékaiból Kassán szövetett, említendő mint itteni termék, mert a Soós Sándor úr által kiállított selyem kelmék nem itt hanem Milanó­ban készültek Nádasdi selyemből, melyek minő­ségét különben igen dicsérik. A kész ruhadarabok közöl a Fröhlich és Freiberger által Kassán készített divatruhák, me­lyek elegantra és szépmunkára, csak olcszságra nem, a bécsi árukhoz hasonlítanak, továbbá az it­teni tájviseletet feltüntető gyártmányok nemes érdeket képesek gerjeszteni. Az iparos azonban figyelmét a rozsnyói gubacsináló ezéd és Kretsch­­már C. A. által Rimaszombaton készített szűrökre és gubákra fordítja. A, mint már megjegyezve volt, Gömör megyében legnagyobb számban lé­tező s mind belföldi mind oláh gyapjút feldol­gozó gubakészítők a gerebelés, szövés, kallózás, varrás és földiszítés munkáját maguk többnyire segéd nélkül s igen egyszerű szerszámokkal vég­zik. Jelenleg akadtak egyes derék vállalko­zók, kik ezen a belföldön már oly rég kedvelt árunak külföldön is elismerést s keretet tudtak szerezni. Kraetschmarur a londoni, ujyorki és párisi tárlatokra is elkü­ldé, készítményeit s mindenütt elismerő érmet nyert. Áruja ennélfogva távol külföldön is keletet nyert s most már még Amerikába és Olaszországba is küld, hol mint tudva van, a durvább posztónemeket inkább ked­velik mint éjszak hidegebb országaiban. az összes ibűntettes közt volt proletarius 66.050/p­el 86.42 99 11.74 százalékkal 29.16 99 22.20 99 6.96 99 24.92 99 3.36 99 0.87­­­9­ 0.79 99 cselédek s szolgák . iparüzleti és gyármunkások mezei gazdák . . . . iparüzlet és gyártulajdono­sok . ". . . . tudom, művészeti vagy mű­tani kereset után élők egyéb foglalkodásnak 70.14 99 72.09 99 76.08 99 81.25 99 85.58 99 87. koznak, minthogy azok, kik valami bűntett miatt egyszer már bűnhődtek, csak 5.91 #/..-el, kik a miatt kétszer vagy többször bűnhődtek 4.08 .%, ellenben kik csak más vétség miatt vonattak büntetés alá 15.74 %-el, sőt kik sem bűntett sem egyéb kihágás miatt soha büntetés alá nem ke­rültek, 74,27 százalékkal vannak képviselve az illető bűnlajstromban. És ezzel a bűntettesek minden figyelemre méltóbb viszonyait jóformán megvizsgáltuk volna, s átmehetünk legközelebbi czikkünkben a vétségek és kihágások miatt be­­vádlott és elitélt személyekre. Angustus 8. 1850

Next