Budapesti Hírlap, 1857. augusztus (174-197. szám)
1857-08-19 / 188. szám
si sehességgel bírnak, miért is azokat röviden csak érinteni, s inkább az egyes'" vétségi eseteket, jelesen az uzsora eseteket akarjuk közelebb megvizsgálni. Életkor szerint az 57 elitélt személy közös volt: 14—20 éves 7.01 százalékkal 21—30 „ 21.06 „ 31—45 „ 50.88 „ 46—60 „ 14.05 „ 60-on felül 7.01 „ legtöbb vétség tehát a teljes férfi korban követtetett el, mi teljesen megfelel a vétségek egyes nemeinek — nemre nézve a női nemnek nagyobb részvéte itt is szemlélhető a vigyázatlanságból okozott haláleseteknél való nagyobb részesülésüknél fogva; 26.31% a nőkre esvén. Állapot szerint találtatott 24.56%-el nötelen, 66.67% nős, és 8.77%-el özvegy állapotban. Miveltségre nézve 59.65%-el voltak kik se irni se olvasni nem tudtak , 10.52% kik csak olvasni, 26.32%-el, kik irni s olvasni tudtak, s 3,510 -el a magasabb miveltséggel birók; vagyoni tekintetből végre 40,35% az egészen vagyontalanokra, 49,13% a nemi vagyonnal ellátott személyekre jött, és 10,52 percent a vagyonosokra. A vétségek egyes nemeit illetőleg, azok öt következő osztály szerint sorolhatók elő : zendülés, mely miatt 11 férfi bűnhődött; a nemzetiségek s testületek elleni ellenségeskedésekre való hajtogatás miatt 2 férfi ; törvényesen fennálló egyházi vallásfelekezetek sértései miatt 5 fi tettes, vigyázatlanságbeli emberölés miatt 14 fi és 8 nő, végre uzsora miatt 10 fi és 7 nő bűnhődött ; ez utolsó vétség miatt 48 személy fogatott perbe, és azoknak épen fele része vagy büntelennek ismertetett , vagy a bizonyítékok elégtelenségénél fogva a vád alól felmentetett , tagadhatlan tanújeléül annak, hogy az uzsora ügyébeni általános nézetek, e kerületben sem tévesztették el irányt adó hatásukat. Az uzsora miatt elitélt személyek közt 6 hébervallású szerepel, mi e népnek rendes foglalkozásából könnyen magyarázható. Az ismétlési esetek itt is oly gyéren fordulnak elő, hogy semmiféle okoskodásnak sem szolgálhatnak alapul. A kihágások a pesti kerületbeli büntető lajstromoknak is legsűrűebb rovatát képezik az 1856-ik évben, 18.203 kihágási eset jutván köztudomásra, 28 percenttel több mint a legközelebb megelőzöttben 12.892 följelentésre szóbeli eljárás indíttatott meg, és az a miatt bevádlott személyeknek száma 15.590 re emelkedett, ezek közöl 3651 nyomozási fogságban volt. A bevádlottak közöl továbbá 2817 a vád alól fölmentetett, 2594 pedig egészen büntelennek találtatott, úgyhogy nem is tekintve , miszerint nem valamennyi bepanasztott jön még az év folytán el is ítélve, hanem azoknak egy része még a jövő évre fönmaradt, mégis a felszabadítások 35 százalékkal szerepelek, vagyis több mint egyharmada a bevádoltaknak felszabadult, mi mindenesetre különös figyelemre méltó jelenség. Az elítélések rövid statistikája következő: fogságra egész 8 napig ítéltetett el 4338 egyén „ 8 napnál tovább egész 1 hónapig .......................... 2389 „ 1 1 hónapnál tovább egész 3 hónapig ..................... 566 „ „ 3 hónapnál tovább egész 6 hónapig ..................... ., pénz- és vagyonbeli büntetésre , iparjogosítvány vesztésére ... 15 „ testi fenyítésre......................1237 „ Az egyes kihágási nemeket illetőleg, a főosztalék itt is a tulajdonbiztonság ellen irányzottaknak jut, mikből 1395 eset köztudomásra jutott, vagyis az összes előfordult kihágási eseteknek 40.62 percentje; utánuk következnek a testi biztonság ellen elkövetett kihágások 4124 esettel vagy 22.71 száztéli jutalékkal; ezekhez sorakoznak a becsületbiztonság elleniek 3176 esettel és 17.45 száztéli osztalékkal, majd alászálló arányban a többi kihágások következnek. Mi itt név szerint csak a közerkölcsiség ellen intézett s közbotrányul szolgált kihágásokat kívánjuk részletesebben taglalgatni, mivel, mint már másutt is emlegettük, azok leginkább az erkölcsi állapotok ha easetelésére szolgálhatnak. A 980 köztudomásra került ilyeni kihágási eset közöl csak 764-ben foglalt, büntető eljárás helyt és az efféle törvénysértés miatt bevádlott 958 személy közöl csak 650 illetett a törvény szabta büntetésekkel és pedig : házasságtörés miatt 11 fi és 6 nőszemély kerítés „ 14 „ 162 1) a személlnelességnek egyéb hasonnemű kihágás miatt 76 : 28 1) A fajtalanságra alkalomszerzés esetein kívül a nőnem csekély mértékben ugyan vett részt ezen botrányos kihágásokban, mindamellett, tekintve az összes kihágásokat, a gyöngéd nem, fájdalom e kerületben is elég tekintélyes számarányban van képviselve, minthogy az összes elitélt kihágókból a nőnembeliekre 18.94 percent esik. Vájjon nem itt is a hiányos nevelés-e ezen erkölcsi elfajulásnak közvetlen vagy csak közvetített oka? A leány, köztudomás szerint, anyjától nyeri leginkább fő nevelését s elsőoktatását; a közintézetek nem karolván fel az összes nőnembeli ifjúságot, a házi nevelésben kell keresnünk az erény vagy tévutak felé való vonzódásnak első lüktetéseit. Ha pedig jelenleg az anyákban hiányzik még azon foka a műveltségnek, mely alapos és helyes nevelés eszközlésére mélhatlanul szükséges, akkor még évek kellenek, míg a jelenleg oly nagy hévvel, szeretettel és áldozatkészséggel pártolt tanügy egész mértékben fogja éreztethetni jótékony hatását. A sajtótörvény ellen az egész pesti kerületben az 1856. év lefolyta alatt egyetlen egy kihágás sem fordult elő , mi annál többet nyom, minthogy épen ezen kerület foglalja magában a magyar journalistikának gyupontját, a hazai időszaki irodalomnak székhelyét, mi kétségkívül a budapesti napisajtónak higgadt, a fennálló törvényes intézkedések iránt kellő tisztelettel v i s e 11 e t é j e 11 e m ér ö 1 tesz dicséretes tanúságot. Bécs, aug. 17. A A dunafejedelemségek ügyeinek legújabb fordulata némely tájékozó észrevételt teszen szükségessé. Anglia és Austria engedékenységét a moldvai választások megsemmisítésében úgy értelmezni, mintha ez a fejedelemségek egyesülését jogilag vagy csak erkölcsileg előmozdítani alkalmas, s tulajdonkép föllépés lenne ezen hatalmak részéről az unióba beleegyezéshez, gyökeres csalódás fogna lenni. Austria beelegyezett a választások megsemmisítésébe, anélkül hogy azoknak törvénytelenségét elismerte volna, beleegyezett új választások kiírásába , de az új választás nem praejudicál az unió mellett vagy ellen. Egyébiránt semmi kétség, hogy az uj választások ismét úgy fognak kiütni mint az előbbiek , s Moldvában egy szavazata sem lesz az uniónak. Okunk van, hinni továbbá, hogy Anglia s Austria engedékenysége ne oly egyoldalú, mint látszik, s Napóleon anélkül hogy az unióról föltétlenül lemondott volna, az unió mellett sem fog ezután tettleges buzgalmat kifejteni. A kölcsönös méltányosság ezen befolyása alatt az unió tervének sorsa előrelátható; ha Oláhországban többsége lesz is, Moldva ellene lesz , s mindkét fél megegyezése nélkül nem fogják azt a vonakodóra erőszakolni. Továbbá Oroszország eddig formaszerűleg nem nyilatkozott az unió mellett. Orloff gróf gyengéd eérzásai a párisi congressuson nem tekinthetők kormánya nyilatkozatának. Ellenben létezik egy orosz államirat, Nesselrode gróf külügyminister egy körlevele 1848-ból az orosz kormányi ügynökökhöz, melyben ő a legerélyesebben az unió ellen nyilatkozik, azt határozattan forradalmi törekvésnek s kegyeiért, előmozdítóit lázítóknak bélyegzi. Mint már egy ízben mondom, a kenyértörés pillanatában meggyőződik Európa, hogy Oroszország az uniót nem akarja,nem akarhatja. Legyen Oroszország szándéka, vagy a franczia császár eddigi viseletének netáni utódon dolat a bármi — azt biztosan állíthatjuk, miszerint Austria nem ellenzi a dunafejedelemségek elybeli egységét, mely egyenlő közigazgatásban s törvénykönyvekben, egységes vám, posta, kereskedelmi rendszerben stb. állandó — de soha se fog beleegyezni abba, hogy a két tartomány egy fejedelem alatt egy állammá egyesítessék a porta felségiségének rovására, s az európai béke veszedelmére. Nagyvárad, aug. 13. Küszöbén állunk a vasút megnyílásának. A kavicsozó szekerek már egész Berettyó-Ujfaluig előhaladtak. Még csak néhány hét, hogy a mozdony az ideiglenesen lerakott sineken Várad alatt megjelenhessék s innen a kavicsozás megkezdethessék. Készülnünk kell, hogy az ekkér megnyíló forgalmat minél czélszerübben kamatoztathassuk. Egyik legjelentékenyebb terméke Várad vidékének, mit közforgalomba átadhat, a bor. Ezért mint anyagi előhaladásunk egyik jelét tüntetjük fel, hogy Váradon borkereskedő társulat van alakulóban. Tettek már más lapok is e tárgyról említést, de még közelről sem érintették a dolog lényegét. E társulat egyelőre csupán a nagyváradi vagy is inkább váradolaszii és fugyivásárhelyi szőlőbirtokosokból alakul, mely két promontórium összesen 4860 holdra terjed. Indítványozó Tar Imre ur, tervszerinti alap 150 részvény 10 pengő forintjával; czélja a rendszeres és okszerű szőlőmívelés és pinczegazdászat előmozdítása, aztán borkereskedés csupán a tagok által termesztett borral, s végre a hegyrendőri szabályok behozatala s illetőleg javítása. Még azonban a társulat megalakulva nincs, hanem csak az alapszabályoknak az indítványozók általi előleges kidolgozása stádiumán áll. Kaposvár , aug 15 Városunkban gőzfürdő állott fel. Ezt helybeli lakos Zsiray ur vállalkozási szellemének köszönjük.EgésségUna tentartasanaa eszközei renajegygyel szaporodtak, s hogy erre szükség volt, bizonyítja az, miszerint a közönség részéről szép pártoltatásban részesül. Ladon , hozzánk közel eső helységben egy igen szép góth alakú templom épül. Alapját a helység földesura , méltóságos Czindery László kamarás úr tette le. E templom legszebb dísze fog lenni e vidéknek. A múlt hóban a szigetvári járásban ismét több csavargók kezdték háborgatni a közcsendet, de mióta az erélyes hatósági közbejövetelnek sikerült közölük egy párt elfogni, megcsendesedtek. Nagy szerencsétlenség ért a múlt hóban vidékünkön több helységeket, Kutas, Szob, Alsó- Segesd s Iharos-Berény határait iszonyú felhőszakadás és jég pusztította el. A kár felszámíthatlan. Különben termésünk a megyének alsó és közép részein a középszerűnél jobb, a felsőn csekélyebb. Hanem takarmány mindenütt igen kevés, réteink szárazak s semmi sarjaterméssel nem biztatnak ; kukoriczára s burgonyára sem vérmes a kilátás. A hús ára városunkban aug. 1-től fogva lejebb ment két váltó krajczárral s most 21 váltó krajczár fontja. 1. 1. Temesvár, aug. 8. Az aratás teljes bőségében bevégeztetvén, kedvesen lepte meg a mezei gazdákat, kik teljes minőségű búzát kaptak váratlan bőségben; gyönyörű és sok rozsot, száraz, nagymennyiségű zabot; csupán a kukoricza kétes, mennyiben az esetlen hőség miatt a csövek rövidek. Az uj búza ugyan nem nehezebb mint a tavalyi, mely itt szintén jó minőségű volt, sőt üszög is tarkázza, de szárazabb és reánk fogyasztókra örvendetes az olcsósága, lehetvén méretét 1 ft 36 krtól 2 ftig venni pengőben. Olcsó kenyér mellé még olcsó munkabér kell, azután könnyebben lélekzünk, minta a bor a tavalyi jótermés után úgyis érezhetőleg olcsóbb s a biztató idei bő szüret után 1848 előtti árakkal kecsegtet. Hála a teremtőnek, ki adott bort, búzát, békességet! — A rozs mérete 1 ft 22 kr, a zabé 48 kr pp. Kereskedésünknek élénken kell kifejleni az új gabnával, mert vasutunk is készül, a Béga-csatornáját is szorítják sarkantyúkkal, hanem eső hiányában már mégis 6 hüvelykre szállott a víz, s ha még ily szárazságunk marad, 0-on állandó víz, s nem tudom, hogyan viszszük odább a megvett gabonát. — A baromfi nagyon drága, mert kivesznek a forróság miatt, miután se fák, se patakok nincsenek lapályaion. Az emberemlékezet óta feneketlen perlaszi ingovány kiszáradt s a tömérdek vizimadár lejár a Tiszára, Bégára stb. A titteli hid szélső hajói fenéken ülnek r. 1. 1151 „ közbotr. megsértése 26 „5 71 koldulás „ 9 „2 11 tilos játék „ 210 „2 11 részegség „ .97 12 1) TÁROZA. EGY ÉVI HÁZASSÁG. REGÉNY DARLEN EMÍLIÁTÓL. V. (Folytatás.) Lajos annyira elváltozott kinézése és modorában, hogy még jobb perczeiben is alig ismert rá Lavinia, és midőn e megsemmisült lényt a remény és szerelem szavaival uj életre hozni megkisérté; midőn közölni igyekvék vele tekintete és szavai által a maga bővelkedő életerejét, ő fejét rázta s szomorúan mondá : „hallgass Lavinia, hallgass, én nem érdemlem meg, hogy oly boldog legyek, mielőbb meghalni, ez egyetlen reményem.“ Lavinia fájdalma mély, végtelen volt, mert látá, hogy ő meg akar halni, hogy eltaszítja még az élet reményét is, és hogy végzetük ily összeolvadásának látása inkább neveté mint könnyíté a terhet, mely szivét nyomta , s mégis gyakran mondá: „Bár engedte volna Isten, hogy már rég házasok volnánk , mily sokkal szebbnek és édesebbnek találnám a halált!“ e szavak mintegy szemrehányásként szaladtak ki ajkán, mert ha valóban komolyan óhajtotta volna, hogy a hölgy úgy ápolja és sirassa mint férjét, amily igazán megédesítette volna a hala óráját, ez tétovázás és megbánás nélkül kelt volna egybe a szomorú haldoklóval de ez maga utasíta vissza az áldozatot. Lavinia még a női üledék legélénkebb érzésein is diadalmaskodott volna, ajánlkozván az egybekelésre e gyász pillanatban, hogy a halotti szertartást a házassági előzze meg, ha Lajos szegény lett volna , de a magyarázattóli félelem, melyet e nemes föláldozásnak adtak volna, visszatartóztatá, és nap naphoz, hét héthez fűződött, két hó folyt el, anélkül, hogy egy szó is ejtetett volna, mely különös helyzetüket megváltoztathassa. És mégis soha nő nem ápolt több szorgalommal, türelmesebben, fáradhatlanabbul embert, kinek nevét viselé, mint azt Lavinia tévé jegyese iránt. — Így folytak a napok rá nézve gondok, bátorítás és mosoly közt, az éjek virasztás és sírás között. — A fájdalom meg fogja ölni, mondák barátnéji. S ő mégis él ! Karácson után elérkezett a nagy megpróbáltatás pillanata, melyet Lavinia rég előrelátott, de a nélkül, hogy magát arra előkészítni tudta volna, s a szerencsétlenség őt bátorság és erő nélkül találta. Halála előtti napon Lajos jól tudta, hogy a következő nap minden óráját nem fogja megszámolni. Kérte környezőit, hagyják őt egy perezre egyedül jegyesével, s midőn azok visszavonultak, s midőn fejét a leány vállaira támasztva ajkait ennek kezére téve, melyet ez kérelmére neki odaengedett, igy szólt megindulva: — Oh! Lavinia, nem valék érdemes szerelmedre. — Lajos, monda fájdalmasan a nő, ne beszélj így; senki sem volt arra érdemes annál, kinek türelme oly nagy volt, hogy még a kimondhatlan keserű perczeibe is némi édesség vegyült, és ismétlem, adná Isten, hogy tiéddé tenne a halálban , ha nem tehete azzá az életben. — Lavinia, Lavinia, te ámítod magadat, Oh! végtelen keserv! te is ki fogsz ábrándulni; nem most, nem mai de bizonyosan ; ígérd meg, hogy teljesíted utolsó kérésem. A levelet, melyet Íróasztalomban találsz, ne olvasd el előbb mint eltemetésem után; de vedd magadhoz azt tüstént, azt kezeidben látni leszen büntetésem. Oly fájdalomtól elnyomatva, melynek szemébe nézni nem akar, Lavinia gépileg elvévé a levelet, elmondá a kivánt esküt, s Lajos ezt látva felkiáltott : — Nem érzed sziveden, hogy már kihűlt irántam ? Oh! ne még! Lavinia ne még! várj egy ke-I veset, hogy az ki ne hűljön addig, mig enyém a I sir fagyos ölében meg nem hidegszik. E szavakra Lavinia mindent elfelejtett, ő volt I I egyedüli gondolata, egyetlen szerelme; ezt esküvék még akkor is, midőn már Lajos, mosolygva és mereven, ki volt ragadva karjai közöl. Midőn két nappal később a januári hó második lepelt borított Leuchenthal báró eltemetett testére, Lavinia mintegy hoszszú őrületből magához térve, Lajos végakaratának teljesítéséhez készült. Elővevé a levelet, sokáig néze rá, gyöngéden megcsókolt és imát bocsátott az éghez, hogy a még lepecsételt levél semmit ne tartalmazzon, mi fájdalmát növelhetné. Midőn a levél fel volt törve, a könyek, melyek szemeit elbobták, ezek és a levél közt oly sűrü ködöt képeztek, hogy a betűket alig különböztethető meg ; azonban lassankint a fátyol eloszlott, szemei fölszáradtak, hogy egészen uj érzéstől ragyogjanak; a levelet elolvasta, összeszedé magát s az ember azt mondta volna, hogy lelke egyszerre tiltakozott a gyász ellen, mely borító, s mely kihalt az iszonyú zokogással, melytől keble hullámzott, s hogy a szeretővel rá nézve a szerelem is meghalt. E naptól fogva Lajos neve többé nem jött ajkaira. Visszatért napi foglalatosságaihoz, s bármily fájdalmas volt e harcz, oly akarat erejével vivta azt, mely föladatává tette legyőzni a fájdalmat, sőt még emlékét is. Három hóval Lajos halála után elveszte nagynénjét. Lavinia jön általános örököse, oly előny, melynek nem igen örült, mert nem szerzé meg számára azon szabadságot, melyet óhajtott volna, s kénytelen volt elfogadni testvére házát, ki Julia boldog férje jön. Rudolf azt reméli, hogy boldogsága kettős lesz nővére jelenléte által, de nem úgy jön. Lavinia igen komoly, gondolkodó volt sógornéjához képest. Ez csak divat, bál, színház és szerelemről tudott beszélni, szerelemről a mint Julia értelmező, melybe ép annyi kaczérság mint odaadás vegyült, s mely csak apró ingerkedések s apró figyelmek által nyilatkozott. Ily jellem mellett Julia kevés rokonszenvet érezhetett Laviniához, ki nem szeretett szerelemről beszélni, s ki inkább mint valaha távol minden a világi hiúságtól, csak a Rudolf iránti komoly gyöngédségben, a tanulmányban s néhány kiváló szellemmeli csevegésben talált vigasztalást. Rudolf nyílt és gyöngéd természetével mindig kettősök közt állt; ha igen is figyelmes volt Lavinia iránt, Julia hevesen nyilvánítá féltékenységét; ha , hogy őt megnyugtassa, megkettőzteté neje iránti figyelmét és gondjait, érzé a rászalást Lavinia hallgatagságában, s minden erőlködése és jó szive daczára tűzhelye nem volt oly boldog mint remélte. Így jön, hogy Lavinia fölöslegesnek érzé magát testvére házában a nélkül, hogy azt el merné hagyni, s hol lelke, diadalmaskodva a harczban, melyet elvállalt, uj kötelességekre, több tevékenységre s mindenek fölött menekülni vágyott e nyomoru féltékenykedés és szűkkeblű panaszkodások közöl, midőn az ezredes jelenté magát. Lavinia már hírből és látásból ismerő őt; tudta, hogy fölöttébb gyöngéd s hogy a becsület cultusát a végsőig viszi; aztán ő keveset kivánt, valamint keveset is adhatott. Midőn tehát kezét megkérte, Lavinia elfogadta a frigyet, mint lelke jelen szükségletének mindennél inkább megfelelőt. Tudta, hogy az ezredes első házassága nem volt szerencsés, mert a házasságban a boldogság hiánya maga a boldogtalanság; de Lavinia remélő, hogy meg fogja oldhatni s viszont nyerni azon egyetlen boldogságot, mely után mindketten vágytak , s midőn azt fogadá , hogy egy odaadó nő minden kötelességeit teljesitendi, el volt arra határozva. De minél inkább közeledett e kötelességek teljesítésének pillanata, annál inkább visszarettent attól, s Hermann hideg nyugodtsága annál inkább megfagyaszta minden elhatározását. Noha nem hiányzott Lavinia irányában se a figyelem, se a tisztelet,de Hermann nem tanustta ama gyöngédséget , mi ama figyelem és tiszteletnek becset adott volna. Azonban az elhatározás megtörtént, a lépés meg volt téve, és Lavinia, ki mindig igen nagy tisztelettel viseltetett a közvélemény iránt, nem érzett magában elég bátorságot egy bevégzett ténytől visszalépni. Mindig ismétlő magában, hogy elfogadja a helyzetet, hogy azt NAPIHÍREK ÉS ESEMÉNYEK. B udapest, aagustns 19 * Tegnapelőtt, Öcs. k. Apostoli Felsége legmagasb születésnapjának előestvéjén színházunkban a színterem ünnepélyes kivilágítása mellett díszelőadások tartottak. A magyar nemzeti színházban Bellini „Norma“ czímű operája adatott Leszniewszka k. a. jeles vendégművésznőnk közreműködésével. A városi színházban két vígjáték : „Mein Glückstern“ és „Die eifersüchtige Frau.“ Mindkét helyütt az előadásokat a néphymnusnak az