Budapesti Hírlap, 1858. május (99-122. szám)
1858-05-01 / 99. szám
megszünvén, a tulajdonos jöhet csak a „casus )et a jobbágy már mint önálló csak tekintetbe, s irányában is acet domino“-féle elv alkalmazható. Minthogy pedig történt, miszerint a volt jobbágyok is foglaltak a földesurak földeiből s a közös legelőből, azon kérdésre, hogy mily jogot tarthat most a jobbágy az ily elfoglalt birtokokhoz, s hogy miképen igazolhatja ezen jogát? — az idézett márczius 2-iki pátens 7-dik §-jában nyilván kimondva az elv abban, hogy az 1820 ik év előtt tett foglalás békés birtok gyanánt tekintendő , következőleg azokat megtámadni nem lehet , s igy azok a jelen birtokosok kezénél maradnak. Mindamellett azonban, habár kezén haglgatik is az ily régi foglalás valamely jobbágynak , a mennyiben saját illetőleges telki állományának egészletén fölül az mint maradék föld tűnnék föl: tartozik ezt a jobbágy megváltani a földesúrtól. Ellenben, ha a földesúr tett foglalásokat bebizonyítja, hogy az ily foglalás mint békés birtok a fenebb kijelölt tartamú elévülés alá esik, továbbra is birtokában marad ezen foglalásnak a nélkül, hogy ebből vagy a volt jobbágyoknak tartoznék valamit adni, vagy azért az államnak valamit fizetni. Ez természetesen következik a „sicuti possidetis“ osztékony elvéből, amelyben, minthogy „quod um iustam alteri aequum“, meg kell nyugodnunk. De mint mondok : ha az ily foglalás, mely a békés birtok categóriájába esik — a jobbágytelki állomány törvényesen meghatározott mértékén fölül mint maradék föld tűnik föl, az ily földet tartozik a volt jobbágy a volt földesúrtól megváltani, azon természetes igazságnál fogva, mivel minden oly maradék föld, mely jobbágy kézen találtatik, a földesúr majorsági birtokából származott; vissza is kell tehát ahhoz csatoltatniok vagy természetben a váltság aránya szerint, vagy a fizetendő váltság által. Hogy mikor kelljen törvényes lépéseket tenni a foglalások iránt, azt ugyancsak a márt. 2-i pátens 7. §-a jelöli ki elvileg,az időtartamot pedig az 1856. febr. 24- i ministeri rendelet határozza meg. Ezek szerint: az 1820-dik óta történt foglalások iránti keresetek, azon esetekben, hol a telkek tagosítása s a legelő elkülönzése kéretik, a kereseti jognak különbeni elvesztése terhe alatt ezen munkálatok eszközlése alkalmával szorgalmazandók, s ezekkel egyszerre tárgyalandók, s elhatározandók. Ha azonban ezen munkálatoknak se egyike se másika nem kéretett, szintén a kereseti jog különbeni elenyészésének terhe alatt 1859-dik évi dec. hó végéig. Gymnasiumngy. I. Bécs, april 27. A A gymnasiumi tanterv módosításáról szóló, általunk minap futólagosan említett röpirat (Die Gymnasialreform in Oesterreich, Leipzig, Steinacker), miután ez ügy végtárgyalásához még nem érkezett, nem csak korszerű , hanem némi fontossággal is bír az által, hogy ámbár eredete nem hivatalos, állításai s javaslatai egy magas kormányi testület nézeteit megközelítőleg képviselik. — A tanügy nem szaktárgy; minden rendet s minden polgárt mélyen, gyakran közvetlenül érdekel az , s mint ilyen közérdekénél fogva politikai lapok körébe vág. Ez állam- és családügy egyszersmind. — Kövessük tehát az előttünk fekvő röpirat eszmemenetét, s vizsgáljuk benne mi és meddig igaz ? A austriai gymnasiumok mostani szervezetéről különböző vélemények hallhatók, s mint lenni szokott, a két szélsőségnek legszámosabb, s leghevesebb hivei vannak. Ki általán rosznak, kártékonynak tartja, s elmellőztetését várja; ki pedig kitűnőnek véli, s a legkisebb változást káros hátrálásnak tartaná. Ez év folytán fogja egy 1. f. rendelet következtében egy szakértő bizottmány azt vizsgálat alá venni, s ennek nyomán fog véglegesen megállapíttatni a gymnasiumi tanrendszer. Névtelen szerzőnk a középiskolák feladatát vizsgálja legelőbb ; szerinte nem lehet már a gyermeknél meghatározni mire hajlandó?mennyire terjed tehetsége ? Tehát a középiskola irányának kell lenni: az általános mivelődésnek, melynek birtokába jutván az azonközben fölserdült ifjú — szaktanodába mehessen át, vagy a tudományos miveltség pályáján maradhasson hátrány nélkül. Ezen általános miveltség tanidejének, mely a physikai fejlődéssel (10—22 évig) lépést tart, közepe táján föltűnő testi s szellemi változás vehető észre, mely a gyermekkorból az ifjúkorba átmenetet jellemzi. Az első korszakban főleg az emlékező tehetség tevékeny , sőt egyedül az mely anyagot gyűjt. A második korszakban az,észlelés és értelem kezd működni. E különbséget számításba kell venni minden tantervnél. De nem csak a fejlődés e különböző stádiumai kívánják a tantárgyak ily elválasztását, hanem azon osztályokra való tekintet is, melyek gyermekeiket szívesen részeltetnék az általános miveltségben, de az egész gymnasiumon nem képesek őket átvezetni, mert a hosszú évek alatt valamely szakhivatáshoz képességüket, kedvüket vagy legalább éveiket elvesztik. Míg tehát nem lát maga előtt egy befejezett tanodát, mely néhány évet, de nem az egész ifjú kort veszi igénybe,gyermekét,kit valamely polgári hivatásra szánt, a középtanodától vissza fogja tartani. E körülménynek tulajdonítandó a nagyobb városokban számos magántanodák és reáliskolák keletkezése. „Mind a kettő a latin tanodák gyönge surrogatuma, úgymond szerzőnk. ami különösen a reáliskolákat illeti, csodálnunk kell, mint kerülheti ki még felvilágosodott férfiak figyelmét is, mily gyönge erkölcsi alapon nyugszik ezeknek oktatása.“ Szerző ezen iskoláknak tisztán gyakorlati irányából látja eredni azon némileg tanult , de lelkileg miveletlen, anyagi, durva jellemeket, melyek korunkban oly gyakoriak. Ő tehát azon eredményhez jut, hogy a közép tanodának két belsőleg és külsőleg teljesen elválasztott s befejezett tanintézetből kell állnia. A gymnasiumok jelenlegi rendezésére nézve éreztetni akarja, hogy annak megítélésénél keletkezése idejét kell szem előtt tartani. Izgalmas idők nem alkalmasak józan s tartós teremtményeket szülni. Minthogy az 1848-ig létezett gymnasiumok feladatuk mögött nagyon elmaradtak , mindenestül kiirtattak. Pedig egyet mást lehetett volna még a korhadt épületből használni. De ki meri azt mondani, hogy ő jobbat alkotott volna a mai rendszernél, ha kilencz év előtt erre fölhivatott volna ? Az azótai tapasztaláson lehetett csak okulni. Lesznek, kik az eddig mondottakból is azt fogják következtetni, hogy szerző a régi nézponton áll És miután alább a gymnasiumot két intézetre osztani s a felsőbb négy osztályt lyceumnak nevezni óhajtja, reactiót fognak gyanítani. De a lyceum neve épen úgy mint minden más név mellékes dolog. Lássuk igaz-e, hogy szerző csak az emlékező tehetséget akarja cultiválni ? az értelmet, gondolkodást elnyomni ? a reál ismereteket mellőzni ? — Nem. csak egy NAPIHÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, május 1. * Horváth (Horti) Ferencz ur a többször említett hajtómozdony (Schwangwaggen) feltalálója, múlt szombaton (ápril 24-n) azon magas szerencsében részesült, hogy találmányát Főkormányzó Urunk Ő cs. Fensége előtt várlaki termeiben bemutatható. * A zártkörű Széchenyi-sétány estélyek ügyében az illető rendezőségtől e jelentést vettük: „Miután e társaséletünk élénkítését czélzó zártkörű sétaestélyek megalakultak, a t. ez. aláírók tisztelettel figyelmeztetnek, hogy a május havában tartandó nyolcz estélyre illető bementi jegyeiket Fabricius Endre ügyvéd urnái (Nádor utcza 18-ik sz. 2. emelet) május 1-től kezdve reggeli 8 órától 10-ig és déli 12 órától 2-ig átvehetik.“ Mint e jelentés mutatja, az életrevaló eszme nem maradt kellő részvét nélkül; s azon alapon, hogy ápril 29-kéig több mint 450 családos és magános aláíró jelentkezett, a tegnapelőtti végtanácskozmányban elhatároztatott, hogy a nevezett séta- és zeneestélyek elseje jövő szerdán végbe menjen, s azután hetenként kétszer (szerdán és szombaton) rendes folyamatba tétessék. Az első alkalommal, mint tudjuk, két zenekar fog játszani, s a Széchényi liget vendéglőse a közönség jó ellátásáról gondoskodandik. Egy igen hasznos következménye ez eszmének az is, hogy maga a parlagosodásnak indult hely minden tekintetben szépittetni fog. A fasorok közti helyek frissázsittal láttatnak el, az ülőhelyek szaporíttatnak, a fák süríttetnek, s a világítás addig is, mig a légszesz ide fog vezettetni az említett estélyeken 434 új bővilágu olajlámpával gyarapittatik. Örömmel látjuk, hogy az aláírók és részvevők közt Budapest közönségének színe van képviselve: az itt lakó aristokratia számos tagja; a cs. k. katonai kar, élén több magas rangú főtisztekkel; a tisztesek, a polgári osztály, ifjúság,mind készséggel járultak ezen eszme valósításához. Most csak az kívánatos, hogy kitartás által e kedélyes estélyek a többi hónapokra is életet nyerjenek és szives összetartó pártolásban részesüljenek. * A nagykereskedő és polgári kereskedő testület által az iskolai bizottmány ajánlatára a keresk. akadémia igazgatójává megválasztott dr. Z ic k v of Ede úrnak megajánlott tiszteletdíj következő: 2000 ft évi fizetés, az akadémia fizetéses növendékeitől évi 800 fttal biztosított fejenkénti 5 ft tantéme, az esti iskolát látogató fizetéses növendékektől pedig fejenként 3 ft, továbbá hat szobából és hozzátartozókból álló szabad lakás, és végre átköltözési kárpótlékul 1000 ft, mely jelentékeny dij igen szépen tanúskodik a nevezett kereskedelmi testületeknek a kereskedelmi akadémia fölvirágoztatását czélzó nemes áldozatkészsége mellett s biztosan remélhető, hogy buzgó törekvéseit s várakozásait a legóhajtottabb siker koronázandja. * A tegnapelőtti napon a pesti szegény-gyermek - kórházi egylet évi közgyűlését tartván,egyszersmind az egyleti tisztviselők és választmányi tagok is három évre megválasztottak. A választásnak következő eredménye volt. Egyleti elnök : K. Prónay Gábor (ezelőtt alelnök.) Egyleti alelnök : Karácsonyi Guidó. Választmányi elnök : Vezerle János. Választmányi alelnök : Várady Károly. Titkár : Czanyuga József. Ügyész : Giczey Samu. Pénztárnok : Waltersdorfer Vilmos. Választmányi tagokká a következő urak választottak (betű szerinti sorozatban) : Balassa János tanár, Bohus János, Hajós József, dr. Hirschler Ignácz, Kern Jakab, Kozmovszky Antal, dr. Kovács S. Endre, Kriegler József, Kubinyi Ágoston, Merényi Henrik, b. Podmaniczky László, Szendeffy József, Sztupa György , Tömöri Anasztáz, Tóth Lőrincz, Ürményi József, Vas Gereben és Wodianer Albert. g. Bihary egykori jeles barna zenészünknek és zeneszerzőnek arczképe nem maradt a múzeumi képcsarnokban egyesegyedül, ugyanis a napokban Recsky András úr és több barátja levéteté Latkóczy jeles festészünk által a debreczeni híres barna zenészt Boka Károlyt, s az igen jól eltalált képet e hó 27-kén átadá a nemzeti múzeumnak. * Megjelent a Csengery Antal által szerkesztett és kiadott „Budapesti szemle“ hatodik füzete. Tartalma: Roma régi történeteinek hitelessége és eredete dr. Lukács Móricztól. János király és a diplomatia; harmadik közlemény Szalay Lászlótól. Legújabb utazások északi Afrikában . Barth utazása (folytatás) Hunfalvy Jánostól. Ehhez mellékletül Afrikának egy térképvázlata összehasonlító áttekintésül dr. Barth és dr. Livingston utazásaihoz , Petermann A. rajza után. A földbirtoki hitel , különösen a hitelintézetek, második közlemény Lónyay Menyhérttől. Irodalmi szemle: „Oesterreichische Geschichte von Eildinger“ Szabó Károlytól. Balzac összes munkái (írói jellemrajz) Salamon F.-től. Anthologie griechischer Lyriker. Der Reim bei den Griechen T. J. Ballada (Goethe után) Arany Jánostól. A szerkesztő jelentése szerint a VII. és VII-ik füzet egyes dolgozatok nagyobb terjedelme miatt, egyszerre fog megjelenni. * A Hunfalvy Pál úr által szerkesztett Magyar nyelvészet HI. évfolyamának IV. füzete következő tartalommal jelent meg: Mullach Grammatik der griechisch. Vulgarsprache Télfy Jánostól. A szamojéd nyelvről Hunfalvy Páltól; Eurén finn nyelvtana Fábián Istvántól. Tájékozás a szanszkrit, görög és latin nyelvtudományban Hunfalvy Páltól. Nyelvtudományi kétség és kérdés ugyanettől. Iskolai tudósitványok H. III... e .. r töl. Ugocsai néptalányok Szilágyi Istvántól. Szózat Igor hadjáratáról. * A pestbudai dalárdának első kirándulása a szabadba holnap május 2-kán csakugyan végbemegy. Az intéző választmány már kiadta meghívását, mely szerint az indulás d. e. 8 órakor történik az egylet termeiből, a budai alagúton keresztül a svábhegyi kápolnához; innen 10 órakor a Normafa tájékába; 12 órakor a cseresnye kápolnától a Mátyás forráshoz (disznófő); d. u. 3 órakor a dalnoki tóhoz, istenszemhez, a mennyhez és a hársfaréthez ; 6 órakor visszamehet a Mátyás-forráshoz. Az említett nyugpontokon a helyhez illő dalkarok fognak előadatni; a közebéd a Mátyás-forrásnál leend. A dalárda, alapszabályai folytán, nagygyűlését szerdán máju 5-n esti 8 órakor tartandja az egylet termeiben. * A kigyóutcza díszes házsorai közt azon idők emlékéül, midőn Pest városa még nem igen volt gazdag,szép palotákban, a mai napig fönnmaradt egy földszinti zegzugos épület. Miután azonban szomszédai most már mind fejére nőttek, ez épület sem maradhatott meg tovább régi alakjában, s most már rászánta magát, hogy ő is feljebb emeli fejét. A tulajdonos Steindl drágakőárus e napokban már tetejébe küldte a könnyeseket, és mint halljuk Szent-Mihálynapra e helyen már egy új kétemeletes lakház fog állani, s a többi két három emeletes házból álló díszes societé nem foglalja többé kicsinylőleg — lenézni. * Pozsonban és Sopronban szemgyógyintézetek állíttatnak,egyelőre 24 szembeteg számára. Az első helyen e korosztály addig is, mig az általa- TÁROZA. ostörténelmi tanulmányok. Vájjon léteztek-e emberek a földön a legutóbbi földtani korszak előtt. IV. (Folytatás.) A kőkorszak még az özönvizutáni embernél is tartott. Már akár mindnyájan kivesztek legyen az akkori emberfajok , s később újabb fajok által helyettesíttettek legyen, akár pedig — mi lehetséges — azok egy részben átjutottak az újraalakulási korszakon; annyi bizonyos, hogy kezdetben újólag feltaláljuk a követ, mint szerszámot. Azt vélhetjük, hogy az özönvíz előtti népek nem voltak képesek a kőkorszakon fölülemelkedni , s legalább semmi magasabb rendű ipar nyomaira sem lehetett találni ama földrétegekben, melyek az ő sajátjaik voltak. Továbbá azt is vélhetjük, hogy még a mostani népek közöl is többek nem voltak képesek maguktól kiemelkedni ezen elemi állapotból; legalább a kőkorszak fennmaradt sok népfajoknál , melyek az európaiakkali érintkezésük korában nem bírtak egyéb metsző szerszámokkal, kiköszörült köveken kívül. Végre azt is állíthatjuk, hogy még ama kitűnőbb szellemi tehetségű népeknek is, melyek az elemi polgárisodás emelésére s az ember minden valódi s nemes tehetségeinek kifejtésére voltak hivatva, megvolt saját gyermeki koruk, korából készült szerszámaikkal együtt. Ez oly stádium , melyen szükségkép át kell menni, s melyen az ókori fajok közöl csak kevesen léptek túl, ettől fogva roppant haladás útját nyitván meg. A fa nem szolgálhat metszésre, s az érez el van ásva, s nem használtathatik föl nehéz manipulátiók nélkül; de a kő egészen készen áll arra, hogy egyszerű műtételek segélyével durva ugyan, de hasznos fejszévé legyen. Egyébiránt Boucher de Perthes azt állítja, hogy meg tudja különböztetni egymástól az özönvíz előtti s özönvíz utáni fejszéket nem csak a telepnél, mi magától értetik, hanem a munka minőségénél fogva is. Amazok nincsenek kiköszörülve s kipallérozva, mint az utóbbiak, melyek ez által oly tökéletesbítési szükségérzetet tanúsítnak, mely — úgy látszik — nem létezett az előbbi korszakban. Ezen tökéletessített fejszéket Boucher de Perthes celta fejszéknek nevezi. Mindkét nemű fejszék találhatók a mostani Francziaország földjén, s arra mutatnak, hogy több különböző régiségű korszakokban laktak ezen földön kőfejszét használó emberek; azonban kétséges, ha vájjon a „celta fejszék“ elnevezése helyes-e. A celták Galliának nem őslakosai; ők keletről jönek, s midőn nyugatra jöttek, kétségkívül ismerték a réz használatát; ott kelle találniok a követ, a bennszülött népfajok kezében; ha ők azt egy jobb anyag mellett még megtarták, az csak emlék s hagyomány útján történt. A rézkor (az arany s ezüst-korok csupán történetes események) a két nagy érczkor közöl a régibb. Ezen érczet aránylag könnyen lehet kiásni s feldolgozni. E szerint ahhoz fordulhattak az emberek, midőn a fölfedezések haladása oda vezeté őket, hogy hatályosabb szerszámokkal helyettesítsék őseik durva szerszámait. Ez nagy fordulat volt az őseredeti ipartan, mely akkér képessé lett sokkal nagyobb erővel hatni a kültermészetre. Szinte lehetetlen ezen fordulatot nem ama kiválasztott fajoknak tulajdonitnunk, melyek a birodalmak első alapját veték meg, a kusiták, szemiták s árjáknak. Valamint a kőkor igen egyenlőtlen ideig tartott a földön, a menynyiben némely népfajok még folyvást megmaradtak abban, mig az emberi nem többi része azon már századok óta túlhaladt, úgy a rézkor is különböző ideig tartott az őskori népeknél. A trójai háború korában a görögök még nem léptek ki ezen korból: Homérnál minden hadiszerszám rézből van, az arany s ezüst a védfegyverekben használtatnak, ama gyilkoló lándzsák, melyek messziről sújtják az ellent, hegyes és éles érczczel vannak ellátva, de vas sehol sincs, hanem ha mint nagybecsű ritkaság, mely legalább azt tanúsítja, hogy némely a helléneknél iparosabb népek már akkor kiásták s feldolgozták ezen érczet. Még sokkal később is a gátlásoknak, midőn az alpeseken átmentek, s a rómaiak ellen harczoltak, csupán réz-fegyvereik voltak, s ez nem csekély hátrányukra szolgált a rómaiakkal szemben; de végre a rezet, szintúgy mint előbb a követ, egy hatalmasabb anyag háttérbe szórtta. Valóban a vaskor következett be. Fölkeresni az ércz-tartalmu kőnemet, azt érczczé alakitni át, s ezen érczet földolgozni, oly vállalat volt, mely az ősidők segélyforrásait s ügyességét túlhaladván, lehetségessé lett gyakorlottabb kezek s jellemeknek. Midőn a vas használata terjedni kezdett, az által az emberi erő rendkívül sokszoroztatva jön. A kő s a réz előkészítők ezen növekedést, mely viszont előkészítésül szolgált egy további állapotra. Valamint a görögök Trója előtt közeledtek a vaskorhoz, szintúgy a gallusok akkor érték azt el, midőn Caesar meghódítá őket; ily lassan történt a leghasznosabb fölfedezések elterjedése ! Nem szükség mondanunk, hogy mily nagyszerű forradalmat idézett elő a vas, mint szerszám s mint fegyver, a világ ügyeiben , de szükséges nem téveszteni szem elől, hogy melyik helyet foglalja az el a sorozatban. Ezen tagokban semmit sem lehet felcserélni; nem a kőkorból mentek át a vaskorba; ezt a dolgok természete szintúgy ellenző, mint az emberi szellem természete, a kőkorból a réz közvetítése folytán mentek át a vaskorba; a dolgok természete, valamint az emberi szellem természete is így akarták azt. Ezen két feltétel, mely szüntelen kölcsönös hatást gyakorol egymásra, határozza meg, mint szabályszerű s természetes tünetet, a társadalmak kifejlődését. Ily sorban következik egymás után ezen három kor, melyeket, bármily valódiak legyenek is azok, szinte mythologiai koroknak lehet nevezni, mivel a történelem ködös homályában vesznek el. Azok a polgárisodásban legelőhaladottabb népeket illetőleg, hihetően már elmúltak ama korszakban, midőn az egyiptomiak birodalma a Nílus partjain megalapítva tűnik föl előttünk, s tudjuk, hogy történelmileg egyetlen nemzet sem oly régi, mint az egyiptomi nemzet; az emberi nem semmi más évkönyvekkel sem bír, melyek oly messzire mennének föl. E szerint ezen túl egy oly roppant időszak terjed el, mely a három egymásra következett kor által van betöltve. Azokban alakultak meg amaz ezerféle iparágak, miken az újkori élet, mint szilárd alapon nyugszik. Az őseredeti vallások uralkodtak ,akkor oly alakokban, melyek azon arányban tisztultak, a mint egy kor a másikat felváltó; azok képezék ez utóbbiaknak erkölcsi elemét, melyet az emberi természet kifejtett, s melynek az az általános haladás arányában mindinkább aláveté magát. Nem valószínű, hogy az értelmi elem már akkor elvont szemlélődésekbe bocsátkozott, s a föltétlen igazságot s a dolgok elméletét kereste volna; az még folyvást az élet szükségeinek kielégítésére s a tapasztalati nyomozásra volt alkalmazva: abor improbus et duris urgens in rebus egestas, — mondá igen helyesen Virgil. Legfölebb annyit lehet föltenni, hogy a korszak vége felé, némely tudományos szemlélődési kísérletek kezdtek keletkezni, s előbb a szám- s később , mertannak némely elvont kezdő fogalmai állíttattak föl, de általában véve ezen egész korszakban a sürgetős szükségek uralma s az azok kielégítésével való eszközök állnak előtérben. (Folytattatik.) Középutat keres az értelem mostani kora túlterhelése és az 1848 előtti elégtelen tanrendszer között. Sikerült-e neki ? lássuk.