Budapesti Hírlap, 1858. szeptember (199-223. szám)

1858-09-19 / 214. szám

Peat. Vasárnap TARTALOM: HIVATALOS RÉSZ. NEMHIVATALOS RÉSZ. Részvétnyilatkozat. — Politikai napi­ szem­le. — Kilátások ez idei g­ab­on­aüi­z­­­ett­n­k­r­e. Levelezések: Bécs. A bécs-trieeti vasút el van adva. A közjegyzőket illető határo­zat. Zsemle, kenyér, huslimitatio ügy.) Buda. (Szeméthasznosítási terv.) T­e­­m­e­s­v­á­r. (Vásártériig­.) B­é­c­s. (Vegyesek.) Napihirek és események. Külföld: Anglia. (Reformbill.) Pan­­éziaország. (Vegyesek.)B­e­l­g­i­u­m. Németország (A régensnég. A „Zeit“ a dán válaszról.) Távirati tudósítások. — iskolai értesítés. — Szinházi el­ő­a­dások. — Börze. — Meteoro­lógiai észleletek. — Dana­vizál­­­á­s. T­á­r­c­z­a. (Markovics kanonok ur meggyilkol­tatása. Folyt, és Vége.) HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. sept. 7-ki legfelsőbb határozata által Nimira Antal főáldozárt és arbei lelkészt, provicariust és isko­­lakerületi felügyelőt, Marin Natal lelkész-es­perest Lassin-piccolóban és iskolakerületi fel­ügyelőt, Petris Péter titkárt a püspöki curiá­­ban és házassági törvényszéknél, és Petris Lőrincz spirituális igazgatót a benedekrendiek biersói conventjében, czimzetes kanonokokká a vegliai székesegyháznál legkegyelmesebben ki­nevezni méltóztatott. A nagyváradi cb. k. országos pénzügyigazgató­­sági osztály Wiedmann Károly pénzügy­őrségi utánnézőt egy III. osztályú irodasegédi állomásra ideiglenesen­­kinevezte. F. é. sept. 11-én a bidai cs. k. egyetemi nyomdá­ban az orsz. kormánylap első osztályának XXIV. darabja mind német egyes mind­összes kettős kiadá­sokban megjelent és szétküldetett. Tartalma : 117. szám. A pénzügyi ministeriumnak 1858. ju­­lius 14 -én kelt rendelete, kiható minden koronaor­szágokra, Dalmátországot kivéve, a vámterületből kivitt sertési fogyasztási adó visszatéritése iránt. 118. sz. 1858. augustus 1-jén kelt császári ren­dűlet, kiható a birodalom egész területére, a kato­nai határőrséget kivéve, az austriai pénzbecs tár­­gyábani határozatoknak a büntetés mérvét meghatá­rozó pénzösszegekre s a birságokrai alkalmazása iránt. 119. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1858. au­­gustus 4 kén kelt kibocsátványa, kiható azon koro­­naországokra, melyekre nézve az 1858. január 24 kén kelt császári rendelet (birod. törv. lap VI. darab, 1­. sz.) kibocsáttatott, az ezen császári ren­delet által, a díjköteles ügydaraboknak a díj kisza­bása végetti közlése tekintetében, minden hatósá­gokra és hivatalokra ruházott kötelezettségek iránt. 120. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1858. au­­gustus 8-kán kelt kibocsátványa, kiható az egész birodalomra, a fegyverek s lőszereknek Bosnyákor­­szágbai kivitelét tárgyazó tilalom iránt. F. é. sept. 11-én a bécsi cs. k. udvari és állam­nyomdában a birodalmi törvénylap XXXVII. da­rabja megjelent és szétküldetett. Tartalma :, 141. sz. Császári nyiltparancs f. é. sept. 3-ról — hatályos a birodalom egész területére — az egye­nes adóknak az 1859-ik évre leendő kivetését ille­tőleg. 1 September 19.1858. Kiadó hivatal van: Egyetem-utóiéban, Mk­anám alatt, földallnt. BUDAPESTI HÍRLAP. Az országos hivatalos lap e czim alatt Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 1 frt. Hely­kén: félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötsa­r halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedigré kr? «*&• mu­tatik. — Egyes szám 20 pkr. Mnerbeentói Iroda: Egyetemnk­M l­an a. 8-ik emeleten. előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában­­ Egyetem-ntoza 1-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a csim. lakhely s utolsó posta feljegyzése ■ellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivő­­t a­­­h­o­z utasítandók. „BUDAPESTI HÍRLAP“ alulírottnak kiadásában jelenvén meg, ez bátorkodik a t. ez. közönséget előfizetésre fellelni. A „Budapesti Hírlap“ programmja a tisztelt olvasó közönség előtt eléggé ismeretes. Mennyire sikerült e programmot a szerkesztőség törekvésének valósítania : e kérdésre olvasóink növekedő részvéte lap iránt a legkedvezőbb feleletet adja. Itt csak annyit jegyzünk még meg, hogy a „Budapesti Hírlap“ mint hivatalos lap, a hivatalos hirdetések, föl­dteh­er mentesítési, kárpótlási ügyek stb. közlése által nemcsak a cs. kir. hatóságoknak, hanem magán­tisztviselők­, ügyvédek-, földbirtokosok- és a legtöbb kereskedők és üzleti egyéneknek is nélkülözhetlen. Az előfizetés történik ! Budapesten e lap kiadó-hivatalában (egyetem-nteza 2. sz. a. takarékpénztár-épületben).— Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál és postakiadá­­signál Az öszvegnek — a lapküldési késedelem, illetőleg félbeszakadás kikerülése végett — mennyire lehetséges, még e hó folytában leendő bérmentes beküldése kéretik. Előfizetési föltételek: Postán küldve évnegyedre 5 frt pengő pénzben. Budapesten házhoz küldve évnegyedre 4 „ „ „­EMICH GUSZTÁV, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. NEMHIVATALOS RÉSZ. Alig múltak el Monzában az ünnepélyek, me­lyekkel a Főherczeg Főkormányzó egy a csá­szári családra s Austriára nézve oly nagy mér­tékben szerencsés s örömteljes eseményt ünne­pelt meg, midőn ugyanonnan azon megrázó hir érkezett hozzánk, mely két fejedelmi házat a legmélyebb gyászba merit. A gondviselés vég­zései kinyomozhatlanok , s az bölcseségében oszt ki örömet s szenvedést. A Mindenhatónak tetszett Margit Főherczegnőt élte világában ma­gához szólítai, s föloldani egy oly házassági szövetség boldogságát, melyet a leggyöngédebb hajlam kötött. Keze eltávolítá őt ama földről, melyen áldólag járt, azonban atyai szeretete vi­gaszt is tud adni a sajnos veszteségért. Ezen vigasz ama magas erényekrel visszaemlékezés, melyek az elhunytat kitüntették s őt királyi szülei s azon Császárház legbensőbb szeretdé­nek tárgyává tevék, melyhez ő most tartozott, amaz erények, melyek azon népnek egész ragasz­kodását s tiszteletét szerzék meg számára, mely­nek közepette, Fenséges férjének oldalán élt. Ezen vigasz az ő jámbor s istenfélő éltéres visz­­szaemlékezés, mely a hátrahagyottaknak bizo­nyosságot ad a felől, mikép­p azért hivatott el innen, hogy erényeinek isteni jutalmát elve­gye. Az ő fejedelmi s keresztényi működésével ezen visszaemlékezésben fog ö köztünk folyvást élni. Mi őt megőrizzük sziveinkben s emléke nem fog kihalni. (Wien. Ztg.­ Pest, September 18. ) (Politikai napi­ s­zemle.) Ha az átaláno­­san elterjedt híreknek hitelt adhatunk, a porosz­­országi ideiglennek tartama már nem hónapok vagy napok, hanem csak órák szerint lenne szá­mítandó. E hó 18 ra vagy 19-re várták a végle­ges eldöntést s a távirő minden perezben meg­hozhatja ennek hirét. Mindazáltal nem lesz ér­dektelen röviden vázolni azon állást, melyet a pártok ez ügyben elfoglaltak; a szabadelvűek, szorosan ragaszkodván az alkotmányhoz, ennek 56 czikkét teljesitendőnek s így az országgyű­lést egybehivandónak tartják, hogy ez aztán mondja ki a régensség életbeléptetésének szük­séges voltát; e párt tehát a népképviselet szá­mára akarná a végeldöntést fönntartani. A túlsó jobboldal ellenben azon véleményen van, mi­szerint itt családi ügy forog szóban, melyhez a népképviseletnek semmi köze nincsen ; e párt tehát az országgyűlés közreműködését teljesen ki akarná zárni, egyszersmind pedig — mivel a porosz herczeg részéről nagy rokonszenvre nem számolhat, — ennek hatalmát is a meny­nyire lehet megszoríttatni példa az által, hogy a herczeg nem „regens“, azaz önálló (csakhogy nem koronázott) uralkodó, hanem a mostani ki­rály „uralkodó­társa“ (Mitregent) lenne. Végre a középső párt ama két szélsőséget egymással öszhangzásra kívánja hozni, akkép, hogy a her­­czeg „egyelőre“ vagy „míg a király akadályoz­tatása tart“ régenssé neveztetik ki, s e kine­vezés tudomásul vétele végett az országgyűlés utólag egybehivatik. Ezen utóbbi indítvány a­­ valósulásra legtöbb kilátással látszik bírni s a király irányában ez a leggyöngédebb forma lenne, mert nem zárja ki már a priori azon le­hetőséget, hogy IV. Fridrik Vilmos (a­mi egyéb­iránt épen nem valószínű) a kormányt valami­kor ismét átvehesse; a porosz herczeg önállósá­got nyer s az országgyűlés sem mondhatja, mi­szerint őt­ telj­esen elhanyagolták. A beteg király a telet alkalmasint a regényes comoi tó partjain fogja tölteni; a jövendő események pedig már izmos kezet, szilárd kormányt találandanak Po­roszországban. A Dunafejedelemségekre vonatkozó szerződés már majdnem mindenünnen meg van erősítve ; még csak Törökország ratificátiója van hátra, mely az okmányok fordítása miatt elhaladt; e hó végén azonban minden renden lesz s october első napjaiban ha nem is maguk a követek, de legalább a követségi titkárok a ratificatiók ki­cseréléséhez foghatnak. Azután a jegyzőkönyvek közzététele s a választások kihirdetése fog tör­ténni. A­mi a kospodári jelölteket illeti, már most neveket is hallunk említtetni.Francziaország,mi­ként mondják, Sturdza és Ghika, Austria Stir­­­bey és Bibesco megválasztatását kívánná, és Oroszország ? Ez ártatlan, mint a bárány — mondják az ő lapjai — neki semmi pártfogoltja nincsen, csak azokat nem kívánja, kiket — Austria kívánna..........Ez is egy­ adalék a „köze­ledési“ hírek hitelességének megítélésére. — Ezekre nézve továbbá megjegyezzük, miszerint a „Nord“ egész határozottsággal jelenti, hogy Sándor császár nem jó Bécsbe, sőt hogy látoga­tásról az érdekelt körökben soha komolyan szó sem voló. Általában úgy látszik, miszerint a két kormány közti feszültség még mindig a régi s azon rögtön megváltozott politika, melyet a czár Len­gyelország irányában követni kezd, tán nem k­i­­zárólag Ő Felsége igazságszeretetéből s azon meggyőződésből ered, miszerint e nemzetnek évek hosszú során át az orosz kormány alatt igen sok igazságtalanságot kelle eltörnie! Azonban nem bonczolgatunk tovább ezen titkos szándé­kokat; örömmel üdvözöljük Oroszországot a ha­ladás mezején s törekvéseinek nemességéért meg­bocsátjuk neki, ha egy kis önzés is vegyül a do­logba ! Ha Oroszország e vagy ama szomszéd­ját soha mással nem boszantja, mint azzal, hogy a maga népeit boldogítja, ezen boszantást bát­ran folytathatja. A franczia meghatalmazott, Sabatier consul, Dzseddába megérkezett, hanem a „rendkívüli előadás“ még nem kezdődhetik, mert a bingo még nincs a hely­színen, t. i. a „Duchayla“ hajó, mely a franczia követelésekhez szükség esetén a bassust fogja dörögtetni. Komolyan állítják, hogy — ha Sabatier követelései nem teljesí­tetnek — a francziák újra bombázandják a sze­rencsétlen török várost. Már most csakugyan lehetségessé válik, — a­miben eddig mégis két­kedtünk — hogy a felakasztottakat is még egy­szer felakasztják, vagy helyettük egy pár ártat­lant akasztanak, csak hogy a francziáknak is legyen separat „elégtételük!“ Ezt műnyelven „a nyugati civilisatio kelet felé való terjesztésének“ nevezik. tótól, a nélkül mondva ezt, hogy a komáromi, nyitrai, pozsoni, győri, mosod, szóval a felső kis síkságtól a termelő szerepet megtagadnám, de melyek kiviteli képessége az alf­ódé irányá­ban elenyészik, és a két vidék közti forgalom épen Pesten vonul keresztül , ez itt keresztül­­vonuló forgalmat bátran választhatjuk tájékozá­sunk első messzelátó pontjául . Hozatott be Pestre részint helybeli fogyasz­tásra , részint feljebb szolgáló átvitelre vontató- és gőzhajókon , valamint vasúton (a körülfek­vő vidék tengelyen szállítása, mely aránylag különben is csekély, itt nincs számítva) (1854­ n 8,715,000­, 1855 n 7,422,869; 1856 n 7,986,113 mérő különféle gabona. Részletezvén ez utóbbi évet, volt a behozott mennyiség közt 2,772,315 mérő búza, 417,523 m. rozs és kétszeres, 292,649 m. árpa, 2,313,086 m. zab, 1,599,795 m. kukoricza, 289 807 m. köles, 300,938 m. repere. Az ezen évi termés az egész országban az ősziekre nézve mennyiséget illető­leg igen középszerű, minőséget illetőleg nagyon jó volt; a tavasziak kevésbbé voltak sikerülve. A Bánságnak különösen súlyos búzája, 83—89 fontos termett. A kukoric­atermés szintén igen középszerűig ütött ki. A külföld a miénkhez ha­sonló állapottal dicsekedhetett, név szerint az év őszén, midőn Pesten a rozsnak átmérőleges ára 2 frt 28 kr volt, akkor az Boroszlóban 2 frt 54 krra it. Mégis részint a birodalmi tartományok kielégítése, részint a kivitel annyira megfo­gyasztotta a termést, hogy mint közönségesen tudjuk, az 1857-dik jó év bizony igen kevés készletet talált, és a nagy termésre valóban szük­ség volt, hogy magukon a termelő vidékeken is drágaság ne álljon elő. ------------------— * «V« M ItLICUU UtJUl* tttl kitett összegből következő mennyiség ment részint a birodalmi tartományok szükségleté­nek fedezésére, részint külföldre fölfelé:búza 2,179,861,rozs éskétszeres 427,650,árpa 234,045, zab 2,158,662, kukoricza 1,092,863, köles 300,913, repere 278,728, összesen 6,672,722 mérő. Meg­jegyzem , hogy a kölesnél az 1855-dik évről leraktározo­tt nagy készletből lehetett többet ki­vinni , mint mennyi tulajdonkép behozatott. A legközelebb lefújt 1857 dik évet illetőleg adatunk következőleg áll: A Pestre részint von­tatóé , részint gőzhajókon és vasúton alulról ér­kezett gabonamennyiség 6,885,030 mérőt tesz. Ennek azonban egy része a megelőző 1856 dik, másik az 1857-dik évi termésre esik , miszerint az august utójáig való behozatalt az 1856-ik évre vevén, a September 1-jétől történt behozatal az 1857-ik évi termés számadására következő: búza 946,332, rozs 32,329, árpa 53,378, zab 1,481,341, topáik 35,725, köles 2129, repere 73,531, bab 432, lenmag 3156, részint kétszeres, részint a gőzösöknek és vasútnak a gabona-miség szoros né,kim terhe 1,196,853,­ összesen 3,844,206 mérő.Ehhez a járni folyó évben a 201.vé­géig terjedő behozatal összesen 4,835,135 mérő­vel, melyből 1,948,358 mérő búza, 188,264 mérő 252,’il­.líz árpa­ 1,459-253 mérő zab, 305,860 mérő kukoricza, 17,555 mérő köles, 15,964 mérő repeze, 1018 mérő bab, 69 mérő lenmag 773,694 mérő kétszeres, s a vasutaknak a gőzösöknek gabonamiség szerint meg nem kü­lönböztetett terhük. Összervén pedig a két meny­­nyiséget, úgy mutatkozik, hogy a múlt évi ter­mésből 8,679,341 mérő jött már fel Pestig. Megjegyzem, hogy adataimat 1856-ig a buda­pesti kereskedelmi és iparkamara hivatalos köz­leményéből, 1857. és 1858-at illetőleg a kérdé­ses forgalmat kezelőknek időnként nyilvánosság­nak átadott s összegyűjtött közléseiből vettem, melyben gyűjteményem hiányos lehet ugyan, menny­iben bel­őle valami kimaradhatott, de any- kilátások ez idei gabonaüzletünkre. Pontosan megmondani a jövendőt, minden emberi erőt túlhalad , de a lehetőségnek az ösz­­szevett körülményekből szorgos figyelemmel tá­jékozása nagyon megközelítheti a bekövetke­zendő valót. Csak ily felfogással is olvasóimnak nagy részét legközelebbről fogja érdekleni, ha idei gabnaüzletünket illetőleg összeállítom a néző­pontokat, melyekről ennek jövendőjébe széjjel lehet látni. Ezt a múlt eseményeinek s körülmé­nyeinek a jelenre alkalmazásával teszem, a két összeállított adatból húzván következtetést. Pest nem főpontja ugyan többé a magyaror­szági gabonakereskedésnek, mert Győr által immár teljesen háttérbe van szorítva , de mivel itt válik el mert egy alró termelő vidék a fogyasz­

Next