Budapesti Hírlap, 1859. augusztus (185-208. szám)
1859-08-04 / 187. szám
1859. — 187. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDAPESTEN. A Hivatalos Értéklel együtt. A Hivatalos Értesíti nélkül. fr. kr. Egész évre 10 — Fél évre 5 36 fr. kr. . fr. kr. Egész évre 15 — Évnegyedre 4 60 Fél évre 8 — Egy hónapra 1 75 (A húshoshordásért havonkint 15 krral több.) Glöfiaethetni Budapestem a kiadó hivatalban. egye.« »»ám ha a Hivatalos Értett 8 vei SZERKESZTŐ HIVATAL: Barátok tere 7-ik szám 1-s . emelet. együtt . 80 kr. . nélkül , 10 . fr. ki Évnegyedre 8 — Egy hónapra 1 36 KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám földes int.BUDAPESTI Csütörtök, augustus 4. A Hivatalra Értesíti nélkül, fr. kr. I . Egész évre 14 — Évnegyedre Fel évre 7 — Egy hónapra Vidéken bérmedes levelekben minden es. kir. postahivatalnál. ^tai vany mn. szeri I___I _etsseri---------------------------- ujkrajezitjával .zámittatik. Még többszöri ismétlésnél ban vétetnek föl. A külföld számára a hirdetményeket H. Hübner könyvkereskedése Lipcsében veszi át fr. kr 4 — 100 HIVATALOS RÉSZ. XF tsientetesi aram ausztriai enenen. VIDÉKRE. (HiponUnd postal küldéssel.) A Hivatalos Értettvel együtt fr. kr. géss évre 19 — el évre 10 — . sr. kr. Évnegyedre 650 Egy hónapa 210 községeiből 50 ft 22 kr; a szalontai járás községeiből 692 ft a az élesdi járásból 13 ft 37 kr. A pesti Angol királynőnéli vendégfogadás a polgármesteri hivatalnak sebesült havczok számára a szállodájabeli személyzet között gyűjtött 110 a. é. ftot kézbesített. Úgyszintén Schedl István vendéglős a Dianafürdőben Pesten 10 a. é. ft. oszletet ajándékozott hasonló czélra. Mindkét őszlét nemes czéljára fordittatott. Vörösvár községe a budai járásban a herczeg Colloredo- Mannsfeld elnöklete alatt, sebesült cs. k. harczosok segélyzése végett alakult hazafias segélyegylet részére 10 ft 54 ternyi s Sz.-Iván községe 4 ft 10 krnyi összeget austr. ért. ajándékoztak. Herz Salamon, pesti terménykereskedő késznek nyilatkozott, 2 sebesült harczosnak élelmezés s ápolás végetti átvételére. Pest, aug. 3. V. (Politikai szemle.) Ma egy bécsi lapnak párisi levelezése is állítja, hogy a zürichi értekezlet egybegyülésének akadályai a békét kötött hatalmak részéről el vannak hárítva, minek folytán amaz értekezlet nemsokára össze fogna ülni s a békekötés szerkesztését négy öt ülésben befejezni, úgyhogy ugyanazon nap, aug. 15-n, midőn Napoleon császár Párisba bevonulását tartandja, egyszersmind a végleges békekötés is közzé fogna tétetni. Eddig ama bécsi lap tudósítása megegyez a „Patrie“ tegnap közlött állításával; amaz azonban még sokkal túl is megy ezen, azt állítván, mikép ezen békeokmány már az új olasz szövetség vázlatát is magában foglalandja, úgy hogy ahhoz Szardinia is egy pótczikkben csatlakozván, az ekként befejezett békekötés a nagyhatalmakkal egyszerűen csak közöltetni fogna. Mindennek következményéül állítja ,végre nemestranem ehelyett a Páriában hitelesített nagyhatalmi követek közösen az olasz államok meghatalmazottaival értekezletre fognak egybejöni, a békeszerződvény kivitelének a gyakorlati alakot megadandók, így az említett bécsi lap tudósítása, mely egyébiránt azon múlhatlan előföltevésen alapszik, hogy a bécsi és párisi kabinetek közt a különböző nehézségek el vannak hárítva, s ezek közt a teljes harmónia ismét helyreállt. Természetesen nem kell különösen kiemelnünk ezen hírek jelentősségét, azon esetre, ha azok valóban alaposak is, miután azok először is azt jelentenék, hogy Napóleon császár a javaslatba hozott congressus eszméjétől eltért; s másodszor azt, hogy a többi nagyhatalmak letettek ama követelt jogukról, az új olasz szövetség megalakításában résztvenni, s egyszerűen a zürichi békekötökre bízták volna mint bizományosokra annak alapvetését, melynek ezek közt megállapított elveit magukévá tevén vagy legalább vitatáson kivül engedvén helyeztetni, maguk részére csak az ezek életbeléptetése körüli nehézségek megoldását tartották volna fönn. Azt hiszszük azonban,hogy ezen két utóbbi föltevéssel kifejeztük egyszersmind némi szelíd kételyünket ama hírek teljes valósága iránt, mert hisz ha Zürichben csakugyan ily végleges határozatok készülnének, nem lenne-e ez Anglának újabb megalázása, melylyel ekként Napoleon szinte csak játékot űzött volna, midőn egy egybegyűlendő congressusra meghívta; pedig kételkedünk benne, vájjon időszerűnek tartja-e a francziák császárja a féltékenységében agy is annyira sértett Albionnak mintegy fittyet hányni. Aztán részt fogna-e venni Anglia egy oly értekezletben, melynek elveit saját nyilatkozata szerint hiányosaknak és épen ki nem elégítőknek tartja ? Fog-e a többi két nagyhatalom abban részt venni, melyek közöl legalább az egyik , Oroszország , a maga közlönyében nyíltan kétségbevonta a hadat folytatott hatalmak ama jogát’, a többiek beleegyezte nélkül egy új politikai testet léptetni az európai államcsaládok sorába ? Ezen szerény észrevételekkel egyébiránt csak azt akarták kitüntetni, hogy ez ügy még alig van annyira már tisztába hozva, mint azt az említett tudósítás mondja. Legkevesebb valószínűséggel látszik pedig azon hír bírni, hogy ez ügy máris annyira fejlődött volna, miszerint az olasz államoknak egy párisi értekezletbe egyezése elhatározott dolog lenne, holott tudjuk, hogy az olasz szövetség eszméje a legtöbb érdekelt olasz hatalomnál különböző szempontokba ütközik s részben határozott ellenállásra is talál. Rómában vonakodnak abba beleegyezni, mert attól tartanak, hogy a szövetségbe lépés végett belül bizonyos változásoknak kellene magukat alávetniök, melyektől pedig szinte irtóznak . Turinban elllenben azon aggályt táplálják, hogy a szárd alkotmány az esetleges szövetségi törvényhozással nem lesz megegyeztethető.Hogy mindez ellentétességek már ki lennének egyenlítve, bár szívesen tennék, mégis alig hihetjük el. Bécs, aug. 2. A (A tiroli országgyűlés rendi bizottmányának egybehivatása.) Mint az idők jeleit oly értelmezéssel üdvözlé a fő és székváros a tiroli hivatalos lap utólsó számából valamennyi lapjainkba átvett félhivatalos czikket. A Tirol és Vorarlberg-i cs. k. helytartó a tiroli országgyűlésnek rendi bizottmányát e hó elsejére tanácskozásra hívta egybe. Ezen rendi bizottmány mostani, megszaporított tagszámával következő tagokból áll: az eddigi rendi választmány (az országos vagyont kezelő hatóság) 4 szónokából (Stimmführer des ständischen Ausschusses) és az egyházi, úri, polgári és paraszt- cs. k. Apostoli Felsége f. évi július 28-tól kelt legmagasb sajátkezű iratával gróf Coronini-Cronberg János altábornagyot Horvát- s Tótországban bánná, főkapitánynyá, kormányzóvá s parancsnokló tábornokká, fiuméi kormányzóvá s a zágrábi báni tábla főelnökévé; Lokcsevics József altábornagyot a bánság- szerb-vajdaságban kormányzóvá s parancsnokló tábornokká; továbbá báró Mamala Lázár altábornagyot Dalmatiában kormányzóvá s parancsnokló tábornokká legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi aug. 1-ről kelt legfelsőbb határozatával a fönnállott lombard-velenczei főkormánynak, mint polgári hatóságnak végleges föloszlatását legkegyelmesebben megparancsolni méltóztatott. ö cs. k. Apostoli Felsége f. év aug. 1-ről kelt legfelsőbb határozatával báró Burger Frigyes helytartót, a veronai országos főhadiparancsnokság főnökénél levő polgári-adlatisi hivatalkodásától, az ezen minőségben tett szolgálataival teljes legmagasb megelégedés tanúsítása mellett, kegyelemből fölmenteni s azt a triesti s partvidéki helytartó megürült állomására legkegyelmesebben áthelyezni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi jul. 23-ról kelt legfelsőbb határozatával Eke József helytartósági titkárt, a horvát- skótországi királyságban első megyebiztossá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi jul. 18-án kelt legfelsőbb határozatával a cittanuovai társas káptalannál főpappá s lelkészszé Rajosics János, csanai lelkészségi cooperatort s iskolatanitót legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Az igazságügyi és kereskedelmi ministereknek 1859. junius 15-én kelt rendelete, kiható a birodalom egész területére, a katonai határomre,, mely által a bejegyzett üzérek fizetésmegszüntetéseinél tartandó egyezségi eljárás tárgyában 1859. május 18-kán kelt rendelet (bir. törv. lap 90. sz.) alkalmazása kiterjesztetik *). Ő cs. k. Apostoli Felsége 1859. jun. 12-én kelt legfelsőbb határozványával jóváhagyni méltóztatott, miszerint az 1859. május 18-án kelt ministeri rendelet (bírod. törv. lap 90. sz.) * **) által a fizetésmegszüntetéseknél behozott egyezségi eljárás, a katonai határőrvidéken kívül minden koronaországokra kiterjesztessék. Egyszersmind ugyanazon legfelsőbb határozvány folytán, ezen eljárásnak a katonai határőrvidéken kívül a birodalom minden koronaországaira leendő alkalmazása iránt, következő határozatok bocsáttatnak ki: 1. §. Mindazon koronaországokban, melyekben a czimnek bírósági bejegyzése be van hozva, a fizetésmegszüntetéseknél tartandó egyezségi eljárás nem csupán az idézett rendelet 1—3 §§-ban kijelölt kereskedőkre , iparűzőkre , gyárosokra s a törvény szerint ezekkel egyenlő közkereseti társaságokra és részvényegyletekre, hanem a szabad foglalkozások azon vállalkozóira is kiterjesztendő, kiknek czíme be van jegyezve. A lombard-velenczei királyságban s Dalmátországban ezen eljárás mindazon személyekre és társulatokra alkalmazandó, melyek a codice di commercio értelmében kereskedőknek s kereskedelmi társulatoknak tekintendők, s melyek egyszersmind vagy a kereskedelmi és iparkamra lajstromaiban választási joggal birókkép vannak bejegyezve, vagy pedig, a mennyiben idegen állambeliek, kereskedelmi üzletüktől oly adót fizetnek, amely a kereskedelmi és iparkamara lajstromaiba bejegyzett belföldi kereskedőknek és kereskedelmi társulatoknak választási jogot adna. 2. §. Az egyezségi eljárás megindítása csak azon bíróságot illeti, mely a bukott vagyona elleni csőd megnyitására annak megtelepüléséhez képest, illetékes volna. 3. §. Az egyezségi tárgyalás ezen bíróságnál az adósnak minden ingó, s a katonai határőrségen kívül, a belföldön létező ingatlan vagyonára kiterjesztendő. 4. §. Ha az adósnak oly ingatlan vagyona van, mely fölött a fönnálló törvények szerint más bíróságoknál külön Csődtárgyalás lenne tartandó, azon bíróság, mely által az egyezségi eljárás megindíttatik, erről az 1859. május 18-án kelt rendelet (bir. törv. lap 90. sz.) 9. §. szerint kibocsátott hirdetmény másolatának hozzácsatlása mellett, melyre a kiszegezés megtörténtének napja följegyzendő, tüstént mindazon bíróságokat értesítse, melyek küűn csődtárgyalásra lennének illetékesek. Ezen bíróságok kötelesek az egyezségi eljárás megindításának megtörténtét haladék nélkül közzé tenni s az általuk e végett kibocsátandó közhirré tételben a vett hirdetmény tartalmát szóról szóra idézni. 5. §. Az 1859. május 18 . kelt rendelet (hírod. törv. lap 90. sz.) szerint az egyezségi eljárás megnyitásával egybekapcsolt joghatályok, azon ingatlan vagyon tekintetében is, mely fölött más bíróságoknál külön csődtárgyalások lennének tartandók (4. §.), azon nap elején kezdődnek, melyen az egyezségi eljárás megindítására nézve illetékes bíróságnál az e tárgybani hirdetmény kiszegeztetett, mihez képest ezen naptól fogva az adós vagyonára más bíróságnál csőd nem nyittathatik. 6. §. Ha az egyezség létesült s annak megerősítése jogereűvé vált, vagy ha az egyezségi eljárás sikeretlensége miatt tovább nem folytatandó, az azt megindító bíróság a külön csődtárgyalásra hivatott bíróságokat erről haladék nélkül értesítse oly czélból, hogy az első esetben az adósnak vagyona szabad kezelésével képtelensége s vagyonának lefoglalása ez egyezség határozatai szerint ott is megszüntethessék, a második esetben pedig a tárgyalás rendes csődeljárási útra vezettessék. 7. §. Ha a tárgyalásnak rendes csődeljárási útra vezetése szükséges, ezen eljárás mindenik bíróság által megtartandó ugyanazon vagyonra nézve, amelyre nézve az a fönnálló törvények szerint illetékes , azonban ezek mindegyikénél a nála is megtörtént csődnyitás napjának azon nap tekintendő, melyen az egyezségi eljárás megindítását tárgyazó hirdet-mény, az ezen eljárást megindító bíróságnál kiszegeztetett. 8. §. Az egyezségi eljárás a jelen törvény kihirdetése előtt megnyílt csődök tekintetében is történhetik, ha annak megindítása ezen kihirdetés napja után legfölebb harmincz nap alatt kéretik, és ha azon országokban, melyekben az 1853-dik július 18-dikán kelt ideiglenes csődrendtartás (hírod. törv. lap 132. sz.) hatályos, a vagyonnak a harmadik osztálybeli hitelezők közötti fölosztásáról készült terv még a csődbíróság elé nem terjesztetett, s ha minden egyéb koronaországokban, osztályozási ítélet még nem hozatott. Ily esetekre nézve azonban következő különös határozatok érvényesek. A pénzügyi ministeriumnak 1859. junius 22-kén kelt kibocsátványa, az 1854. évi önkéntes kölcsön lejárt kamatjaiért kiadandó államkötelezvények tárgyában.*) Az 1859. június 11-kén kelt császári rendelethez képest (hírod. törv. lap XXIX. darab 106. sz.) az 1854. évi önkéntes kölcsön lejártkamatjaiért az államkötelezvények kiadása legközelebb el fog kezdődni. Ezen kötelezvényeknek csak két neme fog kiadatni, jelesen a 100 és 1000 conv. forintnyi kamatösszegekért, még pedig (az 1859. ápril 28-kán kelt császári rendelet által — birod. törv. lap XVIII. darab 67. sz. — behozott jövedelmiadó-levonásrai tekintettel) 1280 és 1280 austriai értékű forintnyi beváltási összegről ezüst pénzben. Azon felek, melyek ily államkötelezvényeket kívánnak, kötelesek a nemzeti kölcsönnek ugyanazon kamatolási határidejű s legalább is 100 conv. ftról szóló kamatszelvényeit a cs. k. egyetemes állam- és banko-adóssági pénztárnál, vagy annak valamelyik hitelosztályánál, ezen megjegyzéssel: „kötelezvényekért“ vagy „tőkésítés végett“ ellátott kettős jegyzék mellett átnyújtani, melyért nektek ideiglenes bizonyítvány fog adatni, a melynek visszaszolgáltatása mellett ők a kiadandó hitelpapirosokat megkapják. Ha a meghatározott névre szóló nemzeti kölcsön kpreLet,W13XfitMb kivontatnak, úgy a nyugtatványokat mint eddig azon pénztárnál, hol a kamatok fizetendők, az említett megjegyzéssel kell benyújtani. Oly kamatösszegek, melyek 100 conventiós forintnál kevesebbet tesznek, nemkülönben a magasb kamatösszegeknek ily államkötelezvények által ki nem egyenlíthető maradékai, a. é. bankjegyekben a megállapított ráfizetménynyel fognak kielégíttetni. Báró Bruck s. k. A kereskedelmi ministérium Kochmeisner Frigyesnek,a rivális, austriai nemzeti bank pesti fiók-leszámítolási intézete igazgatójának, a pesti kereskedelmi iparkamra elnökévé megválasztatását megerősítette. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Grunde Ferencz szathmári gyüjtőpénztári tisztet ugyanott ellenőrré kinevezte. * Bírod, törvl. 1859. jun. 16. XXIX. db 108. sz. **) Lásd a mellékletben: NEMHIVATALOS RÉSZ. Eger városa polgárai készeknek nyilatkoztak sebesült vagy üdülő katonákból 2 cs. k. tisztet s 53 embert magánápolás végett átvenni. Az érsek nrő excellentiája legerélyesebb segélyzését biztosítá; a főtisztelendő egri székes káptalan 10, az irgalmas testvérek tiszteletreméltó zárdája 4,s a servita-rendé 2 sebesült harczost vesz át; továbbá Szaitz Antal városi lelkész s czimzetes kanonok az egy ideiglenes fiók kórháznak Egerbeni fölállítása végett 5, s az ottani izraelita calrns község 4 ágyat ajándékozott. Sebesült s üdülő harczosok átvételére a következő magánszemélyek 8 községek nyilatkoztak készeknek : Disznós-Horváth Miskolczon 14, Edelény községe 10, Múcsony 12, Vámos 15, az edelényi járás 14 községe 2-2, összesen 28, ugyanazon járásnak 10 községe 3-3, összesen 30, továbbá Rudabánya, Szendrő s Lak községei 6-6 ember fölvételére. Beregh-Ugocsahalmi járásában hadi czélokra következő önkénytes adományok folytak be : Fekete Ferencz cs. k. szolgabiró adományozott 25 ft 30 krt; Büttner József cs. k. szólg. segéd 14 ft 40 krt; Nevitzky György cs. k. tollnok 10 ft 50 krt; Rom Ferencz cs. k. tollnok 10 ft 50 krt; Barcs Pál cs. k. írnok 7 ft 50 krt; Andrássy Kálmán cs. k. Írnok 7 ft 35 krt; Berzsenyi Antal cs. k. írnok 6 ft 30 krt; Törös Lajos fogaim, napdijas 10 ft 50 krt; Devits Ferencz, kezelési napdijas 3 ft 15 krt; Balog András járási orvos 6 ft 30 krt; Menten András törvénysz. szolga 1 ftot; a szolgabirói járás jegyzői, u. m. Farkas Károly ?. Terebesen, Tóth József T. Almáson, Újhelyi Imre Halmiban, Kutka Gusztáv Batarcson, Deák Ambrus Péterfalván, Szabó László Királyházán, Novák Sándor N. Tarnán, Gsobay György N. Gérczén és Dobra Antal Fekete Ardón egyenként 5 ft 25 krt, öszszesen 47 ft 25 krt szenteltek. A cs. k. katonai helyőrségi főkórházhoz, borbeli hazafias adományokul már begyült: Bayer Márton község tanácsos s vendéglőbirtokos úrtól 4, Haner Ferencz kávés úrtól 2, Meyer János hajdani járási elöljáró s jószágbirtokos úrtól 3, a „vadászkürthöz“ czimzett vendéglő bérlője Förster János úrtól 3, s Teimer János ottani vendéglős úrtól szintén 3, Strohmayer Ferencz községtanácsos s borkereskedő úrtól 5, Kumerer Krisztián borkereskedő úrtól 3, s az „angol királynőhöz czimzett vendéglő bérlője Bartl János úrtól 6 akó. Dé-Bihar megye területén 1859. julius hóban hadiczélokra következő önkénytes adományok gyűltek be : a papmezői jegyzőség *) Birod. törv.k 1859. jun. 26-i XXX. db. 112. sz. 1