Budapesti Hírlap, 1859. szeptember (209-233. szám)
1859-09-11 / 217. szám
1859. — 217. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDAPESTEN. A Hivatal«« Értik*«! «gyútt. fr. kr. f.jré»» évre 16 — Pár évre 8 — tr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 75 (A házhozhordásért havonkint lg krral több.) Gröfiaethetni Budapesten a kiadóhivatalban. Fr*l 4ra e Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. nélkül . 10 . SERKESZTÓ HIVATALBarátok tere 7-ik szám 1-sö emelet. (1100 HIVATAL; Barátok tere 7. lila (Old. , isint. A Hivatalos Értesít* zsikat fr. kr. Egéss évre 10 — Per évre 6 25 ÉvnBgyedr® Egy nőnapn Vasárnap, September 11. A Hivatalos Értesít* nélkül. ■ - - n, Évnegyedre é — Egy hónapra I Sír Égd is évre Fel évre fr. tr. 1* — 7 — Vidéken bérmertes levelekben minden es. kir. postahivatalnál. Igt&tványok. Egy hatodaasabo* petitsor egyneti beiktatásnál 9 ujkrajezárjával; kétszerinél 1 és háromszoriál 8 ujkrajezárjáva 1 számitatik. Még többszöri ismétlésntagos ármériséllés engedtetik. A beatási bélyegdij mindannyiszor 80 ujkr. dennemfi hirdetések a kiadó hivatalban vétetnek föl. Aktdlföld számára a hirdetményeket H. Hübner könyvkereskedése Lipcsében veszi át. — J 11. i^nááj: MpmKi ítiadsí" c) «) *0 HIVATALOS RÉSZ. 1859. sept. 1-jén kelt Császári nyiltparancs ,» a két részvallásu evangélikus egyház belszerkezetét, iskola tájfikióit és államjogi helyzetét illetőleg Magyar-, Horvát és okta'és Tótországi Szerb vajdaság és Temesi- Bánságban, és a katonai határörvidéken. Mi Első Ferencz József, Iéten kegyelméből ausztriai Császár; Magyar-és Csehország, Lombardia és Velencze, Dalmát-, Horvát-, Tótország, Galiczia, Lodomeria, Illíria és Jeruzsálem, kat. királya; Ausztria Főherczege; Toscana és Krakkó nagyhercege; Lotharingia, Salzburg, Steyer, Karantén, Krajna és Bukovina herczege ; Erdély nagy fejedelme; Morvaország őrgrófja; Fel- és Al-Slézia, Modena,Parma,Piacenza és Guastalla, Osvieczin és Zator, Teschen, Friaul, Raguza és Zára herczege; Habsburg, Tirol, Kyburg, Görz és Gradiska herczegített grófja; Trient és Brixen fejedelme; Fel és Al-Lausitz, és Isztria őrgrófja; Hohenembs, Feldkirch, Bregenz,Sonnenberg sat.grófja; Trieszt, Cattaro és a szláv őrgrófság ura; a Szerb vajdaság nagyvajdája, sat. sat. A Magyarországunkbani mindkét hitvallású evangélikusok által, Pesten és Budán 1791-dik évi September és október havában tartott zsinatjaikból, legfelsőbb elhatárzás végett dicső emlékű Elődünk II. Leopold Császár elé terjesztett egyházi törvényjavaslatok, amelyek az egyik vagy másik hitvallású parochiális községeknek, esperességeknek, egyes superintendentiáknak s valamennyi superintendentiák összeségének fokozatos tagozatában egyházi képviseletet és igazgatást, az egyházi törvényhozás czéljából életbe léptetendő két zsinat szervezetét, az oktatásügy szerkezetét és vezetését, végre úgy a házassági jognak, mint az illető egyházi házassági bíróságok által a házassági perekben követendő eljárásnak megállapítását tárgyazzák, s azon idő óta ismételt tanácskozások alá vétettek. Miután az egyházi ügyek képviselése és igazgatása iránti felemlített zsinati indítványok elintézését tárgyazó és előkészítő törvényjavaslat vallás- és oktatásügyi miniszerünk által mind a két hitvallású kerületi conventekkel véleményadás végett közöltetett, ennek folytán úgy az összes superintendentiált illető véleményei, mint a magyarországi, szerbvajdasági és tempei bánsági mindkét hitvallású evangélikusoknak utóbbi illető nyilatkozatai és beadványai is elhatárzásunk alá terjesztettek. Mi minden e részben elénk terjesztett adatokat érett megfontolás alá vettünk, s ennek folytán oly czélból, hogy egyrészt Magyar-, Horvát- és Tótországban, a Szerbvajdaságban s a temesi bánságban és a katonai határőrvidékben, mind a két hitvallású evangélika egyház további halasztás nélkül egy átalánosan érvényes szerkezet élvezetébe léptessék s ezen szerkezet további képezése a rendesen összeülendő zsinatok útján lehetővé tétessék, továbbá hogy az evangélikusok iskolai és oktatási ügyeinek kezelésére nézve szilárd szabály tűzessék ki, végre hogy azon elvek, melyek szerint Mi fejedelmi főfelügyelési jogunkat gyakoroltatni kivánjuk, világosan és határozottan kifejeztessenek, — ministereink s birodalmi tanácsunk meghallgatása után, a fönnemlített zsinati munkálatok elintézése végett, s az 1791. évi XXVI. törvényczikk 4. §-nak foganatosítása tekintetéből, következendőket rendeljük : ■' -C ‘ I- §• - 0 rl Úgy az ágostai, mint a helvét hitvallású evangélika egyház képviselése és kormányzása, a szokásban lévő módon, az alábbi három fokozatra oszlik, s magában foglalja : a) a parochiális községeket (ekklézsiákat), az egyházvidéki községeket (seniorátusokat, esperességeket, tractusokat) és a superintendentiális községeket (egyházkerületeket, superintendentiákat). II. §. Az egyházi kormány orgánumai a következők : 1. A parochiális községre nézve : a presbyterium, a helybeli convent. 2. Az egyházvidéki községre nézve : az esperességi consistorium, az esperességi convent. 3. A superintendentiális községre nézve : a) a superintendentiális consistorium, b) a superintendentiális convent. 4. Az egyik vagy másik hitvallású superintendentiák összeségére nézve: a) a generális conferentia, b) a zsinat (synodus). m. §. Ezen egyházkormányi gyülekezetek és hatóságok tagjai minden szavazás alkalmával saját meggyőződésüket tartoznak követni s megbizók utasításaihoz nem kötvék. IV. §. Fejedelmi főfelügyelési jogunk, a saját elhatárzásunk alá fentartott eseteket kivéve, hatóságaink által, törvényesen szabályozott hatáskörük szerint fog gyakoroltatni. Vallás- és oktatásügyi ministeriumunknál mind a két vallásfelekezet hitsorsosaiból alakult osztály létezendik. V. §. Az egyházi törvényhatóság gyakoroltatik : 1. az esperességi consistorium, 2. a superintendentiális consistorium által, 3. törvényesen meghatározott különös esetekben, az egyik vagy másik hitvallású összes superintendentiákt illető generális conferentiája által, végre *1 Bírod, törvl. 1859 sept. 10-i XLVII. db. 160. sz. b) fr. kr. Hgeas évre 19 — P& évre 10 rr ' fr. kr. Évnegyedre 6 60 Egy hónap a 2 10 Előfizetési árak ausztriai értékben VIDÉKRE. (Bap önkinti postai feldlőóssal.) A Hivatalos Ért* s tevet együtt a ■ 4. utolsó folyamodásilag az evangélikus egyházi legfőbb törvényszék által, melynek szerkezete iránt, a superintendentiák meghallgatása után, a megkivántató határozatok kibocsátását fönntartjuk Magunknak. VI. §. Mihelyest ezen egyházi bírói hatóságok életbe lépendnek, Magyar-, Horvát- és Tótországban, a Szerbvajdaság és temesi bánságban s a katonai határőrvidékben fejedelmi bíróságaink házassági törvényhatósága, az átmeneti határozatok közzététele után, melyeknek kibocsátását magunknak föntartjuk, mind a két hitvallású evangélikusokra nézve meg fog szűnni, s ezen törvényhatóság annakutána következő módon lesz gyakorlandó : a) első folyamodásilag az esperességi consistorium által, b) másod folyamodásilag a superintendentiális consistorium által, c) harmad és utolsó folyamodásilag az evangélikus egyházi legfőbb törvényszék által. VII. §. Mindaddig, míg mind a két hitvallású evangélikusok házassági joga iránti törvények zsinat utján létre nem jönek, az e tárgybani eddigi törvények hatályban maradnak, s a jelen nyiltparancs VI. §-ban elősorolt házassági bíróságok ítéleteik tekintetében, úgy magára a jogra (1852. november 29-kén kelt nyiltparancs, birod. törvlap 246 sz.), mint a mennyiben lehet az eljárásra vonatkozólag is, az eddigi törvényhozás határozataihoz kötnék. Az utóbbi tekintetben, ezen bíróságok minőségének figyelembe vétele mellett, a megkivántató eltérések külön fognak szabályoztatok A házasság polgári hatásai fölött a határozathozatal a jövőben is a világi bíróságokat illetendi. VIII. §. Az egyházi bíróságok működéseiért mely díjakat és mily határozatok szerint kell az egyházi pénzalapok számára fizetni, a Mi elhatározásunknak marad fönntartva. IX. §. Az egyházi személyek fegyelmi ügyekben az egyházi bírói hatóságok alatt állanak, mára iskolák államköltségen állíttatnak föl, azokban csak oly férfiak alkalmazhatók, kik ezen hitvallások valamelyikéhez tartoznak. XVI. §. Mindenik superintendentiának szabadságában áll, mindaddig, mig e tekintetben a zsinati törvényhozás útján átalánosan kötelező határozatok nem hozatnak, kibocsátani azon rendeleteket, melyeket szükségeseknek vél a végett, hogy a gymnasiumokból kilépő oly tanulók képződésének folyama szabályoztassék és ellenőriztessék, kik magukat egyházi és iskolai szolgálatra szentelni, s e végett külföldi egyetemeket látogatni, vagy belföldi hittudományi tanintézetekbe átlépni szándékoznak. E végett a superintendentiák a művelődésnek a kormány által kivánt mértékénél többet is követelhetnek, és meghatározhatják azon tanszakokat, melyeknek sikerrel befejezett tanulása folytán az említett osztályú tanítványok valamely egyetem látogatására vagy a hittudományi tanulmányba lépésre följogosíttathatnak. A superintendentiák továbbá fönntarthatják maguknak az ilyen tanítványok érettségi bizonyítványainak megerősítését, s mindazon jelöltektől, kik valamely egyetemen, vagy azon superintendentián kívül, melyhez tartoznak, valamely hittudományi tanintézetben tanulnak, tanulmányaikról szigorú időszaki kimutatásokat követelhetnek. Oly jelöltek, kik az ebbeli rendeleteknek eleget nem tesznek, ne alkalmaztathassanak. xvra. §. Oly hittudományi tanintézetek, melyek e két hitvallás egyikének vagy másikának számára az eddigi szerkezet szerint külön léteznek, elkülönített fönnállásukban megmaradnak. Azonban a legközelebbi zsinatok föladata leend, azon hitvallás számára, melynek közlönyéül az illető zsinat tekintendő, , a hittudományi tanügy szerkezetét és szabályozását tárgyazó törvényt kidolgozni s jóváhagyás végett Elénk terjeszteni. XIX. §. Oly tanítók, kik a népiskolákban vagy felsőbb tanintézetekben s az arra jogosított iskolai kegyuraságok által, rendszerüleg alkalmaztattak, hivatalukból csak szabályszerű fegyelmi eljárás folytán tétethetnek ki, melyaz egyházi törvények által kiszabott folyamodási rend szerint tartandó. Ha azonban az iskolai fegyelemre való tekin-Az egyházi személyeknek tisztán világi jogügyei, mint szerző- ! tetek halasztást nem tűrnek, a tanitói hivatal gyakorlásától fölkügdések, adósságok, örökségek fölött, a világi bíróság határoz. X. §. Ha az egyházi személyek bűntett, vétség vagy kihágás miatt a világi bíróság által vizsgálat alá vonatnak, ezen bíróságnak kötelességében áll, arról az illető superintendentiát haladék nélkül értesíteni. Épen úgy a hozott ítéletből s annak indokairól is a superintendentia késedelem nélkül tudósítandó. Valamely egyházi személy elfogatásánál és letartóztatásánál figyelembe veendők azon tekintetek, melyeket a hivatása iránti tisztelet igényel. XI. §. Az evangélikus iskolákra való fölvigyázás, mely a fejedelmi föfelügyelési jogon alapul, csak ágostai és helvét hitvallása férfiak által fog gyakoroltatni. Mindenik iskola köteles magát ezen fölvigyázás alá vetni, és a kormány által kívánt fölvilágosításokat nyújtani Ha valamely iskola erkölcsi vagy politikai tekintetben ártalmas jellemet ölt magára, a politikai országos kormányszék által, a superintendentia egy küldöttjének meghívása mellett, vizsgálat tartandó, s az eredményhez képest az iskola bezárása rendelendő. XH. §. Mind a két hitvallású evangélikusok népiskolái jövendőre is egyházi közlönyeik felügyelete és vezetése alatt állanak. Az erre vonatkozó viszonyok közelebbi szabályozása az egyházi törvényhozás számára marad fönntartva. xm. §. A világi tárgyakbani oktatás, épen úgy, mint az a katholikus népiskolákra nézve rendeltetett, az iskolák hitvallási jellemének teljes megóvása mellett, kormányunk által kibocsátott vagy kibocsátandó átalános szabályok szerint szervezendő. Egy iskolában sem szabad oly tankönyvet használni, mely jóváhagyást nem nyert, amely jóváhagyás a vallási tankönyvek tekintetében a generális conferentia által, a vallás- és oktatásügyi ministerium beleegyezésének kikérése után, egyéb tankönyvek tekintetében pedig a most említett ministerium által, a generális conferentia meghallgatása után, adatik: XIV. §. A gymnasiumok, reáliskolák s hasonló középtanodák, továbbá a praeparandiák tekintetében következő határozatok érvényesek: geszt és a kegyuraság által ideiglenesen elrendeltethetik. XX. §. Az egyházi községeknek (parochiális községeknek, esperességeknek, superintendentiáknak) jogában áll; tulajdont bármely törvényes módon szerezniök. XXI. §. Az iskolai és egyházi alapítványok csak az illető hitvallás iskolájának és egyházának czéljaira fordittathatnak. XXII. §. Az egyházi, iskolai és alapítványi vagyon rendeltetése és hovafordítása fölötti perlekedések az egyházi bírói hatóságok által (V. §.) döntetnek el. xxi. §. Egyházi, iskolai és alapítványi vágyának igazgatása, az 1791. évi 26. törvényczikk 10. §. értelmében, mind a két hitvallása evangélikusokat ezentúl is kizárólag illeti. Az államnak a kezelés tekintetébeni főfelügyeletét a vallás- és oktatásügyi ministerium gyakorolja, azon joggal, miszerint szükség esetében az alapítványi okiratokat, számadásokat és egyéb igazgatási irományokat megtekintheti és a pénzalapok veszélyeztetése esetében azt rendelheti, ami a biztosítás vagy kártalanítás végett szükséges. XXIV. §. Oly alapítólevelekbe és egyéb okiratokba, melyek által egyházi vagy iskolai czélokra ingó vagy ingatlan vagyon szenteltetik, a fönnálló törvényekkel ellenkező határozatokat fölvenni nem szabad. Ha ideig az mindamellett is megtörténnék, úgy az illető határozatok hatálytalanok, az alapítványból vagy különbeni lekötésből az egyházra vagy iskolára háramló jogok és előnyök azonban fönntartandók. XXV. §. Mindenik superintendentia (superintendentiális község) azon esperességekből és parochiális községekből áll, melyek az országfe- I jedelmi törvények által hozzája utasíthatnak. A superintendensségek számára állandó székhelyek tűzetnek ki, melyekről a superintendentiák neveztetnek. I XXVI. §. Jövőben következő superintendentiák létezendnek: A. Az ágostai hitvallású evangélikusok számára: 1. A pesti. Magában foglalja az eddigi bányakerületi superintendentiából a budapesti esperességet, a Pest megyei esperességet s az eddigi dunántúli superintendentiából az esztergomi esperességet. 2. A pozsoni. Magában foglalja az eddigi dunáninneni superintendentiából az árvai, liptói, nyitrai esperességet, a Pozson városi esperességet, a Pozson megyei esperességet, a trencséni és turóczi esperességet, az eddigi bányakerületi superintendentiából a zólyomi, barsi, honti és nógrádi esperességet, s az eddigi dunántúli superintendentiából a Komárom városi esperességet. 3. A soproni. Magában foglalja az eddigi dunántúli superintendentiából a felső-soproni, alsó-soproni, felső-vasi, közép-vasi, kemenesaljai, veszprémi, győri, zalai, somogyi, tolna-baranya-somogyi esperességet s a Győr, Kőszeg, Ruszt és Sopron városi esperességeket, s az eddigi dunáninneni superintendentiából a mosoni esperességet. 4. Az eperjesi. Magában foglalja a hat szabadvárosi, a tizenhárom városi, a hét bánya-városi, a kárpátaljai, gömöri, kis-honti és sáros-zempléni esperességet, mindezeket az eddigi tiszamelléki superintendentiából. 5. A szarvasi. Magában foglalja a békési esperességet az eddigi bányakerületi superintendentiából, s a hegyaljai esperességet az eddigi tiszamelléki superintendentiából. 6. Az uj-verbászi superintendentia. Magában foglalja a bácsszerémségi és bánsági esperességet, mindkettőt az eddigi bányakerületi superintendentiából. B. A helvét hitvallású evangélikusok számára: 1. A pesti. Magában foglalja a kecskeméti, pesti, solti és a vér- c) minden ilyen intézetnek egy főnökkel kell ellátva lennie, ki az intézet közvetlen vezetését kezeli s a kormányhatóságok irányában az intézet állapotáért felelős; a gymnasiumi, reáliskolai vagy praeparandiai főnöknek és tanítóknak erkölcsi és politikai tekintetben feddhetleneknek s rendszerint austriai állampolgároknak kell lenniök, tudományos tekintetben pedig tanítóhivatali vizsgálat által azon képesültséget kell tanusítaniok, mely a hasonnevű államiskolák tanítóitól követeltetik. Iskolafőnökök és tanítóknak a kormány engedelmével kivételesen külföldi egyének is hivathatnak meg ; a főnök és a tanítók alkalmazása az illető iskolai kegyurság jogához tartozik; d) az oktatás a tanítványok kezében létező nyomtatott könyvek alapján tartandó. Egy iskolában sem szabad oly tankönyvet használni, mely előbb jóváhagyást nem nyert, amely a vallási könyvek tekintetében a generális conferentia által, a vallás- és oktatásügyi ministérium beleegyezésének kikérése után, egyéb tankönyvek tekintetében pedig a most említett ministerium által adatik. XV. §. Mindenik iskolára nézve a nyilvános iskolák minden jogai igényeltethetnek, ha az az ezen jogok megnyerése végett kitűzött minden törvényes feltételeknek, különösen az illető nemű iskolákra nézve kiszabott tanterv tekintetében is, eleget tesz. XVI. §. Ha az egyik vagy másik hitvallású evangélikus ifjúság szá