Budapesti Hírlap, 1883. április (3. évfolyam, 90-119. szám)
1883-04-29 / 118. szám
1883. április 29 BUDAPESTI HÍRLAP A főváros által tervezett szakiskola ötödik osztályától kezdve a tanítványoknak — akár akarják ők vagy szüleik, akár nem — okvetetten meg kell tanulniok azt a sok kereskedelmi vagy ipari szaktárgyat, melyek — meglehet, rájuk épen elriasztó, vagy talán nincsenek rászorulva. Mit tegyenek ezek? Elég volt nekik négy évig tanulni, tovább nem szabad ; vagy ha tanulni akarnak még valamit, akkor tanuljanak ipart vagy kereskedelmet; tertium non datur ; legyenek szakemberek. Pedig nem tagadja senki sem, hogy akárhányan elvégezvén a polg. iskola hat osztályát, műveit és értelmes polgárrá válhatnak anélkül is, hogy ipart vagy kereskedelmet tanultak volna s mégis el akarják őket a polg. iskolából űzni, vagy pedig ráerőszakolják a kereskedésre vagy iparra* Praedestinálva lesznek rá előre. Ez nem volna más, mint tanügyi zsarnokság. Sokan, még a polg. iskolák jelen szervezetével közelebbről ismerős, és e szervezetet, mint a polg. iskolák sine qua non-ját tekintő egyének is azonosnak gondolták eleinte e leendő újítást — szerintünk felforgatást — azon törekvéssel, melyet a kormány a saját polgiskoláiban lassú bár, — mert ily dolgokkal sietni nem lehet, — de mind nagyobb-nagyobb körben terjedő sikerrel folytat. Sőt olyforma hangot is hallottunk, mintha a miniszter úr is e reformot tervezi. A főváros bizony nem találta el a megoldást; azt még nem hiszszük, hogy a miniszter úr e reformot tervezi! A polg. iskolának bizonyos értelemben univerzális jelleggel kell bírnia, a polg. osztályt képező nagy tömeg mindenfelé elágazó igényeit kell kielégítenie, s e kívánatnak csak akkor felelhet meg, ha mostani szervezetében hat osztályával megmarad. Az iparra készülő növendékek számára a meglevő alap felforgatása nélkül is állíthatunk a hat osztályú polg.iskola mellé ipartanműhelyeket. A kereskedésre szándékozók részére is van helyes mód, hogy céljukat elérjék, ha számukra külön szaktárgyakat tanító egyének alkalmaztatnak. Annyira lehetséges e mód, hogy a kormány már be is bizonyította életrevalóságát, mert van már eddig is állami polg.iskola, melyben a hat osztály mellett ipari, kereskedelmi sőt gazdászati tanfolyam is állíttatott, mely két utóbbi különösen alkalmas tér a növendékeknek arra hogy más tárgyakban, főleg a szakjukba vágókban szerzett elméleti ismereteik gyakorló helyéül szolgáljon. Ez a helyes megoldás, hogy t. i. e külön szakok a teljes, hat osztályú polg. iskola mellé — és nem mint a főváros akarja —, hogy a négy osztályra megcsonkított fölé — állíttassanak. Túlterheléstől sem lehet nagyon tartani, mert a gyakorlat már eddig is megmutatta, s pedig mondhatjuk, igen szép sikerrel, hogy az ipartanműhelyi foglalkozások békességesen megférnek a polgaiskola elméleti tantárgyai mellett. Az a miniszteri tanterv nem olyan „ne nyúlj hozzám virág.“ Lehet azt módosítani is, sőt rendelet is van rá, hogy a szaktanfolyamokkal ellátott polg.iskolákban nemcsak módosítani lehet is, kell is, hanem némely tantárgyak heti órái redukálhatók, s van olyan, mely épen el is hagyható. A kereskedelmi iskolával megtoldott polg.iskolánál is meg lehet ezt tenni, mégpedig mint a másiknál, úgy ennél is már a negyedik osztálytól kezdve. Ismételjük, hogy a gyakorlat terén szerzett tapasztalatainkat adjuk elő, midőn állítjuk, hogy azon polgári iskolában, melyet úgy ismerünk, mint kiki a maga foglalkozási terét — a negyedik osztály növendékei — bár a kezdeményezés nehézségei miatt csak néhány hónap óta megkezdett műhelyi munkákban meglepő eredménynyel bizonyítják be, hogy külön szakiskolába kényszerítés nélkül is válhatnak ügyes, művelt, értelmes iparosokká s anélkül, hogy elméleti ismereteik folytonos gyarapítása csökkenne. Hanem itt persze le kell mondani a tanítónak a folytonos, kényelmes előadó tanításmódról. Azaz úgy kell a tananyagot napról-napra praeparálva a tanítványokkal felfogatni, megértetni és maradandó kincsükké tenni, hogy házi munkául részben semmi, részben igen kevés tennivalójuk maradjon, lehetővé tevén nekik ez által a műhelyi munkáknak (vagy más foglalkozásuknak) kedvvel való elvégzés, amenynyiben a lelkiismereti furdalás nem háborgathatja őket, hogy kötelességeiket talán más oldalról elhanyagolnák. Ezen műhelyi munkák lehetnek olyanok is, melyek a növendékek a szabadon hagyott délutáni órákban különböző mesteremberek vagy atyjuk műhelyében végezhetnek. Ilyenforma a mi valódi polgári iskolánk, mely a főváros által tervezett átalakítás folytán megszűnnék pálgaiskola lenni, mert csak bizonyos szakra készülőknek adna helyet, a más pályára szándékozókat pedig kizárná, nem hagyván meg a pályaválasztás szabadságát. Szükségesnek láttuk, e tárgyról elmondott véleményünket a nagy közönséggel, tanügybarátokkal és kollegákkal közölni, nehogy a főváros példája oly precedensül szolgáljon más vidéki városoknak is, mely a felsőbb jóváhagyást nem igen lesz szerenmegnyerni már csak azon egyszerű oknál fogva sem, mert egyenesen a törvénybe ütközik. Nekünk csonkítatlan, teljes polgári iskola kell, melyhez békével hozzá simulhat a kereskedelmi vagy ipari iskola, hol rájuk szükség van. Szabó Lajos: TUDOMÁNY és IRODALOM. ♦(Beksics Gusztáv) könyve Kemény Zsigmondról megjelent második, javított és bővített kiadásban. Alig két hónapja, hogy megjelent a „Kemény Zsigmond, a forradalom s a kiegyezés“ s íme ily rövid idő alatt második kiadást ért. Az Athenaeum kiadásában megjelent mű ára 2 frt. * (Magyarország függelenségi harca) 1848—49 ben irta Geich Rikhárd tábornok. Megjelent a IV. füzet, Aigner kiadásában. Ára 40 kr. ♦(Albán költemény Hunyady Jánosról.) Párisban élő kitűnő nyelvtudósunk, Podhorszky Lajos érdekes irodalmi eseményről értesítő a „Net“ et. Le fog fordítani magyarra, angolra és franciára egy albán hőskölteményt, mely Hunyady Jánosról szól. Podhorszky újabb idő óta az albán nyelvvel is foglalkozik, mely nagyszabású nyelvészeti kutatásaihoz igen fontos adalékokat szolgáltatott neki. Ez alkalomból élénk levelezést folytat Girolamo de Rada albán költővel, ki jelenleg Szicíliában él. Radát már Lamartine pelaig Anakreonnak nevezte el, Tommaseo és Cantu pedig egy rangba helyezték a legnagyobb hellén költőkkel. A jeles hóf. hó 20-án Demetrio Coroneból a következő levelet intézte Podhorszky úrhoz : „Illustre Signore ! A Canto de Uniade (Hunyady), melyet van szerencsém mellékelni, még eddig nem volt közzétéve, mert a Skander beg költemény kiadatlan hatodik könyvének képezte részét, ön talán kellemetlenül lesz meglepve, mert az ének nem bír egymagában álló mű érdekével és befejezettségével. De tekintve a balkán félsziget jelen válságait, alkalomszerűnek találnám magam is a közzétételt. És én uraságod azon kivánatát, hogy egy iratom a közzététel megtiszteltetésében részesüljön, (mert én itt e félreeső magányban nem tudok segíteni szegény anyaföldemen) a gondviselés által sugallottnak tekintem. Girolamo de Rada.“ A 80 évet múlt agg albán költő reszketeg kezével maga másolta le az egész költeményt Podhorszky számára, ki azt, mint fentebb említők, le fogja fordítani először is magyarra, azután pedig, ha ideje és egészsége engedi, angolra és franciára. ♦(Nyilatkozat.) „A sors játékai“ címü beszély és rajz kötetemnek előfizetési határidejét f. évi junius hó végéig hosszabbítom meg, mely ideig előfizetéseket kötetenkint egy forintjával nevemre címezve (Budapest, VIII. stáció utca 6. szám 35. ajtó) folyton elfogadok. Ács Géza: ♦(Szabadka város) képviselőtestülete megbízta Iványi István szabadkai főgimnáziumi tanárt, Bácsbodrog megye története tudós bivárlóját, Szabadka város történelme részletes megírásával. Tiszteletdíjul 4000 irtot ajánlottak meg. A munka legnagyobb részben kész s néhány hó múlva az érdekes monográfia megjelenik. *(A magyar történelmi társulat) a közbeneső ünnep miatt pénteken, május hó 4 én tartja az akadémia Kisfalusi-termében r. választmányi ülését, menyek tárgyai : 1. Kemény János, a Bay Ilona úrnő kitűzte jutalommal koszorúzott jellemrajz, Márki Sándortól. 2. Lőcse a Bocskay-féle korszakban, Demko Kálmántól. 3 Folyó ügyek. * (A magyar heraldikai és genealógiai társaság) ma délután báró Radvánszky Bála elnöklete alatt válaszmányi ülést tartott. Az első felolvasó Nagy Gyula volt, ki „a turulról, mint a magyar nemzet legrégibb hadi címeréről“ értekezett. A hun-magyar hagyományok legérdekesebb regéje a turul-madárról szól, melynek szreplése tündéries, végzetes, majdnem isteni. A turul madárral némi rokonságot mutat fel a normandi holló mythosza. A turul emlékezetét Kézai mester tartotta fenn s ő fejlesztette tovább. A turul a sasok fejedelmi családjából való, egyjelentőségű volt nyelvünkben a karú, kuru, karvaly szóval s mint az erő és bátorság jelképét honkereső őseink bátran hordozhatták zászlójukon Értekező ezután a történetből igazolja, hogy a „túrul“ szó, mint személy és helynév többször fordul elő. A turul nem a fejedelmi ház címere, hanem az egész nemzet hadi jelvénye volt s a kereszténység felvétele után is szerepelt hadi zászlóinkon sas alakjában. Utoljára történelmi okmányaink szerint 1855 ben lebbentette meg szárnyait a harci sas. Nyelvészeti szempontból fejtegeti ezután a kérdést s bizonyítja, hogy mind a finn ugor, mint a török tatár nyelvben meg van a turul szó s ragadozó madarat jelent. A nyelvszokás később elejtette a turul szót, lett belőle kurul, kurul és később karvaly. A tetszéssel fogadott felolvasás után Mailáth Béa mutatta be s ismertette Péter alnádor 1298-iki címeres pecsétjét, mely a nemzeti muzeum könyvtárában levő Forgách féle archívumban őrzött perszüntető végzésről való. A pecsétből kutatta Péter leszármazását s azon eredményre jutott, hogy aragóniai Simon nemzetségéből származhatott, mert személyes és birtokviszonyai is ezen nemzetséghez kötötték; de nincs kizárva az sem, hogy I. Bertrandnak, Simon testvérének volt ivadéka. Ezután a titkár jelentett be több új tagot, köztük gróf Károlyi Gyulát és gr. Zichy Nép. Jánost, mint alapítókat. Van a társulatnak eddig 332 tagja, kik közt 31 alapító, 157 pártoló, 144 pedig rendes tag. A bevétel volt eddig 795 frt, a kiadás 53 frt 31 kr , így a készpénzmaradvány 741 frt 69 kr. A felolvasó ülés után zárt ülést tartottak. * (A m. t. a k a d é m ia) e hó 30-án, hétfőn d. u. 5 órakor összesülés tart, melynek tárgyai a következők : 1. Kozma Ferenc lev. tag, emlékbeszéde Fabricius Károly levelelező tag fölött. 2. Folyó ügyek. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. ♦ (Komáromi Mariska k. a.) a nemzeti színházban a napokban kapta meg negyedik szerepét. Eddig tudvalevőleg „Mignon“ t és Agathát énekelte a „Bűvös vadász“-ban , legközelebb „Don Juan“-ban fogja énekelni Zerlina szerepét, most pedig az igazgatóság Gluck egyfelvonásos víg operájából, a „Rászedett kadi“-ból osztotta ki neki Zeimirs szerepét. ♦ (A népszínházban) holnap, vasárnap „A hercegasszony“ Offenbach nagy tetszéssel fogadott operettje, hétfőn Baha L. aszszonynyal „Fatinkca“ s kedden a nemzeti színház tagjainak közreműködésével a bukovinai magyarok hazatelepítésének költségeire „A peleskei nótárius“ kerül színre. Ez előadásban résztvesznek a népszínház összes tagjai is. Ez előadásra a le nem foglalt, vagy ki nem váltott jegyek hétfőn (30-án) i. e. 10—1 óráig adatnak el a jobboldali pénztárnál. ♦ (A népszínház legközelebbi újdonsága) Nyírő Sándor népszínműve „A fütty“ lesz Baba L. asszonynyal. A darab május első felében fog színre kerülni. Zenéjét Serly Lajos írta. ♦ (Magyar operák a külföldön.) Négy magyar opera próbál ez időszerint szerencsét a külföldön : Erkel Hunyady Lászlója, Schauer Ferenc Atalája, Huber Udvari bálja, és dr. Orczy Bódog sdtehagyottja. Mind a négy opera szövegét Sturm Albert fordította németre a tél folyamán. ♦ (A nemzeti színház jövő heti műsora.) Vasárnap, ápril 29-én Proletárok“, 30-án „Fedora“, május 1-én „Bűvös vadász“, 2-án „Nők iskolája“, „Nők iskolájának bírálata“ (1 ér), 3-án „Carmen“, 4-én „Nő uralom“, „Az égben“, 5 én „Trobadour“ Tourella k. a. és Bignio L ur, mint vendégek, 6-án „Fedora“, 7-én „Egy millió“. — A várszínházban ápril 29-én operai és drámai vegyes előadás a csángók javára, bérletszünettel. ♦ (Új zenemüvek.) Táborszky és P a rsch zeneműs kereskedésében Budapesten megjelentek: Löw József 428 ik mü. Üdítő hangok. Öt hang terjedelemben irt három jellemző zongora mű. (négy kézre.) 1. A királyi huszárok. 2. A három tollastárs (Pitypalaty, kakuk és tengelice.) 3. Ünnepély-induló. Minden szám ! Irt. ♦ (A magyar király himnusz érdekében) egy hosszú felhívást kaptunk, melyből közöljük a következőket : Az orsz. magyar daláregyesület elsősorban a „király-himnusz“ nemzeti szövegére s azután annak megzenésítésére nyilvános pályázatot tűz ki. Az előbbinek pályadiját száz, az utóbbiénak pedig kétszáz darab cs. kir. aranyban határozta meg. Mindkét rendbeli pályázat már legközelebb közhírré .