Budapesti Hirlap, 1887. június (7. évfolyam, 150-179. szám)
1887-06-30 / 179. szám
1887. junius 30. BUDAPESTI HÍRLAP. (179. sz.) jobban elragadta. Az egyik kaput saját becses vállaival betaszította és a katonaságot újólag a népre uszította. A huszár lovában több kímélet volt, mint a hatóság képviselőjében, mert nem akart a tömegre rohanni és ekkor a szolgabiró kantárszáron megragadva, maga vonszolta be az állatot a választókra. Töméntelen a sebesültek száma. Magának a függetlenségi párt alelnökének, Molnár Antalnak a fejét egészen keresztül vágták, úgy, hogy máig is fekszik és élet s halál közt lebeg. A vérfürdő után a katonaság keresztül állt az utcán, úgy hogy a szavazóknak a lovak között kellett átbujkálniok „legszebb polgári joguk gyakorlása végett.“* Legszebb a dologban az, hogy a szavazás ez alatt is folydogált csendesen és a meginterpellált választási elnök egész „naivul“ jelentette ki, hogy ő a katonaság igénybevételéről nem tud semmit, így győzött a kormánypárt 47 szótöbbséggel. Daróczy főszolgabíró eljárása ellen a függetlenségi polgárok bünrenyitó följelentést tettek. Nem lesz talán érdektelen megjegyezni, hogy ez a szolgabíróság (akit részben a komp elmerülési katasztrófáért is terhel felelősség) Dunaföldvár nagyközség bíráját, azért mert a függetlenségi párttal szavazott, mai napon hivatalától felfüggesztette. Nagyváradról írják nekünk, hogy ott egyelőre hiába várják a város képviselőjét, Tisza Kálmán miniszterelnököt, aki sem a választás előtt, sem azután nem tartott beszédet. Kijelentette ugyan, hogy akkor jön, amikor „kivel parancsolják“, de úgy látszik, hogy a választók még kérni sem merik képviselőjüket, hogy jelenjék meg közöttük. Nincs is kilátás rá, hogy a miniszterelnök szeptember előtt Nagyváradra jöjjön. Van tehát elég idő a nagyszerű fogadtatás előkészítésére. A tébi választókerületben pótválasztás lesz e hó 5-én, hol Goda Béla mérsékelt ellenzéki és Hentaller Lajos függetlenségi állnak egymással szemben. Az izgatottság a választók körében máris igen nagy. Hétfőn Kajár községben a választók között verekedés támadt, mely gyújtogatással végződött. Egy ház égett le s ugyanazon a napon három helyen kisérlették meg a falu fölgyujtását. A főszolgabíró a zavargók közül nyolcat letartóztatott. Ugyanazon a napon Kis-Péc községben beverték a bíró házának ablakait; a Goda-párt ép akkor tartott ott értekezletet. Kedden reggel Nagy György kónyi esperesplébánost támadta meg és sértegette egy kortes, akit azután le is tartóztattak. E hírek az egész megyében nagy izgatottságot keltettek. A tébi kerületbe kedden a rend és biztosság helyreállítása végett két század gyalogság rendeltetett ki. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, jan. 29. — Kinevezés. A főpolgármester a János-kórházhoz tartozó óbudai fiókkórházhoz, Biró Ede orvostudort alorvossá nevezte ki. — A központi választmány holnap ülést tart, mert az összeíró küldöttségek az 1888. évi képviselő választói névlajstromot összeállították. Ez az ideiglenes lajstrom a törvény értelmében ez évi julius 5-től 25-dikéig közszemlére lesz kitéve s július 5-től 15-ig reklamálni, 15-től 25-ig pedig a reklamációkra észrevételeket tenni lehet. Mindazok, akik a választói jogra igényt tartanak, jól teszik, ha a lajstromot megnézik s ha nevöket benne nem találják, a reklamáció jogával élnek, mert a jövő évre lesznek a városi választások; városi választó pedig csak az, aki képviselőválasztói joggal bír. írni és olvasni tud és két év óta Budapesten lakik. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, jan. 29. * (Pálmai Ilka) hatheti szabadságidejét zseidben tölti, ahova már a napokban elutazott. * (Az operaházban) nem fognak elektromos világítást berendezni, mert kiszámitották, hogy ez legalább is kétszázezer forintba kerülne s ennyi pénzt nincs honnan venni. * (Az akadémia új száz aranya.) A Kóczán-féle drámai jutalom alapját képező tizenkétezer forintot tegnapelőtt fizette be a m. t. akadémia pénztárába az alapító, Kóczán Ferenc. Mielőtt az akadémia elfogadta volna az alapítványt, az első osztály megbízottai érintkeztek az alapítóval, ha nem volna:ő hajlandó az alapítványt más célra tűzni ki, például regények jutalmazására, mert drámai jutalom már három van, a Teleki-, Karácsonyi- és Péczely-jutalmak. Kóczán azonban ragaszkodott eredeti szándékához, valamint ahhoz is, hogy a pályadíj minden esetre kiadandó, habár csak egy pályázó ma van is, akár bir irodalmi becsesei, akár nem. Beleegyezett abba, hogy a hazai történelemből ne időrendben jelöltessenek ki az egyes korszakok, melyekből időszakonkint a színmű tárgya merítendő; továbbá hogy a történelmi háttérrel biró színművek is pályázhatnak s hogy nyomtatásban csakis irodalmi színvonalon álló művek jelennek meg. Az első osztály elfogadta az alapító föltételeit s bemutatta az uj drámai jutalom pályázati föltételeinek szövegezését. Az akadémia a magyar történelmet a mondakörtől kezdve, kisebb korszakokban jelöli ki, s a pályaművek tárgye ezekből választandó. Súly fektetendő a színszerüségre, a verses forma előnynyel bír. Ha a 100 arany oly színműre (dráma vagy vígjáték) esik, mely az irodalmi színvonalat meg nem üti, ugyanazt a tárgyat újra kitűzik. Ha 4—5 irodalmi értékű szinmű együtt lesz, azt az akadémia kiadja s e költségek fedezésére a pályázat koronkint szünetel. A pályaművek beküldésének határideje minden esztendőben május 81-ike, a jutalom pedig december 3-án, az alapító nevenapján adatik ki. Az első osztály ezzel kapcsolatban arra figyelmezteti az akadémiát, hogy a Pécz eyi-díj, mely szintén történeti színművek jutalmazására szolgál, e szerint fölöslegessé vált. Az alapító rendelkezése szerint e jutalom az akadémia más egyébb irodalmi céljaira is fordítható. — Alig lehetne a Péczelyi-díjat szükségesebb és hasznosabb irodalmi célra fordítani, mint regények jutalmazására. — (A „Magyar Szalon“) júliusi füzete megjelent s tartalma : „Az urnák előtt“, tárcacikk a képviselőválasztásokról Kenedi Gézától, Justh Zsigmond tanulmánya Jászai Mariról, Horváth Károly ismertetése a két Goncourt-testvérről, Simonyi Zsigmond a nyelvészetről írt népszerű, csevegésszerű ismertetést; Jókaitól regényrészlet, Flanmarion Camilltól pedig a föld alakulásáról szóló népszerűen írt csillagászati rajz olvasható a füzetben. Elbeszéléseket Hevesi József, Bródi Sándor, Boér Miklós Írtak a füzetbe, költemények Pósa Lajostól (Buzogány, Sebestyén), Ireviczky Gyulától és Lipcsey Ádámtól olvashatók. Váradi Antal dr. Brassai , Sámuelről írt rokonszenves rajzot. Kár, hogy az ifjú művészek egy pár gyarlóságot zseniáliskodtak bele a díszes számba. Például a szegény Martens kisasszonyt, ezta híres szépséget, valóságos szerecseny leánynak rajzolták ki. Az ilyen képeknél többet ér a tiszta fehér papiros. * („Drámai költemények“) című vaskos kis kis kötetet küldtek be hozzánk Zomborból. Ina Molnár Gyula: Négy, jambusokban írott darab van benne. A szerző ambíció által sarkaltatva, sokat dolgozik a színpad számára, de művei lámpavilág helyett csak napvilágot szoktak látni a könyvekben. Molnár Gyula nem érdektelen tehetség az ő dilettantizmusában, amelyből, hogy végre kiemelkedjék, minden jó ismerőse őszintén kívánja. * (Pályázat.) A „soproni irodalmi s művészeti kör“ a következő pályázatokat tűzi ki : I. Kívántatik népszerűen irt ismeretterjesztő felolvasás. Jutalma 100 frank. II. Kívántatik vegyeskarra irt műdal. Jutalma 100 frank. A pályaművek idegen kézzel leírva, a megfelelő jeligés levélkék kíséretében ez évi október hó végéig a kör elnökségéhez küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. A jutalmazott munka szerzőjének megmarad a tulajdonjoga, köteles azonban művét felolvasás, illetőleg előadás végett a körnek egy estére átengedni. A kormány bűne. — A kis-tiszai zsilip-szakadás. — Budapest, junius 29. A körös-tisza-marosi ármentesítő és belvízszabályozó társulat főigazgatója, Fekete Márton úr részletes jelentést dolgozott ki, mely számot ad a központi választmánynak a kis-tiszai zsilip felfordulásáról és a szakadás betömésére tett hiábavaló kísérletekről. A kilenc évre terjedő jelentés, melyet a főigazgató udvariassága hozzánk is eljuttatott, nagy odaadással védi az ármentesítő társulat mérnökeit ama vádak ellen, melyekkel őket az ország közvéleménye illeti s az Alföld veszedelméért az állam közegeire hárítja a felelősséget. Elmondva a zsilip fölfordulásának történetét, apróra ismerteti a védelem munkáját az első naptól kezdve egész addig, mikor a kiküldött kormánybiztos abbanhagyta az áradattal vivott sikertelen küzdelmet s a rendelkezés jogát visszaadta a társulatnak. A jelentésnek ezt a részét bátran mellőőzhetjük, mert a katasztrófa helyére küldött tudósítónk híven referált kimerítő távirataiban a meddő küzdelem minden momentumáról. De jobbára ismeretlen dolgok azok, miket az ármentesítő társulat főigazgatója a katasztrófa okairól mond s fölöttébb érdekesek is, értékük és igazságuk megemlítésénél azonban óvatosságra int a forrás egyoldalúsága. A jelentés konstatálja, hogy a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium június 16-dikán 24.044. szám alatt kelt rendeletével megindította a vizsgálatot Szojka Gusztáv társulati főmérnök, Pokornándy István szakaszigazgató, Endre Antal szakaszmérnök, valamint a zsilip terveinek készítésében, felülvizsgálásában és a zsilip kiépítésében résztvett állami tisztviselők ellen is, azután sorra veszi a zsilipek építésénél elkövetett hibákat és mulasztásokat. Elismeri, hogy úgy mind a porgányi mind pedig a kis-tiszai zsilipet oly szerkezeti hibával építették, hogy mindkét zsilip beton alapja már építés közben eltörött és kamaráik is megrepedtek. E miatt a zsilipek felülvizsgálásánál közreműködött küldöttség egyiket sem vette át a társulat részére. A felülvizsgálati jegyzőkönyvet és a zsilipépítésre vonatkozó iratokat még január elején fölterjesztették a minisztériumhoz s világosan kimutatták a zsilipek aggasztó állapotát, de a kormány semmiféle intézkedést nem tett, sem a társulat sem a társulatnál semmiféle óvórendszabályt el nem rendelt. Hiba volt, hogy a zsilipeket ugyanarra a helyre építették, ahol a mindszent-apátfalvi társulat zsilipjei állottak. Mielőtt ugyanis megkezdték volna az új zsilipek építését, a régiek beton alapjait dinamittal robbantották szét s ezzel a különben is homokos talajt úgy meglazították, hogy arra nem lett volna szabad ismét zsilipet építeni. A kis-tiszai zsilip beton-alapozását épen azon a helyen végeztéti be, ahol a Tisza vize junius elsején betört a mentett ártérre. A zsilipek munkaterét a tiszai oldalon erős körtöltések védték, de ezeket az állami művezetőség elhorhatta, mintha a víznyomás ellen teljesen fölösleges lett volna védeni a zsilipeket. A jelentéstevő úgy vélekedik, hogy a társulat közegeinél magasabb szakértelemmel bíró állami mérnöki karnak a zsilipeket úgy kellett volna terveznie és megépíttetnie, hogy ne azokat kellessék a legkisebb víznyomás ellen is körgátakkal vagy egyéb óvóintézkedésekkel megvédeni, hanem épen ellenkezőleg maguk a zsilipek nyújtsanak még a legmagasabb árvíz nyomása ellen is kellő védelmet és biztosítékot. „Mindezeknél fogva — úgymond — szerény és semmi szakértelmet nem vindikáló meggyőződésem szerint a kis-tiszai zsilip összedőlésének okit nem a társulatnak vagy társulat közegeinek maradékos felügyeletében keresendő, hanem ott, ahol a hiba vagy a zsiliptervek elkészítésénél, vagy azok műszaki elbírálásánál, vagy kiépítésénél tényleg elkövettetett.“ A főigazgató számítása szerint 30.933 katasztrális hold került viz alá s ebből Hódmezővásárhely határára 14.804, a tápéira 3400, a sövényházira 3499, a leletre 5917 és a földeákira 3313 hold esik. E területek után 1887-re kivetett társulati járulék a fentartási és igazgatási költségekkel együtt 61,389 frt 58 krajcárra rúg. A mindszentapátfalvi szakasz épületeiben és védelmi eszközeiben esett kár 30,521 frt 43 kr. A zsilipszakadás betömésére június 18-dikáig, az utolsó fizető napig 43.411 frt 82 krajcárt fordítottak. A társulat és a miniszteri biztos által megrendelt védelmi anyagokért kifizetésre vár még 21.990 frt 61 kr. Az elsülyesztett és egyéb célokra felhasznált hajókért 11.027 frt 50 krt kell fizetni. Az összes kiadás 116,961 fit 36 krajcár, de ehhez járul még a június 18-dikán túl felmerült napszámok és egyéb költségek öszszege, mintegy 8000 forint. Ha az állam a saját védelmi eszközeiben történt károkat is a társulattal fizetteti meg, ez összeg még nagyobbodni fog. A szakadás helyének betöltése, a zsiliproncsok eltávolítása, a szakadásnál levő és az ideiglenes védelem céljaira szolgáló körgát fölépítése, továbbá a holt-tiszai gát kivágása és betömése még vagy százhatvankilencezer forintba kerül. A főigazgató jelentése oda lyukad ki, hogy a körös-tisza-marosi ármentesítő és belvízszabályozó társulatnak állami előlegeket, vagyij kölcsönt kell szereznie!