Budapesti Hírlap, 1892. január (12. évfolyam, 1-31. szám)
1892-01-01 / 1. szám
1832. január 1. BUDAPEST: HIELAP. (1. sz.) nyissa egy másik trónbeszéddel. Azt is alkalmasint még Szapáry nyújtja át neki s benne elmondja a minisztérium programmját. De erre már alig vagyunk kiváncsiak, nem azért, mert e programmot ismerni fogjuk a kormánypárt jövő héten megjelenendő kiáltványából, hanem mert az 1892-iki esztendő aligha lesz a Szápáryé. Általános a meggyőződés, hogy az országgyűlés feloszlatásával a Szápáry-kormány a saját halálos ítéletét írta alá. A saját pártjában is mindenki meg van róla győződve, hogy válság fog elkövetkezni, és hogy az új kormány alakításánál Apponyi többé nem mellőzhető. Ez azonban aligha fog oly könnyen beleegyezni, hogy a szabadelvű párttal egyesüljön , mint erre hajlandó volt ez előtt, mikor még nem volt a helyzet annyira érett s ő ennek ura, a parlamentnek és a nemzetnek vezére. Hogy az, tanúsítják a választási mozgalmak, és hogy minden nagy város hívja Apponyit és várja. Menne is ő szívesen, csak ne szabta volna Szapáry oly rövidre az időt. Ma érkezett Pozsonyból Budapestre. Magával hozta a nemzeti párt kiáltványát. Vasárnap, január 10-ikén megy Kassára, 17-ikén Temesvárra , a következő vasárnapon, január 24-ikén, még nincs elhatározva, hogy hová fog menni. Ezentúl már a választások következnek. A kormánypárt szorultságát semmi sem jelzi annyira, mint az, hogy mindenüvé a minisztereket és az államtitkárokat hívják a mentőkül. "Wekerlét tíz kerületbe kérték, Barosst legalább ugyanannyiba — csak Fejérváryt nem kívánták sehol. Pedig Fetérváry az igazi miniszter, aki nem függ se választóktól, se párttól, se parlamenttől, se minisztériumtól, hanem őt Magyarországra oktrojálta Albrecht főherceg és minden rekonstrukció és reformáció ellenére egyik szabadelvű minisztérium átörökli a másiknak. Ő képviseli tehát a szabadelvű osztrák-magyar kormányártot és politikáját s ajánljuk öt minden igazhitű kormánypárti választókerület figyelmébe. A főispánok jönnek-mennek s többnyire rossz híreket hoznak. Egész Vas megye baloldali, mondotta Eadó. Pénz kevés van a kaszszában s ez az oka, hogy Szapáry a kaszszát magához vette s a pénzosztást magának föntartotta. Ugyanez az oka annak is, hogy a választásokat a legrövidebb időre, három hétre szorította össze, mert attól fél, hogy ha tovább tartanak, kifogy a pénz a korteskedésre s nem lesz mivel a választókat behozatni a szavazáshoz. Köztudomású, hogy a kormánypárti választók semmit sem tesznek ingyen. Ugyanez egyik oka annak is, hogy Szapáry mindenütt gazdag jelölteket keres, akik maguk viselhessék választásuk költségeit. E gazdag jelölteket a nemzeti kaszinóban, a fiatal mágnások közt keresi, ami részben sikerült is neki. A jövő szabadelvű párt, ha a miniszterelnök jelöltjei győznek, kiválóan arisztokratikus színezettel fog bírni. Szapáry fenyegetett állásának megerősítése végett az arisztokraták támogatására és udvari összeköttetéseire számít leginkább. De itt sincs szerencséje, mert azok között, akik kormánypárti jelöltekül föllépni hajlandók, élesen elválik két csoport ; egyik, mely nemzeti irányt követ s a minisztériummal szemben függetlenségét meg akarja tartani s egy másik, mely odaadással kívánja Szapáryt követni. Ez utóbbinak az ifjú Andrássyak és Hadik gróf a vezetői, a másiknak Károlyi István gróf, Atzél Béla báró, Zichy Jenő gróf és Széchenyi Aladár gróf. A kerületek osztogatásánál a pártvezér a független mágnásokat a szélsőbal ellen oly kerületekben kívánja fölléptetni, ahol bukásuk valószínűbb, mint megválasztatásuk, de ezek természetesen nem azért akarnak költekezni, hogy megbukjanak s a nekik fölajánlott rossz kerületeket elfogadni vonakodnak. A kormánypárton egyáltalán igen rossz a hangulat, kivált a lateinerek között. A föloszlatás miatt sokan neheztelnek s nagy hibának és elhamarkodott lépésnek vallják nyíltan. Némelyek azért is zúgolódnak, hogy a képviselőházat január 4-én bezárják, vagyis, az országgyűlés megnyitását tekintve, oly időben, hogy a januáriusi napidíjak sem fognak kiosztatni s természetesen a februáriusi lakásbérek sem, holott a lakásokat fizetni kell májusig. De ez csekélység. Többen neheztelnek a téli hadjárat fáradalmai miatt, mivel egészségüket féltik. Feltűnt, hogy a miniszterelnöki ebédre hivatalosak közül hiányzott Péchy Tamás, de meghívást kapott Bokross Elek, amiből azt következtetik, hogy Szapáry szándéka, Péchy Tamást mellőzve, Bokross Eleket választatni meg a jövő képviselőház elnökévé. Mindenütt a vidéken a mozgalom szerfölött élénk s a jelöltek sűrűn támadnak. A három ellenzék lázas tevékenységet fejt ki, de inkább a kerületekben, mint a központban. És ez helyesen van igy, nehogy az idő elvesztegettessék hosszas levelezésekkel és jelöltek keresésével. Csak a főváros csendes és néma. Itt csak a belvárosban van az ellenzéknek jelöltje. A szabadelvű regime Budapesten a politikai életet kilúgozta. Nincs lelkesedés, hit és önbizalom , a kormány pedig a hivatalnokok ezreivel, a sok udvari és miniszteri szállítóval, vasutjaival, iskoláival stb. ránehezedett a polgárságra, mely még nem ébredt politikai jogainak és kötelességeinek teljes tudatára. Ezért a fővárosi választások most kevésbbé érdekesek, mint a vidékiek. A nemzet sorsa ott dől el, nem itt; a vidék szabadabban lélegzik és több idealizmussal cselekszik. Mi őszintén sajnáljuk, hogy a főváros nem visz vezérszerepet a jelen képviselőválasztásoknál. Budapest, dec. 31. A képviselőház január hó 4-én, hétfőn, délelőtt 11 órakor ülést tart. A tanítók nyugdija. A hivatalos lap mai száma közli az 1891. évi XLIII. tcikk szentesített szövegét, a népoktatási nyilvános tanintézetek s nyilvános kisdedóvóintézetek tanítóinak s nevelőinek nyugdíjazásáról, valamint azok özvegyeinek és árváinak gyámolitásáról szóló 1875 : XXXII. törvénycikk módosítása tárgyában. — A függetlenségi és 48-as párt kiáltványa. A függetlenségi és 48-as párt ma este 6 órakor értekezletet tartott, melyen Eötvös Károly párttag felolvasta a nemzethez intézendő kiáltványát, melynek szerkesztésével meg volt bízva. Az értekezlet némely csekély módosítást tévén a dolgozaton, melyeket Eötvös maga is elfogadott, elhatározta, hogy a kiáltványt kinyomatja és külön nyomtatványban terjeszteni fogja. Eötvös Károlynak a párt köszönetet szavazott munkálatáért. A manifesztum eleje az országgyűlés feloszlatásával foglalkozik s hogy az jogtalan és beleütközik minden alkotmányos felfogásba, nagy erővel bizonyítja. A választókhoz fordul ezután, akiknek ezt a támadást nem szabad felelet nélkül hagyniok. Hisz úgyis megelégelhetnék már a mai uralmat , mely Ausztriával szemben a meghunyászkodás, Magyarország polgáraival szemben a hatalmaskodás politikáját követi s a manifesztum szemlét tart a kormány törvényhozási és kormányzási működésén, hosszabban foglalkozik a véderőtörvény, a konzuláris bíráskodás stb. felett folyt vitáról s végül arra a konklúzióra jut, hogy az ország bajain csak gyökeres rendszerváltozás segíthet. Hol kaphatni azonban ezt a segítséget ? A három ellenzék közül, melyek mindegyikének programmját kritikai kommentárok kíséretében vázolja, egyedül a függetlenségi és 48-as pártnál, amely egyedül képviseli a történelmi jogfolytonosságot. A pártszózatot a választókhoz intézett buzdító felhívás rekeszti be. Tüzérségünk új szervezete. A hadsereg rendeleti lapja közli a felség által jóváhagyott új szervezeti szabályokat, melyek értelmében a tüzérség beosztása a következő lesz: A hadsereg 14 hadtestéhez s ezek 3—3 hadosztályához simulva a 42 hadosztály kap egyenkint 1 ütegosztályt (3—3 ütegből) és a 14 hadtest egyenkint 2—2 ütegosztályból (3—3 üteg 8—8 ágyúval) álló tüzérezredet. E szerint minden hadtesthez három ütegosztály s egy tüzérezred fog beosztatni, melyek együtt egy tüzérdandárt képeznek. A tüzérezredek közül ezen kívül az 1—3 s a 6—14 számuak 1—1 hegyi üteget, az 1, 2, 4, 5, 6, 7, 10 és 11 számuak pedig 2—2 lovas üteget (6—6 ágyúból állót) kapnak. Tirol területére külön állíttatik egy hegyi ütegosztály, mely békében három, háborúban hat hegyi ütegből s négy keskenyvágányu tábori ütegből fog állani. A monarchia ágyuereje tehát: hadosztálytüzérség címén (42X24) 1008 ágyúból, hadtesttüzérség címén (14X48) 672 ágyúból, ez utóbbi kötelékhez tartozó lovasütegekben (16X6) 96 ágyúból, hegyi ütegekben 48 ágyúból, a tiroli tüzérség 40 ágyúból, összesen 1864 ágyúból fog állani. A vártüzérség e létszámba nincs fölvéve. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, dec. 31. * (népszínházi hírek.) A Kis madaram, Gerő Károly új népszínműve a jövő héten kerül színre a népszínházban. A főbb szerepeket Blaha Lujza, Csongori Mariska, M. Csatai Zsófi, Klárné, Párthényiné, Vidor, Szirmai, Horváth V., Németh, Szabó a., Kassai, Lubinszky és Újvári játszák. — A denevért, Strauss operettjét fölelevenítik a népszínházban. Adélt: F. Hegyi Aranka, Rózát , K. Kopácsy Juliska, Orlovszky herceget, Mészáros Kornélia játsza. Dárdai, Kassai, Németh, Solymosi, Tollagi és Újvári megtartották régi szerepeiket. * (A kolozsvári nemzeti színház) a lefolyt évben — mint tudósítónk jelenti — tartott 337 esti és 36 délutáni előadást. Eredeti munka színre került 119 s betöltött 190 estét. Fordított mű színre került 98 s betöltött 183 estét. A jótékony célokra rendezett előadások fejében kifizetett a színház pénztára összesen 1040 írt 8 krt. írói tiszteletdíjakban kaptak a hazai szerzők és fordítók 2781 forint 88 krt, külföldiek 1217 irtot. Vendégképp fölléptek : Fáy Szeréna, Feld Zsigmond, Komelli tanár, Pauli Rikárd, Jászai Mari, Sz. Prielle Kornélia, Blaha Lujza, Gabányi Árpád, Vidor Pál. A m. kir. opera barletszemélyzete Mazzantini vezetése mellett,Kopácsy Juliska, Valentin Lajos, Zilahi Gyula, Zajonghy Gyula, Pósfay Ella, Góth Sándor, Kassay Vidor, Hunyadi József, Tollagi Adolf, Dombay pál, Schiff Étel, Ney Bernát. A magyar ciklus, az évad fénypontja, állott 59 előadásból, eredeti magyar művekből, 18 magyar írótól és zeneszerzőtől. * (A kolozsvári színház népszínműpályázata.) Kolozsvári levelezőnk Írja: Nemzeti színházunk igazgatósága, mely két év előtt eredeti drámára tűzött ki pályadíjat (Tábori Róbert Ildikója nyerte meg), most száz aranyat tűz ki egy eredeti népszínműre. A feltételeket az említett színház a következőképp szövegezte : A drámairodalom jelenlegi inproduktív ágának nemesebb irányban való fejlődését előmozdítandó, a kolozsvári nemzeti színház igazgatósága 100 db arany pályadíjat tűz ki eredeti, egész estét betöltő népszínműre, melynek tárgya a magyar nép életéből, vagy a magyar kisvárosi életből legyen merítve , kiváló súlyt helyezvén a magyar nép lelki világának, sajátos észjárásának feltüntetésére s jellemzésére, lehetőleg mellőzendőnek tartván a már sokszorosan elcsépelt konvencionális alakok felhasználását. A pályázati határidő 1892. év szeptember elseje. A bíráló bizottság által előadásra ajánlott darabok az 1892—93-ik évi kolozsvári téli évadban hozatnak színre s a színpadi versenyben a legtöbb szinszerüséggel s hatással biró, viszonylag legjobb műnek a jutalom kiadatik, melylyel úgy ennek joga, mint a színre került többi darabért fizetendő 50—50 forintokkal ezek jogai is a kolozsvári nemzeti színház számára egyszers mindenkorra megszerettetnek. Oly művek, melyek már pályáztak, vagy jelenleg egy más népszínműi díjra pályáznak, vagy melyek már előadottak, a kolozsvári színház versenyében részt nem vehetnek s ha részt vennének, szerzőik semminő jutalomra igényt nem tarthatnak. A pályaművek idegen kézzel írva, lapszámozva s kötve legyenek, ellátva a szerző nevét rejtő jeligés levélkével. A pályázatra beküldött darabok vissza nem adatnak, hanem megőrzés végett a kolozsvári nemzeti színház könyvtárába téretnek. Bitrói Mór, a kolozsvári nemzeti színház igazgatója, * („Thamara.“) Párisi levelezőnk írja : A napokban adták elő Bourgault-Ducondra y Thamara című operáját, melylyel egyúttal Ritt éa Gailhard befejezte 7 éves operaigazgatását. Bourgault-Ducoudray, a zeneszerző, már ezelőtt harminc évvel elnyerte Massenet elöl a római díjat, de azóta nem tudott boldogulni. Massenet egyre-másra aratta a diadalokat, ő meg csak most jutott hozzá, hogy műve az operában színre kerüljön. A mese hibája: 3 1