Budapesti Hírlap, 1892. január (12. évfolyam, 1-31. szám)

1892-01-01 / 1. szám

1832. január 1. BUDAPEST: HIELAP. (1. sz.) nyissa egy másik trónbeszéddel. Azt is alkal­masint még Szapáry nyújtja át neki s benne elmondja a minisztérium programmját. De erre már alig vagyunk kiváncsiak, nem azért, mert e programmot ismerni fogjuk a kormánypárt jövő héten megjelenendő kiáltványából, hanem mert az 1892-iki esztendő aligha lesz a Szá­­páryé. Általános a meggyőződés, hogy az or­szággyűlés feloszlatásával a Szápáry-kormány a saját halálos ítéletét írta alá. A saját párt­jában is mindenki meg van róla győződve, hogy válság fog elkövetkezni, és hogy az új kormány alakításánál Apponyi többé nem mel­lőzhető. Ez azonban aligha fog oly könnyen beleegyezni, hogy a szabadelvű párttal egye­süljön , mint erre hajlandó volt ez előtt, mikor még nem volt a helyzet annyira érett s ő ennek ura, a parlamentnek és a nemzetnek vezére. Hogy az, tanúsítják a választási moz­galmak, és hogy minden nagy város hívja Apponyit és várja. Menne is ő szívesen, csak ne szabta volna Szapáry oly rövidre az időt. Ma érkezett Pozsonyból Budapestre. Magával hozta a nemzeti párt kiáltványát. Vasárnap, január 10-ikén megy Kassára, 17-ikén Temes­várra , a következő vasárnapon, január 24-ikén, még nincs elhatározva, hogy hová fog menni. Ezentúl már a választások következnek. A kormánypárt szorultságát semmi sem jelzi annyira, mint az, hogy mindenüvé a mi­nisztereket és az államtitkárokat hívják a mentőkül. "Wekerlét tíz kerületbe kérték, Ba­rosst legalább ugyanannyiba — csak Fejérváryt nem kívánták sehol. Pedig Fetérváry az igazi miniszter, a­ki nem függ se választóktól, se párttól, se parlamenttől, se minisztériumtól, hanem őt Magyarországra oktrojálta Albrecht főherceg és minden rekonstrukció és refor­máció ellenére egyik szabadelvű minisztérium átörökli a másiknak. Ő képviseli tehát a sza­badelvű osztrák-magyar kormányártot és po­litikáját s ajánljuk öt minden igazhitű kor­mánypárti választókerület figyelmébe. A főispánok jönnek-mennek s többnyire rossz híreket hoznak. Egész Vas megye balol­dali, mondotta Eadó. Pénz kevés van a kasz­­szában s ez az oka, hogy Szapáry a kasz­­szát magához vette s a pénzosztást magának föntartotta. Ugyanez az oka annak is, hogy a választásokat a legrövidebb időre, három hétre szorította össze, mert attól fél, hogy ha to­vább tartanak, kifogy a pénz a korteskedésre s nem lesz mivel a választókat behozatni a szavazáshoz. Köztudomású, hogy a kormány­­párti választók semmit sem tesznek ingyen. Ugyanez egyik oka annak is, hogy Szapáry mindenütt gazdag jelölteket keres, a­kik maguk viselhessék választásuk költségeit. E gazdag jelöl­teket a nemzeti kaszinóban, a fiatal mágnások közt keresi, a­mi részben sikerült is neki. A jövő szabadelvű párt, ha a miniszterelnök je­löltjei győznek, kiválóan arisztokratikus színe­zettel fog bírni. Szapáry fenyegetett állásának megerősítése végett az arisztokraták támogatá­sára és udvari összeköttetéseire számít leginkább. De itt sincs szerencséje, mert azok között, a­kik kormánypárti jelöltekül föllépni hajlandók, élesen elválik két csoport ; egyik, mely nemzeti irányt követ s a minisztériummal szemben függetlenségét meg akarja tartani s egy má­sik, mely odaadással kívánja Szapáryt követni. Ez utóbbinak az ifjú Andrássyak és Hadik gróf a vezetői, a másiknak Károlyi István gróf, Atzél Béla báró, Zichy Jenő gróf és Széchenyi Aladár gróf. A kerületek osztogatásánál a pártvezér a független mágnásokat a szélsőbal ellen oly kerületekben kívánja fölléptetni, a­hol bukásuk valószínűbb, mint megválasztatá­suk, de ezek természetesen nem azért akarnak költekezni, hogy megbukjanak s a nekik föl­ajánlott rossz kerületeket elfogadni vona­kodnak. A kormánypárton egyáltalán igen rossz a hangulat, kivált a lateinerek között. A fölosz­­latás miatt sokan neheztelnek s nagy hibának és elhamarkodott lépésnek vallják nyíltan. Némelyek azért is zúgolódnak, hogy a képvi­selőházat január 4-én bezárják, vagyis, az or­szággyűlés megnyitását tekintve, oly időben, hogy a januáriusi napidíjak sem fognak ki­osztatni s természetesen a februáriusi lakás­bérek sem, holott a lakásokat fizetni kell má­jusig. De ez csekélység. Többen neheztelnek a téli hadjárat fáradalmai miatt, mivel egészsé­güket féltik. Feltűnt, hogy a miniszterelnöki ebédre hivatalosak közül hiányzott Péchy Tamás, de meghívást kapott Bokross Elek, a­miből azt következtetik, hogy Szapáry szándéka, Péchy Tamást mellőzve, Bokross Eleket választatni meg a jövő képviselőház elnökévé. Mindenütt a vidéken a mozgalom szerfö­lött élénk s a jelöltek sűrűn támadnak. A három ellenzék lázas tevékenységet fejt ki, de inkább a kerületekben, mint a központban. És ez helyesen van igy, nehogy az idő elveszte­­gettessék hosszas levelezésekkel és jelöltek keresésével. Csak a főváros csendes és néma. Itt csak a belvárosban van az ellenzéknek je­löltje. A szabadelvű regime Budapesten a politikai életet kilúgozta. Nincs lelkesedés, hit és önbizalom , a kormány pedig a hivatal­nokok ezreivel, a sok udvari és miniszteri szállítóval, vasutjaival, iskoláival stb. ránehe­zedett a polgárságra, mely még nem ébredt politikai jogainak és kötelességeinek teljes tu­datára. Ezért a fővárosi választások most ke­­vésbbé érdekesek, mint a vidékiek. A nemzet sorsa ott dől el, nem itt; a vidék szabadab­ban lélegzik és több idealizmussal cselekszik. Mi őszintén sajnáljuk, hogy a főváros nem visz vezérszerepet a jelen képviselőválasztá­soknál. Budapest, dec. 31. A képviselőház január hó 4-én, hétfőn, dél­előtt 11 órakor ülést tart. A tanítók nyugdija. A hivatalos lap mai száma közli az 1891. évi XLIII. tcikk szentesített szövegét, a népoktatási nyilvános tanintézetek s nyilvános kisdedóvóintézetek tanítóinak s nevelői­nek nyugdíjazásáról, valamint azok özvegyeinek és árváinak gyámolitásáról szóló 1875 : XXXII. tör­vénycikk módosítása tárgyában. — A függetlenségi és 48-as párt kiáltvá­nya. A függetlenségi és 48-as párt ma este 6 órakor értekezletet tartott, melyen Eötvös Károly párt­tag felolvasta a nemzethez intézendő kiáltványát, melynek szerkesztésével meg volt bízva. Az érte­kezlet némely csekély módosítást tévén a dolgoza­ton, melyeket Eötvös maga is elfogadott, elhatá­rozta, hogy a kiáltványt kinyomatja és külön nyom­tatványban terjeszteni fogja. Eötvös Károlynak a párt köszönetet szavazott munkálatáért. A manifesztum eleje az országgyűlés feloszla­tásával foglalkozik s hogy az jogtalan és beleütkö­zik minden alkotmányos felfogásba, nagy erővel bizonyítja. A választókhoz fordul ezután, a­kiknek ezt a támadást nem szabad felelet nélkül hagy­­niok. Hisz úgyis megelégelhetnék már a mai uralmat , mely Ausztriával szemben a meghu­­nyászkodás, Magyarország polgáraival szemben a hatalmaskodás politikáját követi s a manifesztum szemlét tart a kormány törvényhozási és kormányzási működésén, hosszabban foglalkozik a véderőtörvény, a konzuláris bíráskodás stb. felett folyt vitáról s végül arra a konklúzióra jut, hogy az ország bajain csak gyökeres rendszer­változás segíthet. Hol kap­hatni azonban ezt a segítséget ? A három ellenzék közül, melyek mindegyikének programmját kritikai kommentárok kíséretében vázolja, egyedül a füg­getlenségi és 48-as pártnál, a­mely egyedül képvi­seli a történelmi jogfolytonosságot. A pártszózatot a választókhoz intézett buzdító felhívás rekeszti be. Tüzérségünk új szervezete. A hadsereg rendeleti lapja közli a felség által jóváhagyott új szervezeti szabályokat, melyek értelmében a tüzér­ség beosztása a következő lesz: A hadsereg 14 hadtestéhez s ezek 3—3 hadosztályához simulva a 42 hadosztály kap egyenkint 1 ütegosztályt (3—3 ütegből) és a 14 hadtest egyenkint 2—2 ütegosz­tályból (3—3 üteg 8—8 ágyúval) álló tüzérezredet. E szerint minden hadtesthez három ütegosztály s egy tüzérezred fog beosztatni, melyek együtt egy tüzérdandárt képeznek. A tüzérezredek közül ezen kívül az 1—3 s a 6—14 számuak 1—1 hegyi üte­get, az 1, 2, 4, 5, 6, 7, 10 és 11 számuak pedig 2—2 lovas üteget (6—6 ágyúból állót) kapnak. Ti­rol területére külön állíttatik egy hegyi ütegosz­tály, mely békében három, háborúban hat hegyi ütegből s négy keskenyvágányu tábori ütegből fog állani. A monarchia ágyuereje tehát: hadosztály­tüzérség címén (42X24) 1008 ágyúból, hadtesttüzérség címén (14X48) 672 ágyúból, ez utóbbi kötelékhez tartozó lovasütegekben (16X6) 96 ágyúból, hegyi ütegekben 48 ágyúból, a tiroli tüzérség 40 ágyúból,­­ összesen 1864 ágyúból fog állani. A vártüzérség e létszámba nincs fölvéve. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, dec. 31. * (népszínházi hírek.) A Kis madaram, Gerő Károly új népszínműve a jövő héten kerül színre a népszínházban. A főbb szerepeket Blaha Lujza, Csongori Mariska, M. Csatai Zsófi, Klárné, Párthé­­nyiné, Vidor, Szirmai, Horváth V., Németh, Szabó a., Kassai, Lubinszky és Újvári játszák. — A de­nevért, Strauss operettjét fölelevenítik a népszínház­ban. Adélt: F. Hegyi Aranka, Rózát , K. Kopácsy Juliska, Orlovszky herceget, Mészáros Kornélia játsza. Dárdai, Kassai, Németh, Solymosi, Tollagi és Újvári megtartották régi szerepeiket. * (A kolozsvári nemzeti színház) a lefolyt évben — mint tudósítónk jelenti — tartott 337 esti és 36 délutáni előadást. Eredeti munka színre került 119 s betöltött 190 estét. Fordított mű színre került 98 s betöltött 183 estét. A jótékony célokra ren­dezett előadások fejében kifizetett a színház pénz­tára összesen 1040 írt 8 krt. írói tiszteletdíjakban kaptak a hazai szerzők és fordítók 2781 forint 88 krt, külföldiek 1217 irtot. Vendégképp fölléptek : Fáy Szeréna, Feld Zsigmond, K­omelli tanár, Pauli Rikárd, Jászai Mari, Sz. Prielle Kornélia, Blaha Lujza, Gabányi Árpád, Vidor Pál. A m. kir. opera b­arletszemélyzete Mazzantini vezetése mellett,Kopácsy Juliska, Valentin Lajos, Zilahi Gyula, Zajonghy Gyula, Pósfay Ella, Góth Sándor, Kassay Vidor, Hunyadi József, Tollagi Adolf, Dombay pál, Schiff Étel, Ney Bernát. A magyar ciklus, az évad fénypontja, állott 59 előadásból, eredeti magyar művekből, 18 magyar írótól és zene­szerzőtől. * (A kolozsvári színház népszínműpályá­zata.) Kolozsvári levelezőnk Írja: Nemzeti színhá­zunk igazgatósága, mely két év előtt eredeti drá­mára tűzött ki pályadíjat (T­áb­ori Róbert Ildikó­ja nyerte meg), most száz aranyat tűz ki egy eredeti népszínműre. A feltételeket az említett szín­ház a következőképp szövegezte : A drámairodalom jelenlegi inproduktív ágának nemesebb irányban való fejlődését előmozdítandó, a kolozsvári nemzeti színház igazgatósága 100 db arany pályadíjat tűz ki eredeti, egész estét betöltő népszínműre, melynek tárgya a magyar nép életé­ből, vagy a magyar kisvárosi életből legyen me­rítve , kiváló súlyt helyezvén a magyar nép lelki világának, sajátos észjárásának feltüntetésére s jel­lemzésére, lehetőleg mellőzendőnek tartván a már sokszorosan elcsépelt konvencionális alakok felhasz­nálását. A pályázati határidő 1892. év szeptember elseje. A bíráló bizottság által előadásra ajánlott darabok az 1892—93-ik évi kolozsvári téli évadban hozatnak színre s a színpadi versenyben a legtöbb szinszerüséggel s hatással biró, viszonylag legjobb műnek a jutalom kiadatik, melylyel úgy ennek joga, mint a színre került többi darabért fize­tendő 50—50 forintokkal ezek jogai is a kolozsvári nemzeti színház számára egyszers mindenkorra meg­szerettetnek. Oly művek, melyek már pályáztak, vagy jelenleg egy más népszínműi díjra pályáznak, vagy melyek már előadottak, a kolozsvári színház versenyében részt nem vehetnek s ha részt venné­nek, szerzőik semminő jutalomra igényt nem tart­hatnak. A pályaművek idegen kézzel írva, lapszá­mozva s kötve legyenek, ellátva a szerző nevét rejtő jeligés levélkével. A pályázatra beküldött da­rabok vissza nem adatnak, hanem megőrzés végett a kolozsvári nemzeti színház könyvtárába téretnek. Bitrói Mór, a kolozsvári nemzeti színház igazgatója, * („Thamara.“) Párisi levelezőnk írja : A napokban adták elő B­o­u­r­g­a­ul­t-D­uc­o­ndra y Thamara című operáját, melylyel egyúttal Ritt éa Gailhard befejezte 7 éves operaigazgatását. Bour­­gault-Ducoudray, a zeneszerző, már ezelőtt harminc évvel elnyerte Massenet elöl a római díjat, de azóta nem tudott boldogulni. Massenet egyre-másra aratta a diadalokat, ő meg csak most jutott hozzá, hogy műve az operában színre kerüljön. A mese hibája: 3­ 1

Next