Budapesti Hírlap, 1894. július (14. évfolyam, 180-210. szám)
1894-07-01 / 180. szám
1894. julius 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (180. u.) még ma is hiányos az orvosi, közegészségügyi és természettudományi téren — tüntetné föl, hogy mily becsületes munkát végeztek elődeink és hogy nekünk semmi okunk elbizakodni ! Itt van mindenek előtt az orvosoknak — hogy úgy mondjuk — fegyelmi ügye, kari és rendi szervezetlensége. Itt van a budapesti közkórház, a Rókus és vele az országos kórház kérdése, melyen immár évtizedeken át eredmény nélkül dolgoznak. Hát az elmebetegek ellátására mily elégtelenek intézményeink ?! Ott az orvosi oktatás körében a bécsi egyetemen tanuló magyar ifjak oklevelének kérdése, mely éppen legutóbb került újra szőnyegre. A természeti tudományok körében is elég ráutalnunk egyetlen műegyetemünk szűk voltára, melyen a toldozás-foldozás csak ideigóráig segít, elég — még pedig eléggé megszégyenítően — arra rámutatni, hogy a tudományok tudománya, az asztronómia máig is hajlék nélkül szűkölködik Magyarországon és csak egyesek áldozatkészsége és tudományszeretete biztosít egyik-másik ágának helyet; egyetemi tanítói széke pedig — csillagvizsgáló intézet nélkül másképp nem is lehet — már egy félszázada üresen áll. Nem tagadhatja és nem is tagadja senki, hogy a haladás, mint minden téren, úgy ez irányban is rendkívüli, ha a 40-es évek helyzetét a 90-esekével hasonlítjuk össze, de hogy még sok-sok a teendő, arra ime csak vázlatosan is mily óriási terjedelemben lehetett rámutatni. Még kevésbbé tagadhatjuk azt, hogy éppen a legutóbbi idők a közegészségügy terén mintha egy év alatt évtizedek mulasztásait akarnák pótolni. Hogy pedig mindenütt megértsék az egészségnek a legtágabb értelemben vett fontosságát, annak a törekvésnek immár félszázadon túl állanak szolgálatában az orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlései. Hogy az orvosi és közegészségügyi téren kívül a természeti tudományokban és a velük kapcsolatos minden ismeretkörben is mily buzgón és mily sikeresen dolgoztak a vándorgyűlések, arra nézve elég lesz rámutatni a régészeti, embertani és geológiai társulatokra, melyek mind vándorgyűléseinkből fejlődtek. De egész kulturális haladásunkban, néha igen vesztül, mintha szempontok vagy előtanulmányok nélkül ez mulatságos vagy tanulságos volna ! Ki nem hallotta még elcsigázott utazóknak ezt a jaj kiáltását: Szabadíts meg a múzeumoktól ? ! Nem mondhatná-e meg olvasóinak . Ez a képtár csak a műtörténet művelőjére érdekes, a laikus a következő öt képet találja benne, mely ő rá nézve is élvezetes. Mondhatná, ha tudná, de ő sem tudja, ő is csak úgy kiírta a jegyzékét, melyet a többiek azután ő tőle írnak le. Nem érne-e többet, ha e helyett inkább megmondaná az embereknek, miképp kell képeket nézniök, mit keressenek általában egy múzeumban vagy képtárban? Baedecker lett a gépies, a szakértelmet és tudást majmoló utazás meghonosítója egész Németországban és Magyarországon is, mert mellesleg mondva, angol, francia útikönyvek sokkal fölötte állnak a németeknek, csak nem oly „alaposak“. Igaz, hogy a borravalók, vezető díjak s általában a zseb kérdését nem tárgyalják oly részletesen és gondosan, mint Baedecker, de milyen nevetséges az, hogy Baedecker reszket a krajcárainkért, de a lelkünket, fogékonyságunkat, időnket prédául dobja oda az értelmetlen utazási mániának. Ma azt hiszi mindenki, elég, ha Baedeckert vesz a kezébe s kész utazó. Azelőtt készültek utazásokra, tanultak, nem csináltak olyan menüt minden napra, hogy a legegészségesebb gyomor is megcsömörlik tőle, hetekig, hónapokig időztek nevezetes helyeken s az ifjú megérve, igazi tapasztalatokkal megrakva tért meg utjából. Ma mindenki volt mindenütt és sehol nem gazdagodott belsőleg. Ennek talán egyéb okai is vannak, de bizonyára Baedecker is tehet róla. Aki a magyar utazókat a Baedekertől megmentené, nagy messzeálló helyen, maradandó emlékeket hagytak a vándorgyűlések, így ott jött először szóba a kassai székesegyház restaurálása, sőt egyenesen nekik köszönhető Vajda-Hunyad várának helyreállítása, melyhez még pénzt is gyűjtött a vándorgyűlések egyik oszlopos tagja, Arányi Lajos professzor. Megbecsülhetetlen szolgálatot tettek és tesznek továbbá a különös szervezetüknél fogva az ország minden részében megjelenő vándorgyűléseink az illető helyekről az ez alkalommal kiadatni szokott monográfiák által, melyek közül csak Budapestet akarom felemlíteni és melyek közül nem egy ma már nehezen megszerezhető forrásmunkává vált. Nemcsak a közegészségügyet, nemcsak a közoktatásét és közművelődését szolgálták és szolgálják azonban híven, kitartón és eredményesen, hanem szolgálják a magyarság ügyét is. És éppen e tekintetben bizonyos megelégedéssel fognak a XXVI. vándorgyűlés tagjai visszagondolni a VI. gyűlés viszonyaira, mikor hallani fogják, hogy 1845-ben még német utcafelirások voltak Pécsett, a magyar nyelv leginkább csak a szigeti külvárosban hallatszott, mig a belvárosban a gazdag vezető elem nyelvében német volt, úgy, hogy az 1842-iki (a papság részéről történt) összeírás találta 15.029 lakosnak csak tört része volt magyar (talán egyharmadban oszolva meg a magyar, német és bosnyák) és hallani fogják, hogy ma Pécsnek 34.067 lakosa van és ebből 25.268 vallja magát magyarnak ! Joggal mondhatják az ez alkalommal kiadott „Emléklapok“ . Látjuk e számokból, hogy a régi „idegen nyelvű Pécs“ nincs többé ! Üdvözöljük a legmelegebben a magyar orvosok és természetvizsgálók XXVI., immár másodizben pécsi vándorgyűlését s kívánjuk, hogy méltóan sorakozzék társaihoz ! A házassági javaslat új szakasza. A házasságjogi törvényjavaslat parlamenti tárgyalásának teljes befejezését a következő jegyzőkönyvi kivonattal hozta a képviselőház a főrendiháznak tudomására : 4393. jkv. sz. A napirend során következett a főrendiházi üzenet tárgyalása a házassági jogról szóló törvényjavaslatba egy új szakasznak felvevése tárgyában. A ház hozzájárult a főrendiháznak javaslatához s ehhez képpest a maga részéről is elhatározta a házassági jogról szóló törvényjavaslatba a következő új 149-ik szakasznak felvevését. Ezen törvény a házasságkötésre vonatkozó vallási kötelességeket érintetlenül hagyja. A főrendiház tudomásul vevés céljából szokott módon értesíttetni fog erről a határozatról, melylyel a házassági jogról szóló törvényjavaslat tekintetében a két ház között teljesen helyre van állítva a megegyezés. Dr. Molnár Antal, a képviselőház jegyzője. A főrendiház július 3-án, kedden, délelőtt, 11 órakor ülést tart. Igazságügyi kinevezések. Az igazságügyminiszter Obetko Dezső pécsi kir. törvényszéki aljegyzőt a pécsi, Lázár József dévai kir. törvényszéki aljegyzőt a temesvári kir. törvényszékhez jegyzőkké, Schützer István nyitrai kir. törvényszéki joggyakornokot a soproni kir. törvényszékhez aljegyzővé, Stegmüller János nagykanizsai kir. törvényszéki dijnokot a letenyei, Vadla István telekkönyvi betétszerkesztő szakdijnokot a perlaki, Pszotka József zombori kir. törvényszéki birnokot a siklósi kir. járásbírósághoz írnokokká nevezte ki; végül Berényi József nagyváradi kir. törvényszéki és Kiss Sándor margittai kir. járásbirósági írnokot kölcsönösen áthelyezte. Budapest, jun. 30. A horvát országgyűlést — mint zágrábi levelezőnk jelenti — a legközelebbi napokban egybehívják. Khuen-Héderváry gróf horvát bán már megnyerte a király előleges szentesítését a tisztviselők fizetését javító törvényjavaslathoz, amelyet valószínűleg még a rövid nyári ülésszak alatt le fog tárgyalni a tartománygyűlés, érdemeket szerezne a magyar kultúra körül. Az utazóknak nagyon sokat köszön Magyarország ; az egész új Magyarország eszméje külföldi utazáson szülemlett meg Széchenyi István elméjében. De akik Baedeker szerint utaznak, azoktól ne várjunk szolgálatot, azok utazásait csak közgazdasági kárt, sok kidobott pénzt jelentenek, melyért cserébe semmit haza nem hoztak. A magyar útikönyvek megírása nagyon fontos feladat, melyet nem kellene restelleniük sem az íróknak, kik vállalkoznak reá, sem a társaságnak, mely ezt a vállalatot megindítaná és támogatná. Műveit s tudós magyar embereknek össze kellene államok, hogy olvasmánynak is kedves és hasznos, megbízható, okos könyveket írjanak és hassanak, melyek a magyarban a hasznos utazás kedvét éleszszék, helyes irányba tereljék és gyümölcsözővé tegyék. Magyar Baedeckernek címeztem e cikkelyt, mert másképp meg nem értettek volna, annyira nem nevet jelent már e szó, hanem fogalmat. De a magyar Baedecker, ha igazán magyar lesz, nem lehetne Baedecker, mert a baedeckeri módszere az utazásnak merőben ellenkezik a magyar temperamentummal. Utazásaim közben gyakran gyönyörködve tapasztaltam, mint szabadul föl az egészséges magyar észjárás és meg nem romlott fogékonyság e vörös könyvek nyűge alól és ítél, meg szemlél magából, önállóan és találóan. Képzeljük el, mi volna még, ha ennek az egészséges ösztönnek megadnék a helyes impulzust és a jó irányzást. Ha csak hasznát és szükségességét nézzük, lehetetlen, hogy létre ne jöjjön a magyar Baedecker. Alfa. A delegáció. — A képviselőház ülése. — Budapest, jan. 30. A képviselőház ma délelőtti rövid ülésében a miniszterelnök előterjesztette a Ház munkarendjét és megválasztották a magyar delegáció tagjait. Wekerle miniszterelnök előterjesztésére elhatározták, hogy még a jövő héten lesz egy ülés, amelyben egyes formai dolgokat, előterjesztéseket és a főrendiház üzeneteit fogja tárgyalni a képviselőház. Októberig nem lesz ülés. Október első napjaiban beterjeszti a kormány az 1895-iki állami költségvetést. Ezután megválasztották a magyar delegáció tagjait, rlendes tagokul: Andrássy Tivadar grófot, Apponyi Albert grófot, Ábrányi Kornélt, Berzeviczy Albertet, Bethlen Ödön grófot, Bolgár Ferencet, Busbach Pétert, Csenátony Lajost, Czernkovich Miklóst, Darányi Ignácot, Dániel Ernőt, Dókus Ernőt, Fáik Miksát, Fenyvessy Ferencet, Fluger Károlyt, Francisci Henriket, Gyurkovich Györgyöt, Harkányi Frigyest, Hegedűs Sándort, Huszár Károly bárót, Jókai Mór írt, Kiss Pált, Mohay Sándort, Münnich Aurél drt, Nákó Kálmán grófot, Nikolics Fedor bárót, ,Nopcsa Elek bárót, Nyáry Béla bárót, Pavics Ármint, Perczel Dezsőt, Stakovszky Gézát, Rohonczy Gedeont, Szerb Györgyöt, Széll Kálmánt, Teleky Sándor grófot, Tisza Kálmánt, Tisza Lajos grófot, Tolnay Lajost, Urányi Imrét és Zichy Jenő grófot. Póttagokul: Dániel Gábort, Chorin Ferencet, Gajári Ödönt, Klobusitzky Jánost, Papp Gézát, Thoroczkay Miklós grófot, Görgey Bélát, Meltzl Oszkárt, Teleky Domokos grófot és Adamovics Bélát. A szavazás előtt Madarász József hangsúlyozta a függetlenségi párt álláspontját a delegációval szemben s pártja ezúttal sem vett részt a szavazásban. Az ülés elején harmadszori felolvasásban is megszavazták a bélyegtörvényt s a tegnap elfogadott vasútengedélyezéseket. Az ülés végén az elnök kellemes nyaralást kivánt a Ház tagjainak, a mire a Ház éljennel felelt. Ezzel az ülés fél 12 órakor véget ért. •. A királyi kéziratok, melyek a delegációk egy behívására vonatkoznak s Kálnoky gróf külügyminiszterhez, továbbá Windischgrätz herceg osztrák miniszterelnökhöz és Wekerle magyar miniszterelnökhöz intézték, holnap egyszerre jelennek meg a bécsi és budapesti hivatalos lapokban.^ 3