Budapesti Hírlap, 1895. július (15. évfolyam, 176-206. szám)
1895-07-01 / 176. szám
Budapest, 1895. XV. évfolyam 176. sz. Hétfő, Julius I. Budapesti Hírlap Előfizetési árak: Egész évre 11 fit, félévre 7 fit, negyedévre 3 fit 50 kr., egy hónapra 1 fit 20 kr. Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után való napon is. Főszerkesztő és laptulajdonos: Rákosi Jenő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIEL, Bökk Szilárd utca 4. sz. Hirdetések nonparellte - számítással díjszabás szerint Egyes számára helyben 4 kr., vidéken 5 kr. Tisztelettel kérjük vidéki előfizetőinket, hogy az illető postahivataloknál az előfizetés megújítása iránt lehetőleg gyorsan intézkedni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. A függetlenség elve. Budapest, jan. 30. Meszlény Lajos és Kossuth Ferenc, mint a fele atyafiak, a nyilvánosság előtt levelet váltottak. Bár egy párthoz tartoznak elvileg, tényleg több bennök a vérbeli atyafiság, mint a politikai. Levélváltásuk nem tesz az emberre kellemes benyomást. Igen nagy mértékben hijával van az őszinteségnek. Háromnegyed részben mást beszél, mint amit mond. És mikor azt mondja is, ami szívét nyomja, legalább más arcot vág hozzá. Az egyikben is, a másikban is több a talián Makiavelli, mint a jó magyar kuruc, akinek mindenik látszani óhajt. Engedje meg nekünk a szíves olvasó, hogy ezt a két levelet röviden lefordítsuk magyarra. • A Meszlényé röviden ez: A falhoz szorítalak, ha belehalsz is, amíg szint nem vallasz. A Kossuthé ez. Jól van jól, a többit majd elmondom máskor. Meszlény nagyon is könnyűnek nézte a dolgot. Azt óhajtotta tudni Kossuth Ferenctől, hogy tovább akarja-e robbantani a függetlenségi pártot Eötvös Károly társaságában, avagy véget vetve eddigi magatartásának, nem inkább kívánja-e egyesíteni egy pártban a függetlenség összes híveit. Erre Kossuth azt feleli, hogy igenis, egyesíteni óhajtja is, fogja is (és ez utóbbi szót vastag betűből szedeti), de hogy mikor, arra ő választja meg az alkalmat. Tehát egyelőre nem. Ennyi a levélváltás eredménye. Az ember igen sokat hallja a szélsőbaloldali politikusoktól, hogy Kossuth Ferencnek az a baja, hogy Eötvös Károly kezébe került. Ezek az urak, akik maguk is aspirálnának a Kossuth-név örökösére, talán nem is veszik észre, mily lealázó éle van ennek a mondásnak Kossuth Ferencre nézve. Hát csak annyi ember Kossuth Ferenc, hogy Eötvös Károly így megkaparinthatja magának, hogy destruktív céljaira felhasználja ? És ha meg is esik, hogy megkerüti kezdetben, még arra sem volna való Kossuth Ferenc, hogy megismervén a dolgokat, magát e bilincsből kiszabadítsa ? Az eddigiek után egyelőre nincs ugyan jogunk többet látni Ferenc úrban, mint nevének szerencsés örökösét, de ily kevésre még sem taksálhatjuk. Mért volna éppen ő Eötvös hálójában, mért ne lehetne Eötvös az övében ? Avagy mért nem volna lehetséges az, hogy amit művel, az egy jól megfontolt politika, melynek első célja az, amit ma látunk ? Azokat a falakat, amelyeket készen talált, nem használhatja. Le kell döntenie. Abban csak a kő becses, neki csak az anyagra van szüksége. Elkövette Kossuth azt a vigyázatlanságot, hogy hazatérő diadalútjában megpengette már ezeket a húrokat: én ezen a helyen írtam róla akkor cikkelyt. Igaz, mintha észrevette volna magát, azután más húrokon kezdett játszani. Hazánk függetlensége, a magyar nép ragaszkodása a függetlenségi eszméhez : ez az ő programja. Ámde minálunk az emberek összetévesztik a politikában az eszmét, a célokat az eszközökkel. Függetlenségi pártinak lenni eddig azt jelentette, hogy a szélsőbaloldalon ülni, kárhoztatni a kieegyezést, opponálni és semmit sem tenni. Ezt mondották önzetlen fiatanságnak. Az önzetlenség azonban csak abból állt, hogy kormányra nem vágyódtak, de bérletet, közbejárást, vasúti koncessziót s több egyet-mást elfogadtak a kormánytól. Hátha Kossuth eszméje volna, szétválasztani a nem együvé való, a célt és az eszközöket ? Lemondani az ilyen önzetlenség eddigi politikájáról? Megtartani végső célnak az ország függetlenségét , de nem ülni érette, hanem dolgozni a kínálkozó eszközökkel. Elvégre mi a függetlenség? Egy eszmény, amelyet szótöbbséggel el lehet határozni, avagy inkább egy valóság, egy erőbeli állapot, amelyet munkáskézzel meg kell teremteni? Meg vagyok győződve Kossuth mai levele után, amelyben semmi sincsen mondva, amely nem egyéb diplomatikus kitérésnél, amely csak annyit mond, hogy alkalom adtán fogja egyesíteni a függetlenség híveit egy pártban , meg vagyok e levél után győződve, hogy Kossuth Ferenc, mint az uj függetlenségi párt vezére, miniszter akar lenni, sőt reméli is, hogy az lesz. Budapest, jan. 30. Az uj mágnások. A hivatalos lap vasárnapiszáma közli az uj mágnások kinevezéséről szóló következő királyi kéziratot:: Magyar minisztertanácsom előterjesztésére bojári Vigyázó Sándornak és törvényes utódainak a magyar grófi méltóságot, világosi Bohus Zsigmondnak s törvényes utódainak, bősi és egervári Solymossy Lászlónak s törvényes utódainak és zeykfai idősb Zeyk Józsefnek s azok törvényes utódainak a magyar bárói méltóságot és az 1885. VII. tc. 2. §-a c) pontja értelmében ugyvalamennyi fennebb Mai számunk 8 oldal. nevezettnek, mint törvényes fiutódaiknak egyszersmind az örökös főrendiházi tagság jogát adományozom ; végül a világosi Bohus Zsigmond részére adományozott magyar bárói méltóságot és örökös főrendiházi tagsági jogot testvéröcscseire, világosi Bohus Lászlóra és világosi Bohus Istvánra s azok törvényes utódaira, illetőleg fiutódaira is kiterjesztem. Kelt Bécsben, 1895. évi junius 25-én. Ferenc József s. k., Bánffy br. s. k. Kossuth Ferenc válasza. Meszlény Lajos nyílt levelére Kossuth Ferenc hasonlóképpen nyílt levéllel válaszol. Meszlénynek arra a kérdésére hogy nem fáj-e neki a függetlenségi és 48-as párt kettészakadása, azt feleli Kossuth Ferenc, hogy igenis fáj. Arra a kérdésre, hogy bele tudna-e nyugodni abba, hogy a testvérharc tönkre tegye a pártot, melyet a nemzet akarata 7-ről 102 tagúvá emelt : azt feleli, hogy ebbe nem tudna belenyugodni és — kompakt betűkkel — nem is fog. Majd szól arról, minő csalódás érte, midőn a függetlenségi eszme érdekében, melyet a nagy halottól örökölt, népszerűséget keresett. De lesz még alkalm a magyar nép szeretetére hivatkozni, hogy mentse meg szavazatával a függetlenségi és 48-as pártok mely egységes lesz. De nem akar részletesen felelni levélre, mert nem akar veszekedve és személyes kedve békülni. Csak annyit mond : októberben életbelépnek az egyházpolitikai törvények s köve kezű: írt'” oly kérdés, melyben a párt föltétlenn. egy «lé. : akkor a párthivöknek ki kell felejtenie mit • ; ti '.áideolök a &j?sa$gec. szenvedek a ín ]pártegységnél: létre. hM jönni, Vagy á képviselőj Vagy 3* VänäöUtUn a&aX at**oax. Olaszország az Adrián. Az olasz képeselőházban, mint Rómából telegrafálják, szombat: a vita folyt arról, hogy miért szorítja ki az olasz hajózást az Adriáról az osztrák Lloyd. A vita lefoyása ez volt: A költségvetési vita alkalmával Imbriani fe hívta a kormány figyelmét a Velence—Bomba hajózási vonalra, melyért jelenleg az osztrák Lloj tartja fönn a közlekedést. Politikailag károsm* tartja, hogy az osztrák lobogó egyedül uralkodik az Adrián s hozzáteszi, hogy bár tudja, hogy a komány a szolgálat életbeléptetése iránt tárgyal is a olasz hajóstársasággal, mégis kérnie kell a ministert, hogy gondoskodjék róla, hogy a tarifák úgy állapíttassanak meg, hogy az osztrák Lloyd verseyét lehetetlenné tegyék. Fierraris miniszter kijelentette, hogy kétségtelenül szükséges a Velencebombay-i szolgálat aktiválása és az olasz lobog jelentőségének az Adrián való helyreállítása; einehez e tengeren a versenyt az osztrák lobogók föntartani, különösen most, mert Ausztria-Magyaország a pénzügyi megerősödés korszakát éli Olaszország kereskedelmi tevékenységének fősén Génuában és a Földközi-tengeren koncentrálódj A miniszter kijelenti, hogy a fönálló szerződéseértelmében épp oly kevéssé lehet az osztrák Lloyd Velencéből kizárni, mint Génuából az észak-nem Lloydot. Ez nemcsak hogy hasznos nem volna, nem egyenesen káros. Ha különben — úgymond miniszter — az olasz hajózás az émlített, vagy a társulatok versenye által kárt szenved, ennek ellnében sokat nyer a földtermelés, amennyiben reményeit könnyebben exportálhatja. Kedvezményes jogi vizsgálatok. A vás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet int tett valamennyi királyi és felekezeti jogakadém igazgatóságához, amelyben elrendeli, hogy mit azok, akik eddig engedelmet kaptak a jogi I. alapvizsgálatnak valamelyik jogakadémián előadás hallgatása nélkül való letételére, de ezzel a kedvezménynyel eddig nem éltek, kötelesek ez december hó végéig az illető jogakadémián az alapvizsgálatnak letételére jelentkezni, mert cikkező esetben a kedvezmény megszűnik. Azok peog, akik jövőben fognak ilyen kedvezményes alapvize-