Budapesti Hírlap, 1897. november (17. évfolyam, 304-332. szám)
1897-11-24 / 326. szám
1897. november 24. BUDAPESTI HÍRLAP. (826. sz.) hete, hogy a kormány, ha egyébre nem, legalább a mezőgazdasági s illetve állatforgalmi viszonyokra való tekintettel, nem tenne eleget az állatorvosi akadémia tanári kara előterjesztésének és az állatorvosok óhajának. Hajnal József, városi állatorvos. — A magyar beruházási kölcsön kibocsátása. Értesülésünk szerint a 31/2°/0-es magyar beruházási kölcsön emissziója, mely az európai piac indiszpozíciója miatt hónaprólhónapra halasztódik, már ebben az évben nem történik meg. A kölcsön aláírás alá bocsátását újév utánra tervezik. — Hajózási szerződésünk megújítása. Megírtuk annak idején, hogy az osztrák Lloyd nem volt hajlandó belemenni az osztrák-magyar hajózási szerződés változatlan meghosszabbításába, hanem szubvenciót követelt Magyarországtól, s e tárgyban memorandumot is menesztett a magyar kormányhoz. A sokáig húzódó tárgyalások eredményeképp a magyar kormány engedett. Mindenekelőtt 30.000 forintot adnak a jövőben a Lloydnak feketetengeri szolgálatáért, amelyet az új magyar keleti tengerhajózási társasággal közösen fog ellátni; ezenfelül a Lloyd-hajókon szállított magyar áruk után a kormány a szuezi csatornadíjat megtéríti. Ami az első engedményt illeti, az csakugyan fölösleges volt. Nekünk van hazai társaságunk, miért nem látja el az egymaga a feketetengeri szolgálatot, amint tervezve volt? Miért kell az említett magyar társaságnak ilyképp fölszabadult negyedik hajóját a Fekete-tengeren kívül, megint külön szubvenció, mellett fogalkoztatni ? Ami a szuez-csatornai illetékek megtérítését illeti, ezzel is jelentékeny kötelezettséget vállalt magára Magyarország. Az az illeték 10 frank tonnánkint s igy ha a cukorexport olyan élénk lesz Keletindiába, mint hiszik, el lehetünk készülve e réven is 50—100.000 forint évi kiadásra. Hogy a keleti hajótársaság (illetve Adria) és a Lloyd mit főztek ki egymás között a kormánynyal megindított tárgyalások előtt, persze nem tudjuk. De tudjuk azt, hogy míg a Lloyddal szemben mi vagyunk a kárvallottak (értve a feketetengeri szolgálatot), a Lloyd más idegen társaságokkal szemben áldozatot hoz s például a a Navigatione Generale Hallanának évi 100.000 lírát fizet csak azért, hogy ne csináljon neki konkurrenciát Triesztben. Az is érthetetlen, hogy az Adria szolgálatát Triesztben intenzívebbé teszik, mint eddig volt, de azért nem kötöttek ki semmiféle osztrák szubvenciót. Pedig az Adria föntartása drága pénzébe kerül az országnak. — A monarkia kereskedelmi mérlege. Bécsből táviratozzék: Az osztrák-magyar monarkia külkereskedelméről szóló október hónapi kimutatás szerint a bevitel 65-4 millió forint volt (+ 40 millió a múlt év október hónapjához képest) ; a kivitel 75-5 millió forint volt (vagyis 6 millióval kevesebb, mint 1896. októberben). E szerint e hónapban a kivitel 100 millióval haladta meg a bevitelt, (múlt év októberében 202 millióval). Januártól októberig a bevitel összege 608-6 millió forint volt, (+ 38-4 millió a múlt évhez képest); a kivitel 639-7 millió forint (+ 8 millió a múlt évhez képest). A kereskedelmi mérleg aktívuma e szerint 309 millió forint, (szemben a múlt évi 513 millió forinttal). Diáktermelésünk érdekében még igen kevés történt, pedig az ország klíma- és talajviszonyai nagyon kedvezőek a máktermelésre. Próbálkoznak ugyan az ország számos részében a mák termelésével, de bizony az egyetlen Torontál vármegyét kivéve, ahol eléggé kiterjedten űzik a produkciót, sehol sem valami kielégítő eredménynyel. Oka pedig ennek az, hogy a legtöbb helyen silány magot használnak vetésre és a talaj előkészítése módjával sincsenek a gazdák teljesen rendben. — Magyarországban évenként mintegy 30.000 métermázsa mákot fogyasztanak ; ez a cikk tehát legalább is 600—800.000 forintot forgat ; ha azonban nem kellene az ország szükségletének kielégítésére 20— 22.000 métermázsa mákot importálni, de az utolsó métermázsáig mindennemű mák itt termeltetnék — tudvalevő, hogy a magyarországi mák kitűnő kvalitású — akkor bizonyára a mák is nagyobb értéket képviselne. A jobb és termőbb vidékeken a mákot kiterjedtebb termelésre kellene ajánlani nemcsak a kormánynak, hanem és főképp a gazdasági egyesületeknek, amelyek hivatva volnának minden olyan ág meghonosítására törekedni, amelyért különben a külföldnek rengeteg pénzt dobnak ki. A múlt évben is csak 6750 métermázsa mákot produkáltak az országban s ennek a menynyiségnek is nagy része (3291 mm.) torontáli produktum volt, — melyhez azonban be kellett hozni az országba 21.112 métermázsát 410.000 frt értékben. Kivitelünk mákból úgyszólván semmisem volt. — Kamara a Zsartel ellen. A szegedi kereskedelmi és iparkamara ma tartott teljes ülésében megváltoztatta a kartelkérdés tanulmányozására kiküldött bizottság véleményét és a kartel ellen a törvényhozás szükséges volta mellett nyilatkozott. Tudósítónk jelentése a következő: A kartelkérdésről előzőleg a közös bizottságban folyt terjedelmes vita a kereskedelemügyi miniszter leirata fölött, szükséges-e a kartelek korlátozására törvényhozási intézkedés. Megokolt és részben igen érdekes írott véleményeket küldtek be a kamarai tagok, melyekkel együtt a közös bizottságnak az a szótöbbséggel hozott javaslatát adták elő, hogy a teljes ülés terjeszszen föl megokolt véleményes jelentést arról, hogy a kamara nem kívánja a kartelek korlátozására tervbe vett törvényes intézkedéseket, mert fontosnak tartja, hogy az ipar fejlődésének minden irányban a legmesszebb menő szabadság adassák. Beható vita után a kamara teljes ülésének többsége mellőzte ezt a javaslatot és fölterjesztést tesz, hogy a kartelek korlátozására törvény hozassék és kartelhatóság létesíttessék. — Gabonaüzlet. A kontinens piacain a tendencia lanyhább. Budapesten a mai forgalom csekély volt. Az árakban nem történt lényegesebb változás. Bécsben ismét pang az üzlet. Berlinben ösztönzés híján a hangulat változatlan. Az árak gyengén tartottak. Párisban 5 szantim volt a búza áremelkedése. Londonban a vevők tartózkodók, a búza részben 3 pencével drágább volt, a tengeri ára is emelkedett. Liverpoolban a búza ára 3/8 pennyvel magasabban zárult. Newyorkban tegnap a búza 14 centtel, Chicagóban 1/2 centtel emelkedett, a tengeri változatlan volt. San Franciscoban az árváltozás jelentéktelen. — Fadesztillálás — titokban. A vasárnap Illarda ebben a híres kis községben a legnagyobb titokban, a nyilvánosság kizárásával tartotta alakuló közgyűlését a Magyar fadesztilláló részvénytársaság, melynek gyári telepeit a kasseli törkölyszállító részvénytársaság rendezte be. Az új részvénytársaság igazgatóságába beválasztották Schmidt Adolfot, a baseli törkölyszáritó részvénytársaság igazgatóját, Kubinyi országgyűlési képviselőt, Exner igazgatót a Lipcsei Bank részéről, Szalavszky r. b.t. t. Pozsonyból, Krausz József dr. a bécsi Boszniai faértékesitő részvénytársaság elnökét, Lumper Arnold greiswaldi lovagvár tulajdonosát, Anersperg Antal grófot Lédecről, Henser illavai gyárigazgatót, Landau Miksa dr. bécsi iparost és Schenk Róbert lédeci birtokos. A társaság alaptőkéje 1.900.000 korona, mely 1.200.000 teljesen megfizetett részvény és 700.000 korona elsőbbségi kötvényre oszlik. A társaság gyára már néhány hete üzemben van. A nemzetközi társaságnak remélhetőleg nincs mit titkolnia a magyar közönség előtt, hogy alakulásánál olyannyira kerülte a nyilvánosságot, melynek ellenőrzését kizárni amúgy sem lehet. A gabonapiac helyzete Angliában, Londonból írják a következőket : A gabonaárak föltartóztathatatlanul emelkednek ; november hónap 13-án érte el a búza ez évben jegyzett legmagasabb nívóját : kvarterenként 34 shillingen hozták forgalomba. Egy hónap lefolyása alatt tehát 21/2 shilling- gyip——a 11 . Regény-Csarnok. SÁRA TÖRTÉNETE. Regény két kötetben. Irta: Beniczkyné Bajza Lenke. 27 ------— Mindez úgy van, grófnő, de valószínűleg kegyed még sok mindenfélével toldja meg azokat. — A hit, remény és szeretet szép fogalmával. — Miben hisz? — kérdi elmosolyodva Fülöp. — A jóban és jutalomban és a büntetésben. — Miben remél? — A boldogságban. — És kit szeret ? — Minden embertársamat, ki megérdemli és . . — És? kérdi érdekkel Fülöp. — Istent és Jézust, mert az első boldognak teremtett s a második megváltott. Oly erővel, annyi bájjal és meggyőződéssel ejte ki szavait, szeme oly lelkes fényben úszott s hangja oly meleg csengő, igaz volt, hogy Fülöp gyönyörködve szemlélte és nem bírván ellentállni a rászegzett lángoló tekintetnek, helyeslőleg intett Sára nagy bámulatára, ki már előre retteget fivére feleletétől és cáfolatától. De ez nem tett megjegyzést a szép Vanda szavaira s a legharmonikusabban folyt közöttük a társalgás egészen az éneklésig, melyben majdnem elérzékenyülve nyujtá Vanda Fülöpnek kezét, megígértetvén vele, hogy nem utazik el búcsú nélkül ... A következő nap nem hozott semmi újat, Bogdányi kétségbeesett hangulatban volt s mint Sárának mondta, hasonló eset még soha sem történt vele s meg tudja róni szórakozottságának esetleges következményeit. Sára nem bírta megnyugtatni, annál is kevésbbé, mert ő maga is a legnagyobb izgalomban töltötte a napokat, s csupán Alfrédnak sikerült őt olykor fölvidítani, ki megtartotta ígéretét, nem beszélt neki szerelméről, mert most már tudta, hogy az viszonoztatik, s ez nyugodttá, boldoggá tette és csöndes elégedettségben töltötte a napokat, távolról sem sejtvén, mily lelki harc kínozza azt, kit mindenek fölött szeretett. Lamberthy elutazása után harmadnap levél érkezett Sárának, melynek látása megremegtette őt, s nem merte a többiek előtt fölbontani. Az irás ismeretlen volt előtte, valamint a hely is, hol az föladatott. Nem kétkedett, hogy Lamberthy irt neki s megvárta az estét, midőn egyedül lesz szobájában, hol nem kell ijedelmét, kétségbeesését titkolni. A tetetésbe már belefáradt s nem bízott erejében. Fülöppel együtt mentek lakására, ki tudott a levélről, de látta, hogy nővére azt nem bontja föl s annak okát is eltalálván, hozzá csatlakozott az ebéd után, hogy együtt olvassák el a jó vagy rossz hírt, mit a levél tartalmaz. A szobába érve, mindketten az asztalon álló lámpához siettek s megvizsgálták az írást, de egyikük sem ismerte; azután Sára gyorsan feltörvén a borítékot, bámulva kiáltott föl. — Pál irtas ime benne van fölbontva a nekem szóló s magával vitt levél. — Nyomorult, monda fogait összeszorítva Fülöp, Olvasd, mit ir. A leány remegő ajkakkal olvasta föl unokafivére sorait, mert a másik levélre pillantván, látta, hogy az, a mitől félt, bekövetkezett. Eggenberg, XI/28. 18 . . . Kedves Sára! Ez idecsatolt levelet Bogdányi adta át, elutazásom napját megelőzős estén sötétben, mint nekem címzettet. Én a borítékot olvasatlanul föltörve láttam, hogy az neked szól s küldöm vissza. Bizonnyal az ügyvéd ismeretes szórakozottsága okozta ezt a tévedést s bocsánatodat kérve, maradtam szerető rokonod Pál — olvasd a másik levelet, mondá izgatottan Fülöp. — Olvasd te, nekem nincs erőm. — Csak két sorból áll ez, viszontá az ifjú, átvéve s belepillantva a levélbe, de arra elég tartalmas, hogy minket végképp lesújtson, Pált pedig nyomra vezesse. London, XI/21. 18 . . . Kedves Sára! Jöjjön azonnal vissza, Edgar szabad. Mary, Russel Street 34. — Szerencsétlen, még az utcát és házszámot is megírta, hisz Pálnak most már könnyű játék lesz mindent megtudni, mormogá leverten Fülöp. Sára nem felelt, zokogott, nem a fölött, a mit fivére mondott, hanem a levél tartalmán. — Mi lesz most? kérdő, arcát kezéből fölemelve s vonásai oly dúltak, oly kétségbe