Budapesti Hírlap, 1899. szeptember (19. évfolyam, 242-271. szám)

1899-09-20 / 261. szám

1899. szeptember 20. BUDAPESTI HÍRLAP. (261. sz.) róna nyereménynyel. A következő húzás szeptember 21-én lesz. (Egy takarékpénztári igazgató bűne.) Nagy-Becskerekről táviratozza tudósítónk. A rendőrség letartóztatta Volmann Andrást, a perjámosi takarékpénztár igazgatóját. Az igazgató csalással van vádolva. Vollmann már napokkal ezelőtt eljött Perjámosról és Nagy-Becskereken bujkált. Mindenféle lebujokban züllött és gyanús emberek társaságában járt. Megmotozása alkalmával a százashoz hasonló papírdarabokat találtak nála, amelyek nagyon alkalmasak arra, hogy a szegényebb parasztságot megcsalják velük. (Bajtársak találkozása.) A bécsújhelyi katonai akadémiának azok a növendékei, a kik 1874-ben végezték el tanulmányaikat, szeptember 23-án összejövetelt rendeznek Bécsben. Reggel kilenc órakor istentiszteletre gyűlnek össze az akadémia templomában, délben egy órakor pedig lakomára a Szarvas-vendéglőben. Az akadémia növendékei közt van Nyíri ezredes, a Ludovika Akadémia parancsnoka is. (Verekedő diákkongresszus Romániában.) Egy pár héttel ezelőtt jeleztük lapunkban, hogy a romániai egyetemi hallgatók Rimnik Saraiban olyan kongresszust szándékoznak tartani, melynek napirendje majdnem kizárólagosan magyarellenes fölolvasásokból áll. A jelzett kongresszust a minap meg is tartották s annak magyarellenes részét szép egyetértésben el is intézték s mint hasonló esetekben eddig is szokásban volt, nemcsak magyarellenes dalokat énekelve járták be körmenetben a várost, de üdvözlő táviratot is küldöttek Bápz-nak, a nagyváradi jogakadémiából kizárt román joghallgatóknak s a román nemzeti ügy többi bajnokának. Mikor azonban saját ügyeik tárgyalására tértek át, a kormánypárthoz tartozó ifjúság szónokait az ellenzékhez szító ifjak zajos kiabálásokkal szakították félbe minduntalan. A második nap a tárgyalások gyakran ismétlődő zajos jelenetei általános verekedéssé fajultak, ami arra bízta az ifjúság komolyabban gondolkozó részét, hogy nemcsak a kongresszust, de még Rimnik Sarat városát is odahagyja. (Amerikában megölt magyar ember.) Az Amerikai Nemzetőr egy Amerikába szakadt magyar ember Czapp Ferenc munkás meggyilkolását hozza hírül. Czapp Ferenc ki a családjával együtt Pennsylvania állambeli Maltby helységben lakott és dolgozott, körülbelül kilenc hónap előtt nyomtalanul eltűnt. Hiába nyomozta őt a rendőrség, hiába kereste felesége, kutatták hollétét barátai és munkástársai és hiába hirdették eltűnését annak idején a sajtokban. Czapp Ferenc nyomára nem akadt senki. A múlt hónap tizennyolcadikén egy ugyancsak Maltby, lakó és dolgozó magyar munkás Czirkos József angol munkástársai között ült, akik angol újságokat olvastak. Egyszerre csak az egyik munkás odaszól Czirkosnak, hogy a Kingston folyóból kihalászták egy férfiúnak holttestét, amelynek nincs feje. Az is benn volt az újságban, hogy a halottat a személyazonosság megállapíthatása végett néhány napig tartogatták a halottas kamrában, de mivel senki sem jelentkezett, hát végre elásták. Czirkos rögtön arra gondolt, hogy hátha Czapp Ferenc megcsonkult holttestét halászták ki a folyóból. Augusztus huszonnyolcadikén Czapp Ferencné, Tomcsó János, Jakab Mihály, Czirkos János, Czirkos József és a hatósági kiküldöttek jelenlétében kiásták a holttestet a föld alól. A holttest két lisztes zsákba volt tekerve és ezekkel együtt egy nagyobb kukorica zsákba téve. A feje egészen hiányzott, a jobb kéz le volt faragva és a lábról a hús lemetélve. Mindjárt az első látásra minden kétséget kizáró módon kiderült, hogy a szerencsétlen ember kegyetlen gyilkosságnak az áldozata. Megállapították azután, hogy a halott Czapp Ferenc. Hogy ki ölte meg, azt még nem tudják. (Szökés az őrültek házából.) Szegeden tegnap nagy föltünést keltett különös viselkedésével egy honvédszázados. Beállított a Tisza-szállóba s a mikor a kávéházi pincér megkérdezte tőle, hogy mit parancsol, hangosan rákiáltott: — Hozzon egy dézsa vizet. A pincér persze nem teljesítette a kívánságot, a mire a százados még izgatottabb lett. — Összekardlapozom, kiáltotta ingerülten, ha nem teszi meg, a mit kívánok. A kávés botránytól tartott s Temesváry rendőrkapitányhoz fordult, akikédő honvédszázadossal együtt igazolásra szólította az ismeretlen tisztet. Ez nem sokat titkolódzott, hanem maga elmondta, hogy Budapestről a lipótmezei őrültekházából szökött meg. Igazolta magát, hogy Páncél honvédszázados s tiszti ruháját elvitte az őrültekházába is, ahova hónapok előtt került. Nemrég szökött meg innen s egy krajcár pénz nélkül gyalog ment Temesvárig, itt visszafordult s igy jutott el Szegedre. A szerencsétlen katonatisztet a szegedi rendőrség ismét fölszállittatja a Lipótmezőre. (Véres sztrájk Fennszilvániában.) Szeptember negyediki dátummal a következőket írják Washingtonból: A charletoni vérengzésnek párja akadt a pennszilvániai West Pittsonban. A Stevensféle kőszénbánya idegen munkásai sztrájkoltak s összeütköztek a rendőrséggel. A rendőrök fegyverüket használták s Valkovszki Lipót munkást agyonlőtték, Solvsky Jánost és Suborsky Jánost halálosan megsebesítették. A rendőrség azzal mentegetődzik, hogy a sztrájkolók revolverrel és puskával voltak fölfegyverkezve, amit azonban a munkások tagadnak. Ennek következtében néhány rendőrt letartóztattak, de később szabadon bocsátották őket öt-öt ezer dollár biztosítékért. Az áldozatok, nevük után ítélve, vagy lengyelek, vagy felsővidéki magyarok. (Sok az elmebajos.) A képviselőház elé terjesztendő zárószámadásnak alig van elszomorítóbb tétele, mint az, amelyik az elmebajosok számának folytonos szaporodásáról tesz tanúságot. A két budapesti elmegyógyító-intézet számadásában húszezer forint túlkiadást mutat ki, amit az erősen megnövekedett betegforgalom okozott. A lipótmezei intézetnél napi nyolcszázhetvenöt betegre számítottak s átlag kilencszáznyolcvannyolcat ápoltak; az angyalföldi őrültek házában a napi háromszázötvennyolc előirányzott beteggel szemben háromszáznyolcvannak kellett helyet adni. Ez a nagy emelkedés természetesen nemcsak az élelmezésre szánt költséget, de a betegek egyéb szükségletét is olyan nagy mértékben növelte, hogy a múlt évre megszavazott költség nem fedezte a kiadásokat. (Orgazda rendőrkapitány.) Pozsony vármegye közigazgatási bizottságának fegyelmi választmánya legutóbbi ülésében Vashegyi Pétert, Szent-György városának rendőrkapitányát orgazdaság és egyéb vétségek miatt hivatalvesztésre ítélte. Az ítélet ellen a rendőrkapitány a belügyminiszterhez fölebbezett. (Öt gyermek, halála..) A pozsonymegyei Szilvncs községben, mint levelezőnk írja, a minap öt apró gyermek a falu agyagbányájában játszott. Egyszerre a lazán összefüggő tömeg leszakadt s maga alá temette a gyermekeket, a községi lakosok csak későn vették észre a veszedelmet s hosszú, fáradságos munka után már csak halva szedhették ki a kicsinyeket a hatalmas agyagréteg alól. A gyermekek közül három egy szegény csizmadiáé, akit a szörnyű csapás majdnem estétől fosztott meg. (Egyesületi hir.) A polgári iskolai tanárjelöltek segítő-egyesülete vasárnap délelőtt tíz órakor tartotta tisztújító közgyűlését a budai pedagógium nagytermében. Elnök Ittenes József, alelnök Mihalik István, főjegyző Völgyi László, pénztáros Szremecz János, ellenőr Gáspárdi Aladár, levéltáros Gerencsér István lett. Az egyesület már a napokban megkezdi működését. (Rövid hírek.) Tűzvész. A csetrengi pusztán — mint miskolci tudósítónk jelenti — tűzvész pusztított. Murányi György öreg gulyás benn égett az istállóban. — Elfogott taetörőbanda. A daróci csendőrök tizenegy tagú betörő rablóbandát kerítettek kézre, mely Ábránytól Miskolcig folytonos rettegésben tartotta a lakosságot. — Felrobbant hajót Konstantinápolyból táviratozzák . A kikötőben tegnap a Konstantinosz nevű gőzösön, amely a levantei vonalon járó Per a hajót vontatta, az erős fűtés megrepesztette a kazánt. A robbanás következtében a vontatógőzös elsülyedt. A kapitány és négy matróz a tengerbe veszett. — Megszűnő postahivatalok. A szliácsi és a parádsi postahivatalok, melyeket a fürdőóvad idejére nyitottak meg, csak szeptember 30-ig működnek. A két fürdő küldeményeit attól kezdve a parádi illetőleg a hajniki postahivatal továbbítja. — Mulatság. A budapesti kocsigyártó-segédek betegsegítő pénztára, szeptember 24-én, fönnállásának huszadik évfordulója alkalmából, saját pénztára javára a Terézvárosi Kaszinó dísztermében hangversenynyel és táncvigalommal egybekötött alapító-ünnepet rendez. — Rajztanfolyam. A m. kir. technológiai iparmúzeum (VHL, József-körut 6. sz.) az 1899—1900. évi téli időszak alatt az épület- és bútorasztalosok, továbbá az épület- és műlakatosok, rézművesek, bádogosok, végre a kocsigyártás terén foglalkozó bognárok, kovácsok és lakatosok számára rajztanfolyamot rendez. E rajztanfolyamra a múzeum irodájában lehet jelentkezni, köznap este 6—7 óráig, vasárnap délelőtt 9—12 óráig. Azokat az önálló iparosokat és iparossegédeket veszik föl, akik már rajzolni tanultak s azt bizonyitványnyal, vagy rajzaik előmutatásával igazolni tudják. A tanítás dija 5 forint. — Egy joghallgató kára. Pajkossy Miron joghallgató ma a Baross-utca és József körut sarkán elveszített egy csomagot, a melyben benne voltak FŐVÁROS! ÜGYEK. Budapest, szept. 19. Az utca világítása. — Saját tudósítónktól. — Budapest városatyái nem szeretik a világosságot. Legnagyobb félelemmel gondolnak arra, hogy kivilágítsák a város utcáit. Nem követik ugyan szigorúan az öreg Scheich bácsit, aki határozott ellensége minden utcalámpásnak, mert a becsületes ember lámpagyújtás előtt hazamegy, a lámpáknak meg nem kell lámpa. Nagyon azért nem mernek vele ellenkezni s ha nem is törlik a budgetből az egész világítást, az bizonyos, hogy minden haszontalanságra hamarabb megszavazzák a pénzt, mint egy utcalámpásra, noha a gázt ingyen kapja a város. Tavaly Havass Rezső az egyik közgyűlésen azt indítványozta, hogy legalább a pesti korzót világítsák villamossal. Havass kedvéért megtették, hogy az indítványt néhány tucat bizottsághoz küldték s elvben elismerték, hogy szép a villamos világítás. De azért mégsem vezették be a villamos világítást. Azután a mérnöki hivatal jött a közgyűlés elé s azt javasolta, kössön a város szerződést a gáztársasággal, hogy legalább kétezer utcalámpát Auer-égővel szereljen föl. Alaposan elutasították. A mérnöki hivatal és a tanács nem engedett. Újabb javaslattal jelent meg, hogy legalább a hivatali helyiségekben szereljék föl a gázlámpákat Aueregővel, mert a megtakarított gáz árából kikerül a fölszerelés, sőt még tiszta megtakarítás is marad. Hiába volt minden argumentálás. A városatyáknak nem kell világosság s ezt a javaslatot is elutasították. Az elutasítást azzal okolta meg a közgyűlés, hogy nem kell az Auer-égő, mert a szabadalom a jövő esztendőben lejár s akkor potom áron adják az égőt. A mérnöki hivatal azonban alaposan rácáfolt a jobb világítás elleneseire. A mérnöki hivatal először is a szabadalmi hivatalhoz fordult hiteles iratért, hogy mikor jár le az Auex égő szabadalma. A szabadalmi hivatal hivatalosan tudatta, hogy az Auer-égőre öt szabadalom van. Az első 1900 december 31-én, a második 1901 január 10-én, a harmadik 1902 január 12-én, a negyedik 1903 március 28-án s az ötödik 1909 április 26-án jár le. Nem elégedett meg a mérnöki hivatal ezzel sem, hanem megnézte a hivatalos iratokban, hogy mi az egyes szabadalmak tárgya. Az első két szabadalom a föltalálónak a kísérleteire vonatkozik. A nyolcvanas évek elején haszálatban volt égőkre, amelyek a gyakorlatban nem váltak be. Ezekről a szabadalmakról a föltaláló nyugodtan le is mondhat, mert az égőket nem lehet használni. De ami jó volt a két szabadalomban azt a föltaláló kivette s megjavítva újra szabadalmaztatta, így csak a harmadik és az ötödik szabadalom fontos. A harmadik az égő mechanikájára, az ötödik annak kémiai összetételére vonatkozik. A mérnöki hivatal konstatálja, hogy az égő mechanikájára vonatkozó szabadalom 1902-ben lejár s a szabad ipar tárgyává lesz. A gyakorlatban azonban ez nem sokat ér, mert az égő harisnyájának vegyi összetétele 1909-ig, tehát még közel tíz esztendeig szabadalom tárgya. Nem tartja a mérnöki hivatal kizártnak, de valószínűnek sem, hogy 1902 után valaki más vegyületekből jó, talán még a mainál is jobb égő harisnyát talál föl. De ha megtörténik, a föltaláló bizonyosan szabadalmat vesz a maga találmányára s megint csak monopólium marad. Föltéve, hogy az illető nem vesz sza’ z összes okmámányai, a többi közt érettségi bizonyítványa, keresztlevele, indexe, szegénységi bizonyítványa. Kéri a becsületes megtalálót, hogy a csomagot vigye föl a rendőrségre. — Elegáns férfiruhákat készit a Tereczky és Lilienberg cég Budapest, Kristóf-tér 3., I. ev. — Férfiruhákat elegáns kivitelben, valódi angol szövetből jutányos árban készítenek Leitersdorfer D. és fia férfi szabók, Budapest, Koronaherceg utca 6. — Endrédi Márton fővárosi torna- és vivómester, Múzeum-körút 10. sz. a. vívótermében a vivóórák október 1-én kezdődnek. Beiratások, vasárnap kivételével, bármely időben.