Budapesti Hírlap, 1902. június(22. évfolyam, 148-177. szám)

1902-06-01 / 148. szám

1902. június 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (148. sz.) mindig vidám levélk­érdő, a­ki sok ravaszsággal ki­erőszakolja, hogy a húgát a színházban nagy sikerrel fölléptetik. A postásfiút Sziklai, a húgát Ledofszky Gizella játszsza. A többi főszereplő , Margó Zelina,­­Sziklainé, Szilágyi, Boross, Hidvéghi, Mátrai, Giréth, Bor­éig, Belli és Palástig. * (Uránia.) Az Uránia színházban a jövő héten négyszer adják Salamon Ödön Budapesti élet című darabját. Színre kerül még Pekár Gyula Spanyolország, Salamon Ödön Montekarló és Radó Antal Nápoly című darabja. * (Városligeti Színkör.) Vasárnap délután félánkkal Egymilliót egy szalmakalapért! Este nyolcadfél órakor Nestroy bohósága, Lumpácius Va­­gabundus kerül színre. Guthi Soma Házasodjunk! című új bohósága szombaton, június 7-én kerül színre. A főszerepet Gyöngyi Izsó játszsza. A darabhoz mű­vészi plakátot rajzolt Márk Lajos festőművész. Az igazgatóság elfogadta előadásra Béry Miklós és Boller Béla Fregoli és Fregolina című énekes bohóságát. A darab zenéjét Bitmant Leó írta. * (A weimari Liszt-szobor.) Weimarból táv­iratozzék nekünk. A tiszt-szobor leleplezésének ün­nepségére Németország minden részéből és a külföld­ről igen sok vendég érkezett ide, így a többi között eljött Liszt berlini büntető­jogi tanár, Wagner Szig­frid, Tode titkos udvari tanácsos Heidelbergából, to­vábbá Zichy Géza gróf Budapestről küldöttséggel, Löwe, a bécsi zene­egyesület igazgatója, Saint-Saens Parisból, Joachim, Eugene d’Albert, Weingartner berlini udvari karmester, Steinbach Meiningenből, Pohlig Stuttgartból és mások. Az ünnepség alkal­mából tegnap este az udvari színházban a nagyher­ceg, a mecklenburg-schwerini nagyhercegnő és Reusz Mária hercegnő jelenlétében Kellermann tanár di­rigálásával hangverseny volt, a­melyen a weimari, meiningeni és­ sondershauseni zenekarok vettek részt. A hangversenyen csupán Liszt szerzeményeit ját­szották. A program utolsó száma Liszt Baust-szim­­fóniája volt, a­melynek végső karát: Alles Vergneng­­liche ist nur ein Gleichniss, Zeller kamaraénekes, a weimari tanítók énekegyesülete és az udvari szín­ház énekkara énekelte. Ma délelőtt leplezték le a nagyhercegi kastély parkjában a Hahn tanár által mintázott szobrot. A leleplezésnél jelen volt a nagy­herceg összes vendégeivel. Az ünnepi beszédet Bron­­sári, a weimari színháznak volt intendánsa mondta. A leleplezésnél több magyar, osztrák és német zene­egyesület képviselve volt. Az első koszorút a nagyher­ceg tette a szobor talapzatára; Tode tanár Wagner Szikárd családjának koszorúját, Zichy Géza gróf pe­dig a magyar kormány babérkoszorúját tette le. * (Vidéki színészet.) A komáromi színkörben május 16-dika óta szép pártolás mellett működik Balla Kálmán győri színtársulata. Összevágó, jó előadások, korhű szép jelmezek teszik most is vonzóvá a társulat működését. Szinre került eddig Ocskay brigadéros, Szán­tay, Kadétkisasszony, Lotti ezre­desei, s most készülnek Herczeg Ferenc Balatoni rege című színművére, a Svihákok és Postásfiú operettre. Kiváló sikere van az énekes darabokban B. Csik Irénnek, a­kit a közönség művészi énekelőadásáért és játékáért minden föllépésekor­ ünnepel, Huber Miksá­ban jó karmestere van a társulatnak. Júniusban Kesztler Ede és Kápolnai Juliska fognak vendégsze­repelni a társulatnál, a­melynek jobb erői még: Szi­lágyiné, Markovits Margit, Szalay Ilona, Károlyi Leona, Balla Kálmán, Srákó, Hegyessy, Horváth Arnold, Nagy Imre, Bogoz és Szántó.­­ Nyíregyhá­zán változatos, élénk műsorral és jó előadásokkal hó­dít közönséget Makó Lajos színtársulata. Szinre ke­rült legutóbb A bor, Lotti ezredesei, Ádám és Éva és több régi jó darab. A közönség "kedveltjei Ádler Ju­liska, Felhő Rózsi, Bálla Mariska, Hekkel Aranka, Csige Ilona, Menszáros Margit, Szügyi Gina, Kré­mer­, Klenovits, Sebestyén, Palágyi, Karacs és Farkas. a Muraszombatban nagy hatással magyarosított Kövi Ede jól szervezett színtársulata. Színre került Ocskay brigadéros, Kurucfurfang, Tartalékos férj, Flórika szerelme, s több vidám operett. A közönség támogatta a törekvő kis társulatot. A Fiuméban a szegedi szín­­társulat Bánk­ bán­t ifjúsági előadásul zsúfolt ház előtt adta elő. Az előadás folyamán lelkes tüntetések voltak. Nagy sikere volt a denevér, Koldusdiák és Kuruc Feja Dávid előadásainak is. * (A magyar iparművészet Turinban.) A turini nemzetközi iparművészeti kiállítás egyik el­nöke, Bianchi A. levelet intézett Ráth György fő­rendiházi taghoz, a magyar iparművészeti társulat elnökéhez, melyben lelkes szavakkal írja le a magyar osztály magas színvonalát, nagyszerűségét s a társu­lat választmányának meleg hangon mond köszönetet a kiállítás érdekében való fáradozásáért. * (A cseh-magyar barátság.) Prágából táv­­íratozzák. A­ cseh művészek Bouin, francia szobrász tiszteletére, a­ki műveiből Prágában nagy kiállítást mutatott be, fényes lakomát rendeztek. A lakomán Jámbor Lajos budapesti műépítő is beszédet mondott, a­melyben lelkes szavakkal emlékezett meg a cseh művészet fejlődéséről s poharát a csehek és magya-­­­rok barátságára ürítette. Szavait éljenzés és nazdar követte. * (A Tarka Színpad a vidéken.) A nyáron át vidéki körúton lesz a Tarka Színpad, mely az el­múlt esztendőben nagy buzgósággal és sikerrel fára­dozott a magyar varieté megteremtésén. A kis tár­sulat tizenkét tagból áll­ó műsorán szerepelnek a Tarka Színpad legkitűnőbb számai: Ilok­ai és Tarnay dala, a Vén kocsis; Máder és Pásztor zenés jelenete, a Van-e tehetségem; Kern Aurél és Mérei duettje, a Mese a kulcslyukról; Kalotai Sándor bohóságai,­­ a Tekintetes úr és a Próbabábu; Szomaházy paródiája, A segédjuhász; Herczeg Ferenc kitűnő tréfája, A fő­próba, továbbá egész sereg kuplé és bohóság. A körutat június 14-én kezdik Komáromban. Minden városban csak egy előadást tartanak. * (Tudományos élet.) A Természettudományi Társulat élettani szakosztálya június 3-án, kedden este hetedfél órakor az élettani intézetben (Ester­­házy­ utca. 5.) ülést tart. Előadók: Reuse Frigyes és Pek­ár Mihály. — A Földtani Társulat június 4-én a földtani intézetben ülést tart. Előadók: Pethő Gyula dr. és Pálfy Mór dr. — A Szent István­ Társu­lat június 2-án, hétfőn délután négy órakor választ­mányi ülést tart. — Az Uránia-egyesület igazgató­­tanácsa tegnap Molnár Viktor elnöklésével megalakí­totta szakosztályait, a­melyek őszszel kezdik meg mű­ködésüket." Munkásságuk fölolvasások és vetített ké­pekkel kísért előadások rendezéséből áll. Az elnök je­lentette végül, hogy az egyesületi sorsjáték húzását az eladás érdekében június 5éről a pénzügyminisz­ter engedelmével október 1-ére halasztották.­­ A Magyar Történelmi Társulat június 5-én délután öt órakor az Akadémián választmányi ülést tart. Föl­­olvasó: Kelemen Lajos. — Az Akadémia első osztálya június 2-án, hétfőn délután öt órakor ülést tart. Elő­adók: Szilády Áron, Katona Lajos és Hegedűs Ist­ván. A fölolvasások után zárt ülés lesz, a­melyen meg­választják a Kóczán-pályázat bíráló-bizottságát.­­ A Magyarhoni Földtani Társulat június 4-én a föld­tani­ intézet előadó­termében (Stefánia­ út 14.) ülést tart, melyen Pethő Gyula dr. indiai ammonit-típu­­sokat mutat be a cserevici hiperszenon rétegekből és Pálfy Mór dr. az erdélyi Érchegység északi részé­nek geológiai viszonyairól értekezik. — A Királyi Magyar Természettudományi Társulat élettani szak­osztálya június 3-án, kedden este 6 és fél órakor az egyetem élettani intézetében ülést tart. * (Munkácsy Mihály Aradon.) A múlt év­­száz­hatvanas éveiben Munkácsy Mihály Aradon raj­zolni tanult. Az aradi Nemzeti Szövetség emléktáblá­val jelölte meg azt az iskolát, a­hol a néhai mester tanult, s a táblát június 15-én délelőtt tíz órakor ünnepiesen fogja leleplezni. Az aradi dalos egyesület éneke után Somogyi Gyula dr. felső-kereskedelmi is­kolai tanár ünnepi beszéde közben leleplezik és meg­koszorúzzák az emléktáblát, a melyet gondozásra Arad ■pogármeetére veszi át. A dalosok záró éneke fejezi be ezután­­az ünnepséget. * (Tanító és társadalom.) A VII-ik társa­dalom-pedagógiai értekezleten, 1902. május 11-én, Teleki Sándor gróf a tanítóról és a társadalomról szólott elnöki megnyitójában. A beszéd most külön lenyomatban is megjelent és minden könyvesboltban kapható. * (Három könyv.) Három szép könyv jelent meg a könyvpiacon. Az egyik Szőllősi Zsigmondé, a ki rajzait, elbeszéléseit közönséges halandók címen adta ki, de természetesen ezeket a közönséges em­bereket az író találó tolla és finom költészete egy­­től-egyig érdekes emberekké teszi. A másik Bakonyi Károlynak, a magyar úri társaság kitűnő ismerőjé­nek az elbeszélés-gyűjteménye Laci kisasszony cí­men. A harmadik könyv Albisy Katalin színes tol­lából került ki, Kova Gyuri és társai címen. A há­rom elbeszélés-gyűjtemény kiállítása rendkívül íz­léses és már külsejük is fölötte vonzó. A könyvek a Budapesti Hírlap Ujságvállalatának kiadásában jelentek meg. * (Huszárnóták.) Dóczy József ezen a címen három csárdásnak való, pattogó nótát irt, melyek bi­zonyára épp oly gyorsan válnak majd népszerűvé, mint az ismert szerző többi gyönyörű nótái. A csi­nosan kiállított füzetet maga a szerző adta ki, nála is kapható (Temesvár, pénzügyigazgatóság). A há­rom dal ára együttesen két korona. * (Uj Idők.) Herczeg Ferenc lapjának e heti száma különösen változatos és érdekes tartalommal jelent meg. Szövegrészében Molnár Ferenc, Dingha Béla, Herczeg Ferenc, Horkayné, Wolfner Pál dr., Tábori Róbert, Sebők Zsigmond, Sardou és még má­sok írtak. Illusztrációi közül Kubinyi Sándor társ­­rajzát, városligeti moment képeket, Rosenberg Emil festményét, az ügető versenyről hozott képeket, Kéz­­márszky, Alszeghy, Pálmay Ilka arcképét stb. említ­jük meg. * (Új könyvek.) Az elmúlt héten a következő új könyvek jelentek meg a magyar könyvpiacon: Áhn-Glósz, Gyakorlati tót nyelvtan, 3-ik kiadás, kötve 2 kor. 20 fillér. Albisy Katalin, Kova Gyuri és társai, elbeszélések, 3 kor. Ambrus Zoltán, Pókháló kisasz­­szony, tíz elbeszélés, kötve 1 kor. Bakonyi Károly, Laci kisasszony, tizenkilenc elbeszélés, 3 kor. Gaál Mózes, Hun utódok és az Avar birodalom története, 2-ik kiadás, 80 fillér. Gyarmathy Zsigáné, Az uj haj­tások, regény, 2 kor. 40 fill. Jókai Mór, A magyar nemzet története regényes rajzokban, II. kötet, 2-ik képes kiadás, 4 kor. Lederer Ábrahám, Az akarat embertani és neveléstani szempontból, 60 fill. Lisz­­nyay Barnó Endre, A hazaszeretet, politikai tanul­mány, 2 kor. Magyar Minerva, A magyarországi mú­zeumok és könyvtárak címkönyve, II. évfolyam, kötve 8 kor. Monostori Károly, A lótenyésztés és lógondozás alapvonalai, 2 kor. Pecz Vilmos dr. Ó-kori lexikon, I. kötet, 18 kor. Ugyanaz kötve 22 kor. Selenszkij N. N., A jövő világából, fantasztikus regény, 3 kor. Simonyi Zsigmond és Balassa József, Magyar-német iskolai szótár, kötve 3 kor. 50 fill. Szőllősi Zsigmond, Közönséges halandók, elbeszélések, 3 kor. Térfi Gyula, A kir. ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai, V. kötet, kötve 12 kor. Verne Gyula, Tizenötéves kapitány, regény, 2 kor. 80 fill. Ugyanaz kötve 4 kor. 40 fill. Zlinszky Imre, A magyar magánjog mai érvényében, 8-ik kiadás, 20 kor. — Kaphatók a Budapesti Hírlap kiadóhivatalában a pénz előzetes beküldése vagy utánvét mellett. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A Belváros. A Belváros szabályozásának soha nem lesz vége. Hiába várják a kereskedők és iparosok, hogy a belvárosi forgalom rendes medrébe terelődjék. Hogy mi lesz az eskü­téri híd sorsa, senki sem tudja. A hivatalos szakértők azzal biztatják a kö­zönséget, hogy jövő tavaszra megnyitják a hidat. Ki­váló, de nem hivatalos szakértők pedig azt vitatják, hogy legalább még két esztendő kell, a­míg fölavatják a hidat, sőt vannak szakértők, a­kik azt állítják, hogy azon a helyen a meleg források miatt soha meg nem nyitják a hidat. Hogy kinek van igaza, ma még nem lehet eldönteni, de bizonyos, hogy a hídépítés még hosszú ideig akadálya lesz a rendes forgalomnak. A híd dolgán kívül még két nagyon fontos kérdés vár megoldásra. A belvárosi templom és a piaristák rend­háza. Mind a kettőt mély árokba juttatta az a szeren­csétlen és minden izében elhibázott szabályozás, a­melyre az állam, a főváros és a közmunkatanács már milliókat költött. A belvárosi templom dolgával hiva­talosan még nem is foglalkoztak. A piaristák rend­háza ügyében is már évek óta tárgyalnak. A város szerette volna másutt elhelyezni a kegyesrendieket, ők azonban ragaszkodnak a régi telepükhöz. Méltá­nyos ajánlatot is tettek a városnak. Azt kérték, hogy több millióba kerülő országos rendházukat a volt Városház-térre építhessék. Az épület homlokzatával ki akarnak menni a Váci­ utca vonaláig. A­mennyit a szabályozás elvesz az ő területükből, annyit adjon a város cserébe a Városház-térből. A többit megfizetik. A piaristák kérelmét a tanács kedden rendkívüli ülé­sen tárgyalja s talán sikerül ezt a kérdést még a szünet előtt elintézni s a piaristák őszszel megkezd­hetik az építést. Jellemző, hogy a Belváros szabályozó tervének megállapításakor minderre nem gondoltak. Sőt a városatyák éppen azért fogadták el azt a szeren­csétlen tervet, mert a hivatalos szakértők is azt vitat­ták, hogy a szabályozó terv miatt a régi városháza, a belvárosi templom és a piaristák rendháza őrök időkig helyükön maradhatnak. Az élet alaposan rácáfolt a szakértőkre. — A nemzetközi diákkongresszus. A diákok az őszszel Budapesten tartják meg nemzetközi kon­gresszusukat. A kongresszust előkészítő magyar bi­zottság a kultuszminisztertől és a fővárostól kért se­gítséget. A kultuszminiszter ma hosszú leiratban tudatta a várossal, hogy ő huszonötezer koronát adott a kongresszus költségére. Hivatkozik a miniszter a kongresszus nagy fontosságára és jelentőségére, s arra kéri a fővárost, hogy ő is adjon nagyobb segítséget a kongresszus rendezésére. — A pénztári tisztviselők. A pénztári tiszt­viselők tudvalevőleg memorandumba foglalták pana­szaikat, hogy az általános fizetésrendezéskor róluk a törvényhatóság megfeledkezett. A memorandumot a tisztviselők küldöttsége Havass Rezső dr. Vezetésével ma adta át a polgármesernek. Halmos János polgár­­mester kijelentette, hogy a pénztári tisztviselők ké­relme minden tekintetben méltányos, s azért szívesen támogatja. A küldöttség azután Vaszilievits János ta­nácsost kérte meg ügyük támogatására. — Wekerle-alapítvány. Wekerle Sándor dr. alapítványt tett a budai külső iskolák németajkú tanulói számára. Az alapítvány kamatát azok között osztják meg, a­kik jól megtanultak magyarul. Az idén száz koronát osztanak ki az alapítványból a ta­nulók között. — A korcsolya-egyesület kérelme. A város­ligeti tavat és a mesterséges jégpálya területét a fővá­ros hosszabb időre bérbeadta a korcsolyázó egyesület­nek. A mesterséges jégpálya-területet játszóhelynek akarja berendezni a város. Az egyesület most kijelen­tette, hogy átengedi a területet, ha a város megengedi a nagy tó korcsolyázásra használt részének a betont­: 11

Next