Budapesti Hírlap, 1905. február (25. évfolyam, 34-59. szám)
1905-02-03 / 34. szám
Budapest, 1905. XXV. évfolyam 34. szám. Péntek, február 3. Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után való napon is. Előfizetési árak: Egész évre 28 kor., félévre 14 kor., negyedévre 7 kor egy hónapra 2 kor. 40 hl. Egyes szám ára helyben 8 iil., vidéken 10 fll. Telefon: szerk. 54—63, kiadók: 56—95, igazg. 55—63. Főszerkesztő és laptulajdonos: Rákosi Jenő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Till. ker., Bökk Szilárd-utca 4. sí Kiolzetés- és hirdetés-föltétel: Iglam Kál József-körút 5. u. a. oldalán. Apró hirdetések ára: Egy szó 5 ill., vastagabb betűvel 10 ill. Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szerint. A kísértés napjai. Budapest, febr. 2. Az országra s azokra a férfiakra, akiknek elhatározása döntő befolyást gyakorolhat az országra, nehéz napok, sötét órák várakoznak. Bécsben, az első megdöbbenés után, felülkerekedett egy ledérebb felfogás, amely meg kívánja próbálni a nemzet ítéletét semmibe se venni. Egyelőre csak szemérmes félremagyarázással, de utóbb nyilván e szemérem mellőzésével. Mikor a Str Steet, három-négy évig a nemzeti követelések jegyében folyt harc után, egy felülről hetykén provokált választásban relatív többségre juttatja a negyvennyolcas függetlenségi pártot, akkor Bécsből kiadják a jelszót, hogy ez nem jelent semmit, mert hiszen a külön pártállásokban elszórt hatvanhetesek együttvéve mégis többen vannak. És ebből a helyzetből kiindulva. Tisza István hoz Bécsből egy csodatervet az utóda számára. Ő, aki erőszakkal nem tudta összetörni az országgyűlést, aki ellenben agitációja mellett is a választáson összetörte a saját pártját, ahelyett, hogy elbukván minden próbáján, félreáltana végzetes eszejárásával a nemzet útjából, inkább azt hirdeti, hogy az általa frakciókká változtatott pártokkal kormányozzon az, aki utána jön. Ő viszi a szabadelvű pártot jóakaró ellenzékbe, a szélsőbaloldal is legyen jóakaró ellenzék, a többi töredék is legyen jóakaró ellenzék, Andrássy Gyula legyen a kormány, párt nélkül." Példát is tud erre a képtelenségre Tisza István, mégpedig az angol parlament történetéből. Kár neki ezért átmenni a kanálison. A legtalálóbb példa sokkal közelebb van: Ausztriában. Ellenben a tervezgetés tendenciája világos. Vagy kikaparja Andrássy Gyula gróf a gesztenyét a tűzből, vagy nem. l.Ha kikaparja, annál jobb, hanem kaparja, arról sem lehet tenni. Tisza István gróf minden esetekre itt van, hogy megmentse a monarkiát, a dinasztiát, a Hatvanhetet, a liberalizmust és a liberális pártot. Hogy hogyan, az mellékes. Ha lehet zsebkendőnélkül, ha nem lehet, akkor zsebkendővel. Mert soha, senki még, magyar ember, se Deák a bölcseségével s a nagy Andrássy genialitásával, se az öreg Tisza pártszervező talentumával Bécsben úgy nem imponált, mint Tisza István gróf azzal, amit eddig mert próbálni (mert még csak próbálta.) Magyarországon. Ez az a férfiú, akire szükségük van: ez a helyzet kifejezője és ebben áll minden nehézsége. A választáson való bukást nem fogadják el ott, csak pro forma. Nem is kiváncsiak egyelőre senki másnak a véleményére (minek is, mikor az egész nemzetét semmibe se veszik.) Andrássytól csak azt kérdik, hajlandó-e a szerepet eljátszani, amelyet neki szántak ebben a végzetes játékban. Mi azonban nem hihetjük, hogy a mostani helyzettel szemben Tisza István ítélete élesebb és biztosabb legyen, mint minőnek eddig bizonyult. Mostanáig megcsalatkozott minden számításában, égig érő csoda lengő, ha mostani, legképtelenebb feltevéseiben eltalálná azt, aminek történnie kell. Meg fog csalatkozni először Andrássy Gyulában, másodszor a szélsőbaloldalban, harmadszor a saját pártjában — amelyet pretoriánus seregnek szánt maga mellé — és meg fog csalatkozni negyedszer Bécsben is. Csak a magyar nemzetben nem fog megcsalatkozni, mert arra nem számít. fia pedig azt hiszi, hogy ez a helyes útja a Hatvanhét biztosításának, akkor ebben is meg fog csalatkozni, mert ez egyenes útja annak, hogy ez alap iránt az utolsó illúziók is megrendüljenek. A magyar népnek pedig nyugalmat, a pártoknak higgadtságot, bölcs és mértéktartó, de elszánt szilárdságot ajánlunk a kísértés és próbatétel e nehéz napjaiban. A kor a TV-vállán, Budapest, febr. 2. Tisza István gróf ma délelőtt meglátogatta Andrássy Gyula grófot s közölte vele a király meghívását. Andrássy Gyula gróf ennek folytán a délután öt órai vonattal Bécsbe utazott, a hol a király holnap délelőtt tizenegy órakor külön kihallgatáson fogadja. Tisza és Andrássy találkozásáról, amely kétségtelenül nagyon érdekes lehetett, hiányzik természetesen minden pozitív értesülés. De kerülő után, bécsi forrásból a következő tudósítást kapjuk azokról a követelésekről, amelyeket Bécsben támasztanak Andrássy esetleges vállalkozásával szemben s amelyeknek szószólója Tisza István. Andrássy kormányának feladatául teszik, hogy vigye keresztül az összes sürgős javaslatokat, amelyek múlhatatlan állami szükségletnek (Staatsnotivendigkeit) felelnek meg, így nevezetesen rendezze el simán a német vám- és kereskedelmi szerződést, úgy ahogy Tisza megkötötte s ne legyen baj abból, hogy ez a szerződés tíz évvel meghaladja az 1899. évi XXX. törvénycikkben megszabott törvényes határidőt. Továbbá véglegesítse Andrássy az Ausztriával való kiegyezést és természetesen szüntesse meg az exlex-et, szavaztassa meg az újoncot s intézzen el még egynéhány függő javaslatot. Mindezt pedig végezze el Andrássy minden koncesszió nélkül, amely a választáson megnyilvánult nemzeti akaratnak felelne meg. E szerint tehát nem lehet szó változásról, sem a gazdasági helyzetben, sem pedig a katonai kérdésben, sem semmiben. A negyvennyolcas párt, amely a választáson győzött, mérsékelje magát követeléseiben s adjon respikumot Andrássynak: ez a bécsi köröknek és Tisza Istvánnak is a felfogása. * Ez értesülés világánál igen különös színben tűnik fel Andrássy királyi meghívása. A függetlenségi párt nélkül, illetve a legnagyobb ellenzéki párt programjának teendő koncessziók nélkül nincs kibontakozás. Ez világos. A függetlenségi párt minden kormánynyal szemben, amely nem számol az ő (a függetlenségi párt) meggyarapodotterőjével, kétségtelenül a legélesebb oppozíciót fogja kifejteni s az olyan törvénytelen és a mellett káros kötés, mint a német kereskedelmi szerződés, csak a legnagyobb áldozatok árán intézhető el a magyar törvényhozásban. Minthogy továbbá Tisza is kijelentette a minap, hogy a szabadelvű párt helye az ellenzék padjain van, ilyen körülmények közt, kinek a támogatására számítson Andrássy Gyula gróf, aki komoly politikus lévén, csak szolid bázison vállalhat kormányt? Bécsben egyáltalán nem fogják fel tragikusan a helyzetet s nem veszik nagyon komolyan a választás eredményét. Azt mondják: ezt elhibázta Tisza, de úgy gondolkoznak, hogy az elkövetett hibát még jóvá lehet tenni. Tisza István gróf és az ő kormányzati szelleme nem tekinthető elejtettnek a bécsi hatalmi, körök által. Ezt pozitív forrásból tudjuk. Goluhovszki gróf közös külügyminiszter a legutolsó udvari bálon a magyarországi ügyekről beszélgetvén, a következő nyilatkozatot tette: — Húsz év óta keresünk Magyarországon olyan embert, mint Tisza István gróf s midőn végre találtunk, elejtsük azért, mert a választás eredményét előre kiszámítani nem tudta? Szó sincs róla! Ez a férfiú nekünk megbecsülhetetlen. Andrássy meghívása ilyenformán csak taktikából történik, főképp azért, hogy rá lehessen mutatni tehetetlenségére s minden körülmények között hamarosan végezzenek vele. Andrássy számára olyan keretet és olyan korlátokat szabnak, hogy vállalkozása, eleve lehetetlen legyen , hogy azután ennek nyomán, nagyhatalmi és birodalmi, gazdasági és nemzetközi, nagy és nevezetes érdekekre hivatkozva, lehessen demonstrálni, hogy Magyarországon ez idő szerint nem lehet más kormány, mint a Tisza Istváné. A magyar nemzet akaratával keves Mai számunk 12 oldal.