Budapesti Hírlap, 1905. február (25. évfolyam, 34-59. szám)
1905-02-22 / 53. szám
BUDAPESTI HÍRLAP. (53. sz.) 1905. február 22. IS gatóság mintt az itt fölvonáshoz ragyogó és korhű, jelmezeket és díszleteket készíttetett. — Rákosi Viktor és Malonyay Dezső darabját, az Elnémult harangokat holnap adják tizedszer. Az újdonsággal a Nemzeti Színház az idei szezon egyik legnagyobb művészi sikerét aratta. Az Elnémult harangok minden eddigi előadása zsúfolt nézőtér előtt folyt le s az érdeklődés a darab iránt, oly nagy, hogy a legtöbb jegyet elővételben adják el. Az Operahfc-ban csütörtökön Guerra és Szikla új ballétje, az Álom kerül színre. A ballet előbb Podini egyfelvonásos dalművét, A csavargó és a királyleányt adják. A péntekre elhalasztott Ördög Róbert előadását a másnapi turistabálra szükséges munkálatokra való tekintetből a rendes időnél korábban, fél hét órakor kezdik. A Vígszínház igazgatóságát azArany patkó nagy sikere arra indította, hogy Radelburg Gusztávnak egy másik vidám darabját, a Grosstadtluft-ot is megszerezze. Az újdonságot, amelyet a jövő szezonban fognak bemutatni, Faragó Jenő fordítja és magyar címe A főváros lesz. Az Aranykakas, a Mozgó fényképek és az Arany patkó után, amelyek mind nagy sikerrel kerültek színre. A főváros lesz Kadelburg negyedik darabja a Vígszínházban. * (Gyermekművészeti kiállítás.) A Gyermektanulmányi Bizottság kezdésére az idén szeptember hónapban Budapesten országos és nemzetközi Gyermekművészeti kiállítás lesz. A kiállítás célja olyan adatok gyűjtése, melyek alkalmasak arra, hogy a gyermekinek kutatását és a gyermekek általános, különösen pedig művészeti és technikai nevelését előmozdítsák. Ennek a szerfölött érdekes és nagyfontosságú kiállításnak az ügyében ma délután ülés volt a Középponti Városházán, Bárczy István tanácsos vezetésével. Az ülésen, melyen több kiváló pedagógus és szakember vett részt, főbb vonásokban megállapították a kiállítás tervezetét. A kiállítás osztályai a következők lesznek: I. Gyermektanulmányi osztály; a) csoport: A gyermekek ösztönszerű rajzai. Ebbe azok a rajzok tartoznak, amelyeket a normális és abnormális elméjű gyermekek, a saját ösztönükből kifolyólag, játékszerűen, akár emlékezetből, akár természet után készítenek. Itt helyet foglalnak az iskolákban, kisdedóvókban és családokban készült gyermekrajzok, valamint külföldi és a kultúra alacsony fokán álló népek rajzai. b) csoport: A gyermekek ösztönszerű kézimunkái. Ebben olyan munkák lesznek kiállítva, amelyeket a gyermekek vagy a játék kedvéért, vagy valamely praktikus célból készítettek, a saját ösztönükből kifolyólag. II. Oktatástani osztály. a) csoport: Népiskolai rajzoktatás. Itt a népiskolákban s a, vakok, siketnémák, hülyék stb. intézetében folyó rendszeres rajzolgatás tárgyait állítják ki. b) csoport: Kisdedóvók alaki foglalkoztató eszközei. Eben a csoportban a kisdedóvókba járó gyermekeknek a rendes foglalkoztatás közben készült munkája talál helyet. .c) csoport: Kézimunka-oktatás, amely csoport az iskolában, vagy az iskolával kapcsolatosan végzett tervszerű kézimunkát foglalja magába. Ki van belőle zárva az iparszerűleg űzött kézimunka, pl. Művészeti osztály; a) csoport: Szemléltető képes, továbbá a gyermekek számára készült illusztrációk és képeskönyvek, b) csoport: Mintaiskola-terem. Ez egy szépen fölszerelt iskola-terem berendezése lesz. IV. Ipari osztály: Hazai és külföldi készítményü játékszerek. V. Zenei osztály: különböző gyermekdalok, táncok és daloskönyvek kiállítása. — A mai ülésen elfogadták a kiállítás bizottságának a szervezetére vonatkozó előterjesztést is. (Krászt Lajos adományai.) "Krászt Lajos, a Nemzeti Szalon igazgatója, újabban ismét nagyértékű adományokkal gyarapította kulturális intézeteinket. Az Országos Képtárnak ezerháromszáz régi magyar metszetet, arcképet és rajzot, a Nemzeti Múzeumnak ezerkétszáz régi magyar művészettörténeti vonatkozású levelet, a budapesti tudományegyetem mitörténeti múzeumának háromszázötven képet, a Tudományos Akadémiának ütvén Széchenyi-képet és szobrot, s a Petőfi-társaságnak harmincöt Petőfire vonatkozó képet és ereklyét adott. # * (Lotz-képek.) Lotz műveiből egy kis gyűjtemény van eladás végett letéve az Eggenburger-féle műkereskedésben , a Kecskeméti utcában. Ugyanott legjobb hazai művészeink kisebb műveiből új sorozat * (Magyar színészet Kenyorkban.) Kenyorkból írják lapunknak, Mátray Józsefnek, a Magyar Színház volt tagjának igazgatásával Newyorkban, a Manhattan Lyceum-ban magyar színtársulat működik, mely a minap szinte hozta egy Amerikában élő honfitársunk, Ujfálussy ■ Ferenc Pénz című színművét. A darabot nagy tetszéssel fogadta a newyorki magyarság, amelyet Mátray minden előadásával jobban-jobban meghódít. A darab főszerepeit Mátray József és aeio Mátrayné Vilma játszották. Különösen, a második felvonás végjelenetében megrendítő hatást gyakoroltak a közönségre s számtalanszor kellett a lámpák előtt megjelenniük. A darab többi szereplői is, kik közül B. Erdélyi Ilona és Heltay említendők meg, sikerrel működtek közre. Reméljük, hogy Mátraynak sikerülni fog Amerikában állandósítaná a magyar színészetet, aminek sikerét melegen óhajtanák mi is, mert az amerikai magyarságnak szüksége van arra, hogy a társadalmi élet is a színészet állandósításával lüktető erőre kapjon. Mátray és neje egyébként most egy részvénytársaság alakításán fáradoznak, még pedig elég sikerrel. (Major Gyula hangversenye.) Major Gyula pénteken, február 24-ikén hangversenyt rendez a Royalban, melyben legújabb műveit mutatja be a közönségnek. A hangverseny műsora a következő: 1. Magyar szonáta, pályadíjnyertes mű, előadja a szerző. 2. Gordonka-szonáta (kézirat, első előadás), előadja Lier Jakab és a szerző. 8. Délről északnak (öt szimfonikus költemény, kézirat, első előadás), előadja a szerző. 4. Gordonkaverseny, előadja Lier Jakab. S. Részletek a Széchy Mária című operából, énekli Szterényi Malvin. * (Német színház Londonban.) Az idei teli évadnak az angol fővárosban új érdekessége van: állandó német színház. A nagyszámú németek szívesen látogatják előadásait és gondosan titkolt önérzettel hasonlítják össze saját drámairodalmukat az angolokéval, színészeiket az angol komédiásókkal. De a londoni sajtó és az angol publikum némileg más nézetben van a jeles vendégekről. Sorra került Hauptmann, Sudermann, Hartlebeu, Fulda minden nevezetesebb darabja, nem is említve a kevésbbé jelentékeny szerzőket és sorra bukott valamennyi. Csöndesen, ironikus részvéttel temették el őket és gyászbeszédükben a legkiválóbb lapok is tárgyilagos nyugalommal emelték ki: mi az a mai német írókban, a mi otthon erény és idegenben bukásuk előidézője. Az angolok mosolyognak a misztikus után való erőltetett hajszán, mert világos értelmüknek nem kell sem Rautendelein, sem a Magános emberek őrült és hidegszívű filozófusa; a szennyesben kéjelgő realizmus ellen föllázad ismert és méltán nagyratartott érzékük a tisztaság iránt; a német romantika dagályos és hazug pátoszával, üres rifficitüeigelésével visszatetsző nekik; még legtöbb lelki rokonságot vallanának a pietisztikus drámával, amilyen Sudermann Keresztelő Szt. Jánosa, de ép és megvesztegethetetlen ítéletük itt is kiéri a Szándékosságot, a tendenciát, mely ugyancsak messze esik az igaz vallásosságtól. S ha a maguk részéről összevetik ezzel a sokféle, változatos, de éppen nem mély és mindenekfölött vértelen irodalommal a maguk egészséges, talpraesett, néha együgyű, de mindig becsületes és jóhiszemű drámáját: kezd nőni hosszú ideig megalázott önbecsülésük és nincs okuk szégyenkezésre. A német szánjátszó-státus először őket is meglepte és megragadta reális igazságával, de hoszszabbi szemlélet után megtalálták e stílus kulcsát, látják a színészi szintézis verejtékes munkáját, az apró megfigyelések, emberi adatok nagyon is tudatos fölhasználását — és ez sem imponál többé. Érdekes és okulásban gazdag a német színészek és színműírók sorsa Londonban és nem volna egészen meddő dolog, ha tankágait a maga idején mi is gyümölcsöztetnők. * (Egyetemi zenekar.) Az egyetemi hallgatók kis házi zenekara ma este hangversenyt rendezett a Katolikus Kör termében. A műkedvelő társaság előadta Kéler Béla, Makler Andor és Lengyel Dezső egyetem művét. A hangversenyen közreműködött Kottai Hana, Körmöcsi Ilona, Fligl József, Csorba István és Somogyi Mór. * (Debrecen történetéből.) A hatalmas, múltjára és magyarságára büszke Debrecennel foglalkozik az a három füzet, mely szerzőjéül Zoltai Lajost valja. A szerző, mint újságíró éveken át egyik dísze volt a debreceni zsurnalisztikának. Újságíró tulajdonságai érvényesülnek mindenek fölött a három tanulmányában. Ezek teszik vonzóvá, érdekessé, élénkké munkáját. Zoltai később bevette magát a város közlevéltárába s tíz év óta olyan tevékenységet fejt ki, ami ilyen hivatalban szinte példátlan. Itt fejlődött ki írói egyéniségénekama másik oldala, az adatok fáradhatatlan fölhalmozása. Az a meggyőződés, hogy a legcsekélyebb történelmi szalmaszálnak is értéke van. Le kell préselni mindent, mert hasznát lehet venni a maga helyén. Töméntelen fáradság látszik meg e munkában, írójuk százezer levélből, ócska számok tömegéből olyan szerszámokból, amit más fölhasználatlanul dobna félre, derekas épületet épít. Ha még egyszer megírják a Nemes Város történetét, alaposabban, mint Szűcs István és a fejlett történetírás tapasztalatainak teljes fölhasználásával, az új histórikusnak a legértékesebb forrása. Zoltai munkái lesznek. — Debrecen a török uralom végén: ez a három közül a legvaskosabb. Akinek csak egy csöpp történeti érzéke van, nyelvcsettintva olvassa már az első lapjait is. Régi jegyzőkönyvek zamatos stílusában — a debreceni nótáriusok finom stiliszták voltak — adja elő, mi minden sarcot kellett fizetni török részre, német részre, sőt még a kuniénak is. (Vitéz Thökölyvel nem a legjobb lábon állott Debrecen.) A humor is megcsendül az elbeszélésben, hogy milyen leleményes tudott lenni a török az ajándékra való alkalmak reszelésében. Zoltaitól tudjuk meg, mi a nyargaló, a patkópénz. (A lovas törökök kapták,amikor valami ürügy alatt bejöttek a városba.) Ajándék járt a basának, ha ajánlólevelet adott a fényes portára induló követ atyánkfiainak, ajándék, ha szertelen követeléseiből leszegett, ha a sarcoltatások ellen hozott védleveleket elolvasni kegyeskedett és iha . . . . de ki tudná fölsorolni mindazt a temérdek esetet, mikor kénytelenségből ajándékot küldött Debrecen bírája. Aztán jött Basarám ünnepe, mikor a mecset padlójára debreceni gyékény, a basa asztalára debreceni élés került. Egy esetről tud Zoltai, a mikor „Isten megtekintette a debreceniek sok fáradságát (igy írja az egykori krónikás) és az eb szájából a ragadt prédát rész szerént kivonta.“ A jeles kajmekám visszaadatta a kegyetlen Juszuf basa által elharácsolt kincsek egy részét. Persze a vizsgálatot teljesítő Kapucsi basa „megdolgozása“ sem csekély pénzbe került, Debrecen urai mindig értették a jó szomszédság ápolásának módját. A törökön kívül dénárral, kövér marhával halmozták el a basánál basabb labanc-kapitányokat. Ibrányinak elég volt száz szekér tövis, Horeczki kommendánsnak élés, bor és puskapor kellett. Sportkapitánynak a kedvese beteg volt, természetes, hogy Ecsődről Debrecenbe küldött délígyáimülcsért meg medikusért". Végül még egyet kell felemlítenünk. Zoltai könyvet nyelvészeink, elsősorban az uj Nyelvtörténeti Szótár munkásainak" a figyelmébe ajánljuk. A debreceni nyelv, melyet Arany legméltóbbnak talált, hogy a magyar irodalmi nyelv gerincét alkossa, a debreceni nyelv kezdeteit még eddig egy ízó sem dolgozta föl úgy, mint Zoltai Lajos. Ők haszonnal forgathatják, mások élvezettel. A könyv bolti ára 4 korona. Megrendelhető a Budapesti Hírlap kiadóhivatalában, minta szerző többi munkája is. Debrecen. (Közgazdasági adatok.) 1904. Ára 60 fillér. — Debrecen és vidékének urai 1200—000 közt. Ára 60 fillér. * (Színészeti Akadémia.) A kultuszminisztérium tudvalevőleg a Színművészeti Akadémia céljaira megvásárolta az Uránia Színházat. A kincstár az Uránia-egyesnlettel, mely eddig kizárólag bírta a színházat, szerződést kötött, melynek értelmében a a hét néhány délutánjára a színpadot oktatás céljaira, minden szombaton pedig előadásra használja az Akadémia. Ezeken a szombati napokon vagy nyilvános főpróbák lesznek meghívott közönség előtt, vagy pedig bemutató előadások, amelyekhez szükségképpen át fogják alakítani a színpadot és a nézőteret is. Az első nyilvános előadás jövő szombaton lesz. A jövő hónapban az idén bemutatásra került darabok és újabban betanult drámai művek kerülnek színre. A jegyet a szomati előadásokra (a főpróbák kivételével) mérsékelt áron az Uránia jegypénztára árusítja, minden elővételi díj nélkül. * (Elmaradt közgyűlés.) A Magyar Történelmi Társulat ma délutánra hirdetett közgyűlését, minthogy nem jelent meg összesen negyven tag, az alapszabályok értelmében március hónap 2-ára halasztotta. (A pápavidéki nyelvjárás.) Simonyi Zsigmond kitűnő nyelvészeti füzetei közül már a 17. szám jelent meg és Beke Ödön tollából a pápavidéki nyelvjárást ismerteti. A szerkesztő a helyes munkamegosztás alapján lassankint földolgoztatja nyelvünk összes dialektusait olyanokkal, akik közvetetten érintkezésből ismerik a tájszólást és az ő iskolájából kerülvén ki, alapos és a tudomány színvonalán álló tanulmányokban, jelesen bevált módszerrel dolgozzák föl anyagukat. A jelen füzet kiadását a nemes Veszprém vármegye és a pápai Jókai Kör, egyike legtevékenyebb irodalmi egyesületünknek, anyagilag is támogatták. A dunántúlinyelvjárás a külön területének hangtanát, alaktanát, mondattanát és speciális szókincsét, népnyelvi hagyományait mutatja be a szerző ötödfél íves értekezésében, melyet a térkép tesz szemléletesebbé. A füzet az Athenaeum kiadása és két korona az ára. * (Örmény museum.) Az Örmény MúzemaEgyesület Szamosújváron vasárnap délután tartotta alakuló közgyűlését Szongott Kristóf szervező-bizottsági elnök vezetésével. Herrmann Antal előterjesztette a szervezőbizottság jelentését, Merza Gyula pedig bemutatta az alapszabály-tervezetet, melyet a bizottság egyhangúlag elfogadott. Majd megválasztották a tisztikart, elnök Dániel László országgyűlési képviselő, alelnök Tódorfi Lukács polgármester,titkár Pap Gusztáv dr. lett.