Budapesti Hírlap, 1906. január (26. évfolyam, 1-30. szám)
1906-01-11 / 10. szám
1906. január 11. BUDAPESTI HÍRLAP. (10. sz.) FŐVÁROSI ÜGYEK. — Közjótékonysági iroda. Az uj szegény-Ügyi szabályzat életbeléptetésével a szegényügy rendezése nagy mértékben halad előre. Almády Géza tanácsos most azon fáradozik, hogy a szabályzatban megírt seik jó dolgot az életben meg is valósítsa. Különösen, hogy a közjótékonyság terén a hatóság és a társadalom működését lehetőleg egyesítse. Ennek a célnak az elérésére tárgyalt Rosenberg Augusztával, a Magyar Nők Szövetsége elnökével. A tárgyalás eredménye, hogy középponti jótékonysági irodát fognak fölállítani. A tervezet szerint, a középponti irodának hatósági jellege lesz. Az ügyvitelt az irodában az erre önként vállalkozó hölgyek fogják teljesíteni, egy fővárosi tisztviselő útmutatásai szerint. Az iroda, mint a főváros egész közjótékonysági életére ügyelő középponti szervezet, különösen két irányban folytatna hézagpótló működést. Állandó tájékoztatással látná el a szegényügyet intéző hatóságokat a szegények viszonyairól és társadalmi segítéséről, másrészt közvetítő és egyúttal ellenőrző szerepet töltene be a segítéssel foglalkozó közjótékonysági egyesületek és a hozzájuk segítségért forduló szegények között. Ez a középponti iroda, a kettős céljának az elérése végett, nyilvántartaná a közsegiségre szorultakat, a segítséget adó egyesületeket s a közjótékonysági alapítványokat. Megadná a kellő fölvilásosításokat és útbaigazításokat, mindazoknak, akiknek a szegény ügy terén kérdezni valójuk van. Egyik jelentékeny feladata lesz, hogy tájékoztatja az érdekelteket segítséget kérő egyénrőlem kellő óvatosság mellett tájékoztatja a segítségre szorultakat a segítő forrásokról. A középponti iroda, ezenkívül figyelemmel fogja kísérni a társadalomnak a közjótékonyság terén megnyilatkozó mozgalmait. Ügyel arra, hogy ezek a mozgalmak ne mindig más irányban, ne ötletszerűen vegyék igénybe a társadalom anyagi erejét, hanem bizonyos terv szerint haladjanak. Meggátolja tehát az erők szétforgácsolását. Ebben a tekintetben együttműködnék az új szabályrendelettel megalkotott középponti közjótékonysági bizottsággal, amelynek éppen az a hivatása, hogy a tanács támogatásával a fővárosban vezesse és irányítsa a közjótékonyság ügyét. Ez a középponti közjótékonysági bizottság, amelyet a hatóság és anagyobb közjótékonysági egyesületek kiküldötteiből alakítanak meg, kedvezően tudja majd értékesíteni a női iroda értesítéseit, a megfigyeléseire vonatkozó adatokat s az ezekből levonható jó tanulságokat, így helyesebben viheti az általános vezetést, hatásosabban támogathatja az életrevaló társadalmi mozgalmakat. — Állandó tűzoltóőrség a királyi várpalotában. A főváros hatósága a királyi várpalotában külön tűzoltó kirendeltséget helyezett el. A kirendeltség egy őrparancsnokból és három legényből áll. Ezek, szolgálaton kívül, a várparancsnokság felsőbbsége alá tartoznak, tűzoltói szolgálatban azonban a tűzoltó-főparancsnok rendelkezéseit követik. A kirendeltséggel járó összes költséget a várparancsnokság viseli. — A póttartalékosok segítése. A tanács tudvalevőleg elhatározta, hogy lehetőleg segíteni fog a bevonult póttartalékosok családtagjain. Utasította a katonaügyosztályt, kutassa ki, hány budapesti illetőségű póttartalékos vonult be s tegyen jelentést. Az ügyosztály ma tette meg a jelentését. A hadkiegészítő parancsnokság értesítése szerint háromszáz budapesti illetőségű póttartalékost tartottak bent katonai szolgálatra. Ezeket név szerint fölsorolja az ügyosztály a jelentésében s azt a javaslatot tette, hogy az elöljáróságok vizsgálják meg az illetőknek a családi viszonyikat s az elüljárósági jelentések alapján határozzon a tanács a segítés módjáról. — Az olasz király köszönete. A budapesti olasz főkonzul ma az olasz király nevében köszönetet mondott a fővárosnak, mert a kalábriai földrengés áldozatainak 10.000 korona segítséget szavazott meg. — Államsegítség a fogyasztási adójövedelemből. A pénzügyigazgatóság arra kérte a tanácsot, intézkedjék, hogy a kerületi elöljáróságok, az év végén lezárt könyvek alapján, szolgáltassák be a fogyasztási adóra vonatkozó fontos adatokat, hogy az állami segítség összegét megállapithassák. — A főváros költségvetése. A belügyminiszter ma tudatta a polgármesterrel, hogy a főváros 1906. évi költségvetését most tárgyalja s a tárgyalás eredményét majd tudatni fogja a fővárossal. — Budapest népessége. A statisztikai hivatal legutolsó kimutatása szerint a főváros lakossága 136.267. Budapest természetes szaporodása az utóbbi években állandóan csökkent, mert kevesebb a születés és több a halálozás. Az utolsó öt év 11 hónapjában született: 1901-ben 21.031, 1902-ben 21.544, 1903-ban 20.611, 1904-ben 20.686 és 1905-ben 20.370. Meghalt 1901-ben 11.385, 1902-ben 12.082, 1903-ban 12.406, 1904-ben 12.712 és 1905-ben 13.378. A termokémiai intézet bajai. A termokémiai intézetet nem tudták megnyitni, mert a berendezése nem volt megfelelő. A berendezést javítgatták, foltozgatták, de nem tudtak vele bodogulni. A vállalkozó most azt az ajánlatot tette, hogy az egész gépberendezést leszereli, alakítsák át az épületet s a vállalat új gépberendezést csinál. A mérnöki hivatal újjászervezése. A polgármester megbízásából tudvalevőleg Rényi Dezső főjegyző javaslatot dolgozott ki a mérnöki hivatal újjászervezéséről. A mérnök- és építőegyesület ma köszönetet mondott a fővárosnak, hogy gondolt a mérnöki hivatal újjászervezésére és kérte, hogy a javaslat megvitatására szakértekezletet hivjon össze a főváros s arra a technikus bizottsági tagokat is hivja meg. — Esti tanitás az inar-rajziskolában. A fővárosi ipar-rajziskolában (IX., Oroszlán utca 1.) a műhelygyakorlatokkal kapcsolatos agyagipari téli szakrajztanfolyamon az oktatás eddig a nappali órákban volt.. Mivel a fővárosban működő agyagiparosok (kályhások, fazekasok, kerámiai kisplasztikusok stb.) nagy része a téli időszakon át is folytatja foglalkozását a műhelyekben, ezeknek az iparosoknak a részére hetenkint három estén és pedig kedden, csütörtökön és szombaton 7—9-ig is tartanak előadást. Fölvételre a rendes oktatásra kitűzött időben lehet jelentkezni. A tandíj fizetése alól azokat, akik azt kérik, fölmentik. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (Filharmóniai hangverseny.) Sajátságos ellentétben volt ma este Debussy sápadt, elernyedt finomsága Csajkovszky lenyűgöző erejével. A francia zene beteges elfajulásának gyönyörű kórtünete Debussy Claude darabja, melyet a filharmonikusok ma este bemutattak. A szerző előjátéknak mondja Mallarmé verséhez, melynek Egy faun délutánja a címe. Bolondos vers, kissé lázas és erőtlen, akárcsak a Debussy muzsikája, de érdekes. A faun szkinxet farag, furulyázva a nádasban hever, forró szicíliai nap hevíti a vérét, égő szemmel nézi, lesi, mikor bukkan föl egy csapat nimfa, sóhajtozik, várakozik, de hiába, csak érzéki, fantasztikus képek kergetőznek előtte. Mindez csodásan finom színekbe olvad. Nincsen ennek a hangfestésnek már semmilyen abszolút zenei törvénye. Harmonikus törvénye legkevébbé. Szólamok és a hangszerek melódiái összefonódnak, keresztezik egymást, hamis és összehangzó akkordok váltakoznak, szabad ritmikus képletek alakulnak, látszólag minden törvény, szabály és logika nélkül. Egy kromatikus főmotívum vonul végig a darabom, ezenkívül minden határozatlan zsongás, hullámzás, de mesterien egységes zenei színhatással. Kerner István vezetésével rendkívül lágyan és simán játszották ezt a modern fülnek is különös, furcsa darabot. Ezután következett az erő: Csajkovszky b-moll zongoraversenye. Nemcsak a tematikus tartalma és fölépítése csupa erő és szilárdság, az eljátszása is örőművi probléma. Az atlétikai feladat fölér benne a művészeti feladattal. Fiatal leány vállalkozott rá: Márkus Lili. Aki ilyesmire rátermettnek érzi magát, feminista öntudattal tiltakozik az ellen, hogy vele szemben a nőiesség szempontját is figyelembe vegyék. Csajkovszkyval eddig a férfivirtuózok közül is csak a legkülönb legények mertek kikezdeni. Márkus Lili közéjük állt, és pompásan megállta a helyét. Acélos billentéssel harsogta túl a zenekart, metszőén éles plasztikával domborította ki a darab ritmikai vonalait. Alig mutatkozott egy-egy nem helyén való puha vonás. Legföljebb a bekezdésben voltak a fölbontott futamok kevésbbé határozottak, mint a megütött akkordok. Az andante elején a művésznő meleg, bensőséges kantilénáját csodáltuk, majd azt az érett zenei értelmet, mely a sokszólamú részeket világosan, teljes biztossággal tagolta. Viharos tempóban zúgott a végső tétel, mely után percekig tapsoltak a nagy tehetségű fiatal művésznőnek. Műsorát az egyik Chopin-szoniáta Largo-jával szerezte meg. Itt is meglepett a hanghatások ismeretével és biztos alkalmazásával. Haydn egyik bájos szimfóniájával kezdték és Bach meghangszerelt jFoHnítí-jával fejezték be a hangversenyt. (k. a.) * (A színházak hírei.) A Népszínház január 17-dikén mutatja be Verő György Lennyka című daljátékát. A szultán, Virágcsata, Ezer év és A bajusz című nagysikerű darabok szerzőjének legújabb művét rendkívül fényes kiállítással fogják előadni. A Leányka szereposztása a következő: Apafy Mihály: Vidtor; Bornemissza Anna: T. Hannath Hana; Teleki Mihály: Lubinszky; Margit leánya: Fedák Sári; Thököly Imre: Raskó; Dacsó Rözse: Abelofszky Margit; Bojtos Zsuzsa: Brády Margit; Dersi Kata: Báthory Elza; Piros Ágnes: Rosti Anna; Vicomte du Lormier: Szirmai; Ludmilla: Csatár Janka; Hopmester: Kiss. — Holnap délután ifjúsági előadásul a Mátyás diák kerül színre rendkívül mérsékelt helyárakkal. A Vígszínházban holnap, csütörtökön, adják huszonötödször a Jerikó falai című színművet Varsányi Irén és Hegedűs közreműködésével. Holnapután, pénteken, lesz a Veréb bemutatója. Artus Louis darabja igen díszes kiállítással kerül színre. A Magyar Színház nagysikerű eredeti újdonsága. A legvitézebb huszár nemsokára több vidéki színpadon is szinre kerül, így Simonyi óbester szülővárosában Debrecenben, továbbá Székesfejérváron, Miskolcon, Győrben, a szepességi városokban és még több nagyobb vidéki társulatnál. A legvitézebb huszár sikere bőven ad alkalmat a színház művészszemélyzetének, hogy új darabosra készülhessen. Ezek egyikéhez több széphangú, ügyes és jó megjelenésű gyermekszereplőre van szükség. Jelentkezni mindennap délelőtt tizenegy óra közt lehet a titkári hivatalában. * (A szirének hazája.) Lenn a kampániai partvidéken már érik a narancs és a gránátalma, verőfényes napsugár perzseli Szirakuza romjait és háborog az Etna is, mintha érezné, hogy most mutogatni kell tudományát a mulatni vágyó, szórakozni siető nagyvilág előtt. Az Uránia Színház azok számára, akik kevesebb pénzzel és idővel rendelkeznek, idevarázsolta ezt az opálos levegőjű, káprázatos meseországot, művésziesen kidolgozott tarka képekkel és irodalmi színvonalon álló, rendkívül érdekes előadással. Az újdonságot, mely A szívének hazája címmel került színre, Tormay Cécile írta. A közönség három gyönyörű novellis kötet és egy komoly, művészettörténeti tanulmány után ismeri az írónő érzékeny lelkét, túlfinom gondolkozását, nemes poézisát és költészettel párosult tudását. A szirének hazája Nápoly és Szicília vidékét, népét, múltjának történetét és mai társadalmi életét tárja elénk. Tormay Cécile nem sablonos útleírást csinált. Műve nem összefüggéstelen képsorozat, hanem egységes színpadi alkotás, mely magával ragad a bűbájos tájak felé. Útközben a szellemes krónő csevegését halljuk. Megismerkedünk Nápoly és Szicília évszázados történetével, gazdag mitológiájával és művelődésének fejlődésével. Látjuk a híres nápolyi kikötőt, a lármás Santa Luciát, Pompeji szobrait, festményeit, a Vezúv kitörését, Szalernát, a kapuni kékbarlangot és a kalábriai földrengést. A második képben főképpen a mozgóképek érdekesek: a tengeri halászat, a hajós játékok, az Etna forrongó tölcsére és a vérbosszú, mely egy szicillia gyilkos üldözését és tragikus megsemmisülését mutatja be. A harmadik felvonóban Palermo és az ottani nagyvilági élet köti le figyelmünket. Színes, eleven és mulató aharmadik fölvonásban Palermo és az ottani nagyvilági egy olasz népénekespár mandolinnal Ibisért dalolása és külön dicséretet érdemel Zamboni festőművész, ki a darab képeit készítette. A díszes közönség fölvonásról-felvonásra fokozódó lelkesedéssel fogadta az újdonságot, s szeretettel ünnepelte Tormay Cécile-t, ki az igazgató páholyából köszönte meg az elismerő tapsot, a babérkoszorúkat és bokrétákat. (Oky.) * (Szinészakadémia.) Az Országos Szinészakadémia növendékei szombaton este előadják az Uránia Színházban a Gyurkovics lányok című vígjátékot. Az előadás nyolcadfél órakor kezdődik. * (Filológiai Társaság.) Ma délután évi közgyűlést tartott Heinrich Gusztáv elnökletével a Filológiai Társaság. Az elnöki megnyitó a társaság múlt évi munkásságával foglalkozott. Általánosságban meddőnek mondta az elnök a Filológian Társaság tavalyi esztendejét. Tervben nem volt hiány, de megmaradtak terveknek. Reflektált a klasszikus nyelvek ellen Európaszerte megindított hadjáratra is. Ez a hadjárat igen jól hangzó jelszavak alatt indult meg. A közvélemény kezd ellenséges állást foglalni a klasz, szilkus nyelvek tanítása ellen. Heinrich lándzsát tört a klasszikus nyelvek tanítása mellett, s nem helyesli, hogy a német nyelv tanítását korlátozzák. Gyulai Ágost Szász Károlyról mondott emlékbeszédet, mint a társaság lelkes pártfogójáról és buzgó tagjáról. Az emlékbeszéd megemlékezett arról a hatalmas és sokoldalú irodalmi munkásságról is, amelyet Szász Károly gyermekifjúságától szinte haláláig kifejtett. Vári Rezső titkár részletesben ismertette a társaság múlt évi munkásságát. Végül megújították a választmányt s Ruszt Józsefet megválasztották tiszteleti tagnak. A közgyűlés előtt a választmány tartott ülést, ülés után pedig társas vacsorán jöttek össze a Vadászkürtben. (Hangversenyek.) Elman Misa hegedűművész hangversenye január 12-én, este nyolcadfél órakor lesz a Vigadó nagyterűjében, Polgár Rezső zongoraművész közreműködésével. — Bruckner Frigyes január 12-én délután hat órakor rendezi második orgona-hangversenyét a fasor új evangélikus templomában. — Anthcs György január 15-én tartja dalestéjét a Royal-termében, Mosshammer Román ftáriaművész közreműködésével. — A cseh vonósnégyes január 22-iki hangversenyére már csaknem minden jegy elkelt. — Ackté Rino operaénekesnő dalestéje január 26-án lesz a Vigadó nagytermében. — Horszovszky Miesio, a tizenegyéves zongoraművész január 29-én mutatkozik be Budapesten. * (Elővzetési felhívás.) Heisinger Antal posta- és távíró főtiszt a közönség számára alkalmas, 11