Budapesti Hírlap, 1906. február (26. évfolyam, 31-58. szám)

1906-02-17 / 47. szám

ák álMklÉMttMHr'iK­tMKl utalványozó jogát fölfüggesztette s a mikor a cég kö­vetelésével először Beniczky alispán­hoz, majd pedig Laszberg Rudolf gróf helyettes főispánhoz fordult, mindkét helyen elutasították azzal, hogy a követelt, összeget nem utalványozhatják. A cég erre bepörölte a megyét a negyedik kerületi járásbíróságnál, a­hol Laszk­ó Andor dr. aljárásbíró ma délelőtt tárgyalta az érdekes pert. A megye képviseletében Székely György dr. megyei tiszti ügyész jelent meg, a­ki előadta, hogy a törvények és rendeletek értelmében a megye­ úgy teljesíti fizetéseit, hogy az állampénztár részére utalványokat bocsát ki. Az utalványozás a jelen eset­ben is annak rendje és módja szerint megtörtént, de a számvevőség a számfejtés ellenjegyzését a bel­ügyminiszteri rendelet következtében megtagadta. A megye tehát eleget tett a kötelességének. Kérte a ke­reset elutasítását, ha pedig kérelmének a bíró helyt nem adna, kéri a magyar királyi államkincstárnak szavatokként való perbe hívását. A felperes cég kép­viselője hozzájárult az ügyész kérelméhez, mire a bíró­ság végzést hozott, a­mely szerint az államkincstárt szavatosként perbe idézte. Az ügynek legközelebbi tárgyalása március elején lesz. — Esküdtek biztosítása. Londonból a biztosí­tásnak egy újabb fajtájáról kapunk értesítést. Az a terv merült föl, hogy esküdteket biztosítsanak. Éven­ként öt-tíz silling, tehát hat koronától tizenkét koro­náig terjedő díjért a kisorsolt esküdteknek a társaság naponta 25 koronát fizet, míg esküdt szolgálatot tel­jesít, hogy így kárpótolja az idő veszteségéért. — Gyorgyevics Vladán pere, Belgrádból táviratozza tudósítónk. Ma délelőtt tíz órakor kez­dődött a tárgyalás­a Gyorgyevics Vladán dr. volt miniszterelnök perének, a­kit az Obrenovicsokról szóló könyve miatt, államtitok elárulásáért helyez­tek vád alá. A tárgyaló­terem a szorongásig megtelt politikusokkal, Gyorgyevics párthíveivel, továbbá ügyvédekkel és hírlapírókkal. Gyorgyevics rendjel­lel a gomblyukában jelent meg az ítélőtanács előtt. Harmadfél óra hosszáig olvasta föl a beszédét, me­lyet feszült figyelemmel hallgatott mindvégig a közönség, mert tele van érdekes részletekkel. Nagy pátoszszal, élénk taglejtéssel kísérve mondta el a beszédet, a­mely éppolyan figyelmet fog kelteni, mint a műve, mely miatt a bíróság előtt áll. Védő­beszéde fölkarolja Szerbia egész történetét, a múlt és a mostani nemzetközi helyzetet és a politikai viszonyokat. Oda konkludál, hogy Oroszország ve­zető politikusai Szerbiát csak kihasználták, hipnoti­kus állapotban tartották. Gyorgyevics délután há­rom óráig beszélt. Erre elhalasztották a tárgyalást holnapra, a­mikor Gyorgyevics folytatja védőbe­széde elmondását. — A Gzill-féle Döntvénytár kötetes válla­lata. A Vavrik­ Béla dr. kúriai tanácselnök főszer­­kesztése mellett Gyomai Zsigmond dr. budapesti ügy­véd szerkesztésében még núlt évben megindult dönt­­­énygyűjteménynek két­­kötete jelent meg egyszerre. Az egyik a Közjog és közigazgatás cím­ű­ kötet,a­mely­ben a következő részek vannak: T. A Kúria bírásko­dása képviselőválasztási ügyekben. Feldolgozták Gyomai Zsigmond dr. is Ragályi Lajos dr. ügyvédek. II. Képviselői választói jogosultság. Feldolgozta Bör­­csök Andor dr. kir. albiró. III. A mentelmi jog. Fel­dolgozta ifj. Chórin Ferenc dr. ügyvéd. IV. Hatásköri összeütközési esetek. Feldolgozta Térfi Gyula dr. mi­niszteri osztálytanácsos. V. Bírói fegyelmi jog. Össze­állította Marschalkó János dr. kir. törvényszéki biró. VI. A m. kir. közigazgatási biróság joggyakorlata. Összeállították Heil Fauszt­in dr. kir. közigazgatási bíró és Harrer Ferenc dr. rőv. fogalmazó. VII. Jöve­déki kihágás. Összeállította Ildi Fausztin dr. közigaz.­itatási biró. A másik kötet 60­­vén tartalmazza a bűntettekről és vétségekről szóló btk. alapján keletke­zett joggyakorlatot. E kötetet Edvi Illés Károly szer­kesztette Angyal Pál dr. pécsi joga­kadémia tanár, Balás Elemér dr. kir. ügyész és Heil Fausztin dr. kir. közigazgatási biró közreműködésé­vel. Mindkét kötetet gonddal készült tárgymutató egészíti ki, mely fölötte megkönnyíti a kezelést. A büntetőjogi judnkatúra má­sodik kötete, a­mely már sajtó alatt van, tartalmazni fogja a kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyv, a m­elléktörvényekben foglalt vétségek és kihágások, a sajtótörvény s a bűnvádi perrendtartás anyagát. A 10 kötetre tervezett nagy mű összes kötetei még ez év március hónap végéig meg fognak jelenni. A teljes gyűjtemény ára 100 korona. — A képviselő gyilkosa, Szabadkáról táv­iratoztak nekünk. Az esküdtbiróság ma reggel foly­tatta Ulrich János bünpörének tárgyalását, ki Milo­­szavlyevics Milán képviselőt meggyilkolta. Az esküd­tek Tib­iehoz szándékos emberölés bűntettében és Braun Henrik lapszerkesztő ellen elkövetett súlyos testi sértés vétségében mondották ki bűnösnek. Az es­küdtek határozata alapján a bíróság Ulrich Jánost tizenöt­­évi f­egyházra és tíz évi hivatalvesztésre ítélte. Az ítéletet Ulrich közönynyel fogadta. A védő az ítélet ellen az enyhitő szakasz nem alkalmazása miatt semmiségi panaszt jelentett be. — A közös hadügyminisztérium és a kir. Kúria. A Jogtudományi Közlöny legutóbbi számá­ban a következő érdekes jogesetet közli: Egy katonatiszt elvált felesége a budapesti kir. törvényszék előtt keresetet indított Pittreich Henrik lovag képviseletében a cs. és kir. közös hadügyminisz­térium ellen, kérve, hogy a tulajdonát tévő házassági óvadékul lekötött (vinkulált) záloglevelek a házasság fölbontása folytán föloldassanak. A közös hadügy­miniszter elsősorban azt a kifogást tette, hogy a kere­set olyan katonai közigazgatási kérdést tárgyal, mely bírói döntésre nem tartozik. Másodsorban kifogásolta a budapesti kir. törvényszék illetékességét, mert ő csakis a bécsi bíróságok előtt perelhető. A budapesti kir. törvényszék mindkét kifogást elvetette, tarthatat­lannak jelentvén ki azt az álláspontot, hogy a közös hadügyminiszter csakis a bécsi bíróságok előtt volt volna perbe vonható, mert ez álláspontból az követ­keznék, hogy a peres jogviszony az osztrák jog alap­ján bíráltassék el, holott a cs. és kir. közös hadügy­minisztérium Magyarországot illetőleg a magyar kir. kincstárt képviseli és a magyar állampolgárokkal szemben fönnálló jogviszonyai tisztán és kizárólag hazai jogunk szerint bírálandók el. A budapesti kir. ítélőtábla a hadügyminiszter hatásköri kifogásának helyt adott, mert a kereseti igény megbírálása szük­ségképpen megkövetelné a katonai közigazgatási után meghozott határozat megvizsgálását ez azonban a polgári bíróságok hatáskörébe nem tartozik. A kir. Kúria határozatában nem bocsátkozott ugyan annak a kérdésnek elbírálásába, hogy a buda­pesti, vagy a bécsi bíróságok illetékesek-e a perben, de kimondotta, hogy az ügy elbírálása a bíróságok hatásköréhez tartozik, mert a felperes nőt, mint az értékpapírok tulajdonosát megillető rendelkezési jog­nak panaszolt akadályozása kétségtelenül olyan ma­gánjogi sérelem, melynek megszüntetését a tulajdonos bírói után érvényesíteni jogosítva van. Minthogy azonban ebben az ügyben való eljárásra a hadügy­miniszter is, a kir. Kúria 13 illetékesnek jelentette ki magát­, a Kúria a fölmerült illetékességi összeütközés elintézése céljából az ügyet a minisztertanács elé ter­jesztette. — Tanítók a közéletben. A budapesti büntető­­törvényszék esküdtbírósága ma két kecskeméti népta­nító sajtóperében tartott tárgyalást. A panaszos Dé­káni­ Károly volt, a­kit tavaly, a községtanácsba való beválasztása után a Kecskeméti Ellenőr című lapban erősen megtámadott kollégája és régi ellensége, Tor­­mássy Sándor. A támadó kölemény ezt mondja Dé­­kányról: — A II. kerületben történt, hogy egy többször fölpofozott, magát pártvezérnek nevező tanító pártja nevében a jónevű és jómódú iparosokat meg akarta zsarolni és húsz koronától kétszáz koronáig terjedő összegeket akart rajtuk a választási költségek címén behajtani. A megtámadott ember rágalmazásért és becsület­sértésért sajtópert indított, melyet Zsitvay Leó elnök­lésével ma tárgyalt a budapesti eskü­dtbíróság. A fő­­magánvádlót Nemes Bertalan dr. ügyvéd képviselte, a vádlottat pedig Jványosi Szabó László dr. ügyvéd védte. A vádlott azzal védekezett, hogy a cikket köz­érdekből írta, állításai megfelelnek a valóságnak s kérte a bizonyítás megengedését. A bíróság azonban nem látta a cikkben a közérdek megóvására irányuló szándékot és megtagadta a bizonyítás elrendelését, noha azt maga a panaszos is kérte. A párbeszédek meghallgatása után az esküdtek nem bűnösnek mond­ták ki a vádlottat s ez alapon a törvényt alkalmazó bíróság kih­irdette a fölmentő ítéletet. Az ítélet ellen a főmagánvádló semmiségi panaszt jelentett be. — Eltűnt templompénzek. A józsefvárosi plé­bánián egy vizsgálat alkalmával a főváros azt a szo­morú fölfedezést tette, hogy néhai Kanovics B. Mór, az akkori plébános a templomalapból jelentékeny ös­- szeget a maga céljaira fordított. A plébános barátai akkor rendezték a kínos ügyet. Kifizették a hiányt oly feltételllel, hogy Kanovics részletekben megtéríti ne­kik az összeget. Kanovics halála után kitűnt, hogy a­­hiány 13.980 koronával meghaladja azt az összeget, melyet a plébános barátai az ügy rendezésére fordítot­tak. A főváros közönsége mint kegyúr, most a plé­bános örökösein keresi a 13.980 koronát. A tiszti ügyész utján keresetet adott be ellenük a budapesti törvény­széken, mely mára tűzte ki a perfelvételt.. A legköze­lebbi tárgyalás március h­armadikán lesz. — Lakásfosztogatók. Mint fodrásznő, sok ház­ban megfordult Erdős Irma. Ismerte sok családnak a viszonyait, tudta, ki mikor van otthon, ki hol tartja a pénzét, vagy értékpapírjait. Ezket a helyi ismereteit arra használta föl, hogy lakásfosztogatásra szövetke­zetet alapított. A szövetkezet működő tagjai voltak a testvérbátyja, Erdős Géza és ennek a felesége. Ösz­­szesen negyvennégy lakást tiszteltek meg becses láto­gatásukkal s minden ilyen vizitről pénzzel, vagy ér­téktárgyakkal megrakodva tértek vissza közös tanyá­jukra, mely főraktára volt a lopott holminak. A monstre bűnpört, melyre nyolcvan tanút idéztek meg, most tárgyalta a budapesti büntető törvényszék Sár­kány Lajos elnöklésével. A törvényszék este kilenckor hirdette ki a döntését, mely szerint Erdős Gézát hat esztendei fegyházra, Erdős Irmát két esztendei bör­tönre, Erdős Gézánét pedig négy hónapi fogházra ítélte. 1906. február 17. BUDAPESTI HÍRLAP. (47. sz.) SPORT. * Az olimpiai verseny. Az olimpiai végre­hajtó-bizottság szombaton, február 17-én ülést tart a Nemzeti Lovagló­iskolában. Rendkívül fontos elő­terjesztésekkel fog a bizottság foglalkozni, a­melyek az olimpiai mozgalom nagyarányú terjedéséről ta­núskodnak. A bizottság titkára bemutatja a többszöri sürgetés után végre Aténból megkapott francia­­nyelvű versenyszabályok magyar szövegét, a­melyek alapján most már a próbaversenyek napjai kitűzh­e­­tők. A versenyszabályok több helyütt lényegesen el­térnek a mi szabályainktól, a­melyek sportszerű meg­változtatására sürgős lépések teendők. A legszembe­tűnőbb eltérés a kard­vívóverseny-szabályoknál mu­tatkozik, a­mennyiben az assaut-k egyetlen tusra mennek és a tusok nem csípőtől, hanem térdtől föl­felé számítanak. A sportszerűtlen rendelkezés meg­változtatása érdekében máris sürgős átiratot intéztek Aténbe és hasonló átirat érdekében fölszólítást küld­tek Berlin, Prága, Bécs és Róma olimpiai bizottsá­gaihoz. Nem kevésbbé fontos tárgya az ülésnek a társadalmi mozgalom, az adományok nagyszámú gyűjtése érdekében tett lépések, továbbá a kor­mánytól és a fővárostól várt segítség ügyében teendő titkári jelentés. * Jégsport. A Budapesti Korcsolyázó­ Egyesü­let a február 17-re kiírt háziversenyét a beállott enyhe időjárás következtében a további intézkedé­sig elhalasztotta. * Labdarúgás. A M. L. Sz. tanácsa még a múlt évben elhatározta, hogy az idei tavaszszal a bajnokság helyett serlegmérkőzést ír ki a Bruill Alfréd által alapított serlegért. Az első ilyen mér­kőzés vasárnap délután fél 3 órakor lesz a soroksári­­úti pályán, a­mikor is a M. A. K. Főv. T. K. lesz­nek ellenfelek. A két csapat találkozása mindenkor érdekes sportesemény volt, (1905 őszkor M. A. K. győz 1:0, tavaszkor Főv. T. K. győz ugyancsak 1:0 eredménynyel), de különösen erős küzdelmet ígér a vasárnapi mérkőzés, mert mind a két csapat meg­erősödve áll ki. Ezt megelőzőleg a II. csapatok mér­kőznek. Biró Szu­sz Hugó (I. csapatoknál) és Pick Pál (II. csapatoknál) lesz. VIDÉK: ■— Zombor város Latinovits Pál főispán elnök­lésével tartott mai közgyűlésén a kisebb tisztviselők­nek egyenként 200 korona drágasági pótlékot szavazott meg és a tanítók fizetés­ét 300 koronával fölemelte. • — Dobozy emléke. Pilismarót esztergomme­gyei községiben, mint nekünk írják, mozgalom indult meg, hogy emlékoszloppal jelöljék meg a falu közelé­ben azt a helyet, a­hol Dobozy Mihály hitvesével és kicsiny csapatával együtt hősi halált halt a török el­len. Azt a rétet, a­hol Dobozy nyugszik, már befásí­­totta a gazdája, Vadászffy erdőtanácsos. Az emlékosz­lopra gyűjtést indítottak; adományt Vadászffy erdő­tanácsos címére lehet küldeni Pilismarótra. •­­ A Bethlen Gábor-Kör Hódmezővásár­helyen. A Bethlen Gábor-Kör titkári hivatala föl­szólítja ez után is mindazokat, kik a kör hangverse­nyére Hódmezővásárhelyre mennek, hogy február 17-én, szombaton reggel egynegyed 8 órakor a nyu­gati pályaudvar indulási oldalának folyosóján a II. osztályú váróterem előtt gyülekezzenek. Indulás 8 óra 30 perckor s érkezés Hódmezővásárhelyre délután 4 órakor.* — Tűzoltók jubileuma. Dobsináról Írják ne­künk: A dobsinai önkéntes tűzoltó-egyesület február 13-án tartotta XXX-ik közgyűlését. A jubiláris köz­gyűlés alkalmából Ulrich János parancsnok, Kovács András és Kaiser Jakab, a­kik az egyesületnek fenn­állása óta buzgó tagjai, az országos tűzoltó-szövetség­től a harminc éves szolgálat emlékére zománcozott ezüst érmet kaptak. Az érmeket Szontagh Béla pol­gármester, az egyesület elnöke tűzte föl a kitüntetett tűzoltók mellére, a­kiket a közgyűlés tagjai is lelke­sen ünnepeltek. A közgyűlés után lakoma volt. EGYESÜLETEK. A Gyermektanulmányi Társaság mintegy más­fél évvel ezelőtt a gyermektanulmányozás iránt való érdeklődés fölkeltése s a gyermekek művészeti és technikai nevelésének előmozdítása céljából gyermek­­művészeti kiállítás rendezését határozta el. Bárczy István dr. elnöklésével bizottságot is küldött ki egy nagyobb rendező­bizottság szervezésére és az ügy tanulmányozására. A bizottság a kiállítás tervével már régebben elkészült, anyagi eszközök híjján azonban a kiállítás ügyét a megoldáshoz közelebb vinni nem tudta, míg végre a kultuszminisztertől érkezett 10.000 korona segítség. A régebben megala­kult csoportok Teleki Sándor gróf és Bárczy István dr. elnöklésével újra szervezkedtek. A csoport­elnö­kök tegnap tartották első ülésüket Bárczy István dr. elnöklésével. Az elnökség mindenekelőtt egy kiállt­ 15

Next