Budapesti Hírlap, 1906. november (26. évfolyam, 300-329. szám)
1906-11-01 / 300. szám
Budapest 1906. XXVI. évfolyam 300. szám. Csütörtök, november 1. Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után való napon is. Előfizetési árak: Egész évre 38 kor., félévre 14 kor., negyedévre 7 kor, egy hónapra 3 kor. 40 01. Egye. szám ára helyben 8 —11, vidéken 10 —11. Telefon: szerk. 64—63, kiadók. 66—96, igazg. 66—63. Főszerkesztő és laptulajdonos: Rákosi Jenő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Till, ker., Rökk Szilárd utca 4. sz. Slóc setét* és hirdetés-fölvétel: linage by Joses-kovat á. is. a oldalán. Apró hirdetések ára: Egy szó 6 111, vastagabb betűvel 10 fll. Hirdetések milliméter számháttal, díjszabás szerint. Szabad iskolák. Budapest, okt. 31. A szabad iskola új, nagy fejlődésnek induló és fontos tanulságokat szolgáltató intézménye közéletünknek. Azelőtt is voltak népszerű előadások, szórakoztatás, néha tanítás céljából és a társadalmi agitáció is kezébe kerítette ezt az eszközt. Ami most történik, egészen más. Az új szabad iskola a rendes, rendszeres iskola pótlása gyanánt jelentkezik azok hívására, akik fiatal korukban iskolába nem járhattak, vagy az ott tanultakat elfelejtették, esetleg pótolni akarják. Mi hívta életre? Kettő. Széles néprétegeknek az az érzése, hogy a modern életben a tudomány segítségével inkább boldogulhatnak, de maguk a tudomány emberei is érzik, hogy a tudományt az élet nagy hatalmává kell tenniük. Egyébként is fontos, hogy az életbe kilépjenek. A céhszerű szervezet a tudósok szellemét is megnyomorítja, amint a fakultásokban és akadémiákban könnyen elhatalmasodó klikkszerű élet nálunk is mutatja. A szabad iskola kitárja a tudomány épületének ablakait, ajtaját és az így származó nagyszerű léghuzammal fölfrissíti poshadt levegőjét. Az élet pedig megtelik a tudás éltető szellemével. Az előítéletek mérges növényzete pusztulásnak indul; az emberek lassan-lassan megszeretik az igazságot; az igazság tisztelete mégis megjavítja az erkölcsöket, melyeket a tudatlanság ingadozókká, a hazugság gyökértelenekké tesz. Új világ van kialakulóban. Elég lassan alakul ki. A nagyon szegényekhez és a jobbmóduakhoz nem férünk a szabad iskola útján sem. A nagyon szegények meg vannak nyomorítva; fáradtak, bódultak, kevésbbé fogékonyak; a jobbmóduak tunyák és az élvezeteket kergetők. Mondjátok annak a százezer embernek, ki este öttől nyolcig a kávéházakban lebzsel, hogy szenteljenek ebből az időből egy órát a tanulásnak. Annyivá, bámulva fogják kérdezni: Minek? Mit nem tudnak ők? A fővárosi társaskörökben forradalom ütne ki, ha azok vezetői előadásokat akarnának ott rendszeresíteni. A kártyázók nem éreznék jól magukat, ha a szomszéd teremben komoly dolgokról folyna a szó. Mégis óriás haladást állapíthatunk meg. Midőn a Szabad Líceum, mint az első komoly kísérlet ezen a téren, megalakult, menynyi akadálylyal kellett küzdenie! Se előadói nem voltak, se hallgatói. Ma ezrével tódulnak előadásokra a hallgatók. Van Szabad Egyetem, Szabad Líceum, Erzsébet Népakadémia, Társadalomtudományi szabad iskola, jó előadói karral és annyi hallgatóval, hogy sokszor nem tudnak elég nagy termet találni Budapesten. Az intézmény ma már számot tesz a főváros kultúrái életében. Érdekes megfigyelést tehettünk a hallgatóságot illetőleg. Mindenütt a nők igen tekintélyes számát teszik a hallgatóságnak. Kezdetben a líceumnak több volt a nőhallgatója, mint a férfi. A Szabad Egyetemen pedig mindinkább gyarapodik a nőhallgatók száma, egyszerkétszer meghaladta a férfiakét. A nők inkább ráérnek, tán kiváncsiabbak, fogékonyabbak is. De lehetetlen, hogy lassan-lassan maguk után ne vonnák a férfiakat. Tömeges részvételük messzibbre kiható haszna akkor kezdődik. Az is tanulságos, hogy a hallgatóságban a hivatalnokok és hivatalnoknők vannak többségben; van sok ügyvéd, orvos, tanár és tanárnő, de aránylag kevés tanító és tanítónő! Kereskedő is akad. Amely előadásokban munkások vesznek részt, ezek a legtanulékonyabbak és legszorgalmasabbak. Általános figyelem, tisztes magaviselet, kitartás dolgában a budapesti közönséget semmiféle közönség a világon nem haladja meg. Gyönyörűség ennek a közönségnek beszélni. Se járisban, se Bécsben, se Berlinben nem lehet jobb,fogékonyabb hallgatóságot találni. A rendes iskolázást illetőleg is esetleg tanulságokat vonhatunk le a szabad iskolák életéből. Kifejlődik ezekben az iskolákban a tanításnak frissebb, közvetetlenebb, velősebb, reálisabb módja. A Szabad Egyetemen például egyetemi tanárok hat óra, alatt elvégzik, amihez ugyancsak ő nekik az egyetemen ötször annyi idő kell. Mert itt el kell hagyniuk azokat a hosszú bevezetéseket és azokat a fölösleges kitéréseket, melyekkel az egyetemen a hallgatókat elfárasztják esnyiségét, melyet ástak s raboltak a múltban, ásnak s rabolnak a jelenben. A halálról az egyiptomiaknak elég tisztult fogalmuk volt. A halál nem megszűnés, hanem csupán változás a létezés módjában. Ha az ember meghal, a lélek azonnal ítéletre siet. Osirisz istennek itélőszéke elé kerül, hol negyvenkét istenből álló alvilági esküdtszék az elhunytnak szivét mérlegre helyezi s fölötte igazságos ítéletet mond. A lélek az esküdtbiróságelőtt védekezik; s hogy védekezése kellő formában történjék, azt papiruszra írva a halott mellé tették. Ez a védekezés tulajdonképpen az u. n.: Halottas könyvnek egy fejezete, mely által imák, varázsló mondások és vallomások gyűjteménye értendő, s a legősibb időkből származik. A lélek védekezése következő szókkal történt: ..Üdv nektek, igazság urai, üdv neked nagy isten, igazságnak ura! Hozzád jöttem uram, megjelentem, hogy lássam fényességedet- Ismerlek téged, ismerem nevedet, ismerem negyvenkét istenednek nevét, kik veled együtt vannak az igazságnak csarnokában. Ti, urai az igazságnak, ti tudjátok, hogy igazsággal jövök hozzátok s hogy távol tartom a gonoszt. Nem tettem hitszegőn rosszat senkivel; nem tettem szerencsétlenné rokonaimat, felebarátaimat. Nem tettem hitványságot az igazság helyén; nem tettem olyat, mit az istenek utálnak. Nem zaklattam a rabszolgát ura által; nem öltem, nem hazudtam, nem használtam hamis mértéket. Nem fogtam burokkal" az istenek madarait, nem vetettem gátat az öltöző csatornák vizének. Nem rövidítettem meg az isteneknek szánt áldozati bust! Tiszta vagyok, tiszta vagyok, tiszta vagyok! Üdv nektek, iste n ! A merre robogott... Irta Pósa Lajos. A merre robogott aranykoporsója Rákóczi Ferencnek: Égő csillagszemük zászlót lobogtató Gyermekek térdeltek. Mintha csak az égből mind leszállott volna Valamennyi angyal! Telehintegették hazatérő útját Zöldgallyal, virággal, imádságos dallal. Édesen zendült meg Zrinyi Ilonának Aranykoporsója: „Nem hiába voltál, én szerelmes fiam, Világ bujdosója! Gyermekek szivébe szétszórtad a lelked, A szabadság lelkét . . . Látom a jövendő hajnalhasadását: Felleges ágyából ébredő nap keltét!“ Boldogan álmodik Rákóczi Ferenc a Kassai kriptában . . . Zrinyi Ilonával hajnalhasadásról Beszélget álmában: „Kialudt szememből kétszáz esztendeig Patakzott a könnyem . . . Letörölte itthon millió gyermekkét, Meghalva mentem el s föltámadva jöttem!“ Temetés Ó Egyiptomban. Irta Platz Bonifác dr. Egyiptom a temetők országa. Egy millió kvadrátkilométernyi területéből a termőföld alig több hatvanezer kvadrátkilométernél; a többi sivatag s a Nílus két partján ezer kilométernyi vonalban temető. Kezdettől fogva két vonás jellemzi az egyiptomi népet, a vallás s a halottak iránt való kegyelet. A nép hűségesen ragaszkodott isteneihez és kegyesekké törekedett őket tenni. Termésének zsengéjét isten szolgáinak ajánlotta föl, szorgosan megülte az ünnepeket; házában kisded kápolnát létesített, s ebbe belehelyezte az istenség szobrát, s ott áldozott és imádkozott. Mindezen vallásos cselekedet a halál után való léttel függött össze. Az egyiptomi embernek legfőbb gondja az volt, hogy az istenek kegyét főleg a halál után való lét számára biztosítsa. Egész életében a halálnak élt, s főleg arra törekedett, hogy a romlandó testet az örökkévalóság idejére romlatlanul megőrizze s az egyént mindennel ellássa, amire a túlvilági életben szüksége lehet. S ez történt négy-öt, de talán sokkal több ezer éven keresztül. Bár Egyiptomnak a legnagyobb virágzás korában sem volt ötmilliónál több lakosa, könnyű elgondolni, hogy ötezer év alatt a temetők terjedelme s a sírok száma mennyire növekedett. A hosszú idő s a temetésre fordított nagy gond teszi érthetővé a sírokban levő bolttetemek s tárgyak roppant meny e ! Mai számunk 36 oldal.