Budapesti Hírlap, 1908. szeptember (28. évfolyam, 209-234. szám)

1908-09-27 / 232. szám

, 1908. szeptember 27. BUDAPESTI HÍRLAP. (232. sz.) NMaHMIMMMBn­­ tetett. Az egyháznak érdemes lelkipásztora volt. A mikor Csáky Albin gróf kultuszminiszter kiadta az elkeresztelési rendeletet, Palotay László volt az első, a ki tiltakozott ellene. A hetvennyolc éves aggastyán nemrég Budapesten volt s a­­mikor hazatért, meghű­­tötte magát. Tüdőgyuladást kapott s belehalt. Halála nagy részvétet keltett. Temetése hétfőn lesz. Fekete Sámuel szatmármegyei nyug­­tiszti fő­orvos nyolcvanöt éves korában meghalt. A márciusi napokban Petőfivel és Jókaival a Pilvax-kávéházban jött össze, az akkori mozgalmakban élénk részt vett és később mint 48-as főhadnagy végigküzdötte a szabadságharcot. . . (Galambalövő-verseny a Margitszigeten.) Az Országos Magyar Galamblövő Egyesület, a­melynek József királyi herceg a védője, az idén ősz­szel nagyobb szabású galamblövést rendez a margit­szigeti sport­telepen. A verseny az előzetes pro­gram szerint hat napra terjed, október 5-én kezdő­dik és október 15-én ér véget. A részletes program a következő: Október 5-én: októberi handi­kap, ok­tóber 7-én: Szigeti-handikap, október 9-én: Angyal­földi díj, október 12-én: őszi handikap, október 14-én: Csepeli handi­kap, október 15-én: Záró-díj. A verseny rendkívül mozgalmasnak ígérkezik, mert az arisztokrácia számos­ tagja, úgyszólván az egész főúri világ Budapesten tartózkodik. A­kik részt akarnak venni, Gyapai Nándor titkárnál (Budapest, Margitsziget) kaphatnak fölvilágosítást.­­ (Ideg­enjárás.) Az egész héten ünnepi dísz­ben ragyogott a főváros, mindenfelé tarka lobogó, drapéria és virágfüzér. A tenger zászló nemcsak Ferdinand fejedelmet és hitvesét köszöntötte. Az el­múlt héten nem panaszkodhattunk az idegenforga­lom pangása miatt. Annyi idegen forgott itt, hogy egészen nemzetközi képe volt Budapestnek. A világ minden részéből ide sereglettek a jogászok, távirá­gzók, telefon-tudósok, diákok, hogy az angol újság-­­írókat és a porosz rendőrtiszteket ne is említsük. Természetesen idegenek voltak nekünk az udvari emberek és a bécsi nagyurak is, a­kik egymásnak adták a kilincset a király szobájában. A kongresszis­­ták — mondanunk sem kell — mindentől el voltak­ ragadtatva. A jogászok a gyűjtőfogháztól, a távirá­­szok a főpostától, a telefonisták a távbeszélő-közép­ponttól (a­mi nem is csoda, mert a mi telefonos­kisasszonyaink nem aggszüzek, hanem, többnyire, viruló szép leányok és asszonyok), a külföldi diákok a Menzától és az­­ orfeumtól és így tovább. Annyi azonban bizonyos, hogy valamennyi külföldi vendé­günk egyformán meg volt elégedve a fogadás szíve­s­­ségével, mert vendégszeretetünkben még nem­ csaló­dott sem az angol, sem az olasz, sem egyetlen náció. Régen meggyökerezett már a külföldön az a hit, hogy Budapest egy vendéglátó fogadó, a­melyben tejben­­vajban fürösztik a tanulmányozó urakat. Még egy vendéget várt a főváros, a­kit még nem említettünk- Ezt az egy vendéget azonban már nem várta szíve­sen. Ne is jöjjön. Már csak annak a híre is, hogy közeledik hozzánk, csatasorba állította a magisztrá­tust. Erősen fegyverkezik ellene. Nem ágyúval és puskával, hanem füstölővel. A kolerát értjük.­­ (Gyászrovat.) Kápolnai Kápolnay László nyugalmazott magyar államvasuti ellenőr szeptember 25-én hetvenkét éves korában meghalt. Temetése teg­nap volt nagy részvét mellett. Pászthy Sándor volt fővárosi háztulajdonos szeptember 24-én meghalt Budapesten. Elhunytat fia, Pászthy Sándor pénzügyminiszteri számtiszt és leánya, Mária, férjezett Biriczky Jánosné dr.­né és nagyszámú rokonsága, gyászolja. Kingscok Niegel ezredes, az angol királyi ház­tartás fizetőmestere, mint egy londoni távirat jelenti, meghalt. Sir Nigel a királyság egyik legrégibb csa­ládjának a tagja. Részt vett a krimi hadjáratban, mint nagybátyjának, Ragián lordnak az adjutánsa és­­Szebasztopol előtt ezredessé léptették elő. Huszon­két éves korában mint liberális képviselő tagja lett ez alsóháznak s mandátumát harminckét évig meg­tartotta. Kalmár Ferencné, az ugocsa megyei­ törvény­­hatósági főállatorvos neje hosszas szenvedés után teg­nap meghalt Budapesten. A megboldogultat hétfőn délelőtt tiz órakor temetik el a rákoskeresztúri izr. temető halottas házából.­­ (Szlovének és németek.) A Marburger Zeitung értesülése szerint, mint Marburgból jelentik, a pettaui kerület egyes részeiben, a többi közt St.­­Lorenzben és St.­Thomasban a fölbujtogatott szlovén lakosság körében komoly veszedelemmel fenyegető mozgalom észlelhető. Mint kiszivárgott, vasárnap meg akarják támadni Pettau városát. A parasztok között titkos írást osztogatnak, a­melyben e jelszó­val: „Tíz év alatt Pettaunak szlávnak kell lennie!“ —­fölszólítják a kerület szlovén lakosságát, hogy vasár­nap kaszával és sarlóval fölfegyverkezve jelenjenek meg Pettau előtt és mindent, a­mi német, pusztít­sanak el.­­ (Az öreg­ honvédeknek.) Farkas Béla és Farkas Imre egy-egy doboz szivarvéget küldöttek be­­ hozzánk az öreg honvédek számára. A küldeménye­ket rendeltetésük helyére juttatjuk.­­ (Volt hadapródok találkozása.) A bu­dapesti hadapródiskolát 1883-ban elvégzett növen­dékek e hónap 27-én, vasárnap, huszonöt éves talál­kozót rendeznek. A volt bajtársak délelőtt tiz órakor gyülekeznek a hadapródiskola fogadótermében (II., Lipótmező). A találkozóra való jelentkezéseket el­fogad és mindennemű fölvilágositásokat megad az előkészítő bizottság elnöke. Szivy Sándor cs. és kir. százados a 86. számú gyalogezredben.­­ (Pr­óbamozgósitás Galíciában.) Lemberg­­ből táviratozz­ák nekünk. A lembergi hadtestpa­rancsnokság területén felfüggesztették a tisztek és legények szabadságolását. Ezenkívül még több más oly intézkedést tettek, a­melyet csak próbamozgósí­­tás esetén szoktak elrendelni.­­ (Kereszténység és béke.) W. Evans Darby, a Nemzetközi Jogi Kongresszus alkalmából itt időző békebarát, a londoni béke­egyesület titkára, szeptem­ber 27-én délután öt órakor az unitárius templomban (Kotháry­ utca 4.) előadást tart Kereszténység és béke elben. Az angol előadást Józan Miklós esperes tol­mácsolja magyarul. Az érdeklődő közönséget szívesen látják. — (Az asztalossegédek kizárása.) A buda­pesti asztalossegédek kizárása dolgában ma az aszta­losmesterek a következő fölhívást intézték a segé­dekhez : A Budapesti Asztalosmesterek Szövetsége a szakszervezet által — az 1965. évi szerződés meg­szegésével — rendezett bojkottok folytán kénytelen, volt ezt a szerződést augusztus huszonegyedikén ér­vénytelennek nyilvánítani és a bojkottért kartársak védelmére az összes asztalossegédeket kizárni. A ki­zárás azóta változatlan szilárdsággal áll fönn. Mint­hogy azonban tudomásunk van arról, hogy a segédek józanabb része máris elítéli a szakszervezet terroriz­musát,­mellyel a dolgozni kívánó munkásokat kenye­rüktől fosztja meg; minthogy továbbá a bojkottált műhelyek egy részében már valamennyi segéd, más részében pedig a segédek egy része újra munkába állott a Szövetség föltételei mellett; elhatározta a­ Szövetség, hogy mindazokat a segédeket, kik a meste­rek által a tartós béke érdekében fölállított jogos és méltányos föltételeket elfogadják, a régi munkabér és munkaidő mellett visszafogadja és nekik munkát juttat. A dolgozni akaró munkások jelentkezhetnek­ a Budapesti Asztalosmesterek Szövetsége munkaköz­vetítőjében­­(Vill. Bérkocsis­ utca 12. szám), mely elsősorban a bojkottált mesterek részére, azontúl pedig a segédek szabad választása szerint közvetít munkát. Budapesten, 1908 szeptember 23-án. A Budapesti Asztalosmesterek Szövetsége. A mesterek körében azt hiszik, hogy ez a föl­hívás a munkások eddig nem dolgozó részét is jobb belátásra fogja téríteni.­­ (Nagygyűlés a munkásbetegsegités üg­yében.) A Magyar Épitőiparosok Országos Szö­vetsége a munkásbetegsegítésre és balesetbiztosításra vonatkozó törvényből származott sérelmek megvita­tása céljából országos nagygyűlést hívott össze szep­tember 27-én délelőtt 10 órára a Sasker Irányi­ utcai termébe. A gyűlésre az orsz­ág minden részéből nagy számban jelentették be a munkaadószövetségek és az ipar­testületek a kiküldötteiket. A gyűlésen Kauser Gyula fog elnökölni, előadók Sziklay Zsigmond épí­tész (Budapest), Marossy Sándor ipartestületi tit­kár (Eger) és Farkas Elek, a M. É. Sz. főtitkára.­­ (Zeppelin lovaglás ügye.) Berlinből je­lentik. Sokat beszélnek katonai körökben arról a konfliktusról, a­mely Zeppelin gróf és Gross őrnagy, a­ léghajós-zászlóalj vezetője között támadt. Az össze­­veszésnek érdekesek az előzményei. Emlékezetes, hogy Zeppelin találmányáról kisütötték a plagizá­­lást. A rendszer e leleplezés szerint egy Schwarcz nevű zágrábi mérnöké volt és Zeppelin egyszerűen kisajátította, hogy praktikusan alkalmazza. Beszélik, hogy egy társaságban legutóbb szóba került ez a dolog és Gross őrnagy, a­ki szintén jelen volt, Zep­pelin léghajójáról nem éppen a legnagyobb elisme­réssel nyilatkozott. Az agg tábornok, a­ki néhány nap óta Berlinben időzik, e miatt megorrolt s össze­­veszett az őrnaggyal. Hir szerint az összekoccanás­­ból lovagias ügy lesz.­­ (Hamis hir elevjéről.) Bécsből jelentik. Egy vidéki lap azt a hirt hozta, hogy a lét­számú gyalogezredet Plevje felé küldik. A hir több nagyobb lapba is belekerült. Illetékes helyen a hirt­ légből kapottnak mondják. Az említett ezred három zászló­­alja Belovárban, az ezred hadkiegészítő helyén van, míg a negyedik zászlóalj április óta Nevesinjében állomásozik. — (Egyházi zene.) A Szent István-baziliká­ban szeptember 27-én, vasárnap a 10 órai nagymise alatt Mozart koronázási miséje kerül előadásra Szto­­janovics Jenő karnagy vezetésével. A magánrésze­ket: Pallady Leontinné, Wenser Margit és Tornyay Károly énekelik. — (A kolera.) Pétervárról táviratozzék ne­­künk. Tegnap 337 ember betegedett meg és 162 ember halt meg kolerában. A­ műveletlen nép még mindig erős ellenállást fejt ki az orvosok ellen s azt hiszi, hogy az orvosok és a diákok mesterségesen idézik elő a kolerát. Különösen a gyümölcskereske­­dők izgatnak erősen az orvosok ellen. A rendőrka­pitány hirdetést tett közzé, a­melyben azzal fenye­getőzik, hogy mindazokat, a­kik ilyen híreket ter­­jesztenek, felelősségre fogja vonni. — Fézervárról jelentik meg: Az elmúlt 24 órában 309 kolerameg­betegedés és 153 haláleset történt. A betegek száma 1831. A magyar királyi államvasutak igazgatósága, mint a Föld Ért. jelenti, megbízta Tótfalussy Lajos dr. magyar királyi államvasuti főorvost azzal, hogy személyesen utazzék a határszéli állomásokra és az ottani pályaorvosokkal karöltve a legszigorúbb fer­­tőtlenitő munkálatokat lássák el, különösen az át­meneti kocsikat, a melyek Máramarosszigeten keresz­tül haladnak, erős vizsgálat tárgyává tegyék s álta­lában bő fertőtlenitéssel hassanak oda, nehogy a M. Á. Y. utján a kolera behurcoltassák.­­ (Munkások balesete.) Ma reggel Lepler Jánosnak az Asztalos Sándor­ utca 16. számú házá­ban levő vasredőgyárában több munkás egy kazán fölállításán dolgozott. E közben a­ kazán fölborult és négy munkást maga alá temetett. Pirger Vilmos harmincöt éves lakatossegédnek a lábát törte a rá­zuhanó kazán. Könnyebben sérültek: Kelemen Pál napszámos, Róth József ácssegéd és Szőllősi Már­ton kőmives. Pirgert a­ Rókus-kórházban ápolják, a másik három munkás sebét a Poliklinikán kötözték be. A rendőrség megindította a baleset dolgában az eljárást.­­ (Halál misemondás közben.) M­ára már ős­­szigetről táviratozza tudósítónk: Juhanovits Antal ökörmezői görög katolikus esperes ma reggel mise közben hirtelen rosszul lett s néhány perc múlva meghalt. A hetvenhárom éves papot szivszélhüdés ölte meg. Tragikus halála mély részvétet keltett rutén hívei körében, a­kik a derék, magyar érzelmű esperest nagyon szerették.­­ (Visszaélések egy kerületi munkásbiz­­tositó pénztárban.) A nagybecskemeti kerületi munkásbiztositó pénztár ellen több oldalról fölme­rült panaszok következtében a magyar királyi ál­lami munkásbiztositó hivatal a nevezett pénztár­­ügy- és vagyonkezelését kiküldöttei útján beható vizsgálat tárgyává tette. A vizsgálat során, mely a napokban nyert befejezést, a kiküldöttek több ap­róbb szabálytalanságtól eltekintve, a pénztár va­gyonkezelésében 19.000 koronát meghaladó hiányt állapítottak meg és ehhez képest intézkedtek, hogy a visszaélések megtorlása iránt a szükséges lépések megtétessenek.­­ (Elfogott szélhámos.) Néhány hét­tel ezelőtt több följelentés érkezett a főkapitány­ságra egy szélhámos ellen, a ki hol Meskó dr., hol ismét A ez él dr. rendőrkapitánynak adta ki magát s ezen a néven temérdek csalást követett el, végre a minap, miután több szélhámossága sikerült, magát a főkapitányt akarta megcsalni. A körmönfont em­ber figyelemmel kisérte a lapokat és ha valahol be­törés vagy lopás történt, pár nap múlva megjelent az illetőnél. Előadta, hogy ő rendőrkapitány és az ellopott tárgyakat egy zálogházban megtalálták. A nyomozás érdekét előmozdítaná, ha azokat kiválta­nák. Addig beszélt, a­míg a kárvallottaktól a meg­határozott összeget megkapta. Aztán nyugtát állí­tott ki róla és meghagyta, hogy addig ne nyugtalan­kodjanak, a­míg a rendőrség nem értesíti őket. E módon sokakat megkárosított. A rendőrség széles körben nyomozást indított, bár első perctől kezdve Theimer Adolf harminchárom éves volt cukrászse­gédet gyanúsította, a­kit 1897-ben hasonló csalá­sok miatt megbüntetett. Splényi Árpád bárónak adta akkor ki magát és előkelő mágnásokat zsarolt meg. Theimer csak pár hónappal ezelőtt szabadult ki a lipótvári börtönből, a­hol hat évi fegyházbünte­tését töltötte ki. A­hogy kiszabadult, jelentkezett Krecsányi Kálmán rendőrtanácsosnál, a detektívosz­­tály főnökénél és előadta neki, hogy óriás hajlamot érez magában a titkosrendőri működéshez és kérte a tanácsost, vegye föl a detektívek közé. Krecsányi elutasította a rovott múltú embert, a­ki pár hó­napig mit sem hallatott magáról. Tegnap azonban levelet küldött a főkapitánynak és abban előadta, hogy rendkívül sok olyan dolgot tud, a­minek a rend­ 11 .

Next