Budapesti Hírlap, 1909. december (29. évfolyam, 284-309. szám)

1909-12-16 / 297. szám

Í0 BUDAPESTI HIHLAP (297 sz.) 1909. december 16, tanárokat és Zsigmondy Béla mérnököt az állandó bizottság ut- és hídépítési csoportjának tagjaivá az 1910. év tartamára kinevezte.­­ (Országos cigányzene-versengés.) A ma este megkezdett második országos cigányzene-ver­sengés az előre várt érdeklődést, úgy látszik, nem tudta fölkelteni. A pesti Vigadó nagytermében csak igen kevesen élvezték a sorba fölvonuló cigányzene­­karok játékát. Maguk a cigányok sem vették eléggé komolyan a dolgot. Igen sokan bejelentették részvé­­telüket, mindössze azonban csak hat zenekar jelent­kezett- A versengést a híres Kóczé fia, ifjú Kóczé Antal kezdte meg, majd Hamza Gyuszi nagyváradi zenekara következett Kórody Gyula és Csóka Józsi zenekarának szereplése után mutatkozott be Oláh Rudi, Sátoraljaújhelyről. Végül maga az öreg Kóczé Antal lépett a dobogóra és régóta ismert tüzes, he­lyenként igen bravúros játékával nagy lelkesedést keltett. A biráló-bizottság tagjai közül ma este meg­jelent Evva Lajos, Szepessy László, Chorin Géza és Garami Béla dr. A versengést holnap este befejezik s ekkor hirdetik ki az eredményt.­­ (A hadsereg kormányozható lég­hajója.) Bécsből jelentik, hogy a német Parsze­­val-mintára osztrák gyárakban épített kormá­nyozható léghajó tegnap átment a közös hadse­reg tulajdonába. Utolsó próbáját, a magassági próbát tegnap tette meg a léghajó. A feltétel szerint ezer méterre kellett emelkednie s a lég­hajó ezeregyszázötven méternyire szállt föl. Ha hinni lehet a bécsi forrásnak, a ballon burkola­tán a leszállás után semmi elváltozás nem mu­tatkozott. Bár mi cikkeinkben több ízben is rá­mutattunk a léghajó fogyatkozásaira, s bár két hétig tartó próbái nagyon küzdelmesek voltak, az átvételre kiküldött bizottság szokatlan gyor­sasággal hozta meg tegnap határozatát, mintha ezzel a sietséggel akarta volna pótolni azt az el­maradottságot, a­melyben a közös hadsereg a né­met és a többi nyugati katonai hatalom mö­gött leledzik. Annyira siet most a hadvezetőség a levegőben való fegyverkezéssel, hogy ugyan­csak azokban az osztrák gyárakban (osztrák­amerikai gummigyár, bécsújhelyi Daimler-mo­­torgyár), a­melyekben a Parszeval-féle léghajó készült, már építteti is a második kormányoz­ható léghajót a Lebaudy-típus szerint, sőt arról is van szó, hogy egy harmadik léghajóra is tet­tek megrendelést ugyanott. Szóval a több mil­lióba kerülő hadi fölszerelésnél a magyar ipart teljesen mellőzi a hadvezetőség, sőt még csak ballonházat sem kapunk. Nekünk csak néhány nemzetiszinü papiros-zászlócska jut, a­melyet a lojális katonai aeronauták ledobálnak a gondo­lából a magyar földre.­­ (Sikkasztó pénztáros.) Jelentettük, hogy a magyar államvasuti tisztek és altisztek Takarékos­ság szövetkezetében nagyobb sikkasztásnak jöttek a nyomára. A sikkasztást Finda József magyar állam­­vasúti ellenőr, a szövetkezet pénztárosa követte el, a­ki még december elején eltűnt a Dob­ utca 73. számú házában lévő lakásáról. A rendőrségen Czövek Sán­­­dor fogalmazó vezette a sikkasztás dolgában a nyo­mozást és megállapította, hogy Finda aligha hagyta el a fővárost. Ma azután sikerült is Sárközy és Kornya detektíveknek Findát egyik rokonának a la­kásán megtalálni. Bekísérték a főkapitányságra, a­hol azonnal vállalóra fogták. Eleinte tagadni próbált, azonban azoknak a bizonyítékoknak a súlya alatt, a­melyeket Gzövek fogalmazó a házkutatás alatt szer­zett, megtörött és megvallotta tettét. Az elsikkasztott összeg megközelíti az ötvenezer koronát, de való­színű, hogy a könyveknek pontosabb átvizsgálása a hiányt még nagyobbra növeli. Finda a sikkasztást, mint kiderült, már jó ideje űzi, s e­miatt kihallgatták ma délután a főkapitányságon Szigethy Emil magyar államvasúti főellenőrt és Fedorcsik Sándor magyar államvasúti ellenőrt, a­kik Frida ellenőrzésével vol­tak megbízva. A sikkasztás azoknak a vasúti tisztvi­selőknek a kára, a­kik betétet helyeztek el a szö­vetkezetnél. A szövetkezet ugyanis éppen Finda in­dítványára hat százalékot fizetett a betétek után, s ezért a tisztviselők szívesen vitték oda a pénzüket, mert a többi bank csak három és fél vagy négy szá­zalékot fizet Finda a betéteket részben, vagy egész­ben elsikkasztotta és a könyvekbe hamis tételeket csempészett be. Megkönnyített Finda üzelmeit az a körülmény, hogy tizenhat év óta, a­mikor a szövetke­zetet alapították, soha semmi néven nevezendő ro­­gancsolás nem volt. Ebben természetesen vétkesek Finda hivatalt,t­­rsai, a­kiket ma egész délután és még későn este is kihallgatott a rendőrség. Fedor­­csák, a szövetkezet ellenőre és Szigethy, a­ki ügy­vezető hatáskörrel volt fölruházva, ma az egész éj­jelt a főkapitányságon töltötték, s egyelőre kérdéses, be tudják-e fejezni holnap délelőtt a kihallgatásukat. Találtak azután Finda lakásán leveleket, a­melyeket a szövetkezetbeli tiszttársai intéztek hozzá és a­me­lyekben nagyobb összegű kölcsönöket kértek tőle. Ezeket a tisztviselőket holnap mind kihallgatják. Késő éjjel a sikkasztás dolgában a vizsgálat körül­belül úgy áll, hogy Finda letartóztatása reggel föltét­lenül megtörténik, addig is úgy ő, mint Fedorcsák és Szigethy a főkapitányságon maradnak. — (Orvosi hír.) Hammersberg Árpád dr. fürdőorvos gyakorlatát ismét megkezdte Tátra- Lomnicon. — (Gyászrovat.) Széll Farkas, a debreceni királyi tábla nyugalmazott elnöke hatvanöt éves korában meghalt Budapesten. Az elhunyt három év­vel ezelőtt vonult nyugalomba s akkor költözött Debrecenből a fővárosba. Néhány héttel ezelőtt lett beteg s a halál tegnapelőtt megváltotta szenvedései­től. Széll Farkasban Kubelik Jan, az ismert hegedű­művész apósát gyászolja. Hangol Ignác dr. Tolnavármegye tiszti főor­vosa, az országos közegészségügyi tanács rendkívüli tagja, királyi törvényszéki orvos december 14-én életének hatvanharmadik esztendejében meghalt Szekszárdon. Bellusi Baross Jánosné, született egerfalvi Páka Sarolta december 14-én életének harmincegye­dik évében Illaván elhunyt. Buda György adótárnok december 14-én hat­van éves korában meghalt Rózsahegyen. Harrach János grófot, mint Bécsből jelentik, ma temették el a lakosság nagy részvéte mellett. A király képviseletében Gudenus főkamarás jelent meg; ott voltak még Ferenc Szalvátor, Frigyes és Rainer kir. hercegek, továbbá az udvari méltóságok, a miniszterelnök. Schreiner miniszter, az urak háza és a képviselőház több tagja és más állami méltó­ságok.­­ (Szicíliai erkölcsök.) A Taormina közé­ben levő Graniti városka polgármesterét, Diego Cuttarellit, mint Palermóból jelentik, a minap le­tartóztatta a csendőrség bankjegyhamisítás miatt. Szicília lakosságát az utóbbi időben egy hami­sító banda elárasztotta hamis százlirás bankjegygyel és a hatóságok minden igyekezete kárba veszett, hogy a hamisítók nyomára juthasson. Időnként si­­került ugyan egyik-másik tagját elfogni, a­mikor a hamis bankjegyeket forgalomba akarták hozni, a letartóztatott hamisítónak azonban azonnal segítsé­gére sietett Graniti polgármestere. A rajtakapott em­bernek a legfényesebb erkölcsi bizonyítványt állította ki és személyesen is síkra szállt a rendőrség ostoba­sága folytán börtönbe került ártatlan polgár érde­kében, a­kinek azonnali szabadon bocsátását rend­szerint ki is eszközölte. Cutrusellinek a vádlottak ér­dekében kifejtett lázas buzgalma azonban végre is felkeltette a rendőrség gyanúját és erről jelentést is tett a kormánynak, a­melynek időközben az is tudo­mására jutott, hogy a bankjeg­yhamisítómű­helynek valahol Graniti közelében, egy földalatti barlangban kell lennie. A kormány erre Palermóból katonasá­got külött Graniti környékére, hogy kutassák ki a kérdéses barlangot. A banda és a lakosság esetleges gyanakodásának megszüntetésére a hatóságok azt híresztelték, hogy Castro, a hírhedt szicíliai briganti, a­ki csak nemrég gyilkolta meg Graniti egyik vagyo­nos polgárát, Ferrarit, Amerikába való szökése előtt a városka közelében rejtette el zsákmányát és a ka­­­rabinierik most ezt kutatják. A katonák azután la­pátokat és ásókkal fölszerelve napokig kutatgatták a környéket. A lakosság természetesen nagy érdek­lődéssel kísérte a munkát, a­melyet a városi tanács tagjai, is végignéztek. A­mikor azután a katonák ku­tatásuk során ahhoz a helyhez közeledtek, a­hol a­ bankjegyhamisítók barlangja volt, a tanács tagjai egyenként szökdösni kezdtek a nézőközönség sorai­ból, míg az ott maradt tanácstagokat a rendőrség most már éberebb figyelemmel kísérte. A katonák munkáját azután siker koronázta.. Az egyik hegyol­dal lejtőjén ugyanis egy hatalmas márványtömböt találtak és ennek elhengerítése után ráakadtak a barlang bejárójára. A barlangban valóságos labora­tórium tárult a belépők elé, a vegyiszerek egész rak­tárát találták ott felhalmozva. Egy másik barlang­fülkében a bankjegysajtó volt a hozzávaló edzett rézlemezekkel, szóval a hivatásos bankjegyhamisítás minden kellékével. Egy kisebb fülkében pedig öt­százezer Ura értékű pompásan sikerült hamis bank­jegyre akadtak. A meglepő fölfedezés után a kara­­binierik Graniti számos előkelő polgárát, köztük elsősorban a polgármestert azonnal letartóztatták.­­ (Árvag­yermekek fölruházása.) A Ganz­­cég kőbányai­ úti vasúti-kocsi-gyárában 14-én este tartották meg a hagyományos téliruha-kiosztást. A cég igazgatósága, tisztviselői kara és munkásság adományából hetvennyolc árvagyermek kapott tel­jes téli ruhát és egyéb ajándékot. A minden különös ünnepség mellőzésével tartott ruhakiosztás az árvák megvendégelésével végződött.­­ (Incidens a német birodalmi gyűlésen.) Berlinből jelentik nekünk: A birodalmi gyűlés mai ülésén feltűnést keltő dolog történt Napirenden volt a bányaigazgatóságok kényszerkimutatásairól szóló interpelláció tárgyalása. A szabadelvű Naumann éles beszédben fordult a kormány ellen és a­mikor meleg szavakkal emlékezett meg a bányamunkások özvegyeiről, egyszerre a karzaton egy feketeruhás asszony így kiáltott föl: Én meg a gyermekeim sem­mit sem kapunk! A jobboldalon erre többen azt kiál­tották : Éljen a szüffrazsett! Az asszonyt az irodába vitték, a­hol megállapították, hogy egy szerencsétle­nül járt sziléziai bányamunkásnak özvegye. Az asz­­szonyt elbocsátották.­­ (A pincérek mozgalma.) A budapesti ká­­vésipartársulat választmánya tegnap délután tartott ülésében foglalkozott a pincérek körében újabban tapasztalt mozgalom ügyével. A választmány hosz­­szabb vita után abban állapodott meg, hogy az ipar­társulat a munkaközvetítésre és általában a munkás­kérdésre nézve eddigelé elfoglalt álláspontját válto­zatlanul föntartja; egyébként azonban ezúttal sem­miféle intézkedést nem tart szükségesnek. A szövet­kezeti kávésok, hír szerint, bizalmas értekezletet tar­tottak és elhatározták, hogy azokat a főpincéreket, a­kik a munkásmozgalmakban résztvesznek, szolgái falukból nyomban elbocsátják.­­ (Farsang1.) A fővárosban már hetekkel ez­előtt megindult a farsangi vigadozásra való készülő­dés s megalakult már a legtöbb elitbál rendező-bi­zottsága is. A Protestáns-bál január 15-én lesz a Vigadóban. A bálbizottság elnöke Miklós Elemér dr., a védők a következők: Bánffy Dezső báró, Bán­ff­y György gróf, Darányi Ignác, Lónyay Gábor gróf, Mezőssy Béla, Miklós Ödön, Prónay Dezső báró, Tisza István gróf, Tóth János államtitkár, Vay Ti­bor gróf és Zsilinszky Mihály. A tisztesbeli elnökök névsora a következő: Bánffy Miklós gróf, Benedek János dr., Bethlen Ádám gróf, Bethlen István gróf, Bernál István, Czékus Miklós dr., Dapsy Viktor dr., Darányi Gyula dr., Degenfeld Pál gróf, Degenfeld Sándor gróf, Dókus Gyula, Dókus László,­ Domahidy Elemér, Édeskuthy Jenő, Elek Pál, Gencsy Albert, Gregersen Nils, Haberern I. Pál dr., Haggenmacher Árpád, Héder Lajos dr., Heinrich Antal dr., Hor­­nyánszky Viktor, Ilosvay Lajos dr., Jármay Márton, Jékey Zsigmond, Jeszenszky István d­­., Keler Zol­tán dr., Kemény Ákos báró, Keresztesy József dr., Kesserű Lajos dr., Kiss Károly dr., Komjáthy Pál dr., Kovács Ernő dr., Kováts-Sebestyén Aladár, Ko­vát­s-Sebesty­én Endre, Kun Árpád dr., Lakos Lajos, Lánczy Leó, Laszkák­y Gyula, Lénárd Zoltán dr., Meczner Béla, Mikszáth Kálmán, Nádassy Gergely dr., Nagy Barna, Ottlyk Iván, Ráday Gedeon gróf, Radvánszky Albert báró, Radvánszky Antal báró, Solymossy Ödön báró, Szenthe Gyula dr., Sztehló Kornél dr., Teleki Géza gróf, Teleki László gróf, Te­leki Tibor gróf, Uchtritz Amadé Emil gróf, Wagner Géza dr., Zsedényi Béla és Zsigmond Jenő dr. A rendező-bizottság, melynek irodája a Bethlen Gábor­, Kör helyiségében van, (VIII., Szentkirályi­ utca 22. sz.) minden pénteken tart ülést. A meghívókat még a karácsonyi ünnepek előtt szétküldik, a­kik a meg­hívást óhajtanák, a bál intéző­ irodájához (IV., Mol­nár­ utca 17.) fordulhatnak. Ugyanott kapható már a jegy is, táncos jegy-utalványt csak a Bethlen Gá­bor Körben lehet kapni. A bál háziasszonyi tisztét már sok előkelő úriasszony fogadta el. A teljes név­sort a rendező­bizottság később fogja közzétenni. A táncrendet, tekintettel a protestáns árvaház ötven éves fennállására, allegorikus kép fogja díszíteni. A Balaton-bálra most küldik szét a meghívó­kat, a­melynek első lapját Tihany képe disziti. A bál-bizottság élén Batthyány Lajos gróf áll; a ren­dező-bizottság elnökei: Óvári Ferenc dr., Dobrovits Milán és Vaszilievits János dr. A mulatság január 8-án lesz a Vigadóban. A jövedelmet a balatonvi­­déki népipar segítésére fordítják Az Építész-bál rendező­bizottsága december 11-én tartotta meg alakuló ülését a Magyar Építő- és Iparművészeti Rajzolók Országos Egyesületében, Székely Dezső egyesületi alelnök vezetése mellett. Az idei bál védőjéül Tóth János dr. államtitkárt kérték föl, a­ki a tisztséget el is fogadta. Az egyesület ré­széről az elnökség tagjai lettek: Kertész K. Róbert miniszteri tanácsos, Málnai Béla, Székely Dezső, Horváth Antal, Himmler Miksa, Kaiser Hugó és Porgesz József; a bál­bizottság tisztikarának tagjai: Stauber József főtitkár, Tímár Béla titkár, Gyulai Bernát, Rochauser József pénztárosok, Radóczy László Béla, Wannennmacher Fábián jegyzők, Ber­­ger Dezső táncrendező, Braun Mór, Vágó Ármin ellenőrök, Dorman Jenő, Krausz Ármin gazdák, Spitz Ernő cigánybíró. A bál február 12-én lesz. Az Állami Napidíjas Hivatalszolgák Országos Egyesülete január 8-án a Gutenberg-otthon díszter­mében táncestet rendez. A tiszta jövedelmet az egyesület balsorsba jutott tagjainak segítésére for­dítják.

Next