Budapesti Hírlap, 1910. július (30. évfolyam, 155-181. szám)
1910-07-31 / 181. szám
BUDAPESTI HÍRLAP (181. sz.) 11 1910. július 31. politikát, vagy Törökországgal való fegyveres konfliktust, Paprikov ezt felelte: A macedóniai bolgárok üldözése nagy befolyást gyakorolhat a bolgárok politikai érzésére, de korai volna ebből azt következtetni, hogy e miatt fegyveres konfliktus támadhat Bulgária és Törökország között. Oroszország Szerbiának. Belgrád, júl. 30. (Saját tudósítónktól.) Belgrádiján erősen tartja magát a hír, hogy Oroszország három páncélos dunai monitort fog ajándékozni Szerbiának. A bosnyák tartománygyűlés. Szerajevó, július 30. A tartománygyűlés ma folytatta a költségvetés tárgyalását. A gazdaságügyi közigazgatás tételeinek tárgyalása közben Benkó báró polgári adlátus szólalt fel és utalt arra, hogy a költségvetési bizottságnak az az indítványa, hogy a tartománygyűlés által kiküldendő ellenőrző bizottság vizsgálja át az ország erdőgazdasági helyzetét, beavatkozás volna a végrehajtó hatalom ügykörébe. Kéri, hogy az indítványt úgy szövegezzék, hogy ne ütközzék az alkotmányba. Ugyanez okból állást foglal az ellen az indítvány ellen, hogy a kormány nagyobb erdőterületet ne adjon bérbe külföldi pályázónak. Mikuli osztályfőnök válaszol ezután a felhozott kívánságokra és jelentést tesz a kormány közgazdasági működéséről, őszre számos a gazdasági helyzet javítását célzó törvényjavaslatot ígér. Többek felszólalása után a vita folytatását hétfőre halasztották. A mandzsuriai kormányzók lemondása: Sanghaj, július 30. A mandzsuriai főkormányzó, valamint a holungkiangi és kirími kormányzók állásuktól való felmentésüket kérték, minthogy az orosz-japán egyezmény által keletkezett nehézségekkel nem képesek megbirkózni. Zavargás Afganisztánban. London, júl. 30. (Saját tudósítónktól.) Kalkuttából jelentik, hogy Afganisztánban komoly zavargás tört ki. Részleteket még eddig nem jelentettek. Közgazdasági táviratok. Newyork, jul. 80 Zárlat. Búza állandó, helyben 1C90/4 cent. (10.09 Kj, iul.-ra —cent. (—.— K.), ezept-re 1088/2 cent. (10.01 K.), dec.-re 110 tó cent .(10.18 . K.), máj.-ra —.— cent (—.— K.). — Tengeri szilárd, iul.-ra —cent f-r.—szeph-re 7211 cent (7.15 KV), dec.-re —cent (—.— K.). — Liszt helyben 4.30. Gabonnasztalitás Liverpoolba IV, (0.45). Csikágó, jul. 30. Zárlat. Búza állandó, jul.-ra 105.— cent (9,70 K.), szept.-re 106l/4 cent (9.54 K.). Tengeri szilárd, jul.-ra 62.— cent (6,13 K.). A külföldi gabonatőzsdék mai és tegnapi árfolyamainak összehasonlítása: Csikágó, jul. 30. Zsír júliusra 11.62, szeptre 11.52. Szalonna short crear 11.83 Sertéshús jul.-ra 20.57. Newyork, jul. 30. Cukor, fair refininsr Muscovado 3.86. Cukor finomítva i. sz. 5.15 Newyork, jul. 30. Kávé Bio 7. sz. helyben 88/4, augusztusra 6 90. októberre 7.8. Newyork, jul. 30. Petroleum Standwhite Newyorkban 7 65. Piladelfiában, 7 65, rafined in cases 10.65, credit balances of oil City 1.30. J Newyork, jul 30 Gyapot Newyorkban 15 25, anglra 1618, októberre 1 14.60. j Netvorleansban 146, Newyork, jul 80( Kéz 12 10—12.25. Ou 32.75 —33 — 1« leir napIhinkig PARIS frank frank frank BllZft juliUSTA. • « • * « m 4 • « « • •M.6C a«,4c +010 * aurrusztusra, • « 17.10 •27.05+0.05 * szeptember—decemberre, , • * . itl.iO 26.85 r*0.l5 november—februárra. ••••«• 2H.85 C.10 Bozs juliu«r!\ . ........................ 17.78 „ augusztusra................ 17.75 17.50 40.25 1 — lő.— november—februárra .. « • • 4 • XI.65. 18.15 88.20 36.55 -0.86 af.ot.,88.30 -0.00 szeptember—decemberre. • . • , R46«5 Hf. 15-0.20 november-februárra 31.10 84.90 -0.?4C 'nSBUli markamárkamarka Bura juliusTM ................................... sós.-215.6.-193.60 IkT.Is -1.26 Rozs júliusra » • * » * • * • «••••• 151.26157.00 +0.74n szeptemberre « • « ••••4 • • »143.50150.-1.50 • — •‘V* — -15C. —— • — H3WYOF.K cent cent cent Búza bolyban ............. . lltí.SS103.*6 +1.-^ —. — p O „ szeptemberre ••«•••••••• IC*. 8*1G8.25-C.Í3 * docemberro. .•••••••+•* 110.25llü.25 — •■4-__ — tengeri júliusra « .«••••••••«-72.75 — ,>rszeptemberre ••••••••• Ti 25 V2.—+0.25 „ decemberré •• —— OSIKÁGO cenfc centcent Búza júliusra. ............. llc. UH. 2-~4.%6 JC11.87 40.rt? Tengeri iuliuscra . . ta— 81.80 +0+9 szeptemberre............. —•—— ,~**T Newyork, jut. SC, Zsir Westem Steam 12.25, Budapesti Hírlap. 1910 augusztus 1-ével uj előfizetés , tank lapunkra. Előfizetési ára . ’ a magyar korona országaiba, Ausztriába és a megszállott tartományokba. Augusztus hónapra .... 20. 40 fill. „ 1-től szept. 30-ig 4 „ 80 „ „ d30. 31-ig 11 „ 80 „ Franciaország, Belgium, Svájc, Spanyolország, Olaszország, Dánia, Skandinávia és a Balkán Államok területére. este hónapra . • . . 5 frank ( 5 korona) nearvedévre..................tó (tó „ ) A német birodalom államainak területére. . e’erv bénaura . . 3 márka .( 3 kor. 60 fill.) negyedévre . . 9 - (10 » 80 „ ) Angliába és az angol gyarmatokba: egy hónapra’ . . 4.— sllling ( 5 korona), negyedévre . . . 12.— „ (15 „ ) Oroszországba: egy hónapra . . 2.—rubel ( 6 korona), negyedévre .... 6.— ‘ ’ (16 „ ) Az Északamerikai Egyesült Államokba: egy hónapra . . . 1.—dollár ( 5 korona) negyedévre. . 8.— „ (15 „ ) Kértük azokat a t. o. vidéki előfizetőket, kiknek előfizetése július végével lejár, hogy a lap megrendelését minél előbb megújítani szíveskedjenek. Dakóhelyváltozás esetén arra kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy mn elmüket idejekorán közöljék velünk, minden erre vonatkozó bejelentéshez szüksége van a kiadóhivatalnak egyúttal arra a címszalagra is, amellyel az előfizetett példány a legutolsó tartózkodás helyére ment. Külföldre való költözködés esetén kérjük a portókülömbözet megtérítését iS. Nyáron az egész fürdő évad alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha többször változtatják tartózkodásuk helyét. yUgT’A főváros környékén levő nyaralókba idején, pontosan vitetjük a lapot. NAPIHÍREK. Budapest, júl. 30. Szilánkok. V •. .... • Szeptemberben a prágai nemzeti színházban egy Jancsik című sidnittüvet fognak elő-, adni. És ezt már ma, két hónappala premier előtt tudomásul veszi a lapok útján a közönség, ma a kánikula kellős közepén, amikor saját színházaink terveiről is hallgat éppen ez okból a fáma. Mi ez? Mióta érdeklődünk a prágai színházak iránt. Mióta lett gócpontja Prága a művészeteknek,, hogy egy-egy eseményét már hetekkel előbb, jelzi a külföldi sajtó. A feleletet erre a pánszláv sajtó adhatná meg, mely öntudatosan kolportálja ezeket a híreket a magar jól felfogott érdekében. Ez mindjárt kivilágosodik, ha kissé közelebbről foglalkozunk ezzel a nevezetes darabbal. A szerzője, Mahen úr, lehet ki- ■ tűnő író, talán a csehek tudják is a nevét, mely az európai forgalomból eddig még hiányzott. Ebbe most egy alsóbbfajta gebén, egy tendenciózus darabon lovagol be. Tendenciája, melyet Európában hálásnak tart, a magyarfalás, történeti formában. A darabnak hőse Janosik nevű szegénylegény, a ki hajdanában Árvában s más felvidéki vármegyékben gyilkolt, gyújtogatott és fosztogatott bandájával oly sikeresen, hogy neve félelmetessé vált s a zavaros politikai viszonyok következtében csak évek hullva fogták el, a mikor is kínzások között fejezték le. Máhen úr darabjában Janosik természetesen nemzeti hős, a ki csak magyart gyilkol a hazaszeretet szent nevében s a vérpadon is a mártír , olthatatlan hitével fantáziál az eljövendő egységes pánszláv államról. , 1 Summa summarim, szeptemberben nagy skandalumok lesznek Prágában. Ketten fognak lógni a cseh nemzeti színház színpadi akasztófáján: Janosik úr a haramia, a ki magát nemzeti hősnek hazudja és Thália nagysága; a cseh tragikai múzsa, aki magát istenasszonynak hazudta, pedig csak orgazdája volt a másiknak. * •• • v ? mal fölkeresem szelíd magányában, illetve magánzárkájában. Kedves Mester! ön nem is hiszi, hogy egykori budapesti látogatása, ami ismert szerénységénél fogva inkognitóban esett meg, milyen mély nyomokat hagyott. Olyan mélyeket, hogy mi is csak X. esztendővel azután vettünk tudomást erről a nyomról egy szegedi zálogház följelentése kapcsán. Mert miért lett ön olyan nevezetes, mit tett ön? Aranyat akart szerezni, éppen olyan kapzsin, mint annyi százezer ember, csak több szellemmel. Nem csinált aranyat, mint a hívő alkimista, nem ásott aranyat, mint az újvilág kalandor népe, hanem ötletes francia létére egy paradoxont valósított meg. Hogy aranytól duzzadjon zsebe, gyémántot csinált. Illetve nem is csinált. Csak elhitette, hogy csinál s már ezzel keresett néhány százezer frankot. Micsoda grandiózus szuggeráló-képesség! És milyen helytelen kihasználása a fényes adopiánynak. Mert önnek tudnia kellett előre biztosan, hogy büntetlenül nem menekülhet, mert ha csak egy ember akad, aki feléje kiáltja: Lemoine csaló, gyémántja mesé,, akkor ön elveszett. De ha kevésbbé konkrét terrénumon veti meg a lábát, teszem föl: elhiteti — és ez sikerült is volna önnek , hogy kitűnő szobrász, festő, muzsikus, vagy író, akkor ma tisztelet környezi és nem intézem önhöz gunyoros írásom. Mert százan mondhatják, hogy kontár, de mindig akad más száz, aki a hamisat igaznak látja, önt pedig új művésznek, Messiásnak, a jövő zenéjének. S amíg egy hisz önben, addig ön szent és megközelíthetetlen. Nem szólva arról, hogy a közt tapasztalás szerint ,mindig jobban lehet zsarolni, mint a magánvagyont. S ön nem is hiszi, hogy mennyien élnek abból, önnél kisebb kaliberű, emberek, hogy elhitetik a világgal, hogy a művészek, így ma művészi méltatás helyett egyszerűen konstatálom, hogy az a bizonyos nyom, amit már több ízben említettem: Goldberger úr. Goldberger úr az ön epigonja s a különbség önök közt az, ami a Lemoine és Goldberger név csengésére az agyban önkéntelenül jelentkezik. Lemoine a lágy, eredeti föltaláló, Goldberger a markáns értékesítő. S mind a kettő a gyémánt körül utazik; az egyik Franciaországban, a másik Magyarországon diffamálja a sziporkázó drágakövet. Goldberger úr már egyszerűsít. Nem hamisít gyémántot az avult iskola szerint, hanem valódi, gyémántot ad. Olyat, aminek egy kis szépséghibája van, amitől a feje is véres. Szépséghiba nélkül megér 500 koronát, szépséghibával 5 koronát. Nosza, tegyünk a hibára tapaszt, a mi lehet aranyfoglalat is s megint megér 500 koronát. A legtermészetesebb számítás s igazán csodálatos, hogy csak Goldberger úr jutott rá s hogy csak egy zálogház törte ki bele a nyakát. De azért, kedves Lemoine, a pálma mégis az öné, mert ön lehetetlenséget, mesét tudott elhitetni, mig utóda csak egy látszólagos valószínűséget tudott kézi ügyességgel igazságnak föltüntetni, ami szimpla dolog s alapja minden csalásnak. De a bökkenő ott van, kedves Lemoine és kedves epigon. Goldberger, hogy önök nemcsak diffamálják a gyémántot, hanem egyre szaporodnak is és attól félek, hogy idővel olyan sokan lesznek, hogy kezük alatt még elvész a gyermek is, a gyémánt. ■ . * Pótkocsi, az, a mi a villámszerkezettel megáldott kocsi, mögött döcög. A miben minden zökkenést kétszer érzünk, egyszer a zökkenésért, egyszer pedig odavágódva a főkocsihoz. A mi mindig akkor indul meg, mikor egy béna föl akar szállani s a mi nem áll meg, mikor a mellettem ülő súlyos hölgy le akar szállani. Ami azt az illúziót kelti, "hogy a boldogult levonat lelke még hazajár s amire sokkal több humort pazarol a pesti újságíró, mint a mennyit megérdemel. Merta villamoskatasztrófák legalább’ negyvenszázalékát a pótkocsik okozzák, íme, egy sablonos példa a múlt hétről. Egy hölgy leugrik a villamosról, egy lépést tesz s a pótkocsi menthetetlenül keresztüldöcög rajta. A villamostársaság azt mondja, hogy ne ugorjon le s ebben neki látszólagosan igaza van. De mikor azokat a megállóhelyeket olyan ravaszul helyezték el, hogy mindig messzire esnek a leszállás helyétől, hogy csak a bénák és súlyos hölgyek várják meg és használják ki. Az igaz, hogy a megállóhelyekkel kielégíteni a publikumot egyáltalán népi lehet, így van ez Berlinben is, csakhogy ott belátták ezt és a bajon úgy segi- Kedves Lemoine? A mint értesülök, ön ama boldog halandók közé tartozik, akik ebben a borzasztó melegben is hűsölnek. Ez bátorít föl, hogy számítva arra, hogy agya még nem tompult el s. Így érdeklődik a világ eseményei iránt, soraim