Budapesti Hírlap, 1911. december (31. évfolyam, 285-309. szám)
1911-12-07 / 290. szám
14 BUDAPESTI HÍRLAP (290 sz.) 1911. december ne gyedik kép után a közönség percekig lelkesen tapsolt Grosskopf Márk karnagynak, ki meghatva köszönte meg az ovációt. « * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színházban holnap, csütörtökön a Francison kerül szinre Márkus Emíliával a címszerepben. Pénteken délután a Szentivánéji álom van a műsoron kisérő zenéjével, melyet a szimfóniás zenekar ad elő. Este A szerelem gyermeke, szombaton a Nászinduló, vasárnap délután A vert bakkancsos és fia, a huszár, este pedig a Curano de Bernerac van a műsoron Pethes Imrével a címszerepben. Hétfőn a Nórát adják Márkus Emíliával a címszerepben, kedden Gaál József születésének századik évfordulóján új betanulással, rendezéssel és szereposztással A peleskei nótárius kerül színre Horváth Jenővel a címszerepben. A darab a jövő héten még szerdán, csütörtökön és vasárnap este kerül előadásra. Az Operaházban holnap, csütörtökön Cahier Charliene és Slezák Leó kamaraénekes vendégfellépésével a Trubadur-t adják. Pénteken új betanulással és rendezéssel kerül szinre Strauss A denevér című operettje, amelyben mint új szereplők Bánó Irén (Rosalinda), Dömötör Ilona (Orlovszky herceg), Székelyhídi dr. (Eisenstein), Könnten (Alfréd operaénekes), Dalnoki dr. (Falke), Kertész Ödön (Blind) lépnek föl. Adél Szover Ilona, Frank Kornay, Frosch Hegedüs lesz.A Viaszinházban pénteken két előadás lesz. Délután Molnár Ferenc vígjátéka, az Ördög, este pedig a Szamurán kerül színre. Holnap, csütörtökön a Papa van a műsoron, szombaton pedig Földes Imre Nincs tovább drási színműve kerül bemutatóra. Az újdonságot vasárnap és hétfőn megismétlik. A jövő hét műsorát a Szamurán, a Pápa és a Nincs tovább fogják kitölteni. A Király Színház-ban pénteken lesz Bródi, Martos és Jacobi nagysikerű operettjének, a Leányáriyár-nak első jubiláris előadása. A huszonötödik előadás szereplői is Fedák Sári, Petráss Sári, Király, Ráffon, Boross és Lalabár lesznek. * (Pálya Celesztin.) A vásári jelenetek, a falusi piac, a tanyai részletek páratlan ecsetü magyar Meissonierje, legkedvesebb, legzamatosabb zsáner-festőnk. Pálya Celesztin kukkantott ismét elő magányából s Könyves Kálmánék szalonjában akasztatott ki vagy nyolcvan-kilencven olyan kis képet, amilyet kívüle manapság más nálunk nem fest, de talán nem is tud festeni. Ő megérte, hogy már életében klasszikusa lett zsánerűnek; akinek egy-egy ilyen kis Pálya-képe van, az őrzi, mint klenodiumot, egy elmúló világ s egy bizony elmúló művészet becses emlékét. És mintha ő maga is fösvénykednék művészetével: alig-aligha mulat belőle valamit, annyira a lelkéhez van nőve minden kis vászna, annyira ott a, lelke a tősgyökeres magyarságot érző s megértő lelke mindenik kis képén. A hazatérő tehenek, az ekefogat, a dinnyevásár, az estharang, a répaföld, a delelő csorda, a nagymarosi hetivásár, Jutka a piacon. Hatónál, trécselő zöldségkofák, falusi nagyvásár, alkudozás, tavaszi szántás, szilvás-szekér, zöldséges kofák, tanyai részlet, vásáros szekér ... Valami jóleső, egészséges, pezsdítő érzés árad ezekről a kis képekről, valami olyan, amilyet tavaszi fiatalodás idején, egy-egy virágzó barackfa láttára érez az ember s fölsóhajt, de jó volna még sok, sok ilyen tavaszi bimbózást látni!... Vagy ötven darab, állítólag igen becses régi s újabb hegedű (igazi hegedül) is van a kiállításon. A művész meg van győződve, hogy ő mestere a hegedűnek is, fölismeri a valódi Stradivariust, Quadagninit, Cerullit, Gaglianot, Hellmert , s ha hibás, kijavítja, újat is tud csinálni, a rozzantat átalakítja, cifrázza, díszíti, s valami féltve őrzött titkos módon mennyei zengésűvé tudja gyógyítani a régi, rekedt mesterhegedűt... Mi ehhez nem értünk, de aki olyan nagy festő, annak azt is elhisszük, hogy tudhat a hegedűkészítés mesterségéhez is. És ő nagyon óhajtja, hogy ezt elismerjék! Gyanakszunk: az utóbbi időben hegedűit kezdi már többre becsülni képeinél, de ebben, mennél becsesebbek hegedűi, mégis annál kevésbbé van igaza. Mi legalább egy sikerült Pályaképet nem igen adnánk Amati Hieronymus ama hegedűjéért sem, amely a francia udvar részére készült. Például a Trécselő zöldségkofákat!... Nincs olyan színben, érzésben szebben szóló a hegedűk közt. (Md.) * (Szabad Egyetem.) Zemplén Győző dr. műegyetemi tanár ma folytatta előadásait a sugárzó energiáról. Bevezetésében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy mi rezeg a fénysugárban. Előbb a fénnyel rokon tüneményeket tárgyalta. Kísérletileg bizonyította, hogy a láthatatlan, sugárzó energia is ugyanazokat a törvényeket követi, mint a látható fény, vagyis hogy a visszaverődés, törés, sarkítás, interferencia és a fényelhajtás tüneményeit itt is megfigyelhetjük. A teljesen fekete test minden sugarat elnyel. Sugárzásának energiáját a Wien-féle törvény magyarázza s ez a jelenség a fényforrások hatásfokának a növelésére is fölhasználható. A fémszálas izzólámpák ezért gazdaságosabbak, mint a szénszálas lámpák. Az érdekes , előadást ezúttal is nagy figyelemmel hallgatta a közönség. * (A Kisfaludy-Társaság) ma délután felolvasó-ülést tartott az Akadémia üléstermében a tagok és a közönség rendkívül nagy érdeklődésével. Az elnöki helyet Beöthy Zsolt és Berzeviczy Albert foglalta el. "A közönség, körében megjelent Mikszáth Kálmán özvegye és Albert fia, hogy meghallgassa Zempléni Árpádnak, a Mikszáth helyére választott tagnak, Mikszáthról való megemlékezését. Zempléni Árpádnak ma volt a székfoglaló fölolvasása s a Mikszáth-értekezést azért kapcsolta hozzá, mert a Kisfaludy-Társaság néhány év óta kötelezővé tette, hogy a székfoglaló tag megemlékezzék elődjéről. Zempléni hosszabb, gondosan kidolgozott, tanulmányt olvasott föl Mikszáthról,a melyben különös elmélyedéssel vázolta azt a hatást, melyet az elbeszélőre Nógrád megye s kivált a palóc nép tett. Az érdekes megemlékezés után fölolvasta A halálvőlegény című elbeszélő költeményt, melyben egy nógrádmegyei népmesét dolgozott föl. A mű tárgya naivan népies, a hangban is igyekszik, — és szerencsésen — utánozni a népies költészetet, de a költemény mégis művészi hatással és erővel csengett fülünkben. A szerző lelkes tapsot és sok gratulációt aratott, Beöthy Zsolt elnök pedig ritka elismerő és meleg szavak kíséretében adta át neki a tagsági oklevelet. Bársony István A kunjazovai nagyúr címen vadásztörténetei egyikét olvasta föl. Bársony most is csillogtatta fényes leíró-talentumát, mellyel a természetet és az erdő lelkét oly bravúrosan festi. A közönség mély figyelemmel kísérte a vadászt erdei útján és végül zajosan megtapsolta. Hegedűs István fölolvasta Lampérth Géza vendégnek, a kiváló költőnek, Bessenyeiről és gárdista társairól szóló élvezetes tanulmányát. A szerző nagyon érdekes és jórészt ismeretlen adatokat mondott el Bessenyeiék bécsi életéről, vonzó előadással. A társaság nagy érdeklődéssel hallgatta a felolvasást, mely oly kedves és új momentumok kíséretében vezette el a bécsi testőr idők világába. Lampérth nemcsak tapsot, de nagyon sok hálás kézszorítást kapott a tagok részéről érdemes munkájáért. A zárt ülésben döntöttek arról, hogy az üres tagsági helyek közül hányat töltsenek be. Két új tagot fognak választani és pedig egy költőt s egy írót. * (Tudományos élet.) A Földrajzi Társaság december 27-én, csütörtökön délután öt órakor saját helyiségében (VIII., Sándor utca 8. sz.) ülést tart, melyen Strömpl Gábor dr. A Budapest környéki futóhomok-területekről fog fölolvasni. — A Matematikai és Fizikai Társulat december 7-én délután hat órakor az egyetem fizikai intézetében ( Esterházy - utca 3.) ülést tart, melyen Anderkó Aurél A* általános légmozgás egyenleteiről. Szász Ottó A végtelen determinánsokról fog fölolvasni. * (Filharmóniai hangverseny.) Debussy a műsoron. Végre más levegő. Mendelssohn. Schumann. Brahms, a levendulaszag után nehéz, érzék illat. Spanyol éjszakák bódító lehellete, magnóliák és gardéniák. A metafora nem véletlen és nem önkényes. Debussy az Ibéria-ban, melyet ma hallott lunk, maga nevezi az egyik tételt Les parfums de la nuit-nek, az éj illatainak. Az impresszionistákkal bevonultak ezek az érzékletek is a muzsikába. A színek után az illatok. És csakugyan érezzük őket azokban a megfoghatatlan, illő, elröppenő, hol érzékien kábító, hol izgató, de mindig légies, anyagiakul harmóniákban, melyekből a Debussy zenéje komponálódik. S míg Schumann muzsikájára a levendulaszag jelző, a Debussy zenéjében a gardénia illata lényeg. Ezt fejezi ki ezt a képet, ezt az érzést akarja fölkelteni. S mindazt, ami eszmetársulással vele összefügg. Szerelmeket, sóhajokat, vágyakat, izgalmakat, finom hangképletekre bontott fiziológiát, mégpedig a gyönyör fiziológiáját. Minderre van Debussistak egy betegesen elfinomodott zenei kifejezésmódja, melyben ideaszálak rezegnek, bizseregnek, sokszor fájóan feszülnek meg. Ez a Trisztán-muzsika a modern enervált emberbe transzponálva s egy végtelenül érzékeny apparátussal, Debussy zenekarával megszólaltatva, megérzékitve. Ez a Debussy szubjektivizmusa. De van az Ibériaban két lelretélés is: etnográfia, karcolat, humor, karrikatúra, vagy ahogy elnevezni tetszik. Ez viszont maga a zenei objektivizmus, olyan leíró tárgyilagosság, aminőről Debussy előtt sejtelmünk sem volt. Nem idealizál A fonográf hűségével kopizálja a csapszék madrilenáiát, de belekomponálva az utca zaját, a legények kurjantását, a lányok kacagását, poharak csengését, a kihívó szemeket, az érzéki fordulókat, a mámort, a tombolást, csudálatos szintézise ez a külső és belső mozzanatoknak és csudálatos gazdagodása a zee kifejező eszközeinek. Túloz, torzít, mint Zuloaca, de épp oly erős, izgató, lenyűgöző, mint ez a spanyol piktor. Az első tétel (Utcákon és utakon): mily ragyogó képe ez Szevilla esti nyüzsgésének! S a harmadik tétel (Ünnepnap reggelén) : micsoda pompás karrikatúrája az üresen gőgös, sétáló, táncoló, kacérkodó és fontoskodó spanyolnak. Mintha a zenekar egyszerre emberfölötti nagyságú gitárrá válnék, amely mellett nevetségesen eltörpül maga a pengető caballero . . . Karrikatura, de fényes karrikatura. Aki ezt megcsinálta, az nagy alkotó zseni. Debussyt fejcsóválva fogadhatják, akik az öreg Thibaut könyve nyomán A zene tisztaságát féltik, de el kell fogadniok. Ki nem tessékelhetik többé a históriából. A budapesti közönséget ma szemmel láthatóan érdekelte az újdonság s a vécén nagy és zajos tops is volt. Része van a sikerben mindenesetre Kerner Istvánnak is, aki nagyszerűen dirigált (bámulatos néha az ő sokoldalúsága) és a zenekarnak is, amely gyönyörűen, játszotta a darabot. Az est szólistája: Mérő Jolán kedvesen, frissen, bizonyos menvecskés energiával játszotta Csajkovszky g-dur zongoraversenyét. Viharosan megtapsolták. Bach d-dur szvitje és Brahms derűs, világos f-dúr szimfóniája volt a műsor többi száma. (k. a.) * (A Muzsikaszó Szegeden.) A szegedi városi színházban szombaton, december 9-én a Petőficsalád síremléke javára hangversenyt rendeznek, melyen a Petőfi Társaság képviseletében Ferenczy Zoltán fog megjelenni. A hangversenyen Pap Zoltán Muzsikaszó című dalgyűjteményéből Pálmán Ilka, Venczell Béla, Szederkényi Anikó és Sárosi Endre fognak előadni dalokat. A hangverseny iránt, tekintettel a kegyeletes célra, nagy érdeklődés mutatkozik. * (Vidéki színészet.) Szabadkáról jelentik. A szabadkai színügyi bizottság a színházat három évre egyhangúan Nádasi József soproni igazgatónak adta bérbe. * (Művészeti fölolvasás.) Lyka Károly, a Művészet szerkesztője, a Képzőművészeti Főiskola könyvtártermében december 7-én, csütörtökön este fél hét órakor előadást tart a modernségről A művészetben. Belépőidei nincs. * (Elmaradt hangverseny.) Gerhardt Elena meghalt és e miatt csütörtökre hirdetett dalestéjét elhalasztotta. Az eddig váltott jegy árát, Méreg Béla zeneműkereskedése visszafizeti. * (Hoitsy Pál könyve.) ‘Az a körülmény, hogy Hoitsy Pál kimaradt az országházbeli politikusok sorából, nekünk egy érdekes könyvvel kamatoz. Hoitsy Pál, ki a legérdekesebb és legeredetibb tudósok közé tartozik, ezúttal a Metorológia teréről hoz hírt. Azt gondolja, hogy a tudományok e legbizonytalanabbja alá sikerült valamelyes szilárd alapot raknia. Metorológiai följegyzések hoszszú sorából megállapítja a holdnak és napnak bizonyos állásból való állandó és visszatérő, tehát törvényszerű hatását légköri mozgalmainkra. Ebből — egyelőre szőkébb körre — törvényt szab, de azt hiszi, további kiterjedt vizsgálatokkal ezt a területet ki lehet bővíteni s az időjóslás bizonyos korlátok között biztos és tudományos kalkulus tárgya lehet. Azt hisszük, laikus emberek is érdeklődéssel vesznek tudomást Hoitsy kutatásából és megállapításairól , de bizonyos, hogy a metorológia tudósai irányt és impulzust kapnak tőle vizsgálataikra vonatkozólag. Hoitsy könyve, melyhez egy, az 1912 január 10-ikei légnyomás elosztódásáról térkép is van mellékelve, a Franklin-társulat kiadásában jelent meg: ára 2 korona. Megrendelhető a Budapesti Hírlap kiadóhivatalában. * (A Lyra hangversenyei.) Hempel Frida kamaraénekesnő december 17-én rendezi búcsuhangversenyét a Vigadó termeiben új műsorral. Az estén közreműködik még Weinman Károly hegedűművész. A jegyek nagyobb része már elkelt. — Rác: Ena énekesnő, Merli mester tanítványa december 10-én, vasárnap rendezi első dalestéjét a Royal termében. Mozart, Rossini, Liszt, Brahms, Csajkovszky, Locwe, Székács, Kálmán, Csiky, Dienzl, Wekerlin, Debussy és Massenet dalai szerepelnek műsorán. E hangversenyekre jegy kapható a Lyra jegyirodában, Andrássy-út 15. * (Magyar Shakespeare-Tár.) A Kisfaludy- Társaság Shakespeare-bizottságának folyóirata, amely már a külföld tudományos és irodalmi köreiben is elismert és sűrűn idézett tekintély, most jelent meg utoljára Bayer József gondos és avatott szerkesztésében. Első cikkét az amerikai de Perott