Budapesti Hírlap, 1913. február (33. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-13 / 38. szám

8 nekli állomásig nyomultak előre. A bolgárok Cserkesnél és Gsorlunál erős hadállásokat fog­lalnak el, a­hol nagyobb ütközet várható. Bolgár foglyok, Konstantinápoly, febr. 12. (Saját tudósítónktól.) Tegnap három bolgár liszt érkezett, a­kik közül az egyik orosz volt. Estefelé újabb fogoly­szállítmány érkezett bolgár katonákból, a­kiket Kalikráciánál fogtak el. Konstantinápoly, febr. 12. Három bolgár hadifoglyot ma délelőtt a Csa­­takizsa vonalról idehoztak. Éjjel 170 bolgár hadifo­golyból álló szállítmány érkezett ide, a­kiket valószí­nűleg Bulair vidékén fogtak el. Zátonyra jutott török hadihajó. Paris, febr. 12. A Havas-ügynökség jelenti Konstantiná­polyból. Az Assar-i-Tevfik nevű török csatahajó Karaburunnál sziklazátonyra futott. A hajó elő­zésre is víz alatt van. A hajó helyzete hír szerint csaknem reménytelen. Konstantinápoly, febr. 12. Hír szerint az Assar-i-T­evfik cirkálóhajó a Fekete-tenger partján Midiánál zátonyra ke­rült. Más hírek szerint bolgár ágyuk tüzelése rongálta meg. Drinápoly ostroma. Konstantinápoly, febr. 12. Hivatalosan jelentik a következőket: Csa­­faldzsa és Jasszitepe erődök, a drinápolyi erődí­tések egy részének ágyúi tegnapelőtt az ellen­séges ütegekre hevesen tüzeltek az éj beálltáig. Ugyanaznap az ellenség heves támadást intézett keleti szárnyunk ellen. Elkeseredett harc fejlő­dött ki, mely négy óra hosszáig tartott. Csapa­­taink nem tágítottak helyükről. Egy ellenséges aeroplán bombákat dobott Drinápolyba, melyek azonban nem tettek kárt. Az idegen alattvalók védelme. Paris, febr. 12. (Havas.) Minthogy Bulgária nem hajlandó Drinápoly egyik városrészét semlegesnek tekin­teni, a­hová a külföldiek az ostrom idején me­nekülhetnének, sem pedig azt megengedni, hogy az idegenek Drinápolyból távozhassanak. Fran­ciaország sürgős módon kijelentette a bolgár kormánynak, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy a francia alattvalóknak megengedjék Drinápoly elhagyását. Konstantinápoly, febr. 12. (Saját tudósítónktól.) A drinápolyi idegen konzulok múlt hétfőn harmadszor táviratoztak az itteni nagyköveteknek, a­kiket újra arra kértek, hogy az idegen alattvalóknak szabad el­menetelt vagy pedig semleges­ zóna megállapí­tását eszközöljék ki. BUDAPESTI HÍRLAP (33. sz.) 1913. február 13. Magyarország álláspontjához, a­mely szerint Szkutarit be fogják kebelezni a jövendő Albá­niába. Másrészt valószínűnek látszik, hogy Ausztria és Magyarország, miután sikerült Szkutarit Albánia számára megmenteni, haj­landó lesz Gyakováról és Ipekről, sőt talán Priz­­renről is lemondani. Bonyodalom csak akkor állhatna be, ha Szkutar­ még a békekötés előtt el­esnék, de azt hiszik, hogy Montenegró meg fog hajolni Európa akarata előtt és l­i fogja üríteni Szkutokit. Ebben az esetben azonban nagy ve­szedelem fenyegetné a montenegrói dinasztiát, s nem lehetetlen, hogy érdekében Oroszország síkra fog szállni. A béke ügye-Hakki basa küldetése. Konstantinápoly, febr. 12. (Saját tudósítónktól.) Hakki basa volt nagyvezér tegnap délután a Románia gőzösön Konstanzába utazott, a­honnan megállapodás nélkül Bécsbe utazik. Missziójának célja egy­­előre az, hogy Bécsben és Londonban kipuha­tolja, milyen álláspontot foglalnak el a hatal­mak Törökország békejavaslata dolgában. Hakki­bassa a többi között utasítást kapott arra, hogy a bécsi külügyminisztériumot értesítse, hogy Törökország egész vallási tekintélyét latba fogja vetni Albániában a monarkia gazdasági érdekeinek elő­mozdítására, ha a monarkia odahat, hogy Albánia élére mohamedán herceg kerüljön. Londonban ki fogja je­lenteni Hakki basa, hogy Törökország haj­landó a Bagdad-vasút végső vonalára vonat­kozó német-angol megegyezést elismerni és haj­landó továbbá az Eufrat-folyóra nézve létrejött megállapodásokhoz hozzájárulni. Mindennek fe­jében Törökország azt kívánja a hatalmaktól, hogy lépjenek közbe abban az irányban, hogy Törökországnak ne kelljen hadisarcot fizetnie, hogy a Kisázsiához tartozó szigeteket megtart­hassa, hogy nemzetközi kölcsönt kaphasson és végül alkohol-, petróleum-, cukor-, kártya- és gyűjtő­monopóliumot rendezhessen be. Konstantinápoly, febr. 12. Félhivatalos cáfolatok mellett is egy új­­török lap, melynek egy miniszter is munkatársa, azt erősíti, hogy Hakki basát békemisszióval bízták meg. Hakki basának az esetleges ilyen küldetéseit azonban nem szabad Törökország tehetetlenségének tekinteni és nem szabad azt hinni, mintha Törökország hajlandó volna meg­alázás árán is békét kötni. A lap azt hiszi, hogy a bolgárok az első operációk eredményeit te­kintve hajlandók volnának közvetve vagy köz­­vetetlenül a tárgyalás újból való megindítását javaslatba hozni és e tárgyalásnak sikere is volna, ha a porta által Londonban megnevezett vagy a porta válaszjegyzékében tartalmazott koncessziók szolgálnának azoknak alapul.­ ­ A helyzet Konstantinápolyban. Éles lövés egy orosz hadihajóról. Konstantinápoly, febr. 12. Tegnap reggel a Ratiszláv nevű orosz pán­­c­oshajóról, mely mint második orosz állomás­hajó az itteni kikötőben tartózkodik, egy ágyú­golyó a tophanei rakodópartra hullott és ott többrendbeli kárt okozott, a többi között a vas­­ballusztrádán is. Forgalomba került hírek sze­rint két ember életét is vesztette, illetve megse­besült. Ez a híresztelés azonban nem nyert hi­vatalos megerősítést. Orosz részről kijelentik, hogy a dolog véletlenül történt az ágyukezelő­­gyakorlat kapcsán. Csodálkozást kelt azonban, hogy a Ratiszláv a gyakorlatozásnál éles töl­tésű ágyukat használ. A Ratiszláv parancsnoka sietett a tengerészeti hatóságoknál mentegetőd­­zését előadni és kijelentette, hogy véletlenség történt. Az eset, mely a városban nagy feltűnést keltett, kellemetlenül hatott az ottomán közön­ségre. A cenzúra megtiltotta a sajtónak, hogy a dologról közléseket hozzon. A tömeges kiutasítás. Konstantinápoly, febr. 12. A rendőrség tovább folytatja a gyanús görög állampolgárok letartóztatását s kiutasítását. Számos Ottomán állampolgárságú görögöt, bolgárt és szerbet is Szinopéba és más ázsiai városokba hurcolnak. Mintegy százat közülük, a­kik galatai orosz kolosto­rokban rejtőzködtek, abban a pillanatban tartóztat­tak le, a­mikor az orosz konzulátus kuvaszai kísére­tében­ orosz­­hajóra akartak szállni. Konstantinápoly, febr. 12. Mintegy húsz hellén állampolgárt letartóztat­tak. Tegnap húsz hellén állampolgárt, köztük egy új­ságírót, kiutasítottak. Számos hellén, bolgár és mon­tenegrói ember a várost önként elhagyta. Az exarká­­tus lépései következtében Mincsev exarkátusi tiszt­viselő, a­kit ki akartak utasítani, engedélyt kapott, hogy a városban maradhasson. Adakozás a honvédelem céljaira. Konstantinápoly, febr. 12. Szüntelenül érkeznek vidékről önkéntes ado­mányok hadi célokra. Bagdadból eddig 12.000 török fontot küldtek. Konstantinápoly, febr. 12. A sajtóiroda megcáfolja azt a hírt, mintha a császári magánvagyonnak értékes dolgait el akarnák adni. A kölcsön ügye. Konstantinápoly, febr. 12. Minden vilajetben bizottságokat szerveztek a kincstári kötvények elhelyezésére. London, febr. 12. (Saját tudósítónk­tól.) A Daily Telegraph jelenti Konstantinápolyból. Az angol és a német bankok képviselői utasítást kaptak, hogy a portával kölcsön fölvétele dolgában tárgyaljanak. Harc Szkutariért. A bardagjoli csata. Cetin­je, febr. 13. (Hivatalos montenegrói forrásból.) A bardan­­joli csatáról érkezett részletes hírekből megállapít­ható, hogy a montenegrói katonák csodálatraméltó önfeláldozással és hősiességgel harcoltak. A törökök a legtökéletesebb műszaki segédeszközökkel sáncolták el magukat. Az árkok és sáncok a tábori erődítmé­nyek minden modern vivmányával voltak meg­építve. Vukotics tábornok jelentésében az erődök megszemlélése után kijelentette, hogy szinte hihetet­len, hogy el lehetett foglalni az ilyen erődöket, ha tekintetbe vesszük a török katonák ismert vitézségét is. Bardanjol elfoglalásakor az árkokban és sáncok­ban valóságos mészárlás volt, a­mely két teljes óráig tartott. Az ellenség az egy méternél mélyebb árkok­ban volt, a­melyeknek a szélére homokzsákokat állí­tottak és ezek mellvértként szolgáltak. A Bardanjci domb tetejét háromszoros szögesdrót akadály védte. Az egyik szerb csapatkülönítmény a­melynek az volt a feladata, hogy Brdicát elfoglalja, nem végezte el a támadást, mert kikémlelte, hogy az ellenségnek erős tüzérsége van. A különítmény Buzatinál elsáncolta magát, hogy bevárja a tüzérséget. Buzaki elfoglalá­sakor a szerb csapatkülönítmény elfogott egy török tisztet és harminc katonát. A montenegróiak a Bar­danjol környéken 15 törököt fogtak el, a­kiket Pod­­goricába küldtek. A mai nap folyamán a montene­­gróiak a Bardanjol és a Tarabosz körül elesett mon­tenegróiak és törökök eltemetésével voltak elfoglalva. A sebesülteket Podgoricába, An­ti­váriba, Celinjébe és Dul­inoba vitték. Kattaró, febr. 12. (Saját tudósítónktól.) Hiteles értesülések szerint a­­sünjei hivatalos forrásból terjesztett híreket, a­melyek a montenegróiaknak és szerbeknek Szkuta­­rinál elért nagy sikereiről szólnak, nagy föntartással kell fogadni. A szövetségeseknek a Tarabosz-hegy valamint Bardanjol és Brdica ellen intézett támadásai nem­ voltak sikeresek. Brdicát háromezer malisszor és ezerötszáz török védelmezi, a­kik kitűnően vannak felszerelve ágyúval és hadiszerrel, úgy hogy a szövet­ségesek támadása nem tudott célt érni. Heves gép­puska-harc után a törökök visszaverték az ellensé­get. A Tarabosz-hegy ellen intézett támadást a szövet­ségesek nagy elszántsággal és ügyességgel vezették ugyan, de nem sikerült nekik az ellenséget pozíciójá­ban megingatni. Szkutari és a hatalmak. Bécs, febr. 12. (Saját tudósítónktól.) Bolgár forrásból je­lentik: Szkutari jövendő hovatartozásának kér­dését még nem oldották meg, habár fölteszik, hogy a nagyhatalmak hozzájárultak Ausztria és A nagyköveti értekezlet. Bécs, febr. 12. (Alkalmi tudósítónktól) A nagyköveti ér­tekezlet tegnap egész nap a török kormány által óhajtott új béketárgyalás kérdésével foglalko­zott, de nem tudott megállapodásra jutni. A féu­­nió legközelebbi ülése pénteken lesz és ezen az ülésen remélhetően határozatot is hoznak. Bécs, febr. 12. (Alkalmi tudósítónkról.) A nagyköveti ér­tekezlet tagjai a tegnapi ülésen megállapodtak abban, hogy Törökország képviseletét a Bulgá­riával folytatandó béketárgyaláson csakis azzal a feltétellel vállalják, ha a porta a hatalmak együttes jegyzékének álláspontjára helyezkedik. Ez az általános vélemény azonban határozatba nem ment és ezért egyelőre nem is értesítik róla a török kormányt. Hakki basa Tevfik basa lon­doni török nagykövet tanácsadójaként fog sze­repelni. Nagykövetek a szultánnál. Konstantinápoly, febr. 12. (Saját tudósítónktól.) A szultán ma ma­gánkihallgatáson fogadta Wangenheim báró német nagykövetet. Ezt a kihallgatást, valamint Pallavicini őrgróf minapi kihallgatását is a portának azzal az igyekezetével hozzák kapcso­latba, hogy a nagyhatalmakat a legutóbbi török javaslatok alapján a balkáni államoknál való közbelépésre rábírja. A porta ezt nem annyira katonai, mint inkább pénzügyi okok miatt teszi, mert Törökország pénzügyi helyzete kétségbe­

Next