Budapesti Hírlap, 1913. február (33. évfolyam, 28-51. szám)
1913-02-20 / 44. szám
1913. február 20. BUDAPESTI HÍRLAP (44. szi kön ne tartson ülést, hanem tárgyalását holnapután, pénteken folytassa. A bizottság ehhez hozájárult, és ezzel az ülés véget ért. A német jezsuita-törvény megszüntetése, Budapest, febr. 19. A jezsuita-kérdés, mely a német birodalomban az utóbbi két esztendő során annyi vihart támasztott, ma érdekes fordulóponthoz jutott. A birodalmi gyűlés mai ülésén ugyanis a centrum-párt törvényjavaslatot terjesztett be, mely kimondja, hogy az 1872-iki jezsuita törvény érvényét veszti, de érvényüket vesztik mindama rendeletek is, amelyeket e törvény miként való végrehajtására vonatkozóan azóta hoztak. Ez a törvény tudvalévően nagyon szűk körre korlátozta a jezsuiták papi tevékenységét, a rendeletek pedig, kivált az újabbak, e szűk körben mozgó jogokat még jobban megnyirbálták. A centrum mai javaslata azt a célt szolgálja, hogy a jezsuita rend megmenekedjék a kivételes állapot béklyóitól. Hevesen síkra szállottak ellene a kancellár pártjai: konzervatívok, a birodalmi párt, a nemzeti liberálisok, a haladó néppárt, a gazdasági egyesülés, a szociáldemokraták segítségével azonban a centrumpárt határozattá emelte javaslatát. Ez ugyan legkevésbbé se jelenti azt, hogy a javaslatból csakugyan törvény is lesz, hiszen a szövetségtanács csak nemrég hozta meg jezsuita-ellenes határozatát s nem valószínű, hogy azóta megváltoztatta volna véleményét, a mai szavazás azonban élénken rávilágít a kancellár nehéz helyzetére, melybe a centrummal való nyílt ellentétbe helyezkedése óta került. A nevezetes ülésről ez a tudósításunk számol be: Berlin, febr. 19. A birodalmi gyülés mai ülésén tárgyalás alá vették Schidler dr.-nak a centrumpárt nevében benyújtott törvényjavaslatát, mely a jezsuitákra vonatkozó 1872-ik évi július 4-iki törvény megszűntevésére vonatkozik. A törvényjavaslat mindössze három szakaszból áll és szószerinti szövegében ez: 1. §. A Jézus-társaság rendjére vonatkozó törvény megszűnik. 2. §. Az említett törvény 1. szakaszának végrehajtására és életbeléptetésére kiadott rendelkezések érvényüket vesztik. 3. §. A jelenlegi törvény kihirdetése napján lép életbe. A törvényhez ezenfelül a szabadelvű néppárt ezzel szemben oly javaslatot nyújtott be, melyben kimondatni kívánja, hogy a Jézus-társaságra vonatkozóan az egyes szövetségi államokban fennálló rendelkezések érintetlenek maradnak. Spalm dr. okolta meg a centrumpárt nevében a javaslatot. Ismertette a jezsuita törvény keletkezésének történetét és rámutatott arra,hogy a törvénnyel nem akarták a jezsuita rendtagok működését megakadályozni, ahogy idők folyamán az erő-és kormányok mind nagyobb mértékben teszik. Majd vázolta a jezsuitáknak a kereszténység fennállása körül szerzett érdemeire, valamint tudományos téren kifejtett áldásos működésére. Hoffnimm (szociáldemokrata) bírálta a bajor miniszterelnöknek eljárását, aki ismert rendeletével az egész kérdést megindította és fölkavarta. Az 1872-iki jezsuita törvény a katolikus egyház ellen való kivételes törvény s a polgári pártok épp úgy küzdenek a szociáldemokrácia ellen, mint amily fegyverekkel a jezsuiták ellen harcolnak. Kijelentette pártja nevében, hogy a centrum javaslatát a szociáldemokraták mint egy ember meg fogják szavazni. Nem félnek a jezsuitáktól, de küzdenek minden kivételes törvény ellen. (Tetszés a szociáldemokratáknál) Juha (nemzeti liberális!: Ime, a centrum és a szociáldemokraták ebben a kérdésben is egy uton haladnak. Ebből nyilvánvaló hogy a legellentétesebb program és irányú pártok is képesek többséggé tömörülni, ha arról van szó, hogy negatív politikát űzzenek. A nemzeti liberálisok a centrum javaslatát elfogadhatatlannak tartják. Kanitz (német konzervatív) kijelentette, hogy Pártja, bár távol áll tőle minden barátságtalan érzés a katolikus egyház ellen, a javaslathoz mégsem járul hozzá, mert megbontaná az evangélikusokkal való felekezetibékét. Mütter-Meiningenhaladó néppárti kijelenti, hogy pártjának többsége ellenzi az 1872. évi jezsuitatörvény megszüntetését, mert félti a felekezeti békét. Félti az ifjúságot is a jezsuita rend amaz elvétől, s mely a felsőbbség iránt teljes engedelmességet követel. A szabadelvűek indítványának elfogadását ajánlja. Moravszky-Dzierzubrai (lengyel) pártja neve- ben kifejti, hogy mint más alkalmakkor, most is acentrumpárt javaslata mellett foglalnak állást. Maertin (birodalmi párti) sajnálja, hogy a javaslatot oly időben hozták be, amikor az uralkodó politikai nehézségek felette szükségessé teszik a nemzet összetartását. Pártja a centrum javaslata ellen foglal állást, mivel a jezsuita rend internacionális, a javaslat pedig a felekezeti békét veszélyezteti. Mumm (gazdasági egyesülés) reméli, hogy elérkezik az az idő, amikor katolikusok és evangélikusok a kereszt jegyében találkoznak (Helyeslés a jobboldalon.) Ezzel a törvényjavaslat első olvasása véget ért. A második olvasásnál az első szakaszt a centrum, a szociáldemokraták, a lengyelek és az elzásziak szavazatával elfogadták. A második szakasznál az egyes pártok újra körvonalazták álláspontjukat, azután mindezt a szakaszt, mind pedig vita nélkül a harmadik szakaszt is elfogadták. Ezután következett a harmadik olvasás, melyben ugyancsak a centrum, a szociáldemokraták, a lengyelek és az elzásziak szavazatával az egész törvényjavaslatot elfogadták és így határozattá emelték. A centrum az eredményt lelkes éljenzéssel vette tudomásul, a jobboldal ellenben hevesen tiltakozott. A szavazás után az elnök berekesztette az ülést. Az új balkáni háború. Budapest, febr. 19. A stratégiai helyzet. (Katonai vélemény.) Bulaktól délre a helyzet még mindig nem állapítható meg elfogadható módon, mert a török tengerészeti minisztérium köreiből kiszivárgott tegnapi hírt ma egy Gallipoliból állítólag hivatalosan Konstantinápolyiba érkezett jelentés egészen más formában tünteti föl. E jelentés szerint ugyanis vasárnap körülbelül egy gyaloghadosztályra becsült bolgár seregtest Examiliből (tizenöt kilométernyire Bulairtól észak-keletre, mintegy fele után Bulair és Kadikiej között) két görög cirkáló és négy torpedónaszád támogatása mellett a szároszi öböl partja mentén vivő útán a Napóleonerőd ellen előnyvonult; ez a hadosztály azonban heves harc után kénytelen volt Kadikiej felé visszavonulni. Ha ez a hír igaz, akkor a bolgárok támadása nem lehetett más, mint egy erőszakosan végrehajtott felderítés, amelynek nagyobb jelentősége nincs. Éppen így nem tulajdonítunk egyelőre nagyobb fontosságot a Csataldzsától északra, az Ormanlinál álló török jobbszárny ellen végrehajtott bolgár támadásnak. Nincs ugyan kizárva, hogy ez az offenzív lökés a csataldzsai megerősített hadállásból a Katarcsi patakon át Ormanli—Szofosz—Kabakcsakoj—Sürgünkőj—Bogadosz vonaláig előrenyomult török sereg ellen intézendő általános támadásnak a bevezetése, amelynek mélyebbre ható sikere a török pozíció jobb szárnyának megkerülésével könnyen kellemetlenné válhatnék. Addig azonban, amíg az elfoglalt állások többi pontján csend van, az Ormanli ellen intézett bolgár támadás inkább valamely kínálkozó kedvező alkalom kihasználásának, vagyis az északi szárnyon álló csapatok által végrehajtott elszigetelt vállalkozásnak tekinthető. A török műszaki csapatok a keleti vasútnak Csataldzsa és Kademkiel között a bolgárok által elpusztított vonalát helyreállították. Ennek a munkának a befejezése hadműveleti szempontból az ozmán hadseregnek nagy hasznára válik, mert a csapatok szükségleteinek az utánszállítását rendkívül módon megkönnyíti. Amíg a vasútnak ez a része hasznavehetetlen volt, addig Kademkicjtől kezdve az anyagot hasonlíthatatlanul kisebb súlybkzású és jóval lassabban haladó kocsikon kellett a csapatokhoz elszállítani. A bolgárok hadászati arcvonalának a vasút mentén lévő része Csataldzsától mintegy tíztizenkét kilométerre van. A tráciai harctér. Hírek a Gallipoli-félszigetről. Konstantinápoly, febr. 18. Este 9 óra 30 perc. A törökök ma ismét jelentékeny csapaterőt szállítottak partra Sarkösnél. Ezek a csapatok eddig szállítóhajók fedélzetén váltak a partra- 5 Újabb hírek. — A nemzetközi helyzet. A harctérről újabban érkezett híreink közt van egy konstantinápolyi távirat, amely részleteket mond el a február nyolcadiki sarkösi csatáról, amelyben, mint tudjuk, a bolgárok a partraszállott török csapatokat nagy veszteséggel visszaverték hajóikra. A mai távirat megmagyarázza, miért volt oly nagy a törökök vesztesége. A bolgárok ugyanis a partot repülőaknákkal rakták meg, amelyek felrobbanva, mintegy hatezer török katonát pusztítottak el. A Sarkes és Bulak között vívott eddigi harcokban ugyancsak e hír szerint a törökök összesen mintegy tizenötezer embert vesztettek. Egy tegnap este kilenc óra harminc perckor feladott konstantinápolyi távirat azt jelenti, hogy a törökök tegnap Sarkős mellett ismét jelentékeny csapaterőt szállítottak partra, de hogy mily körülmények közt ment végbe a partraszállás, a távirat szerint nem tudják még. Egy éjjel érkezett konstantinápolyi jelentés megcáfolja azt a hírt, hogy a bulairi hadállásban a bolgárok a minap két erődöt elfoglaltak. Kijelenti, hogy a legutóbbi napokban Bulairnál nem történt semmi s változatlan a helyzet a többi harctéren is. * A bécsi körök békés reményeket fűznek a harctéri események szüneteléséhez s főleg ahhoz a körülményhez, hogy az ellenfelek közül egyik sem tud döntő lépést tenni. Hakki basa Londonban ma kezdette meg békemisszióját. Legelőször Grey külügyminisztert kereste föl s vele való tanácskozása eredményeként azt jelentette Konstantinápolyba, hogy a béketárgyalás újból való megkezdése a porta válasza alapján lehetetlen. A hatalmak tehát ragaszkodnak ahhoz, hogy a porta az ő kollektív jegyzékük tanácsai szerint keresse a békés kibontakozást. Hakki basa alkalmasint meghatalmazást kapott arra, hogy a porta válaszától eltérő alapon próbálja meg kieszközölni a béketárgyalás újból való megindítását. Erre mutat egy táviratunk, amely azt jelenti, hogy a basa holnap a nagykövetekkel fog tárgyalni azokról a módozatokról, amelyek mellett a porta hajlandó volna Drinápolyról lemondani. * A nagyköveti reunió holnap újból összeül s egy hírünk szerint először az albán kérdéssel, azután a román-bolgár konfliktussal fog foglalkozni. Ez a konfliktus különben tegnap óta sokat vesztett élességéből a hatalmak közbelépése folytán, amelyek tudvalévően azt a javaslatot tették mindkét kormánynak, hogy a vitás kérdés megoldását bízzák a nagyhatalmakra. Bulgária már késznek nyilatkozott a megoldás módjának elfogadására, a román kormány azonban még nem határozott, mert attól tart, hogy az európai közvetítés leszállítja az ő követeléseit. Biztosra veszik azonban mindenütt, hogy Románia is hozzájárul a hatalmak javaslatához. A román minisztertanács pénteken fog ebben a dologban véglegesen dönteni. A nemzetközi helyzetre nézve ma nevezetes nyilatkozatot tett Kokovcev orosz miniszterelnök a bankigazgatók és nagykereskedők előtt, akik fölkeresték, hogy a helyzetről tájékozódást szerezzenek tőle. Kokovcev kijelentette, hogy aggodalomra semmi ok sincs, s hogy az orosz kormány nem is gondol a háborúra. Mai távirataink a következők: