Budapesti Hírlap, 1913. szeptember (33. évfolyam, 207-231. szám)
1913-09-30 / 231. szám
1913. szeptember 30. BUDAPESTI HÍRLAP (231 sz) leírni, övé lényének nemes egyszerűsége, bensősége, csodálatosan éles és értelmes beszéde és övé a közönség meg nem fogyatkozott, sőt talán még növekedő szimpátiája. Milyen kár, hogy a puha szivü embernek a feje vasból van, amit eltökélt, azon földi hatalom nem változtat többé. A mai búcsúeste hangos, szíves, őszinte magasztalás volt, kétezer ember érthető szava a viszontlátásra. Kollégái egészen átengedték neki az est dicsőségét De még így is észre kellett vennünk, hogy néhány szerepnek változott a gazdája. Uj Kordélia volt Váradi Aranka, zengő szavu, aranyszívű, megható és stílusos. Uj Alban Kürti József, a kinek egészséges szinészösztöne még e kis szerepben is megmutatkozik. És uj Edmund Beregi, igazán uj fölfogásban, a jellem gazdag kiaknázásában és eredeti beállításában. Szacsvaytól az Egyetemi Kör is elbúcsúzott A Kör egy küldöttsége élén az elnök, Kávássy Béla babérkoszorút adott át a művésznek, aki meghatottan köszönte meg a figyelmet. * (Az utolsó nap.) A Nemzeti Színházban már teljesen készen vár a pénteki bemutatóra Balázs Béla Utolsó nap című drámája, amelyre hetek óta nagy gonddal készül a színház művészszemélyzete Ivánfs. Jenő rendező vezetése mellett A nagyhatású és rendkívül érdekes dráma Olaszországban. Perugia városában történik a XVI. században és bő alkalmat ad a rendezőnek és a díszletet tervező Kéméndy Jenőnek, hogy az olasz reneszánsz fénykorát varázsolja szemünk elé. Az első fölvonás színhelye a Baglione-palota gyönyörű terme, amelynek széles loggiái az Umbria-hegységre és az Appeninek havas csúcsaira nyújtanak festői kilátást. A második fölvonás Pietro Vanuzzi műtermében, a harmadik Perugia egyik utcájában történik s a pompás festői díszlet mellett száznál több festői jelmez fogja kidomborítani a darab külső hatását. Főszerepeit Beregi Oszkár, Ivánfi Jenő, Fán Szeréna, Váradi Aranka, Paulay Erzsi, Pethes Imre, Rózsahegyi Kálmán, Rajnay Gábor, Mihályfi Károly, Horváth Jenő, Bartos Gyula, Hajdú József fogják játszani. A darab második előadása szombaton, harmadik vasárnap este lesz. A főpróbát kizáróan a sajtó meghívott képviselői számára csütörtökön, délelőtt fél tizenegy órakor tartják meg. * (Újházi a nyugdíjazásáról.) Tegnapi számunkban egész terjedelmében közöltük Bánffy Miklós grófnak az állami színházak kormánybiztosának levelét, a melyet Újházi Edéhez intézett s a mely tudatja a művésszel a kormány elhatározását, hogy Újházit nyugalomba küldi. A kormánybiztos levelét Palásthy Géza, a Nemzeti Színház irodavezetője vasárnap kézbesítette Újházi Edének Abbáziában, ahol a művész már két hét óta üdül. Újházit igen meglepte nyugdíjazása s egy újságíró kérdésére kijelentette, hogy erre nem volt elkészülve s az eljárás az, amely különösen bántja a dologban. Majd így folytatta nyilatkozatát: Azt írja Bánffy, hogy nem búcsúzik tőlem. Akkor miért küld nyugdíjba? Nem az anyagi veszteség bánt, bár ezt is megérzem, hanem az, hogy ok nélkül bánnak így velem. Nem gondoltam, mert nem éreztem, hogy öreg ember vagyok és beteg. Olyan volt már nekem a Nemzeti Színház, mint egy nő, akit nagyon szerettem és aki engem is nagyon szeretett. Miért kellett engem elszakítani tőle? Október közepéig maradok Abbáziában, akkor hazamegyek elbúcsúzni a közönségtől. Majd meglátom, hogy a közönség is nyugdíjba küld-e? * (Vígszínház.) A Vígszínházban kedden A testőr, Molnár Ferenc vígjátéka kerül színre, amelyet új betanulással ismét beleillesztenek a játékrendbe. A színészt, aki testőr alakjában teszi próbára a felesége hűségét, ezúttal Góth Sándor játssza. A színésznőt ismét Varsányi Irén adja. A jelmezeket, valamint a díszleteket is,köztük az operaházi páholy plasztikus fölépítését, teljesen fölújították. Az előadást Jób Dániel rendezi, a zenei és énekrészeket Stephanides Károly vezényli. Molnár vígjátékát szerdán, pénteken és vasárnap is előadják. * (Petőfi-Társaság.) Vasárnap délelőtt tizenegy órakor tartotta meg az Akadémia termében a Petőfi-Társaság a nyári szünet után első felolvasóülését. A program gazdag volt és érdekes, hozzáméltó a közönség érdeklődése, amely már ez első alkalomra egészen megtöltötte a termet. Herczeg Ferenc elnöki megnyitója kegyeletes és tartalmas megemlékezés volt az irodalom három nagy halottjáról: id. Szinyey Józsefről, Vámbéry Árminról és Teleki Géza grófról, amit meghatott lélekkel hallgattak végig. Várady Antal főtitkár beterjesztette Farkas Pál indítványát a hetven éves Kiss József üdvözléséről és egyben bemutatta Herz Emma aszszony levelét, aki egy aranyhímzésű szalaggal kíván hozzájárulni az ünnepelt költő koszorújához. A felolvasások során három poéta hozta el költészetének legújabb virágait a társaság asztalára: Sas Ede, Jakab Ödön és egy igen szívesen látott költővendég: Baáry Elemér. Minden dal nagyon tetszett: a közönség zúgó tapssal hálálta meg a gyönyörűséget. Folyton kitörő, viharos vidámság között olvasta föl Bérczik Árpád pompás kis humoreszkjét. Egy leányról, aki azt a bizonyost várja, ifj. Hegedűs Sándor pedig egy fantasztikus, izgalmas novellája felolvasásával kötötte le a hallgatóság figyelmét. A zárt ülésben kiküldötték azt a bizottságot, amely Kiss József ünneplésének módozatait lesz hivatva megállapítani. A bizottság tagjai Herczeg Ferenc elnök, Ferenczy Zoltán alelnök, Várady Antal főtitkár, Teleki Sándorné grófné, Berczik Árpád, Molnár Ferenc, Farkas Pál, Kenedi Géza, Pekár Gyula, Szállási Zsigmond, Pakots József, Neugebauer László, Sas Ede. A bizottság hétfőn este az Akadémia tanácskozótermében alakuló ülést tartott. * (A nyíregyházai Bessenyei-ünnep.) A Nemzeti Szalon ötvenötödik vidéki kiállításával kapcsolatos Bessenyei-emlékünnepséget vasárnap tartották meg Nyíregyházán. Reggel nyolc órakor a vendégsereg külön vonaton a másfél óra távolságban lévő Tisza-Berczel községbe utazott, melynek határában zászlóval várta a kis község lakossága és a környék népe az ünneplő közönséget. Kerecz József községi református lelkész üdvözlő szavai után a több száz főre menő vendégsereg Bessenyei szülőházához vonult. Geduly Henrik tiszai evangélikus püspök gyönyörű emlékbeszéde közben a nemzeti szinü zászlókból alkotott lepel lehullott, s látható lett a díszes emléktábla. Majd Victor Marcel lépett a rögtönzött pódiumra és elszavalta a Bessenyei estéje című pályadíjnyertes költeményét. A közönség szűnni nem akaró tapssal honorálta a költő szavalatát, amelynek utolsó strófája igy szól: Megtér a honba most már mindörökre S kemény karokkal fogódzik a rögbe Uj Anteusként, míg szive borong. Ám beredőzi homlokát a gond. A honfibánat és a bus magány, Még szól az ének dalos ajakán, A honért és a családért cseng S jaj beborítja életét a csend Egy csonka törzs. Nincs nője, nincs fia, így végződik a bus elégia. A piros hajnal küzd még a sötéttel. A szobában egy hideg árnyék lépdel A kialvó mécs pislog elhalón, Egy tévedt sugár száll a kandallón. Az öreg Anna lopva betekint. Fejét csóválja:: „Elaludt megint!“ S a glória már fonja sugarát. Az öreg testőr álmodik tovább! Ezután a koszorúkat helyezték el rövid beszélek kíséretében. A villásreggeli után a vendégek vasútra ültek, s visszatértek Nyíregyházára, ahol déli egy órakor volt Szabolcs vármegye székházában a Nemzeti Szalon ötvenötödik vidéki kiállításának megnyitása. A megyeháza díszes termeit zsúfolásig megtöltő közönség előtt Popini Albert dr. a Bessenyi-kör főtitkára üdvözölte Hervai János művészeti alelnököt és a kíséretében megjelent művészeket, akiknek köszönetét Déry Béla igazgató tolmácsolta. Egyben fölkérte Geduly Henrik püspököt, hogy nyissa meg a kiállítást. A püspök ünnepi beszéde után megtekintették a tárlatot. Délben társasebéd volt. Utána a vendégek a város nevezetességeit szemlélték meg, este pedig a városi vigadóban a Bessenyei kör művészestet rendezett. Ez alkalommal Medek Anna, az Operaház művésznője Dienzl Oszkár zongorakíséretével Massanet, Puccini, Holmes, Székács, Dienzl és Csiky műveiből énekelt. Victorisz József dr. vetített képekben bemutatta Bessenyei életét. Vadász Pál dr. A kovácsi remete című pályanyertes költeményét szavalta el, Leffler Béla dr. pedig A diák Bessenyei életéből adott elő részleteket. * (A Szent György-Céh sétája.) A Szent György-Céh vasárnap rendezte második művészi sétáját, mely alkalommal a nagy számban összegyűlt céhtagok Schmidt Miksának a Kiscelli-úton levő klastromát tekintették meg. Az épület a Mária Terézia korában divatozó stílus egyik legszebb s eddig csak kevéssé méltatott emléke. III. Károly idejében szerzetesek építették s mikor II. József a rendet föloszlatta, a klastromot kaszárnyává alakították át. Az épület magaslaton áll s második emeletéről gyönyörű kilátás nyílik a fővárosra és környékére. A belső helyiségek közül a kápolna és a refektórium a legérdekesebb. Jelenlegi tulajdonosa az épületet teljesen renováltatta eredeti stílusának épségbentartásával. A földszinten levő múzeumban a környéken talált római és népvándorlás-korabeli leletek nyertek elhelyezést, míg a többi szobák a legkülönbözőbb stílusú bútorokkal vannak berendezve. Egyik legérdekesbb darabja a gyűjteménynek az a berakásokkal díszített sokfiókos szekrényke, amelyet Bécsújhely városa szavójai Jenő hercegnek adott hálából a törökön vívott nagy győzelméért. Ezenkívül nagy értéket képviselnek a XV—XVII. századból származó perzsaszőnyegek és goblének kollekciója. A vasárnap délelőtti enyhe időjárás nagybanhozzájárult a séta sikeréhez. Közel négyszázan lehettek a résztvevők, ami csak igazolja a művészi séták életrevalóságát. A következő alkalommal valószínűen Karátsonyi Jenő gróf vérmezői palotája kerül sorra. * (Uránia Színház.) Az Uránia Színház holnap, kedden mutatja be Atlasz Márton Fekete világ című új tanulmányát, melynek első előadása iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az első felvonás A legsötétebb földrész, a második Feketék és fehérek, a harmadik Afrika meghódítása cím alatt Afrikának életét, lakóit és ezek szokásait tárgyalja. A szerző, aki évekig Afrikában élt, a saját tapasztalatait, impresszióit adja darabjában, amelyet gyönyörű állóképek és nagyszabású mozgóképek illusztrálnak. Ez utóbbiak közül kiemelendők a vadászati és néprajzi mozgófényképek, amelyek a Mechin francia kapitány afrikai expedíciója alkalmával készült eredeti felvételek. * (A Medgyaszay-kabaré új műsora.) A Medgyaszay-kabaré ma este mutatta be októberi műsorát. Kacagtató tréfák, bohóságok és aktuális vonatkozású bluettek mellé stílusosan illeszkedik a műsor másik része: a néhány kedves dal, zenés apróság. A sokoldalú műsorban legalább is van annyi művészet, mint amennyi humor s a közönséget mindvégig le tudta kötni, anélkül, hogy kifárasztotta volna. A műsorból kiemelkedik Kálmán Imrének Gábor Andor verseire Írott Kivándorlók című dalciklusa. Nagy tetszés kísérte Szirmai Albert Alizsinszky nősül című operettjét s Gábor Andor politikai blüettjét. A szereplők közül kivált Hollós Teriké, aki bájos közvetetlenséggel, nagy átérzéssel énekelt el néhány kedves dalt, majd Vidtor Ferike, aki cselédnótáival, mint mindig, nevetésre hangolta a közönséget. A férfiszereplők közül Boros Géza és Kővári Gyula aratták a legtöbb tapsot. A közönség nem győzött eleget tapsolni Medgyaszay Vilma új dalainak, aki a tőle megszokott művészettel adta elő azokat. Jók voltak Rajna Alisz, Szalontai Feri, Kökény Ilona, Hadrik Anna, Magyari és Papp János. Az új műsor a legnagyobb mértékben megnyerte a közönség tetszését. * (Saint Saens ünneplése.) Berlinből táviratozzák. A Sámson és Delila századik előadása alkalmából itt időző Saint-Saens francia zeneszerző tiszteletére filharmóniai hangverseny volt, melyen az ősz mestert a rendkívül nagy számban megjelent közönség viharos ovációkban részesítette. A hangversenyen Saint-Saens személyesen is közreműködött. Hir szerint Vilmos császár a zeneszerzőhöz táviratot intézett, melyben fölszólította, hogy a Sámson és Delila százegyedik előadását a királyi operaházban személyesen dirigálja. * (Böhm Károly emléke.) Az önálló magyar filozófia megteremtőjének, Böhm Károly dr.-nak besztercebányai szülőházát a Madách-Társaság emléktáblával jelölte meg, amelynek leleplezése vasárnap ment végbe. Délelőtt a Madách-Társaság diszközgyűlést tartott, mely Radvánszky Antal báró országgyűlési képviselő, a Madách-Társaság elnöke és Tankó Béla szászvárosi tanár beszéltek. Ezután a Bethlen Gábor utcai Böhm-épület elé mentek, ahol a színtársulat énekkara a Himnuszt énekelte. Bartók György dr.kolozsvári egyetemi tanár beszédet mondott és Ferenczy Ödön a Madách Társaság nevében átadta az emlékművet Csesznák Gyula királyi tanácsos, polgármesternek. Ezután a besztercebányai evangélikus temetőben koszorút tettek le Böhm sírjára Besztercebánya város, a Tudományos Akadémia, a kolozsvári Böhm-Társaság, a Magyar Filozófiai Társaság, a pozsonyi akadémia, a budapesti ág ev. főgimnázium, a besztercebányai kir. kat. és ág ev. főgimnáziumok stb. Déután banket volt, melyen Zivuska Jenő dr. író mondott emlékbeszédet. Banket után Radvánszky báró látta vendégül a meghívottakat radványi kastélyában. Este Szabó Ferenc színtársulata a színházban díszelőadást tartott. Az emlékünnepen a vallás- és közoktatásügyi minisztert Kürthy Lajos báró, Zólyom és Turóc vármegyék főispánja képviselte. Jelen voltak még a Tudományos Akadémia és a budapesti kir. tudomány- egyetem filozófiai karának képviseletében Alexander Bernát dr. egyetemi tanár, Kiss János dr. prorektor, a kolozsvári egyetem képviseletében Dézsi Lajos dékán. Ezenkívül több irodalmi társaság, teológiai társaság és akadémia volt képviselve. A beszterce- 13