Budapesti Hírlap, 1913. szeptember (33. évfolyam, 207-231. szám)

1913-09-30 / 231. szám

1913. szeptember 30. BUDAPESTI HÍRLAP (231 sz) leírni, övé lényének nemes egyszerűsége, bensősége, csodálatosan éles és értelmes beszéde és övé a kö­zönség meg nem fogyatkozott, sőt talán még növe­kedő szimpátiája. Milyen kár, hogy a puha szivü embernek a feje vasból van, a­mit eltökélt, azon földi hatalom nem változtat többé. A mai búcsúeste hangos, szíves, őszinte magasztalás volt, kétezer em­ber érthető szava­ a viszontlátásra. Kollégái egészen átengedték neki az est dicsőségét De még így is észre kellett vennünk, hogy néhány szerepnek vál­tozott a gazdája. Uj Kordélia volt Váradi Aranka, zengő szavu, aranyszívű, megható és stílusos. Uj Al­ban Kürti József, a kinek egészséges szinészösztöne még e kis szerepben is megmutatkozik. És uj Edmund Beregi, igazán uj fölfogásban, a jellem gazdag kiak­názásában és eredeti beállításában. Szacsvaytól az Egyetemi Kör is elbúcsúzott A Kör egy küldöttsége élén az elnök, Kávássy Béla babérkoszorút adott át a művésznek, a­ki meghatot­­tan köszönte meg a figyelmet. * (Az utolsó nap.) A Nemzeti Színház­ban már teljesen készen vár a pénteki bemutatóra Ba­lázs Béla Utolsó nap című drámája, a­melyre hetek óta nagy gonddal készül a színház művészszemélyzete Iván­fs. Jenő rendező vezetése mellett A nagyhatású és rendkívül érdekes dráma Olaszországban. Perugia városában történik a XVI. században és bő alkalmat ad a rendezőnek és a díszletet tervező Kéméndy Je­nőnek, hogy az olasz reneszánsz fénykorát vará­zsolja szemünk elé. Az első fölvonás színhelye a Baglione-palota gyönyörű terme, a­melynek széles loggiái az Umbria-hegységre és az Appeninek havas csúcsaira nyújtanak festői kilátást. A második föl­vonás Pietro Vanuzzi műtermében, a harmadik Pe­rugia egyik utcájában történik s a pompás festői díszlet mellett száznál több festői jelmez fogja ki­domborítani a darab külső hatását. Főszerepeit Be­regi Oszkár, Ivánfi Jenő, Fán Szeréna, Váradi Aranka, Paulay Erzsi, Pethes Imre, Rózsahegyi Kál­mán, Rajnay Gábor, Mihályfi Károly, Horváth Jenő, Bartos Gyula, Hajdú József fogják játszani. A darab második előadása szombaton, harmadik vasárnap este lesz. A főpróbát kizáróan a sajtó meghívott képviselői számára csütörtökön, délelőtt fél tizenegy órakor tartják meg. * (Újházi a nyugdíjazásáról.) Tegnapi szá­munkban egész terjedelmében közöltük Bánffy Mik­lós grófnak az állami színházak kormánybiztosá­nak levelét, a melyet Újházi Edéhez intézett s a mely tudatja a művésszel a kormány elhatározását, hogy Újházit nyugalomba küldi. A kormánybiztos levelét Palásthy Géza, a Nemzeti Színház irodavezetője va­sárnap kézbesítette Újházi Edének Abbáziában, a­hol a művész már két hét óta üdül. Újházit igen meglepte nyugdíjazása s egy újságíró kérdésére kije­lentette, hogy erre nem volt elkészülve s az eljárás az, a­mely különösen bántja a dologban. Majd így folytatta nyilatkozatát: Azt írja Bánffy, hogy nem búcsúzik tőlem. Akkor miért küld nyugdíjba? Nem az anyagi veszteség bánt,­ bár ezt is megérzem, ha­nem az, hogy ok nélkül bánnak így velem. Nem gon­doltam, mert nem éreztem, hogy öreg ember vagyok és beteg. Olyan volt már nekem a Nemzeti Színház, mint egy nő, a­kit nagyon szerettem és a­ki engem is nagyon szeretett. Miért kellett engem elszakítani tőle? Október közepéig maradok Abbáziában, akkor hazamegyek elbúcsúzni a közönségtől. Majd meglá­tom, hogy a közönség is nyugdíjba küld-e? * (Víg­színház.) A Vígszínházban kedden A testőr, Molnár Ferenc vígjátéka kerül színre, a­me­lyet új betanulással ismét beleillesztenek a játék­rendbe. A színészt, a­ki testőr alakjában teszi pró­bára a felesége hűségét, ezúttal Góth Sándor játssza. A színésznőt ismét Varsányi Irén adja. A jelmezeket, valamint a díszleteket is,­­köztük az operaházi pá­holy plasztikus fölépítését, teljesen fölújították. Az előadást Jób Dániel rendezi, a zenei és énekrészeket Stephanides Károly vezényli. Molnár vígjátékát szer­dán, pénteken és vasárnap is előadják. * (Petőfi-Társaság­.) Vasárnap délelőtt tizen­egy órakor tartotta meg az Akadémia termében a Petőfi-Társaság a nyári szünet után első felolvasó­­ülését. A program gazdag volt és érdekes, hozzá­­méltó a közönség érdeklődése, a­mely már ez első alkalomra egészen megtöltötte a termet. Herczeg Ferenc elnöki megnyitója kegyeletes és tartalmas megemlékezés volt az irodalom három nagy halott­járól: id. Szinyey Józsefről, Vámbéry Árminról és Teleki Géza grófról, a­mit meghatott lélekkel hall­gattak végig. Várady Antal főtitkár beterjesztette Farkas Pál indítványát a hetven éves Kiss József üdvözléséről és egyben bemutatta Herz Emma asz­­szony levelét, a­ki egy aranyhímzésű szalaggal kí­ván hozzájárulni az ünnepelt költő koszorújához. A felolvasások során három poéta hozta el költésze­tének legújabb virágait a társaság asztalára: Sas Ede, Jakab Ödön és egy igen szívesen látott költő­­vendég: Baáry Elemér. Minden dal nagyon tetszett: a közönség zúgó tapssal hálálta meg a gyönyörűsé­get. Folyton kitörő, viharos vidámság között olvasta föl Bérczik Árpád pompás kis humoreszkjét. Egy leányról, a­ki azt a bizonyost várja, ifj. Hegedűs Sándor pedig egy fantasztikus, izgalmas novellája felolvasásával kötötte le a hallgatóság figyelmét. A zárt ülésben kiküldötték azt a bizottságot, a­mely Kiss József ünneplésének módozatait lesz hivatva megállapítani. A bizottság tagjai Herczeg Ferenc el­nök, Ferenczy Zoltán alelnök, Várady Antal főtitkár, Teleki Sándorné grófné, Berczik Árpád, Molnár Fe­renc, Farkas Pál, Kenedi Géza, Pekár Gyula, Szál­lási Zsigmond, Pakots József, Neugebauer László, Sas Ede. A bizottság hétfőn este az Akadémia ta­nácskozótermében alakuló­ ülést tartott. * (A nyíregyházai Bessenyei-ünnep.) A Nemzeti Szalon ötvenötödik vidéki kiállításával kap­csolatos Bessenyei-emlék­ünnepséget vasárnap tartot­ták meg Nyíregyházán. Reggel nyolc órakor a ven­dégsereg külön vonaton a másfél óra távolságban lévő Tisza-Berczel községbe utazott, melynek határá­ban zászlóval várta a kis község lakossága és a kör­nyék népe az ünneplő közönséget. Kerecz József köz­ségi református lelkész üdvözlő szavai után a több száz főre menő vendégsereg Bessenyei szülőházához vonult. Geduly Henrik tiszai evangélikus püspök gyö­nyörű emlékbeszéde közben a nemzeti szinü zászlók­ból alkotott lepel lehullott, s látható lett a díszes em­léktábla. Majd Victor Marcel lépett a rögtönzött pó­diumra és elszavalta a Bessenyei­ estéje című pálya­díjnyertes költeményét. A közönség szűnni nem akaró tapssal honorálta a költő szavalatát, a­melynek utolsó strófája igy szól: Megtér a honba most már mindörökre S kemény karokkal fogódzik a rögbe Uj Anteusként, míg szive borong. Ám beredőzi homlokát a gond. A honfibánat és a bus magány, Még szól az ének dalos ajakán, A honért és a családért cseng S jaj beborítja életét a csend Egy csonka törzs. Nincs nője, nincs fia, így végződik a bus elégia. A piros hajnal küzd még a sötéttel. A szobában egy hideg árnyék lépdel A kialvó mécs pislog elhalón, Egy tévedt sugár száll a kandallón. Az öreg Anna lopva betekint. Fejét csóválja:: „Elaludt megint!“ S a glória már fonja sugarát. Az öreg testőr álmodik tovább! Ezután a koszorúkat helyezték el rövid beszé­l­ek kíséretében. A villásreggeli után a vendégek vas­­útra ültek, s visszatértek Nyíregyházára, a­hol déli egy órakor volt Szabolcs vármegye székházában a Nemzeti Szalon ötvenötödik vidéki kiállításának meg­nyitása. A megyeháza díszes termeit zsúfolásig meg­töltő közönség előtt Popini Albert dr. a Bessenyi-kör főtitkára üdvözölte Hervai János művészeti alelnököt és a kíséretében megjelent művészeket, a­kiknek kö­szönetét Déry Béla igazgató tolmácsolta. Egyben föl­kérte Geduly Henrik püspököt, hogy nyissa meg a kiállítást. A püspök ünnepi beszéde után megtekintet­ték a tárlatot. Délben társasebéd volt. Utána a ven­dégek a város nevezetességeit szemlélték meg, este pedig a városi vigadóban a Bessenyei­ kör művészes­­tet rendezett. Ez alkalommal Medek Anna, az Opera­ház művésznője Dienzl Oszkár zongorakíséretével Massanet, Puccini, Holmes, Székács, Dienzl és Csiky műveiből énekelt. Victorisz József dr. vetített képek­ben bemutatta Bessenyei életét. Vadász Pál dr. A kovácsi remete című pályanyertes költeményét sza­­valta el, Leffler Béla dr. pedig A diák Bessenyei éle­téből adott elő részleteket. * (A Szent Györg­y-Céh sétája.) A Szent György-Céh vasárnap rendezte második művészi sé­táját, mely alkalommal a nagy számban összegyűlt céhtagok Schmidt Miksának a Kiscelli-úton levő klastromát tekintették meg. Az épület a Mária Te­rézia korában divatozó stílus egyik legszebb s eddig csak kevéssé méltatott emléke. III. Károly idejében szerzetesek építették s mikor II. József a rendet föl­oszlatta, a klastromot kaszárnyává alakították át. Az épület magaslaton áll s második emeletéről gyö­nyörű kilátás nyílik a fővárosra és környékére. A belső helyiségek közül a kápolna és a refektórium a legérdekesebb. Jelenlegi tulajdonosa az épületet teljesen renováltatta eredeti stílusának épségben­­tartásával. A földszinten levő múzeumban a kör­nyéken talált római és népvándorlás-korabeli lele­tek nyertek elhelyezést, míg a többi szobák a leg­különbözőbb stílusú bútorokkal vannak beren­dezve. Egyik legérdekesbb darabja a gyűjteménynek az a berakásokkal díszített sokfiókos szekrényke, a­melyet Bécsújhely városa sza­vójai Jenő hercegnek adott hálából a törökön vívott nagy győzelméért. Ezenkívül nagy értéket képviselnek a XV—XVII. századból származó perzsaszőnyegek és goblének kollekciója. A vasárnap délelőtti enyhe időjárás nagyban­­hozzájárult a séta sikeréhez. Közel négy­százan lehettek a résztvevők, a­mi csak igazolja a művészi séták életrevalóságát. A következő alka­lommal valószínűen Karátsonyi Jenő gróf vérmezői palotája kerül sorra. * (Uránia Színház.) Az Uránia Színház hol­nap, kedden mutatja be Atlasz Márton Fekete világ című új tanulmányát, melynek első előadása iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az első felvonás A legsötétebb földrész, a második Feketék és fehé­rek, a harmadik Afrika meghódítása cím alatt Af­rikának életét, lakóit és ezek szokásait tárgyalja. A szerző, a­ki évekig Afrikában élt, a saját tapasztala­tait, impresszióit adja darabjában, a­melyet gyö­nyörű állóképek és nagyszabású mozgóképek illusz­trálnak. Ez utóbbiak közül kiemelendők a vadászati és néprajzi mozgófényképek, a­melyek a Mechin francia kapitány afrikai expedíciója alkalmával ké­szült eredeti felvételek. * (A Medgyaszay-kabaré új műsora.) A Medgyaszay-kabaré ma este mutatta be októberi műsorát. Kacagtató tréfák, bohóságok és aktuális vonatkozású blu­ettek mellé stílusosan illeszkedik a műsor másik része: a néhány kedves dal, zenés ap­róság. A sokoldalú műsorban legalább is van annyi művészet, mint a­mennyi humor s a közönséget mindvégig le tudta kötni, a­nélkül, hogy kifárasz­totta volna. A műsorból kiemelkedik Kálmán Imré­nek Gábor Andor verseire Írott Kivándorlók című dalciklusa. Nagy tetszés kísérte Szirmai Albert Ali­­zsinszky nősül című operettjét s Gábor Andor poli­tikai blüettjét. A szereplők közül kivált Hollós Te­riké, a­ki bájos közvetetlenséggel, nagy átérzéssel énekelt el néhány kedves dalt, majd Vidtor Ferike, a­ki cselédnótáival, mint mindig, nevetésre hangolta a közönséget. A férfiszereplők közül Boros Géza és Kővári Gyula aratták a legtöbb tapsot. A közönség nem győzött eleget tapsolni Medgyaszay Vilma új dalainak, a­ki a tőle megszokott művészettel adta elő azokat. Jók voltak Rajna Alisz, Szalontai Feri, Kökény Ilona, Hadrik Anna, Magyari és Papp János. Az új műsor a legnagyobb mértékben megnyerte a közönség tetszését. * (Saint Saens ünneplése.) Berlinből távira­­tozzák. A Sámson és Delila századik előadása alkal­mából itt időző Saint-Saens francia zeneszerző tisz­teletére filharmóniai hangverseny volt, melyen az ősz mestert a rendkívül nagy számban megjelent kö­zönség viharos ovációkban részesítette. A hangver­senyen Saint-Saens személyesen is közreműködött. Hir szerint Vilmos császár a zeneszerzőhöz táviratot intézett, melyben fölszólította, hogy a Sámson és Delila százegyedik előadását a királyi opera­házban személyesen dirigálja. * (Böhm Károly emléke.) Az önálló magyar filozófia megteremtőjének, Böhm Károly dr.-nak besztercebányai szülőházát a Madách-T­ár­saság em­léktáblával jelölte meg, a­melynek leleplezése vasár­nap ment végbe. Délelőtt a Madách-Társaság diszközgy­űlést tartott, mely Radvánszky Antal báró ország­gyűlési képviselő, a Madách-Társaság elnöke és Tankó Béla szászvárosi tanár beszéltek. Ezután a Bethlen Gábor­ utcai Böhm-épület elé mentek, a­hol a színtársulat énekkara a Himnuszt énekelte. Bartók György dr.­­kolozsvári egyetemi tanár beszédet mon­dott és Ferenczy Ödön a Madách­ Társaság nevében átadta az emlékművet Csesznák Gyula királyi taná­csos, polgármesternek. Ezután a besztercebá­nyai evangélikus temetőben koszorút tettek le Böhm sírjára Besztercebánya város, a Tudo­mányos Akadémia, a kolozsvári Böhm-Társaság, a Magyar Filozófiai Társaság, a pozsonyi akadémia, a budapesti ág ev. főgimnázium, a besztercebányai kir. kat. és ág ev. főgimnáziumok stb. Déután banket volt, melyen Zivuska Jenő dr. író mondott emlék­beszédet. Banket után Radvánszky báró látta vendé­gül a meghívottakat radványi kastélyában. Este Szabó Ferenc színtársulata a színházban díszelőadást tartott. Az emlékünnepen a vallás- és közoktatásügyi minisztert Kürthy Lajos báró, Zólyom és Turóc vár­megyék főispánja képviselte. Jelen voltak még a Tu­dományos Akadémia és a budapesti kir. tudomány-­­ egyetem filozófiai karának képviseletében Alexander Bernát dr. egyetemi tanár, Kiss János dr. prorektor, a kolozsvári egyetem képviseletében Dézsi Lajos dékán. Ezenkívül több irodalmi társaság, teológiai társaság és akadémia volt képviselve. A beszterce- 13

Next