Budapesti Hírlap, 1914. február (34. évfolyam, 28-51. szám)
1914-02-17 / 41. szám
1914. február 17. BUDAPESTI HÍRLAP (41. sz.) * (A Jókedv birodalma.) Holnap, kedden este lesz az Uránia Színházban A jókedv birodalmának, Tábori Kornél mulattató darabjának bemutató-előadása, melyet a humoros mozgóképek egész sora tar kit. * (Kiss József ünneplése.) Tegnap, vasárnap, mint Kolozsvárról jelentik, az Erdélyi Irodalmi Társaság közgyűlésén tiszteletbeli tagjául választotta meg Kiss Józsefet. A választásról Dózsa Endre elnök és Kovács Dezső titkár átiratban értesítik a költőt, kinek a diplomát küldöttséggel fogják átadni. Ugyancsak e héten tartott Kiss József-ünnepséget a mohácsi és marosvásárhelyi nőegyesület. A temesvári Arany János Társaság március 7-ére nagyszabású Kiss József-ünnepet tűzött ki, amelyet az ottani Vigadó termében akartak megtartani. De minthogy Kiss József személyes megjelenéséhez ragaszkodnak , a költő e héten elutazik, április 7-ére halasztották az ünnepi ülést. * (A Liliom Berlinben.) Berlini levelezőnk írja: Molnár Ferenc Liliomja a Lessing Theater szombati bemutatóján teljesen megnyerte a közönség tetszését. Érdekes volt megfigyelni azt, mint melegedtek föl lassan a német hölgyek és urak, mint hódított az érzelmes legenda, mihelyt elfordulva a földi brutalitástól a szív meleg hangján szólalt meg. Molnárban ezúttal nem az ügyes drámaírót, nem a színpad biztos ismerőjét, nem is a mulattató, ötletekben gazdag páros beszédek mesterét ünnepelte a németség, hanem a költőt, aki leszáll az élet mélységeibe, nem hogy hatást keressen, hanem hogy a legdurvább keretben is az örök emberi érzések diadalát hirdesse. Ez volt az oka, hogy a legenda második fele, a valódi legenda, jobban tetszett, hogy az igazi sikert csak az előadás végén lehetett konstatálni. Dicséret illeti Barnowszki igazgatót, aki a Liliommal megismertette a berlinieket és újra nemcsak szavakkal, hanem bátor tettel is bizonyította, hogy barátja a magyar drámairodalomnak. A Liliomot ugyanis Reinhardt, a Deutsches Theater igazgatója, szerezte meg Berlin számára ezelőtt két esztendővel, aminthogy ő, magyarbarát voltát hirdetve, minden esztendőben programját föl szokta díszíteni a legfrissebb magyar újdonságokkal Kár, hogy teszi, mert Reinhardt vállalataiban a program csak arra jó, hogy évad kezdetén a lapok kinyomassák. Az elfogadott avagy megvásárolt darabok nagyobb fele előadásra sohasem kerül és a háttérbe szorult újdonságok között rendszerint megtalálhatók a magyar drámák. Barnovszkit a Lessing Theater igazgatóját, nem zavarta ítéletében Reinhardt hoszszas habozása, átvette tőle a Liliomot és a siker mutatja, hogy a magyar dráma Berlinben nem szorul pártfogókra. A Liliom bemutatójának csak egy szépséghibája volt. Sehlenther Pál, a bécsi Rumtheater egykori igazgatója, mai kritikájában például rendkívül örvend a Liliom sikerült bécsi fordításának és benne a Práter stílusa, hangja és nyelve nagyszerű megnyilatkozásának. Így történik ez mindig, ha egy magyar darab bécsi berendezésben, bécsi fordításban kerül a német színpadokra. A bécsi tájszólás, a bécsi kedélyesség, a bécsi humor azonban, ha talán tetszik is az osztrák császárvárosban, ha talán el is ragadja a német földön megtelepedett osztrákokat, az északi németet teljesen hidegen hagyja. Molnárnak nem egy gyönyörű, az életből ellesett megfigyelése nem gyújthatott Berlinben, mert a bécsi fordítást, talán jobban mondva elfordítást, itt nem értették meg. Még egy nagy baja van a bécsi fordításnak, nevezetesen, hogy az osztrák tájszólásra kényszeríti a színészt. A művész azonban, aki nem tanult valaha puszta kedvtelésből bécsiesen beszélni, oly kellemetlenül, kiállhatatlanul tagadja meg az állítólag kedélyes beszédmódért a saját anyanyelvét, hogy a hallgatók elfelednek nevetni avagy könyezni, lelkesedni és tapsolni, a darab megbukik és senki sem tudja miért A magyar szerzők ne is feledjék soha, hogy Bécs csak egy szűk világ és semmiképp sem irodalmi avagy művészeti középpontja nagy Németországnak. * (A zongora enciklopédiája.) Ezzel a címmel figyelemreméltó zeneesztétikai tanulmányt irt Szmetka L. Ödön, a nagyváradi premontrei főgimnázium igazgatója. A csinos kis könyvbe a szerző négy hírlapi cikkének és egy fölolvasásának anyagát foglalta össze. A cikkekben a zongora filozófiájáról pszichológiájáról, esztétikájáról és etikájáról beszél fejtegetései azonban általános jellegűek. A függeléknek szánt fölolvasás Wagner Rikárd zenedrámáiról szól s meleg szerettet beszél a nagy német poéta jelentőségéről. Szmetka Ödön könyve Nagyváradon jelent meg, ára nincs megjelölve. * (Csók István jubiláris kiállítása.) Csók István festőművésznek jubiláris kiállítását ma délelőtt mutatták be a városligeti Műcsarnokban a festészeti szakbizottságnak Az ünnepies megnyitás szerdán délután öt órakor lesz. A kiállítást Jankovich Béla dr. kultuszminiszter nyitja meg. A verni százson a társulati tagok a nevükre szóló idei jegygyel vehetnek részt. A nagyközönségnek a belépődíj ára két korona. A kiállítás csütörtök reggeltől kezdve március 8-ig lesz nyitva, naponta délelőtt kilenctől délután négy óráig tekinthető meg. A rendes belépődíj egy korona. * (Erkel Ferenc-pályadíj.) A Lipótvárosi Kaszinó Erkel Ferenc-pályadíja ügyében most döntött a bíráló bizottság Mihalovich Ödön elnöklésével. A szimfóniára és zenekari megnyitóra hirdetett ezerötszáz, illetve, hétszázötven koronás díjakat nem adta ki, a dalciklusra kitűzött kétszázötven koronás díjat Antalffy-Zsiross Dezső nyerte meg. * (Hangverseny.) Somogyi Mór zongoraművész konzervatóriumának tanári testülete vasárnap délután tartotta meg hangversenyét az intézet hangversenytermében. Az érdekes hangversenyt Hermaim Antal dr. egyetemi tanárnak a zene és a modern társadalomról tartott szabad előadása nyitotta meg. Utána következett Somogyi Adrienne, aki Rubinsteintól, Henseltől és Liszttől egy-egy Concert Etűdöt játszott pompás technikával és művészi elmélyedéssel. Major J. Gyula új zongora-szonátáját a szerző mutatta be. Somogyi Karola operaénekesnő finom ízléssel előadott dalaival ragadta el a közönségek Kovács Albert gordonkaművész és Tiefenbrunn Stefánia helyett Bognár Árpád hegedűművész előadásai egészítették ki a klasszikus műsorú hangversenyt. * (Petőfi-Társaság.) Vasárnap délelőtt tartotta meg a Petőfi-Társaság az Akadémia első emeleti termében rendes fölolvasó ülését. Várady Antal elnökölt, aki bejelentete, hogy a társaság részt vett a Kisfaludy-Társaságnak Kemény Zsigmond-emlékünnepén. Azután Jakab Ödön olvasta föl Hevesi József Janitor című elbeszélését, s utána Pekár Gyula lépett a fölolvasó asztalhoz, hogy fölolvassa egyik hangulatos novelláját. A fölolvasások sorozatát Lampérth Géza fejezte be, aki bemutatta Nagy kópé az a Gyurka című elbeszélését, melyet lapunk mai tárcájában közlünk. A közönség mindhárom felolvasót zajosan megtapsolta. A fölolvasó ülést zárt ülés követte, amelyen a Bulyovszky Lilla-féle kétszáz koronás pályadéjról döntöttek. A pályadíj bírálói: Lampérth Géza, Szávay Gyula és Feleki Sándor dr. voltak, akik ötvenhárom pályaműről mondtak Ítéletet A díjat Alba Nevis nyerte el Vénleányok című költeményével. A pályázók közül dicséretet kaptak a Nyolcórás vonat, Szülőföldemen, Lázálom és az Ócska szekrény című költemények. A Halmos Izor-féle verspályázatról is vasárnap kellett volna dönteni, de a döntést a jövő hónapra halasztották. Az 1914. évi Vigyázó gróf-féle verspályzat bírálóivá megválasztották Zempléni Árpádot, Szávay Gyulát , és Harsányi Kálmánt. * (A szönyegkiállítás bezárása.) Az Iparművészeti Múzeum nagysikerű szönyegkiállítását eddig tizenhétezren tekintették meg. A kiállítás február 22-én, vasárnap déli egy órakor zárul be. * (Méry Béla hangversenyei.) Gerhardt Elena két évi távollét után jövő pénteken, február 20-án rendezi egyetlen dalestéjét a Royal-teremben a következő műsorral: Schubert: Wanderer an den Mond. Wiegenlied, Die forelle. Brahms: Nachtigall, Blinde Kuh, Der Schmied. Franz: Das Meer hat seine Perlen. Ständchen. Grieg: Im Kahne, Mit einer Wasserlilie. Rubinstein: Esbükt der Thau, Neue Liebe. Wolf: Weyla’s Gesang. In dem Schatten meiner Locken. Storchenbotschaft. Strausz: Morgen, Wiegenlied, Cäcilie. — Rubinstein Artur zongoraművész kedden, február 24-én mutatkozik be a budapesti közönségnek a Royal-teremben. Műsora a következő lesz: Bach—Liszt: Fantázia és Fuga (G- moll), Brahms: Intermezzo (A-dur), Capriccio (H- moll), Rapszódia (Esz-dur), Chopin: Barcarolla, Szkerzo (Cisz-moll), 2 Mazurka, 2 Etűd, Polonaise (Asz-dur), Szymanovszky: Etűd (B-moll), Skriabin: Nocturne, Liszt: Rapszódia. — Taube Hilda, Leseticzky tanítványa pénteken, február 27-én mutatkozik be először önálló zongoraestéjén a Royal termében. Scarlatti, Chopin, Brahms és Leseticky művei szerepelnek műsorán. — Rác-Brokmann Gyula német baritonista március elsején rendezi első budapesti dalestéjét a Royal termében. — Jegy e hangversenyekre Méry Béla József-téri zeneműkereskedésében kapható. * (Ujságok-Ujságra.) Az Ujságok Ujsága című újságíró társadalmi, művészeti, szépirodalmi és közgazdasági folyóiratnak harmadik száma ma jelent meg gazdag és érdekes tartalommal. A lap közli Baloghy Györgynek, a büntetőtörvényszék elnökének levelét a sajtótörvény tárgyában. Cikkeket írtak Tímár Szaniszló, Balázs Ignác, Tábori Kornél, Déri Imre, Kun Andor stb. * (Tudományos élet.) A Tudományos Akadémia ma délután Entz Géza elnöklésével ülést tartott. Ez alkalommal elsőnek Tangl Ferenc néhány adatot közölt az izomtónus ismeretéhez, utána Franzezay Ágoston a diósgyőri kallesilet ismertette, míg Rohonyi Hugó az élettani elektromos elemek keletkezéséről vezetett vizsgálatról számolt be. Ezután Bugarszky István Mauthner Nándornak, A pirogolkarbonsav depszidjeinek szintézise című értekezését mutatta be, Tangl Ferenc pedig Berczeller László dolgozatát terjesztette elő Diffúzió a felszínben címmel. Végül Lőrinthey Imre Vadász Elemér: A magyarországi mediterrán erinoideák és aszteroidák című munkáját nyújtotta be. A Természettudományi Társulat élettani szakosztálya február 17-ikén, kedden este fél hét órakor az Egyetem Általános Kórtani Intézetében (Rákos utca 9.) ülést tart. Ez alkalommal T. Brailsford Robertson (Berkeley) Vizsgálatok a fehérjék specificitásának okáról címmel tart előadást. * (Képzőművészet.) A Művészház modern kiállítását vasárnap délelőtt nyitotta meg Klebersberg Kunó gróf államtitkár. Kíséretében volt még Majovszky Pál osztálytanácsos és Térey Gábor, a Szépművészeti Múzeum igazgatója. A főváros részéről Bárczy István polgármester és Wildner Ödön dr. tanácsos jelent meg. Az államtitkárt Rippl-Rémi József, Vaszary János, Vedress Márk igazgatósági tagok, Kónyay Elemér titkár és Borszéky Frigyes műtoros fogadták és kalauzolták. A kiállítás egy hónapig marad nyitva és megtekinthető naponta délelőtt tíz órától délután öt óráig. A belépődíj 1 kor. — Az Ernszt Múzeumban tegnap Szép Ernő tartott fölolvasást. Versein kívül bemutatta egyik novelláját és a fővárosi életből vett apróságait A közönség a költőt zajos ovációban részesítette. Vasárnap délelőtt Klebersberg Kuno gróf kultuszminiszteri államtitkár Majovszky Pál dr. kíséretében meglátogatta az Ernszt-Múzeum Batthyány—Beck kiállítását. Az államtitkárt Ernst Lajos és Lázár Béla dr. fogadta és kalauzolta. A Képzőművésznők Egyesületének hatodik kiállítása március elején nyílik meg. A kiállításra szánt műtárgyakat február 23-án és 24-én veszik át a Nemzeti Szalonban. A kiállításon, melyen nem tagok is résztvehetnek, egy arany és két ezüstérem, továbbá az egyesület, a székesfőváros és Ráth Györgyné díja kerül kiosztásra. 4 Keresztély hírneves zongoraterem legszolidabb bevásárlási forrás Budapest, Váci körút 21. sz. FŐVÁROSI ÜGYEK. Az új sertésszállás-telep. "A közélelmezés bizottsága ma igen beható bírálat alá vetette azt a tervet, hogy a nagy bankok részvénytöbbségével és a fővárosnak még közigazgatási befolyásán is kívül helyes-e sertésszállás-telepet létesíteni. E kérdésről, mint lapunk más helyén olvasható, ma tárgyalás volt az Orgó-ban is, hol úgy találták, hogy új szállástelepre okvetetlenül szükség van. Ám, hogy ez milyen felügyelettel és kiknek befolyásával létesüljön, úgy hogy az összes érdekeket is kielégítse, ezt "a főváros" említett bizottsága fejtette ki. A fejtegetéseit mindegyike aggodalommal látna, ha a főváros az új telep létesítésében nem nyerne döntő befolyást s ha az uj telep helyének megválasztása meggondolatlanul történne. A legfőbb sérelmet elsősorban a közélelmezés szenvedné, pedig éppen a főváros fogyasztóképes voltát kell a kényszervágásaival, tehát fönnállása és fejlődése legfőbb tényezőjével Budapestre támaszkodó új telepnek méltányos figyelmére méltatni. A többi érdek is, ami, mint a tenyésztésnek és a magyar állatkereskedelemnek egy szabad és virágzó exportpiac teremtésével elégíthető ki, abban leli bázisát, hogy a kényszervágás fölelevenítésére vállalkozni fog-e a helyi fogyasztás? A telep ügyében különben délelőtt is volt bizalmas értekezlet a városházán. Ezen részt vettek: Bárczy István dr. polgármester, Vázsonyi Vilmos, Folkusházy Lajos tanácsos, továbbá a földm mrvelésügyi kormány megbízásából Bartóky József államtitkár és Serbán János miniszteri tanácsos. A kormány képviselői mindenekelőtt védekeztek azzal a váddal szemben, hogy a tétényi telepet a főváros kárára kívánnák létesíteni. Megfelelő hely erre a célra, úgymond, nincs a főváros területén, ezért mentek távolabb. Ami az új telep mostani vezetését illeti, igaz, hogy a részvénytöbbség a bankoké, de az igazgatóságban a kormány és a többi érdekelt többségben vannak. Ha a főváros önálló telepet akar létesíteni, ez is módjában áll. Ha azonban megnyugszik a tétényi megoldásban, akkor a bankok hajlandók átengedni a fővárosnak névértéken a megfelelő részvénymennyiséget. A délelőtti értekezletet követő délutáni bizottsági ülésről ez a tudósítás számol be. A közélelmezés bizottsága ma délután Bódy Tivadar dr. alpolgármester elnöklésével tartott ülésében tárgyalta az ügyosztálynak azt az előterjesztését, amelyet a főváros mellőzésével Nagytétény határában tervezett sertéshizlaló és húsipari telep ügyében készített. Az ügyet Folkusházy Lajos tanácsos behatóan ismertette. A főváros — úgymond — a közelmúltban értesült arról, hogy a földművelési kormány Nagy* 13