Budapesti Hírlap, 1919. január (39. évfolyam, 1–27. szám)

1919-01-29 / 25. szám

1919. Január 29. IvmpestiHibup « íz) TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. * (Közigazgatási fórumok) címmel Csergő Károly dr. alapos munkát irt a közigazgatási fórum­­rendszerről s mindazokról a kérdésekről, a­melyekre a közigazgatási reformműveknek ki kell terjeszked­niük. Ezek közigazgatási jogunknak legbonyolultabb kérdései: feldolgozásuk módjáról maga a belügyi államtitkár, Ladik dr. a legnagyobb elismeréssel nyi­latkozott. SZÍNHÁZAS zene. Símikés. * Csiglanbás.) A Vígszínházban csütörtö­kön két előadás lesz. Este a Pygmaliánt játszák, délután a Fejtörő Boldizsár című mulatságos gyer­*­mekdarab kerül színre. Szerdán a Férj és feleseid ad­ják. * (Városi Színház.) a Városi Színház­ban szerdán és csütörtökön a Harcsa katonája mulat­­tatja a közönséget- Pénteken Márkus Dezső veze­tésével a Ho­ff maim meséit ismétlik meg. (Medsgyaszay Színház.) ötvenedik elő­adása lesz csütörtökön a Medgyaszay Színház első bemutatójának. Ez esten Paladithe­­i vándor című operája kerül szilire, két szerepében Medmaszay Vilmával és Sverdström Valbornsal. Továbbá Szo­­mori Dezső Incidens az Ingeborn-hangversenyen címü sdnjátéka, a­melyben Breitmayerné szerepét ismét Medanaszait Vilma veszi át- A jubiláns est harmadik színdarabja a Reinitz-Dregolii-ffarsangi­­operett, a Háztűznéző. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A főváros iskolái és a nemzeti szellem. Megírtuk, hogy a közoktatásügyi osztály vezetője nemrégiben körlevelet intézett a fővárosi iskolák igazgatóihoz s ebben arra hívta föl őket, hogy a ta­nítást az új eszmék­ szellemében vezessék. A taná­csos körlevele szerint a saját nemzetünkkel szemben való elfogultság helyébe a nemzetközi együttműkö­dés szükségét s a nemzetek szövetségének elvét kell hangoztatni már az elemi iskolában is. A szociál­demokrata tanítók most följelentették Kindlovics Pált, a Tatai­ utcai iskola igazgatóját, a­ki a tanító­testület értekezletén azt indítványozta, hogy az is­kolában továbbra is nemzeti szellemben neveljék az ifjúságot. A tanítótestület elfogadta az igazgató in­dítványát. A tanács mai ülésén az egyik szocialista kiküldött javaslatára utasította Városa tanácsost, a tanügyi osztály vezetőjét, hogy Kindlovits Pál igaz­gató ellen indítson vizsgálatot és már most függessze föl állásától. — Iskolaigazgatók tüntetése a tanács előtt. A szocialista tanítók mozgalmat indítottak, hogy az iskolák igazgatóit mozdítsák el s az isko­lákba is vezessék be a bizalmiférfi-rendszert. Az igaz­gatóknak az a véleményük, hogy ez a mozgalom pe­dagógiai szempontból is káros, de egyébként is azt hiszik, hogy majd maguk a reform hirdetői is rá fognak jönni arra, hogy az igazgatói állást fönn kell tartani, csakhogy­ akkor már az összes igazgatók nyugdíjban lesznek s az ő helyüket mások fogják elfoglalni. Éppen ezért az igazgatók a közoktatásügy és a maguk érdekeinek védelmére mozgalmat indí­tanak s ma délelőtt mintegy kétszázan fölkeresték Bódy polgármestert, a­kitől azt kívánták, hogy az egész tanács jelenlétében fogadja őket. A polgár­mester teljesítette a kívánságot s az igazgatók szó­noka, K­avass István ismertette a tanács előtt az igazgatók sérelmeit. K­avass, a­kinek beszédét szen­­vedelmes közbeszólások szakították meg, azt han­goztatta, hogy a tanácsnak meg kell védenie az igaz­gatókat. Ő­k annak idején felvételre jelentkeztek a Városi Alkalmazottak Országos Szövetségébe, a­hol igazgatói szakosztályt alakítottak, de ezt a szakosz­tályt föloszlatták s a szövetségbe sem engedik be őket, azzal a megokolással, hogy ők munkaadók. Az igazgatók most már nem kérnek, hanem köve­telnek. Követelik, hogy nekik önálló képviseletük legyen a tanácsban, s hogy nekik hozzászólás végett adják ki a Városi Alkalmazottak Országos Szövetsé­­gének előterjesztéseit. A szónok végül memorandu­mot nyújtott át a polgármesternek, a­melyben azt követelik, hogy a tanács az iskolák élére csakis meg­felelő embert állítson. Az igazgatók zajos tapssal és éljenzéssel kísérték Havasi beszédét. Le Czabelle( i( városi alkalmazottak képviselője a tanácsban). Nekünk nemzeti iskola kell! Négy párt sem sajdlit­­h­atja ki magának az iskolákat! — ilyen kiáltások hallatszottak, a­mire azután Bódy polgármester ki­jelentette, hogy az igazgatók kívánságait a tanács be terjeszti s reméli, hogy a nézeteltéréseket — mert szerinte csak erről van szó — ki lehet egyenlíteni. Arra kérte az igazgatókat, hogy legyenek higgadtak s bízzanak a tanács igazságosságában. Az igazgatók tudomásul vették a polgármester válaszát s nyom­ban utána a tanácsteremben elénekelték a Himnuszt. A Himnusz hangjai közepette vonultak ki a város­háza folyosójára, a­hol igen nagy érdeklődést keltett az igazgatók tüntetése. — A városi alkalmazottak a szocialista pártban. A Városi Alkalmazónak Országos Szövet­ségében ma délután a fővárosi alkalmazottak bizalmi emberei értekezletet tartottak, a­melyen kimondot­ták, hogy a szövetség tagja csakis szociáldemokrata lehet, vagyis, a­ki a szövetségbe belép, egyszersmind a szociáldemokrata pártba is bejelenti belépését. Holnaptól kezdve minden hivatalban ivet köröznek­, a­melyen az alkalmazottak nyilatkoznak a belépésre vonatkozóan. A­ki a szövetség tagjai közül nem akar a szocialista pártba belépni, azt fölszólítják, hogy lépjen ki az eredetileg gazdasági érdekek védelmére alakult szövetségből. — Megint margarint kap a közönség­. Az élelmezőjegy február 1 -töl 10-ikéig esedékes 1. számú zsirszelvényére csakis margarint lehet kapni. Egy jegyre 16 deka jár s egy kiló ára 11 korona 20 fillér. TÖRVÉNYSZÉK! CSARNOK. — A burgonya-dara botrány. Marcraits Ede vizsgálóbíró ma­ délelőtt döntött Marich Jenő miniszteri tanácsos és vádlott társai bűn­ügyében. A vizsgálóbíró mind a három ter­helt szabadon bocsátását rendelte el, s ezt a vég­zését a következőképpen okolt­a meg: A nyomozás adataiból kitűnik, úgymond a nrogokolás, hogy Windischgraetz. Lajos herceg a burgonyadara-üzletet Miklósnak nem mint az Or­szágos Burgonya Közvetítő Iroda vezérigazgatójának, hanem Miklósnak mint magánembernek adta át. Ebből az üzletből 19 millió korona folyt be, a mi­niszter utasítása szerint Miklósék 10 millió koronát a Köztisztviselők Beszerzési Csoportja alapjának fizették be. A pénz nagy része az üzletszerző és köz­vetítő költségekre fordu­latott. Windischgraetz her­ceg rendelkezése szerint közel 4 milliót külön alapra, politikai célokra kellett Miklósnak beszolgáltatni- Ez a 4 nyilfió tényleg befolyt, de hogy milyen célra fordították, arra semmiféle adat nincsen. A vizsgá­lat gyanúja, a­melynek alapján a nyomozás lefolyt, teljességgel megdől Windischgraetz herceg január 9-iki berni távirati nyilatkozatával, mert elismeri, hogy a 3.900.000 korona hiánytalanul külön alapb­a befolyt, a fölött Windischgraetz herceg rendelkezett, s abban a helyzetben van, hogy a legfőbb számvevő­­széknek s az országgyűlés két házának a pénzről el is számoljon. Ezzel szemben semmi terhelő adat nem merült fel abban az irányban, hogy az összeg Marich kezeihez egyálalában, Miklós és László ke­zeihez pedig jogtalanul került volna. Megállapítot­ták, hogy a 3.900.000 korona hiány nélkül befolyt Windischgraetz kezeihez és ő azzal ténylegesen ren­delkezett. Ilyen körülmények között a herceg sze­mélyét az ügyből kikapcsolni nem lehet. Itt a fe­lelős miniszter ténykedésével állunk szemben, a­ fe­lelősség kérdésében pedig 3 pénzkezelést illetőleg 92 18-18. III. törvénycikk 32., 31. szakaszai intézked­nek és e szakaszok szerint a miniszter felelősségre­­vonása kívül esik a büntető törvény­könyvön. Az államügyészség a vizsgálóbíró végzése ellen felebbezett a vádtanácshoz, a­mely az ügyben hol­nap fog dönteni. Tegnap jelentettük, hogy az ügyészség meg­szüntette az eljárást abban rágalmazási perben, m­elyet Marich Jenő miniszteri tanácsos indított az árvizsgáló bizottság sóti elnöke, Friedmann Ernő dr. egyetemi tanár ellen. Friedmann Ernő most ki­jelenti, hogy illetékes helyen annak idején szóvá tette, hogy Marich Jenőről kompromittáló hírek ke­­ringenek, a­melyekkel szemben tis­ztáznia kellene magát. A vizsgálatot Marich ellen nem indították meg, ellenben ő ellene, Friedmann ellen vádat tettek rágalmazásért. Az ügy személyi része sohasem ér­dekelt­e. — Sil­ói határ­ozat az Odescalchi-ügyben * Az annak idején nagy port fölvert Odescalchi­­féle hadseregszámítási ügyben gyanúval illették Bartha József dr. tartalékos főhadnagyot, budapesti ügyvédet is. Megvádolták a katonai büntető törvény-­­könyv 1­50. paragrafusába ütköző hivatalos vagy szolgálati hatalommal való visszaélés bűntettével és a véderő törvény 67. paragrafusába ütköző vét­séggel. Bartha József dr. ügyével a m­inap t­al­il­­kozott a kassai hadosztályb­íróság s az eljárást ellene megszüntette büntető cselekmény hiánya miatt. A megokolás szerint a decemberi iparcsoportnál 1917 .április hav­ában vizsgálatot tartottak, mely alkalom­mal állítólag több visszaélést fedeztek föl, ennek­ alapján az iparcsoport vezető emberei, valamint Bartha főhadnagy ellen is, a­ki a hadügyminiszté­rium 12. ügyosztályába volt beosztva, nyomozást indítottak. Bartha dr.-t, mint az ügyosztályban az iparcsoport ügyeinek előadóját azzal vádolták, hogy Odescalchi herceggel, az iparcs­oport vezetőjével egyetértve az iparcsoport alakításában részt vett, annak viszonyairól hamis jelentéseket tett. A vizs­­gálat során kitűnt, hogy Bartha dr. az iparcsoport alapításában részt nem vett , hogy az iparcsoport­ állapotáról a válságos helyzetnek megfelelő jelent­­­seket tett. Az volt továbbá ellene a vád, hogy az iparcsoport számadási iratait, melyek az iparcsoport valódi állapotáról tiszta képet nyújtottak volna, Odescalchi herceggel egyetértve, szándékosan visz­­szatartotta. Ezt a vádat nem igazolta a vizsgálat. Megvádolták végre Bartha dr.-t azzal,­­hogy ő a Magyar Agrár és Járadékbankkal kötött szerződési megkötésénél közreműködött, jóllehet tudta, hogy a szerződés az államra nézve káros. A megokolás sze­rint az a feltevés, hogy a szerződés 3 kancatárra nézve káros, semmivel sincs megokolva, erre nézve semmiféle támasztópont sem merült föl. Mindezek­ből kitűnik, hogy Bartha dr. semmi olyan tevékeny­séget nem fejtett ki, miáltal hivatalos vagy a szol­gálati hatalmával visszaélt volna. Alaptalannak bi­zonyult a vizsgálat során az a föltevés is, hogy Bartha dr., a­ki két ízben volt a harctéren s kétszer meg is sebesült, ravasz fondorlattá­ segély szolgá­­latra való beosztását igyekezett volna kieszközölni. PAUL HIBGERER a felasszikita fiszamarkez fellépése . A harc élni patá­feányfelö­ cin,a mesejáték címszerésében. „lapaki Tü! Bohém házasság Fx.g asscoTjy regénye vagy fonásban- Az olasz kinem­atograma med­ermovo a ROYAL-APOLLÓ-ban! A tűztánc. JVáz­ia 0 felvonásban, Az olasz VlaenialOírráfia remeke az OMMIÁBAN! Előadások 1/4-t, V,G és ,/tH óraítor. 10337 Nyálkaolttá, Frissítő, tívefffitó savanyuviz, nemes BSEtall viz, 115.? tisztán, mist borral pezsgtfvel kitűnő, 10531 közgazdaság. A papirsztinti vársáp. Milliós készletek, a melyek senkinek sem kellenek. A nagyközönség a háborúban is idegenkedett a papírszövetek vásárlásától, címek ellenére is a ke­­reskedelem részéről tömegesen történtek megrende­lések állítóan az eredeti anyagok rohamos apadá­sára való­t tekintettel, úgy hogy óriás készletek hal­mozódtak föl. Az érdekeltség a minap tárgyalt arról, hogy milyen intézkedésekkel lehetne biztosí­tani a készletek értékesítését és részletesen foglal­kozott azzal az előterjesztéssel is, a­­melyet ebben az ügyben a kormányhoz akar intézni. Az előterjesztésnek legérdekesebb része, mint értesülünk, a papír textiláru készletekre vonatkozik. Az egész országban található nyers, feldolgo­zott mennyiségről természetesen nem állanak pozitív adatok rendelkezésre, de a készletek nagy­ságáról­­körülbelül tájékozódni lehet azokból az adatokból, hogy például a fonópapírból rendelke­zésre álló készlet mintegy 400 vagyonra rúg. A Pamutközéppont papírszüvetkészleteinek és köté­seinek értéke mintegy 1­4 millió korona, a­­Népru­­házási Bizottság birtokában pedig mintegy 700.000 méter fonópapír és 300.000 méter papírszövet van, úgy hogy a kormány által vállalt kockázat ennél a középpontnál körülbelül 4 millió koronát tesz. A pamutgyárak birtokában lévő papír körülbelül 1-3 millió, a fonal körülbelül OOO.OOO kilogram, a tiszta papírszövet pedig SOO.OOO méter. A kereskedelem­tül lévő feldolgozott anyagot illetően körülbelül 8 millió méter ruházkodási célra alkalmas papírszö­­vött áru és pedig nagy részben tiszta papírból, rész­ben pedig vegyes szövésű áruból áll rendelkezésre. A zsákanyagból 5 millió darab 85 kilogramos zsákot lehetne készíteni. Vannak ezenkívül még nem effek­­tuált külföldi kötések is, így például egy nagyobb cégnek egyedül 12 milliós kötése van Németor­szágisal, óriás készletek ezek és érthető, hogy a tu­lajdonosoknak sok gondot okoz, hogy miképpen lehetne ezeken a nagy készleteken túladni.­­ Az érdekeltségek most azt követelik, hogy a kereskedelmi minisztérium intézkedjék a fonópapír és papírszövetié nrnk azonnali bejelentése dolgában és létesítsen olyan szervet, a­mely a magyar érde­keltség érdekében a német-osztrák és a cseh-tót ér­dekeltségek képviseleteivel tárgyalhasson és a­mely szerv a kockázatokat egységes elvek szerint ossza meg. Sürgős rendeletet kérnek, hogy a nem első­.­ ­

Next