Budapesti Hírlap, 1919. március (39. évfolyam, 52–71. szám)
1919-03-01 / 52. szám
Megjelenik hétfő kivételével mindennap. ára k: Egén «tt« SS kor., félén* 44 kor.n«*y»dérr« 33 k«r., *tr hón»pr» 7 k«b 80 SU. Egyen szita ára helybe*, vidéken és pályaudvarokon 30 fillér. Hirdetések azUUnitar arámbáaial, dUexabis nérint. Belyetteete szerkeszti: Csajthay Ferenc Szombat március Szerkesztőiség: Vili, ker. Rékk Szilárd utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili, ker., József-kurut 5. szám, Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. A Budapesti Hírlap mai száma 8 oldal. Hock János. Budapest, febr. 28. Félhivatalosan közük, hogy Károlyi Mihály köztársasági elnök fölajánlotta Hock Jánosnak, a Nemzeti Tanács elnökének a váci püspökség megüresedett székét s Hock János ezt a díszt elhárította magától azzal a gondolattal, hogy ránézve ma az egyházfejedelmi süvegnél, hatalomnál és fénynél fontosabb az az állás, melyet a közéletben betöltenie adatott. Ez cézári gesztusnak látszik, de valójában inkább polgári erkölcs. Aki oly szerepet tölt be, minő Hock Jánosnak jutott e történelmi napokban, annak hinnie is kell a maga küldetésében és az nem élhet meg a nélkül a meggyőződés nélkül, hogy ő reá a hazának szüksége van. Hock János tehát nem akarhat a papi hierarchiában emelkedni, nem mehet éleivé a maga személyes érdekének az ösvényén, amikor polgári s hazafias kötelessége mást parancsol neki. Azt tartom, ezt jelenti a valóság, hogy minden további gondolkozás nélkül elutasította magától a váci pásztorbotot. Nincsen kétség abban, hogy a kis magyar glóbusznak a fórumán sürgőforgó alakjai között Hock János nemcsak egyik legerősebb és legérdekesebb alakja, hanem egyetlen, rivális nélkül álló alakja is. Már magában az, hogy papi ember létére, mint egy egyszerű külvárosi plébános, vezére, lelke s legfőbb tekintélye lettegy világi forradalomnak, egyetlen jelenség a maga nemében. A katolikus egyház históriai szelleménél, hagyományainál és szervezeténél fogva a tekintélyen alapszik; feje a világi szuverenitást csatolja csalhatatlan egyházi tekintélyéhez, minden törvényes intézmény tiszteletének, és föntartásának elvét vallja. És ime egy szerény papja itt a fővárosunkban vezéralakja a mozgalomnak, amely mindezzel szembeszáll, mind ennek helyébe a vele ellenkező eszméket, intézményeket és irányzatokat, ülteti a nélkül, hogy papi hivatásától eltávolodnék, papi funkcióit nem hogy megtagadná, de a nélkül, hogy csak el is hanyagolná. Ez oly látszólagos ellentét vagy ellenmondás, amelynek megfejtése izgatni fogja azokat, akik majdan a mi jelenünk históriáját lesznek hivatva megírni. Mi annyit mondhatunk ma, hogy ezt a szerepet így, ahogy mi közéletünk színpadán eddig eljátszva láttuk, eljátszani nem lehet, nagy egyéni jellem- és lélekbeli tulajdonságok és rendkívüli szellemi képességek nélkül. Valósággal úgyis van, hogy az elszánt akaraterőinek, a sztggasztív lelki hatalomnak, a szónoklat bűvölő titkának és az ítélet gyors és átható éleinek külömb próbáit ez időben nálánál senki sem adta. Nem nagy, cicerói szónoklatokról van itt a szó, hanem alkalmi megszólamlásokról, egyeseknek, csoportokhoz, pártokhoz intézett nagyobbrészt rögtönzésekről, melyeknek oly formát és annyi tartalmat tud adni az ő csodálatos, fogékony inspirációja, hogy hivatva vannak arra, hogy hosszan túléljék az alkalmat, amelyben fogantattak és születtek. Kétségkívül ő a spiritusz rektora a forradalomnak. Nem a nyers ereje, de az a benső erő, mely a mozgalomba indított, külső erőket a maga felsőbbségével egyensúlyban tartja s elhárítja azt, hogy Az alkotmányos nemzetgyűlés választása. A mai minisztertancos határozata. — 418tapviselő. — 235 mandátum a mag nem szállott termeten. — A választási eljárás. — A jelölés és szavazás. Budapest, febr. 28. A Pol. Hir. jelenti: A ma éjszakai minisztertanács tárgyalta Nagy Vince belügyminiszter és a szakreferensek előadásában az alkotmány azó nemzetgyűlés tagjainak választásáról szóló javaslatot. A nemzetgyűlés tagjainak száma 418 lesz. Ebből a meg nem szállott területre körülbelül 235 mandátum esik. A mandátum tartama két év. A választás az arányos képviseleti rendszer alapján történik. Az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjait választási kerületenként választják. Minden kerület székhelyén választási hivatalt állítanak föl. A hivatal elnökből, elnökhelyettesből, négy ülnökből és két helyettes ülnökből áll. A választási hivatal elnökét és helyettes-elnökét a választókerület székhelye szerint illetékes ítélőtábla területén működő bírák, sorából a minisztertanács jelöli ki, a tagjait pedig az elnök nevezi ki. A szavazás községenkint, szavazatszedőbizottság előtttörténik. Minden szavazatszedőbizottság elnökből és a megállapított lajstromok számával egyenlő számú ülnökből áll. Ha valamely városban vagy községben a választók száma 1500-nál több, annyi szavazatszedő-bizottságot kell alakítani, hogy minden 1500 választóra egy szavazatszedő-bizottság essék. A jelölési ajánlatot írásban legkésőbb a választás napját megelőző tizenötödik napon kell a választási hivatal elnökének átadni. Egy jelölési ajánlatban nem ajánlható több jelölt, mint ahány képviselő választandó az illető választási kerületben. A jelölési ajánlatot legalább 500 olyan választónak kell aláírni, akik az illető kerületben bírnak választójoggal. A jelölési ajánlatban a pártállást és a jelöltek személyi adatait fel kell tüntetni. A jelölési ajánlatijánlátjelöltek is ajánlhatók. A pótjelöltek száma az ugyanabban az ajánlatban szereplő tényleges jelöltek számánál és 5-nél nagyobb nem lehet. Ita azonban a tényleges jelöltek száma a 10-et meghaladja, annyi pótjelöltet lehet ajánlani, hogy a 10-en felüli minden 10 tényleges jelöltre egy pótjelöltessék. Egy választó ugyanarra a választásra vonatkozóan csak egy jelölő ajánlatot írhat alá. Minden jelölt csak egy választási kerületben lehet jelölt és mint ilyen esnik egy lajstromban szerepelhet. Ha csak egy lajstromot ajánlottak egymásba gázoljanak. Merném állítani, hogy valamiképpen senki ki nem nézte Hock Jánosból husz-harminc év óta, mióta itt él velünk, tesz-vesz és mozog közöttünk, — ezt a pozíciót, amelyre úgyszólván mintha máról holnapra, egy éjszakán át emelkedett volna, — azonképpen ma sem látjuk még mivoltát minden dimenzióiban. Valamiképpen rejtelmes egyéniségét talán megfejti még az idő. Ha a megfejtés az utókorra marad, megesik, az lesz a tétel, hogy Hock János mint ember, mint pap és mint politikus nem históriai, hanem filozofikus agyrendszer volt, és a jelöltek száma a betöltendő mandátumok számát még nem haladja, a választási hivatal az összes jelölteket megválasztott képviselőknek, a pótjelölteket pedig megválasztott pótképviselőknek nyilvánítja. Ha több lajstromot ajánlottak és a jelöltek száma a betöltendő mandátumok számánál nem nagyobb, a választási hivatal az összes jeölteket megválasztott képviselőknek, a pótjelölteket pedig megválasztott pótképviselőknek nyilvánítja. A szavazólapon az összes lajstromokat sorshúzás útján meghatározott sorrendben kell elhelyezni. Az utolsó oszlopokba kerülnek az egyedüli jelöltek. Minden egyedüli jelölt is külön lajstromként számít. A lajstromok mindegyike felett a szavazat kifejezésére egy négyszög szolgál. A négyszög felett a párt elnevezése és arab számjeggyel a lajstrom sorszáma is feltüntetendő. A választókat reggel 8 órától esti 6 óráig kell szavazásra bocsájtani. Írni-olvasni nem tudó választó kívánságára az elnök fölvilágosítja arról, hogy az egyes lajstromok mely párt jelöltjeit tartalmazzák. A választó a szavazólap átvétele után a szavazófülkébe megy, ott kifejezésre juttatja szavazatát, a szavazólapot elhelyezi a borítékba. A fülkét elhagyván, a lezárt borítékot az elnöknek átadja, aki azt az urnába teszi A szavazás úgy történik, hogy a választó a fülkében a lajstrom feletti üres négyszögbe egy keresztet tesz. A választási hivatal legkésőbb a szavazás napját követő negyedik napon kezdi meg a szavazólapok megszámlálását. Miután az egyes lajstromokra eső érvényes szavazatok összege megállapítást nyer, következik annak megállapítása, hogy az egyes lajstromokra hány mandátum esik. A mandátumokat a lajstromok (pártok) között a rájuk esett szavazatok arányában kell fölosztani. Ennek kiszámítása a belga D'Hendt-féle rendszer szerint történik. Az alapgondolata a rendszernek az, hogy egyik párt se kaphasson további mandátumot, amíg egy másik párt több szavazatára mandátum nem jutott. A pártok készülődése. .Arra a hírre, hogy elrendelik a nemzetgyűlési választásokat, eleven élet költözött a pártokba, azokba is, amelyek csak most vannak keletkezőben. A kormány három pártja, a Károlyi-párt, a szociáldemokrata és a radikális párt már a mai nap folyamán tanácskozott bizonyos választástechnikai kérdésekről, ezek a tárgyalások azonban mélyebbre nem bocsátkoznak, mert a szocialisták semmiféle választási paktumba sem mennek bele. A választási mérkőzést egészen önállóan csinálják végig és pedig nemcsak a városokban, hanem tiszta agrárvidéke