Budapesti Hírlap, 1920. január (40. évfolyam, 1–27. szám)

1920-01-01 / 1. szám

1920 január 1. BUDAPESTI HÍRLAP (1.­­) h­­olitik­ai események. Budapest, dec. 31. Wakerla programja. A Belvárosi Wekerle-párt elnöksége azzal a kéréssel fordult Wekerle Sándor volt miniszterel­nök­höz, hogy január 11-én mondja el programbeszédét. Wekerle az elnökséghez intézett­­ levelében röviden kifejti, hogy miről fog programot adni. Ki fogja mutatni, hogy a ma annyit hangoz­tatott keresztény nemzeti politika hagyományos iránya volt mindig a magyar politikának. Kém új keletű, hanem csak újjá­ébredt a forradalmi és a­­proletárdiktatúrának megsemmisítésünkre törő pusz­tításai után. De alattuk, különösen a keresztény jelszó alatt, politikailag ma sem­ lehet mást érteni, mint a keresztény erkölcsnek az egész művelt világ által magáévá tett érvényesülését.­ Kern szabad azt oly tág köpenynek tekinteni, a­melybe belefér az antiszemitizmus,­­az­ osztályok, vagy foglalkozások közötti különbség. A­ki ily­­értelmet adna n­eki, a vi­szonyaink között annyira szükséges összetartás he­lyett a széthúzás elemét vinné be közéletünkbe. Általános irányelvekként kívánja megjelölni a vallás- és lelkiismeretszabadságnak, a valódi de­mokráciának, az egyéni jogoknak és közszabadsá­goknak biztosítékait s a korszellemnek megfelelően a szociális és népjóléti intézményeket, a nép széles rétegeire kiterjedően kell megvalósítani. Egyforma mértéket kíván alkalmazni a gazda­sági termelés minden ágára nézve. Elismeri, hogy a legsürgősebb fejlesztés a mezőgazdaságra esik, mégis­­ elhibázott politikának tartaná azt, a­mely nem tel­jesen egyenértékű súlyt vet iparunknak megmen­tésére és a kereskedelemnek védelmére és megalapo­zására. ... Modern adózási s általában pénzügyi politi­kánk fejtegetésébe most nem bocsátkozik, mert ezek összefüggnek területi viszonyainkkal s a béke által­ megállapítandó terhekkel. Tüzetesebben csakis arról a mesterségesen felkeltett ellentétről fog szólni, mely a városoknak s a­ fővárosnak, másfelől a­ falu­nak viszonyára, s az állítólag túlhajtott koncen­trációra vonatkozik. Változatlanul föntartja azt az álláspontját, hogy a főváros érdeke nem helyi, ha­nem országos érdek és egy nagy emporium nélkül nemzeti fejlődés nem­ képzelhető. Wekerle Sándor január 31-én délelőtt a Viga­dóban mondja el programbeszédét. I . Székely Nemzeti Párt, a Székely Nemzeti Párt szervezőbizottsága ne­vében X X X X X X X X X X X X ügyvéd egy hozzánk intézett cikkben bejelenti, hogy a Székely Nemzeti Párt kibontja zászlaját s az ország szabad részein s később fölszabaduló részein is, az oláhok által kiürítendő területen, különösen Gyo­mén és Mezőtúron, továbbá a demarkácionális vé­geken képviselőjelölteket állít, hogy tudják meg és hallják meg odahaza, hogy érettük a poétika fegy­vereivel is küzdve és bízva harcol, nehogy a burzsuj erkölcsök inficiáljanak, sőt én igyekeztem korrumpálni a burzsuj erkölcsöket, a családjukat és a környezetüket. — És maga ilyen elvekkel orvosnak ké­szül? No hát kérem, minket ne korrumpáljon. Hetek múltak és mi jól megvoltunk a pro­linkkal, több galibát nem csinált. Egy reggelen a bőrtáskájával láttam távozni, de nem vetettem rá ügyet, pedig nagy eseményt jelentett, a mi proletárunk megszökött. Éppen elmenni készül­tem hazulról, mikor a feleségem berohan és egy levelet nyom a mar­komba. ■— Ott találtam a lakónk asztalán, olvassa csak el, nagyon érdekes. A levél így szólt: Nagyságos Uram! Bocsássanak meg­ a sok alkalmatlanságért, a­mit szereztem, és a­melyért csak illetlenséggel és rusztikus mo­dorral fizettem. Fogadják ezutá­n forró köszö­­netemet szíves jóságukért. Különben is most egy vizsgámat letettem és egyelőre nem szük­séges, hogy­ Pesten maradjak. Azt is hallot­tam, hogy őnagysága édesanyja legközelebb feljön Budapestre önökhöz s akkor én már igazán útban lennék. Ő nagysága kezeit csókolva,­ kiváló tisz­telettel maradtam igaz híve Berndl Károly. U. i. A lakásirodának nem szükséges je­lentést tenni távozásomról, mert akkor mást tennének a nyakukra. Ez volt a mi proletárunknak története. Ő akart minket korrumpálni és nekünk sikerült őt korrumpálni burzsuj erkölcseinkkel. Mert ez a levél már egy tiszta burzsuj-levél volt. A lelkes, hazafias cikkből­, melynek minden egyes szava egy-egy szívdobbanás a távolban szen­vedőkért, itt közlünk néhány jellegzetes mondatot: A világháború kétezer is elnyomod bennünket, a világbike pedig megsemmisítéssel fenyeget. Hon­talanul keresünk hát egy talpalatnyi földet, hol meg­vessük a lábunk. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X A székelység ma rém adhatja tanújelét poli­tikai hitének, mi azonban az itt levő, az ide mene­kült vérei és fiai, ha mindjárt nem is vagyunk po­litikai faktorok: a nemzeti munka, az újjászületés nagy műhelyében helyet keresünk, hogy sokat szen­vedett hazánk sorsának intézésében részt vegyünk. A székelység hazafi­ágának élő bizonysága a történelem, ' nyom­oruságának ' tanúsága a meg­szállás, a kiutasítások, áldozatkészségének rag­yogó példáin a magyar nemzeti­­hadsereg, melynek mag­vá­t jórészt a székelyek teszik. Ha a mocsoktalan székely név szóhoz juthat: Magyarország nem veszhet el soha! Ezt pedig elérni kívánjuk, az­által, hogy­­az összeülő nemzetgyűlésbe, képviselőket küldhetünk s a választásokon mint ki­fejezetten Székely Nemzeti Párt a magyarság színe elé járulhatunk . " A Székely Nemzeti Pártnak csak két program­pontja van: az ország területi épsége, továbbá a székelységbet­ született igazi keresztény fajmagyar­ságért való törhetetlen küzdelem. Az ország területi épségét mindenekfö­lt bé­kés eszközökkel akarja megvalósítani, de ha ez nem használt a békétlenség minden eszközét jogosnak és szükségesnek tartja, mert a csillagok lehullhatnak, a folyók visszafordulhatnak útjukban, mi azonban a székelyek. Magyarország hű fiai maradunk halálig, idegen állam alattvalói nem leszünk soha, mert el pusztulni jobb, mint rabszolgaságban­ sínylődni. A keresztény blokk és a kisgazdapárt. " A keresztény nemzeti egyesülés pártja ,és a kisgazdapárt között állandóan"-folytatják, a tárgya­­­lást a kép­viselő jelölésekről. A két párt eddig 35 kerü­letre kötött egyezséget. A kisgazdapárt csak 1­00 ke­rületre nézve kiván paktumot kötni, a többi kerület­ben­ szabad mérkőzést óhajt. Ezzel szemben a ke­resztény nemzeti egyesülés pártja hetven kerületben kívánja­ a megegyezést. A tárgyalást folytatni fogják. Választási mozgalom. A Lipótváros el­ső kerületében még majdig fo­lyik a tárgyalás a­­jelölésekről, Lu­kacs László volt miniszterelnök nem fogadta el a jelölést. A kerület polgárságnak nagy része most Vadász Lipót volt államtitkárt vagy Köhner Adolf­ bárót fogja föllép­­telni nemzeti középpárti programmal. Az a közlés, hogy Buday­­Dezső mérnök a XX. választókerületben a ker­esztényszocialisták jelöltje volna, tévedés. Buday, a ferencvárosi keresztény nemzeti párt hivatalos jelöltje. A sátoraljaújhelyi keresztény nemzeti egyesü­lés pártja Metzner Tibor visszalépése folytán Rutka­­falvy Miklós államtitkárt jelölte képviselőül. A kis­gazda- és a liberális­ párt nem állít ellenjelöltet A királyk­edncei kerületben Janka Károly kis­gazdapárti jelölt visszalépett Kacsanovszky József helyettes államtitkár javára. Az Országos Rokkantpárt nagygyűlése. Az Országos Rokkantpárt január 10-én délután négy órakor a Gólyavárban propaganda-nagygyűlést tar­t. A gyűlésen Szentiványi Dezső dr., a párt el­nöke­ fogja kifejteni a rokkantak pártjának pro­gramját. A kormány részéről Huszár Károly­ mi­­­niszterelnök, Friedrich István hadügyminiszter és Haller István kultuszminiszter jelentették be részvé­telüke­t. Csehország budapesti követe. A Magyar Távi­rati Iroda prágai jelentése sze­rint Jrodzsa helyébe Blafrance Vencelt nevezik ki Csehország ideiglenes diplomáciai képviselőjévé a magyar kormánynál. Blahánec már hoszabb ideig dolgozott a budapesti cseh képviseleten . Mire lesz jó a békekötés? irta Vértes Alfred all. műszaki tanácsos. Budapest, dec. 31. Bármennyire rossz és­ súlyos lesz reánk nézve a béke, kétségtelen, hogy jó oldala is lesz, mert régi és annál igazabb az a mondás, hogy az éremnek két oldala van. Ha ugyanis Magyarország várható új politikai határait iszemügyre vesszük, arra a meg­győződésre jutunk, hogy az új Magyarország a maga egészében a réginek az a része lesz, mely eddig nagy általánosságban a maga ősállapotában volt, értve ez­alatt , oly állapotot, melynek fentartására sohasem,­­voltak különös,, speciális eszközök szükségesek, mert ez az­­országrész- mint istenáldotta föld szinte magá­tól, bőségesen­­termelte meg gyümölcsét. Azonban nem lehet kétséges az, hogy­ ezt a tej­jel,­mézzel folyó Kánaánt még jobban lehet feljavítani és a terme­lést itt még sokkal jobban fokozni. Már m­ost a rossz béke kényszeríteni fog arra, hogy helyzetünket a legintenzívebb módon megjavítsuk, és ha majd­ a magyarok Istene segítségével hazánk határait kő­­röskörül ismét bővíteni módunkban lesz, inten­zív fejlesztés esetén oly erőteljes centrumnak, vagyis a távoljövő Nagy Magyarország magja oly életerős lesz, hogy az új sziklaszilárd országot tőlünk többé senki sem fogja elvehetni, mert az tölgyként dacolni fog a legerősebb viharral is, ha ilyen vihar Európát még egyszer végigsöpörné. Hogy azonban kis ország is lehet boldog, művelt és gazdag — feltéve, hogy ■ politikai' kalandoktól óvakodik és stratégiai sike­rekre­­nem vágyik — mutatja Hollandia példája, mely éppen nagy kulturáltságánál­­fogva dacolt még a'lezajlott ötéves " fergetéggel is. Telesgeográfiai szempontból Hollandia Ma­gyarországnál sokkal mostohább sorsban részesült. Hiszen Hi az ember és a természet örök tusát viv egymással s az ember legnagyobb ellen­éllét, a vizit a harc közepette annyira fel tudja használni, h­ogy az legfőbb segítője s­­­semcsak megélhetésének, de egyúttal művelődésének is legfőbb lányezdője lesz. Már most kérdem, nem lehetne-e a Magyarországból is ilyen kemény,­ viharedzett országot csinálni’? Ha­­tározottan átülő tá, hogy igenis lehet. Ehhez azonban­ céltudatos­ és akaraterős közgazdasági politika és a­ hozzávaló technikai eszközök legtervszerűbb felhasz­nálása szükséges. Tisztán agrikultur államról lesz szó: itt tehát intenzív mezőgazdaságot és maximális­­ több termelés,-t kell majd inaugurálni. Igaz, hogy a kis Hollandia tengermalléki ország, amely körül­mény az életképesség szempontjából rendkívül fon­tos, de ha figyelembe vesszük, hogy a Duna nemzet-­ közi folyammá­ lesz, szabad hajózással él, így Ma­gyarország az Odera-csatorna közvetítésével a tenger­rel szintén szoros összeköttetésbe fog jutni, ez a kö­rülmény majd nál­unk is hasonló kedvező hatásokkal fog járni. És ha elgondoljuk, hogy Hollandiában a természet m­ostohaigcát kipótolja az emberek tevé­kenysége, dolgossága és kitartása, a­mely sajátja-' Sok legfényesebb falub­izonyságai a Sálak, polderek, csatornák és kitűnő téglákkal bürkeit utak, melyek­kel az­­egész ország a szó szoros, értelmében be van hálózva — be kell látnunk végre azt, hogy nem sza­bad ki-hüiteknek lennünk és kétségbeesetten ve­rgőd. Hírünk, mert ülőtt a tizenkettedik óra, mikor akar­nunk kell. A technikai eszközök erőteljes és hathatós fölhasználásával még bámulatos­ eredményeket fo­gunk elérhetni, de h­a tétlenségben maradunk ea­r­­indem­­i természet szeszélyeire és véletleneire bí­zunk, akkor elvesztünk. Ebből a halálból pedig fel­támadás sohasem lesz! Mit kell tehát az Alfödön, a jövendő egész Magyarország sík területén legelső sorban lennünk ? A megművelhető területeket minél jobban gyarapí­tani és­ intenzív gazdálkodásra minél alkalmasab­­bakká tenni. Ezt pedig elérjük ánbentesitissel, vagyis árterületeknek töltésekkel való megvédésével, a­­bel­vizek levezetésével és mocsarak lecsapolásával, az intenzív többtermelest i pedig öntözőcsatornákieab alagcsövezésekkel. Hogy­­pedig a felfokozott termelés produktumai minél gazdaságosabban, vagyis leh­­ő­leg rövid és jó­­közlekedési utakon a leggyorsabban a fogyasztás piacaira juthassanak, szükséges lesz a forgalmi utak és eszközök fejlesztése és tökéletes megjavítása. E szempontokból rendkívül fontosak a víziutaknál a folyószabályozások és építendő hajózó.

Next