Budapesti Hírlap, 1920. május (40. évfolyam, 105–129. szám)

1920-05-25 / 124. szám

4 *** 2 jivjUk BUDAPESTI HÍRLAP ijsL ui 1920 május 25. zödés kikötései a közeljövőben enyhittetni fognak. A szövetséges és társult hatalmak kijelentik a kisérő levélben, hogy a határvonalakat megváltoztatni nem lehetett. Ugyanakkor azonban felhatalmazzák a határmegállapító bizottságokat, hogy előterjesztéseket tegyenek a szükségesnek mutatkozó változtatások iránt, hogy kiküszöböltessenek a békeszerződésnek amaz igazságtalanságai, amelyeknek megszüktetése általános érdek. A kísérő levél szerint a határmegállapítóbizottságok által teendő intézkedések teljes mértékben biztosítani fogják a határ mentén élő népességek érdekeit. Nem kételkedhetünk tehát abban, hogy a szövetséges és társult hatalmak őrködni fognak afelett, hogy ajóvátételi bizottságok mindannyiszor, valahányszor valamely igazságtalanságnak jönnek tudomására, hiven meg fognak felelni , feladatuknak és rajta lesznek, hogy a népújszövetség tanácsa teljes befolyásának latba* vetésével igyekezzék megszüntetni mindenigazságtalanságot, és méltánytalanságot. Is A rutén földet illetően a kisérő levél széleskörű autonómiát helyez kilátásba, amely lehetővé teszi, hogy a rutén nép akaratát szabadon nyilváníthassa és minden befolyástól mentesen dönthessen sorsa és hovatartozandósága dolgában. A szövetséges és társult hatalmak bizonyára nem vették volna föl a kisérő levélbe ezeket a határozott és világos kijelentéseket, ha nem lett volna komolyan szándékukban, hogy biztosítsák a rutének számára a választásoknak és nemzetgyűlésük működésének teljes szabadságát. Végül a kisérő levél kilátásba helyezi Magyarországnak a népszövetségbe teljesen egyenlőjogú tagként való fölvételét, azzal a föltétellel, hogy híven teljesíti a békeszerződésből reá háruló kötelmeket. A szövetséges és társult hatalmak bizonyára teljesen tudatában vannak, mily, súlyosak e Magyarországra rótt kötelezettségek. De ha Magyarország jóhiszeműségét nem is lehet kétségbe vonni, akkor, amikor a szerződés anyagi és erkölcsi követelései túlhaladják a lehetőség határait, a legjobb akarat is legyőzhetetlen nehézségekbe ütközik. A jelen óra súlyos volta, valamint a szövetséges és társult hatalmak kétségbevonhatatlan tekintélye egészen rendkívüli fontosságot ad azoknak az ígéreteknek, amelyekbenfoglaltatnak a Magyarországot a béke aláírására fölhívó okmányban. A határozott ígéretek összessége kifejezésre juttatta a közeledésnek azt a gondolatát, amelyet részünkről mi is érvényesíteni törekedtünk. A magyar kormány meg van győződve arról, hogy a megértésnek e kibontakozófélben levő szellemében fogják megoldani a békeszerződésből kifolyóan fölmerülő vitás kérdéseket és ugyanez a szellem fogja megszüntetni azokat az igazságtalanságokat is, amelyek nincsenek kifejezetten megemlítve a kísérőlevélben, vagy amelyeket ,a kísérőlevél nem ismer el ilyeneket. Ezen föltevésben és az ország súlyos helyzetének teljes tudatában úgy véli a magyar kormány, hogy nem térhet ki a béke- szerződés aláírása elől. Ezzel az elhatározásával a magyar kormány azt is bizonyítja, hogy Magyarország Középeurópa politikai rendszerének értékes eleme, melynek belső megszilárdu- - lása Európának egyetemes érdeke. Van szerencsém értesíteni Elnök Urat, hogy mihelyt a magyar kormánynak tudomására jut a béke aláírásának időpontja, Magyarország haladéktalanul ki fogja küldeni a kellő felhatalmazással ellátott megbízottait, hogy aláírják a békeszerződést. • Fogadja Elnök Úr legmélyebb' tiszteletem nyilvánítását." Budapest, 1920 május 18-án. Simonyi Semadam s. k. miniszterelnök, Teleki s. k. külügyminiszter, utján csak homályosan kilátásbó helyezik, de nem biztosítják. Ebből a szempontból sem találhatunk alapot álláspontunk megváltoztatására. A döntőtény azonban a Magyarországot feldaraboló területi intézkedések változatlan fenntartása és a népek ön■ rendelkezési joga érdekében kért népszavazás visszautasítása,melyet az érdekelt népek számára kértünk. Ezzel számunkra meg van jelölve a követendő út. Nem is szólva a Magyarországgal szemben benne rejlő igazságtalanságokról, ez a békeszerződés sérti, ama népek kétségbevonhatatlan jogait, melyeket anélkül, hogy akaratukat nyilváníthatták volna, új államoknak ítéltek oda, tehát nyilvánvaló ellentétben áll azzal a-szabadsági elvvel, melyet a magyar békeküldöttség abban a hitben, hogy se szövetséges hatak mák egyetértésével találkozik, alapul vett. Saját érdeme szerint elbírálva, ez a békeszerződés elfogadhatatlannak látszik; a békeküldöttség tehát, amelynek megbízása erre azelbírálásra szorítkozik, nem tarthatja magát felhatalmazottnak az aláírásra.. . Tudjuk, hogy a szükséges , elhatározásokra különböző természetű szempontok döntő befolyást gyakorolhatnak, tudjuk, hogy hidegvérrel és világos lá-tással kell mérlegelnünkazáltalnos helyzetet és annak a nyomásnak mértékét, mely ebből következik és mely ez elhatározások szabadságára hathat. Nem zárkózunk el annak elismerésétől sem, hogy a szövetséges hatalmaknak hozzánk intézett kisérő levele utat látszik nyitni a szerződésben foglalt némely igazságtalanság (ez az ő kitételük) kiküszöbölésére. De ezek politikai szempontok, amelyek elbírálása nem tartozik a,.békeküldöttség illetékességi körébe, nem a megbízott, hanem a megbízó ram-hivatva azok horderejének mérlegelésére és annak mérlegelésére, ■hogy mennyi súllyal esnek latba a végső elhatározások megállapításánál. Visszaadjuk tehát megbizatásunkat annak a kormánynak a kezébe, melytől azt vettük és:'átadjuk nekik azokat fiz okmányokat, nje-;' ilyeket ön szíves volt hozzánk eljuttatni. Ö van hi-„ válva arra, hogy az ország érdeke szerint határoz-”zon. Az ő kötelessége, hogy feleljen az ön kérdésére, mely a béke aláírására vonatkozik,. .. . .. .. r Fogadja Elnök ur kiváló tiszteletem nyilvánítását. ... . • _ Budapest, 1920. május 17-én. . . "Apponyi Albert gróf, a magyar békeküldöttség elnöke. A békeküldöttség lemondása. Apponyi Albert gróf levele Elnök Ur! A szövetséges hatalmak legfőbb tanácsa folyó év május 6-án közölte a magyar békeküldöttséggel válaszát a delegációnak Magyarország békefeltételei tárgyában tett észrevételeire, valamint a békeszerződés véglegesen megállapított szövegét, felszólítván egyszersmind a küldöttséget, hogy tíz napon belül nyilatkozzék, föl van-e hatalmazva ezt a békeszerződést úgy, amint most, bemutatta ott, találtu. ‘ A magyar békeküldöttség az alábbi okoknál fogva erre nem veti magáit fölhatalmzottnak. Legyen szabad mindenekelőtt a küldöttség elnökének, a főtanács 1920 január 16-án tartott ülésén a delegáció nevében tett szóbeli nyiatkozatából a következőket idéznünk: „Mélyen átérzem óriási felelősségem súlyát, midőn a bemutatott feltételekkel szemben Magyarország első szavát kell kimondanom. Mégsem, habozom teljes őszinteséggel kijelenteni önöknek, hogy azok■ a békefeltételek, melyeket nekünk fölajánlani szívesek voltak, hacsak lényeges módosítások nem eszközöltetnek rajtuk, hazámra nézve elfogadhatatlanok . Márpedig a januári szöveggel szemben lényeges módosítások a végleges szövegben nincsenek. De mi nem szorítkozunk erre a negatív kijelentésre. Az említett beszéd folyamán a delegáció elnöke megjelölte a békeszerződés által fölvetett területikérdéseiknek azt a megoldását, amely egy általunk közösnek hitt alapon és a szövetséges hatalmak által hirdetett elveken, mindenekelőtt a népek önrendelkezési joga elvének alapján, nyugodott. Tehát nem Magyarország régi területeivel szemben fennáló történelmi jogából indultunk ki, haa nem mintha ezt a jogot kétesnek tartanák, nem mintha nem tiltakoznánk lelkünk egész erejével minden olyan beállítás ellen, amely évezredes birtoklásunkat igazságtalanságnak minősíti .— mi az érdekelt népek jogaihoz ragaszkodtunk, mikor számukra népszavazást követeltünk. Ezt az utat azért választottuk, mert az ellentétek minden lehetőségét kerülni akartak egy önmagában vitán felül álló és hatásában pártatlanul működő elvnek alapulvételével, mert azt is kijelentettük, hogy előre alávetjük magunkat az érdekelt népek szabad akaratnyilvánításának, mely a kellő biztosítékkal ellátott népszavazás útján nyerne kifejezést. Ezzel egyszersmind végérvényesen feleltünk a nemzetiségek elnyomása címén a magyar nemzet ellen szórt örökös vádakra, azáltal, hogy bírákká tettük ugyanazokat, akiket állítólag elnyomtunk, mi indítványoztuk, mi köve-eltük, Egy moest is követeljük azt a bíróságot, mely a legjobban tájékozott, a legiletékesebb és bizonyára a legszigorúbb. Ellenfeleink utasíították azt vissza és ezáltal az egy tény által a kérdés eldöntöttnek látszik, " ' •* ■ *,,■". Fájdalmas meglepetésünkre a szövetséges hatalmak a mi esetünkben elzárkóztak annak az elvnek alkalmazásától, amelyet maguk hirdettek volt. . De ez minket nem ment fel ama kötelezettség alól, hogy a magaink részéről ahhoz hűek maradjunk.Ez az elv megdönthetetlen erkölési erőt képvisel, azt meg nem tagadhatjuk, mert sok millió spórgál társául»emberi jogairól, az emberi méltóság elv kérdéséről van szó. Mondják ugyan nekünk, hogy a kérdéses népek már megnyilatkoztak volna új állami összeköttetéseik mellett, melyekre a béke kötelezi őket,, de ez könnyen megállapítható ténybeli tévedés. Soha ilyesmi nem történt. Nem hisszük, hogy bárki is gondolna arra, hogy ilyen nyilatkozatot az érdekelt magyar- és németajkúakról, tehát az összes érdekelteknek majdnem feléről feltételezzen. A más nemzetiségek körében folytak le gyűlések és tüntetések, mégpedig ellentétes irányúak, de sohasem voltak oly tüntetések, melyek képviseleti jelleggel bírtak, sem pedig oly gyűlései, melyek fel lettek volna hatalmazva arra, hogy azokon bármely nép nevében beszéljenek. Az így Magyarországtól elszakított területek lakosságának tehát kényszert kellene elviselnie, melyet szentesíteni sem jogunkban, sem hatalmunkban nem áll. . Különben is bármilyen lojalitással fogunk is alkalmazkodni szerződésileg Vállalt minden kötelezettségünkhöz, az az erkölcsi kötelék, mely ama népekhez köt minket, soha meg nem szakadhat, soha nem lehetünk közömbösek sorsuk iránt és ha, mint félő, a kisebbségek védelmére létesített, szerintünk elégtelen minden megállapodás dacára, is az üldözések, melyeket szenvedniök kell, tovább tartanaik, mi szítptt fenyt fogunk a nemzetek szövetségéhez fordulni, panaszaikat és , szenvedései kellette' érvényesíteni'addig a' napig, a melyen a dolog természetes fejlődése békés hatásaival állőzedelmeskedni fog az erőszakon, mely rajtuk elköveti etért. ' •. 4 Elismerjük, hogy gazdasági és pénzügyi természetü • némely megjegyzésünk , figyelembe vétetett. Annak, aterületnek, amely a szerződés értelmében Magyarország marad, gazdasági helyzete ezután is nem kevésbbé kétségbeejtő. Az ország természetes ki-járatai sem az Adriai, sem az Égei, sem a Feketetenger irányában M fosilva nincsenek, megterhelve maradunk teljesíthetetlen pénzügyi követelésekkel, melyeknek némi könnyítését a jóvátételi bizottságok \ *ar»ius 4*re tűzték ki a magyar ~ béke aláirá$còt. f '■'$ 1). Paris, ciáj. ,241 \ ,.v ’ (A MagyarTávirati Iroda kiküldött munkatársának szikratávirata.) A francia sajtó értesülése szerint a nagykövetek értekezlete szombaton Jules Cambon elnöklésével ülést tartott, amelyen június 5-ére tűzték ki a magyar béke aláírását. A szertartás színhelye aversaillesi Nagy-Trianon palota lesz. Magyarrországot egyúttal fölhívták, hogy,, a lemondott küldöttség elnökének". Apponyi Albert grófnak helyébe más személyiséggel képviseltesse magát az alairáson, • ... A francia sajtóhangulat változása. A párisi Voix Nationale hosszabb cikkben fog a lánscímni,a magyar béke kérdésével és rendkívül meleg hangon ír a magyarokról. A magyar békét főbenjáró hibának tekinti, aminek, úgymond, könnyen az lehet a következménye, hogy Franciaország, ha leg- közelebb háborúra kerülne „ sor, a háborúban alul maradna. Magyarország sohasem akart hiáborút– mondja a cikk írója, hanem Szerbia és Oroszország ellen hadakozott. A magyar parlament, amelyben nem ülnek sem német imádók, sem bolsevikok, mint a cseh parlamentben, meleg szimpátiával vannak! Franciaország iránt- a cikk végül rámutat arra, hogy a Magyarország ellen való, hazugságokkal a zsidók töltik meg' a francia sajtót, a kik vadul gyűlö- tik az antiszemita magyarokat és a kik nem tudják megbocsátani, hogy a bolysevizmussal kérlelhetetle nül leszámoltak. Ugyanakkor a Homme Libre szin-,tén foglalkozik a magyar békévellés cikkét azzal, végzi be: ,,Mi franciák sok barátot vesztettünk Európában a békeföltételek miatt, pedig ezeket a föltételeket nem mind a franciák szerkesztették. Vájjon bölcs,és politikailag helyes dolog lenne-e, ha most elidegenítenénk magunktól Magyarországot is, amely úgy látszik, rokonérzéssel van irántunk.** ' - A poltika eseményei. Budapest, máj. 24. A kultuszminiszter propaganda útja. A Magyar Távirati Iroda jeleníti: Haller István kultuszminiszter külön vonala ma reggel 9 órakor, Orosházára, érkezett, ahol népgyűlést tartottak. A gyűlésen Vitter László nemzetgyűlési képviselő és a kultuszminiszter- beszéltek, majd Vasek Ernő db. Szeged vári kormánybiztosa mondotta el programbeszédét. A déli órákban Hódmezővásárhelyen volt népgyűlés, melyen Szadeczky Lajos képviselőjelöltvolt az első felszólaló. Utána Haller, István kultusz-