Budapesti Hírlap, 1921. március (41. évfolyam, 48–68. szám)

1921-03-05 / 48. szám

teAFESTI Mm (48. sz.) 1921 március 5. vagy esetleges kommentárokért idehaza súlyos bün­tetőjogi üldözésnek vessék alá. Az ülés végén Huszár Károly a Ház osztatlan helyeslése kosiban indítványozta az amerikai Unió ú­j elnökének ünnepies üdvözlését. Az erről szóló tudósítást lapunk más helyen találja az olvasá­­ si politikai helyzet. — Vasa közélelmező miniszter marad. — A bel­­ügyi tárca. — A nemzetiségi minisztérium új vezetője. — Hegyeshalmy miniszter beszámolója. Legutóbbi, vasárnapi számunkban megemlítet­tük, hogy Vass József közélelmező miniszter, a­ki már beadta volt lemondását, egyelőre megmarad állásában. A közte és a kisgazdapárt között a ga­bona szabadforgalma dolgában felmerült ellentéteket sikerült elsimítani. Azóta újabb tárgyalások folynak a kormánytámogató pártok körében a gabona sza­badforgalmáról és reménye van a végleges meg­egyezésre. A kisgazdapárt, mint megírtuk, igényt tart a falüítóminiszteri tárcára, a­melyet Ferdinándy Gyula távozása után Tomcsányi Vilmos igazságügyminisz­­ter vett át ideiglenes megbízássa. Ma a képviselő­házban híre járt, hogy Tomcsányi véglegesen a bel­ügyi tárcát tartja meg és Bernolák Nándor lesz az új iga­zságü­gy min­isz­ter. A jövő szerdán lesz a debreceni nagytemplom felavató ünnepe. Az ünnepségre negyvenhét kép­viselő utazik kedden Debrecenbe. A nemzetgyűlés kedden és szerdán ezért nem tart ülést. * Gratz Gusztáv külügyminiszter­­hétfőn vette át a nemzeti kisebbségek minisztériumának ve­zetését. Hegyeshalmi­ Lajos kereskedelmi miniszter vasárnap Győrött beszámoló beszédet mondott. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága hétfőn tárgyalta a kiviteli illetékekről szóló jelentést. He­gedűs Lóránt pénzügyminiszter elfogadta Szterényi József bárónak azt az indítványát, hogy a kiviteli engedélnek kiadását egy kézben koncentrálják, de ne hárítsák a pénzügyminiszterre. Forrongás Oroszországban. Oroszországba­ komoly forrongásokról és moz­galmakról érkeznek hírek. A szovjet­ rezsim nem ké­pes megfelelő mennyiségű élelemmel ellátni a la­kosságot és az éhség­forradalom sorra felüti fejét a nagyobb városokban. Pétervárott és Moszkvában február 21-ike óta nagy harcok dúlnak. Számos ez­red föllázadt. Föllázadtak a munkások, úgyszintén föllázadt és a forradalmárokhoz pártolt át a Balti­­flotta. Fölkeltek az orosz terror ellen a kaukázusi törzsek is és visszahúzódásra kényszerítették a vörö­söket az örmény nemzeti csapatok. A moszkvai hír­adással ellentétesen, Tifliszt sem sikerült a boluse­­vikoknak elfoglalniok, mert Georgia, fővárosa ma­r a georgiai csapatok kezében van s az ottani katonai helyzetet a szövetséges missziók kedvezőnek minősi-Sőt nemcsak hogy ily jelentőséget tulajdonit a nemzeti társadalom — parlamenten kívüli — élő erőinek, hanem ,,f­ elad életünket", nemzeti kultú­ránkat s a társadalompolitikának több oldal­át és kérdését a parlamenttől függetlenül kívánja mun­kálni. 1907. évi április 30-iki főgondnoki székfoglaló­beszédében különös súlyt var arra, hogy az egyház zárja ki életéből a politikai szempontokat; hangoz­tatja, hogy az állam nem tesz semmi szolgálatot a nemzeti ügynek azzal, hogy állami intézményekkel helyettesít felekezeti szempontból teljesen kifogás­talan felekezeti intézményeket, mert ezzel sorvasztja, szegényíti, kimeríti a nemzeti társadalom szellemi erejét; reámutat arra is, hogy az iskolai nevelés útján lehet sikeres, ha a társadalom részéről, a szülői ház­ból nyert benyomásokban támogatásban nem része­sül s a modern álkultúra és minden fattyúhajtása ellen a keresztény fölfogást, a keresztény világné­zetet állítja oda védelmük A parlamentre neki magyar politikája meg­valósítása végett volt szüksége, abban ő csak a nem­zeti akarat megnyilvánulásának egyik alkotmányos szervét igyekezett alkotmányos rendeltetésének meg­tartani, hogy annak munkája is megmutassa, hogy a magyar nemzetnek megvan az az erkölcsi és szel­lemi ereje, hogy betölthesse a maga világtörténelmi hivatását. Az a küzdelem pedig, a­melyet a parlament rendjének helyreállítása végett folytatott, —­ egyik h­isztorikusunk mélyértékű megállapítása szerint — a fegyelmetlenség ősi átka ezen folytatott harc volt, a­mint küzdöttek a fegyelmetlenség szelleme ellen már az erőskezű magyar nemzeti királyok, sőt a nemzeti fölkelések vezérei is. Hogy ez a küzdelem nem hozott mélyreható eredményeket , Tisza István nem munkálkodhatott. Széchenyi tanait követve, egész lelki életünk reform­ján, az éppen a magyar nemzetnek az az átka, a­mely elejti, lesújtja a hőst, a nagy embert, mielőtt küldetését bevégezte volna­, ez magának Széchenyi­nek is tragikuma. De egy­ nemzet szörnyű bukásának napjaiban oly kevesen tudnak igaz képet alkotni arról, a­kit éppen a bukáshoz vezetett fegyelmezetlenség, elvte­­lenség, gyűlölködés és férfiatlanság ejtett el; s an­nak nagyságáról igaz mértéket adni csak a holnap s a holnap szemével látó van hivatva E nagyságot tel­jes valóságában megérteni a kortársaknak a jövő szemével látó kevés kiválasztottján kívül csak a jö­vőnek adatott osztályrészéül. Éppen azért lehetetlen meghatottság nélkül üdvözölni azokat az ifjakat, a Tisza István emléke­zetének szentelt ez előadások rendezőit, a­kik a tör­ténelmi és emberi nagyság iránti tisztelet hatalmas érzésével viszik magukkal fejlődésük útjaira azt a nevet, a­melyet ők vannak hivatva megőrizni s ,a reális kultusz alapjaira helyezni. S ha ők s ha a holnap gyermekei, a mellet­tünk felnövő és utánunk jövő nemzedék megérti és átérzi a nemzeti politikának, az erkölcsnek és kul­túrának azokat az irányelveit, a­melyek Tisza Ist­ván előtt lebegtek; ha megtanulják tőle a történelmi nevelésen alapuló haza- és emberszeretetet, a meg­győződéshez való hűséget, a halálmegvető férfiassá­got, ha közre fognak munkálni arra, hogy kiirtsák e csodás tehetségű és hatalmas lelkű magyar nemzet,­ből az önzést, pártoskodást, a fegyelmezetlenséget, hogy’ ezzel , elenyésztessék a nemzetet gyengítő s any­­nyiszor halálos veszedelembe Sodró keleti vonást, akkor folytatják a küldetést, a m­ely Tisza Istvánnak a végzettel része volt, kiirthatatlanul örök alapra vetik a Tisza-knanszt és az elveszettet visszasze­rezve, segítik megvalósítani Tisza István lelkének s a mi halálra sebzett lelkünknek álmát, segítik meg­­é­­­piteni ..­z európai népek szabad haladásának egyik s komoly, jelentős oszlopaként a nagy Kaagyaror-­r szágot. ' tik. A szovjet kormány szokásos kíméletlenségével lépett föl a fölkelők ellen s a mensevikiek egész kö­­zépponti bizottságát letartóztatta. Más forrásból ér­kező, bár meg nem erősített hír szerint néhány nép­biztost agyonlőttek. Trockij és Lenin pedig a krími félszigetekre menekültek. Az ipari középponto­k munkássága állítólag nyíltan követeli a szovjetdik­­tatúra letörését, a munkáshadsereg leszerelését és a nyugati hatalmakkal való rendes kapcsolatok újra­­felt­ételét. Mivel lázadás híre érkezik Volhíniából, valamint Ukrajnából is, a felkelés általános jellegű­nek látszik, de tiszta képet formálni a forradalom jelenségéről ma még nem lehet a fiaráing elfoglalta­ni­vatalát. Az amerikai alkotmány szerint az új elnök március 4-én foglalta el állását. Mivel a legutóbbi választás az uralmon volt demokratákkal szemben a republikánusoknak hozta meg a győzelmet, Harding kormányralépése az amerikai politikának gyökeres irányváltozását jelenti. Az európai államok, külö­nösen pedig a legyőzött államok nagy reménykedés­sel tekintenek az új államfő működése elé, de jó egy néhány hét fog még eltelni, a­míg Harding politiká­jának körvonalai kibontakoznak s a­mnig bebizonyo­sodik, jogosult-e ez a reménykedés, vagy sem. Har­ding az angol és francia nagykövettel való legutóbbi beszélgetése folyamán nyíltan kijelentette, hogy hiábavaló minden kísérlet, a­mellyel az Egyesült­ Államokat a népszövetségbe való belépésre akarják rábírni. Amerika támogatni fogja­ Angliát és Fran­ciaországot Németország ellen, viszont a katonai kényszerrendszabályokban sohasem fog résztvenni. A Harding-korm­ány azt az álláspontot fogja képvi­selni, hogy a népszövetség nem lehet négy nagyha­talom diktatúrája. Mint Newyorkból jelentik, Wilson, a távozó el­­nök tegnap a Fehér Házban búcsúzott el a kormány tagjaitól. Beszédében fölemlítette az elnöksége ide­jén előfordult fontosabb eseményeket és kijelentette, hogy Amerika­ nem kerülhette el azt, hogy részt ne vegyen a világháborúban. Megokolta azután az ame­rikai kormány magatartását a világháborúba való beavatkozás idején. Beszéde befejeztével egyenként búcsúzott el minden egyes minisztertől. A magyar nemzetgyűlés üdvözli Hardingot. A nemzetgyűlés mai ülésén Huszár Károly azt az indítványt terjesztette elő, hogy a nemzetgyűlés üdvözölje az amerikai köztársaság új elnökét hiva­talba lépése alkalmából. Ehhez az indítványhoz meg­okoló beszédet fűzött, a­melyben elmondotta, hogy a nagy összeomlás után, a­mikor a legnagyobb nyo­morúság szakadt reánk, az amerikaiak jeszíve, az amerikai magyarok és az amerikai vöröskereszt áldo­zatkészsége fényes példáját mutatta az emberszere­tetnek s az emberi szolidaritásnak. Egyben köszö­netet kell mondanunk a budapesti amerikai követ­nek is, a­ki körülményesen informálta kormányát a magyarországi helyzetről,­­ és Pedrow kapitánynak, a ki a jótékonyság terén nagy nevet szerzett ma­gának. — A Ház általános helyesléssel fogadta az indít­ványt s a mikor az elnöklő Bottlik József enun­­ciálta a Ház egyhangú határozatát, ezt az enun­­ciációt a nemzetgyűlés állva hallgatta végig. Az elnök: Tehát határozatilag kimondom, hogy az am­erikai köztársaság elnökét hivatalba lépése alkalmából a magyar nemzet, üdvözölni fogja. Ezzel is le akarja róni a magyar nemzet háláját azért a rokonszenvért, a­melyről az amerikai nép bizony­ságot tett. Bebizonyította, hogy az amerikai E­gye­­sült­ Államok szolidárisak az annyi nyomorúsággal küzdő magyar nemzettel. Gyermekek ünnepsége a Múzeum-kertben. Az Egyesült­ Államok elnökének, K­arolingrak ma történt hivatalbalépésés a főváros iskoláinak nö­vendékei fölhasználták arra, hogy ünnepet rendez­zenek az amerikai gyemekségiro-akció Budapesten, tartózkodó vezetőinek tiszteletére. Az ünnepség a Múzeum-kertben volt, a­melyet nagy közönség lepett el. Az egész környék lobogódíszben pompázott és szakadatlanul érkeztek tanítóik vezetésével az isko­lák növendékei a délelőtt tizenegykor kezdődő ün­nepségre. Tizenegy órakor érkezett meg Pedlott ka­pitány, Mrs. Thomson kíséretében, a­kiket hatalmas éljenzés fogadott. Az amerikai missziók részéről Grant­ Schmith, amerikai főkonzul és Caine konzul jelent meg, a Vöröskereszt részéről pedig Wormaim Reagel és Brown. Zadravecz István tábori lelkész be­szédet mondott Pekár Gyula államtitkár tolmácsolta röviden az amerikai vendégek előtt a püspök szavait, mire a Himnusz hangjaival az ünnep véget ért­ H Kafin­epragi­l­ádh — Mayr kancellár a bécsi tárgyalások eredmény­­telenségréről. — Mayr kancellár az osztrák külügyi k joizód­lás­­ban elmondott expozéja során részletesen beszámolt a nyugatmagyarországi vitás kérdésben megkezdett tanácskozások eredményéről. Abból indult ki, hogy a trianoni békeszerződés életbelépésének pillanatában Nyugatmagyarország eo ipso osztrák terület lett. Ausztria tehát tovább is ragaszkodik ahhoz a fölfo­gásához, hogy a nyugatmagyarországi kérdést vita tárgyává tenni nem lehet. Azoknak a határkiigazí­­tásoknak — úgymond — a­melyek a magyar-osztrák tárgyalás során szóba kerülnek, nemcsak Magyaror­szágra, de Ausztriára is­ lehetségeseknek kell lennniök. Gratz — szerinte — hivatkozott a tárgyalás folya­mán a kísérő jegyzék rendelkezéseire, de a kísérő jegyzék határozatainak a st.-gem­aini szerződésben nincsen korelátumuk, az osztrák kormány nem is­merheti­­el azokat a tárgyalás alapjául. A két napig tartó tárgyalások folyamán a magyar urak bőséges statisztikai adatok alpján, akarták bebizonyítani, hogy" Nyugatmagyarország gazdaságilag csak meg­terhelést jelentene Ausztriára. Az osztrákokra azon­ban Nyugatm­­agyarország nem gazdasági, hanem nemzeti kérdés és meg vannak győződve, hogy a nyugatmagyarországi lakosság a fajrokon Ausztriá­val való egyesülésért szívesen veszi cserébe a terü­letátadás múló természetű nehézségeit. A tárgyalá­sok barátságos módon folytak, de egyetlen egy pont­­ham sem jutottak az általános szempontoknál és fej­tegetéseknél előbbre. A határvonal megállapításáról a legközelebbi napokban Budapesten folytatandó tárgyalás alkalmával lesz szó. A magyar területi kí­vánságokkal szemben tanúsított osztrák előzékeny­ségnek két szempontja, hogy a területi engedmé­nyeknek nem szabad túlmenni a kis határkiigazítá­­sok fogalmán és hogy Nyugatmagyarország német lakosságának nemzeti érdekeit minden körülmények között meg kell óvni. Ha barátságos előzékenysé­günk ellenére sem tudnánk megegyezésre jutni —­ fejezte be szavait Mayr — erről értesíteni fogjuk a nagykövetek tanácsát és mielőbbi végleges döntését fogjuk kérni. A nyugatmagyarországi képviselők Gratz kül­üg­yminiszternél. A nyugatmagyarországi nemzetgyűlési képvi­selők ma megjelentek Gratz Gusztáv dr. külügymi­niszternél és azt a meggyőződésüket fejezték ki, hogy Nyugatmagyarország népe rendelkezési jogától meg nem fosztható. Kijelentették, hogy ugyanezt a lépést az osztrák kormánynál is megtették. Gratz külügyminiszter kijelentette, hogy Nyugatmagyar­­ország hivatott képviselőivel a magyar kormány a jövőben is a tárgyalások során állandó és szoros érintkezésben fog maradni s hogy a maguk részéről is alkalmat nyernek arra, hogy az általuk képviselt nép kívánságait osztrák körök előtt nyilvánítsák. Újabb párisi döntés a nyugatr m­agy­arországi kérdésben. Bécs, márc. 4. (Sajót tiutósitónk telefonjelentése.) Párisból táviratozzék a Neue Freie Pressének. A nagyköve­tek konferenciája, tekintettel arra, hogy azok a tartácskozások, melyeket a szövetségesek kezdemé­nyeztek, mind ez ideig nem vezettek eredményre Ausztria és Magyarország között, a nyugatmagyar­­országi kérdésben újabb fontos határozatot hozott.­ ­

Next