Budapesti Hírlap, 1921. április (41. évfolyam, 69–93. szám)
1921-04-12 / 77. szám
1& mm - . , a keresztény nemzeti pártról. — Andrássy Gyula gróf ünneplése. — A párt Gaál Gasston ellen. — Andrássy Gyula gróf nem vállalja a külügyi tárcát. — A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja ma este Andrássy Gyula grófot névestéje alkalmából meleg ünneplésben részesítette. A párt nevében Vass József miniszter felköszöntő beszédet mondott, amelyben a magyar mált tündöklő, s a jelenkor szomorú napjait ecsetelvén, kifejtette, hogy válságos időkben a nemzet mindig nagyjai köré csoportosult. A párt most abban a szerencsés helyzetben van, hogy politikai életét olyan kiváló férfiú irányítja, mint Andrássy Gyula gróf. Kéri az Istent, hogy a párt ünnepelt vezérét tartsa meg a hazának és a boldogabb időknek. Andrássy Gyula gróf, megköszönvén az üdvözlő beszédet, válaszában összetartásra, kölcsönös bizalomra és a személyes szempontok félretételére intette a pártot. Értesülésünk szerint a párt tagjai kívánják és remélik a válság gyors megoldását. Az a felfogás alakult ki, hogy Teleki Pálnal sikerülni fog a megegyezés útját megtalálni, s az ő miniszterelnökségét is biztosítva látják. Szeretné a párt, ha a belügyminiszteri tárca Bernolák Nándornak jutna- Belügyminiszternek Tomcsányi Vilmos Pált is szívesen látnák, ellenben Gaál Gusztont semmi körülmény közt sem támogatnák, antiszociális, tisztviselő- és munkásellenes magatartása miatt. Értesülésünk szerint a válság elején szó volt Andrássy Gyula külügyminiszterségéről is, ő azonban nem akart tárcát vállalni. A pártban szükségesnek vélik a közös intézőbizottság mielőbb való visszahívását, valamint a függő kérdések, — különösen a királykérdés kikapcsolásának — rendezését. Haller István holnap délben kihallgatásra megy a kormányzóhoz. A mírusziszaltek nyilatkozotr. Teleki Pál gróf miniszterelnök ma délelőtt a nála megelett újságíróknak a helyzetet illetőleg a következő nyilatkozatot tette: — A helyzet az — amit mindig mondottam, — hogy ma egy nem sok okkal felidézett válságot élünk és lényegileg ennek a válságnak személyi momentumai alig vannak. Jobb lett volna, ha egyáltalában nem tört volna ki, de ma már, sajnos, ezen túl vagyunk. Ha elkerültük volna, akkor politikailag és gazdaságilag se látottunk volna abba a helyzetbe, hogy politikai erőink lemorzsolódtak és most még a gazdasági előnyök lemorzsolása is fenyeget. Ami a pártvezérek tanácskozását illeti, én szívesen venném, ha ők maguk között tárgyalnának, azonban hajlandó vagyok a postás szerepét betölteni és szívesen közvetítem a tárgyalásokat. Biztos vagyok azonban abban, hogy a pártok vezérei maguk is szükségét fogják látni annak, hogy egymás között közös megbeszéléseket tartsanak. Ami a konfliktus magvát alkotó ama kijelentést illeti, hogy a kormány az 1920. évi I. törvénycikk alapján áll-e, vagy sem, arra nézve csak annyit vélek szükségesnek megjegyezni, hogy a kormánynak már a legelső megnyilatkozása a mostani incidens alkalmával is az volt,, hogy elfogadásra ajánlotta azt a határozati javaslatot, amelyet a kisgazdapárt legutóbbi értekezletén elfogadott, mert hriszen a kormány ezen az alapon áll. Egyébként is a kormány ennek a törvénynek alapján lett kinevezve és egész mostani alkotmányos berendezkedésünk ezen nyugszik. További kihallgatások a kormnányzó urnál egyelőre nem lesznek, mert a kormány lemondott Ugyan, de lemondását a kormányzó úr nem fogadta el. Nem igaz tehát az az állítás,mintha én a péntek esti minisztertanács után lemondtam volna. A péntek esti minisztertanácson én referátam a helyzetről, de válságról sokat nem is beszéltünk. Lemondásom a nemzetgyűlés után történt meg a kormányzó úrnál, akinek a kormány állására nézve előterjesztéseket tettem. Előterjesztettem a lemondást és pedig részben az én lemondásomat, részben az egyes miniszter urakét, mire a kormányzó úr kijelentette, hogy a kormánynak sem részleges, sem teljes egészben való lemondását nem veheti tudomásul. (MTI.) Kihallgatók a kormányzónál. A kormányzó tegnap Rubinek Gyudit, ma pedig Gaál Gasztont fogadta hosszabb kihallgatáson. Költségvetési vita a pénzügyi bizottságban. A pénzügyi bizottság ma délután 5 órakor Klebelsberg Kuno gróf elnöklésével ülést tartott, amelyen az 1920/21. évi állami költségvetést tárgyalták általánosságban- A vitát holnap délután négy órakor folytatják. (M. T. I) A Víziváros Bassay ellen. Ma délelőtt a főváros falain plakátok jelentek meg, amelyeken a IV. választókerület keresztényszocialista pártja felszólítja Rassay Károly nemzet- gyülési képviselőt, hogy mandátumáról mondjon ló Bukaresti Hírlap 1921 április 12. A plakát azt mondja, hogy Rassay Károly ügyvédet annak idején az intranzingens keresztény és nemzeti program alapján választották meg. Rassay nem csak hogy a párt programjához lett hűtlen, hanem időközben választói beleegyezése és tudta nélkül kilépett a pártból és átszegődött a liberálisokhoz. A keresztényszocialista párt Rassaynak ezt a lépését mind a politikai, mind az egyéni becsületbe ütközőnek tartja s éppen azért felszóltja őt arra, hogy mandátumáról azonnal mondjon le. A cseh-délszláv korridor. A saint-germaini békeszerződés megkötésekor követelték a csehek legelőször, hogy Magyarországot el kell vátasztani Ausztriától. Követelésüket saját szájuk ize szerint mentett formába is öntötték s fölvetették — nagyon is átlátszó politikaicélzattal — a cseh-délszláv korridor eszméjét. Tervük azonban kudarcot vallott. Ellenzője akadt ott, ahol nem váltak: szövetségeseik, az olaszok részéről, a kiknek érdekeit nagyon is keresztezte volna egy hatalmas szláv blokk megalakulása-De a csehek kedvét nem vette el ez a visszautasítás. A kulisszák mögött tovább fagyt az aknav muraka s úgy látszik, a mostani konjunktúrát kedvezőnek vélik a képtelen ötlet megvalósítására. Erre vall a prágai Tribuna értesülése, mely szerint Belgrádiján Pasics, továbbá a belggrádi cseh és francia következeti értekezlet volt, amelyen a cseh-délszláv korridor kérdéséről tárgyaltak. Erre a Narodni Lista közlése, mely szerint feltétlenül szükséges Magyarországtól kötelező biztosítékot kérni arra, hogy semmi körülmények között sem fogja a Habsburgokat restaurálni. A Venkou azt írja, hogy a világforradalom nem tudta megváltoztatni sem a nemzeti mentalitást, sem a politikai erőket . Magyarország ma is a feudalizmus fészke és az is fog maradni. A bécsi Montagezeitang pedig megállapítja, hogy a fő cél Ausztriát és Magyarországot elválasztani egymástól s felveti a kérdést: mit akar tehát most a kisantant? Osztrák Burrenlandot vagy pedig cseh-délszáv korridort? Természetesen mindkettőt, mert hisz a kettő voltaképpen val és ugyanaz a dolog. Más szóval, ha nyíltan nem lehet megcsinálni a cseh-de szláv korridort, meg kell valósítani burkolt formájában: Ausztriának oda kell adni Nyugatmagyarországot s a kezes Burgenland idővel át fog alakulni a hőn óhajtott korridorrá. Azt hisszük, a csehek ezúttal is a gazda, nélkül csinálták meg számadásukat. A jóvátétel kérdése. — Új német javaslatok várhatók. — Rohamosan közeledik május elseje, az a határnap, amelyen a német jóvátétel első részlete esedékes. A dolgok mai állapota szerint ezzel a határnappal egy újabb katasztrófa zúdulhat rá Európára. Ennek tudatában a szembenálló felek egy utolsó erőfeszítéssel, mintha megkísérelnék a veszedelmet elhárítani, melyért a felelősséget viselni egyik sem meri. Két nyilatkozat fekszik előttünk. Az egyikben a franciák beszéltek a németekhez, a másikban a német külügyminiszter szól a franciákhoz. Egy beavatott francia politikus tudatja a németekkel, hogy május elseje előtt az antant alkalmat fog adni a németeknek, hogy a jóvátétel kérdésében még egyszer utoljára nyilatkozhassál. Új konferenciára nem lehet gondolni, de ha a német javaslat elvben elfogadhatónak bizonyulna, akkor a részletek megbeszélését közösen lehene elintézni. Ha a németek a megegyezésnek ezt az alkalmát elszalasztják, akkor Franciaorság olyan rendszabavaikhoz fog nyúlni, amedvek Németországra végzetessé lehetnek, amit állítólag a franciák sem óhajtanak. Simont dr. külügyminiszter a Mátin ismert nevű főszerkesztőjével, Sauerweinnal beszélgetett Svájcban és ebben a beszélgetésben máris kijelentette, hogy Németország jószándékáról a legközelebbi napokban tanúságot fog tenni, vagyis újabb ajánlatokkal fog előállani. Nagy szerencsétlenségnek tartaná, ha a franciák ezt is elutasítanák. Szerinte a kérdés megoldásának egyetlen lehetősége a franciákkal való közvetetten megegyezés. Jól tudja, hogy Franciaország ma legázolhatja a németeket, Németország azért mégsem vállalhat többet, mint amennyit teljesít Nem tud, viszont ő egy percig sem maradna tagja annak a kormánynak, amely kötelességét a szolgáltatóképesség végső határáig nem teljesíti Ez a szép nyilatkozat, mely úgyszólván egyelőben látott napvilágot, nem lehet a puszta véletlenség műve. Mintha Amerika keze mozgatná a dolgokat. Amerika látszólag a közvetítő szerepét játsza és azon fáradozik, hogy Németország és az antant között a közeledést elősegítse. Starding egy új világbékekonferenciára gondol, amely természetesen szintén ezt a célt szolgálná. Az eddigi csalódások után korai lenne a megegyezést máris készpénznek venni, de tudnivaló, hogy sokszor a nem hivatalos nyilatkozatok többet mondanak, mint Briand vagy Barthou miniszterek hivatalos szónoklatai. Ha most is így van, akkor útban van a megegyezés. Angol-francia titkos szerződés. Berlinből jelentik: A Vossische Zeitung jelentése szerint francia-angol titkos szerződés jött létre, melynek értelmében Anglia biztosítja Franciaország számára a szükséges katonai segítséget Németország ellen. Ennek fejében Franciaország lemond ázsiai érdekeltségéről és fegyveres támogatását biztosítja Angliának valamely tengerentúli hatalommal való konflikusa esetére. (MTI.) A király magyarországi díjáról. — Apponyi Albert gróf nyilatkozata. — A francia lapok még élénken foglalkoznak a király magyarországi utazásával. Párisi távirat jelenti, hogy a Mátia tudósítósa előtt Károly király, egy intervjú során Luzerneben részletesen nyilatkozott a forradalmat megelőző eseményeiről, a jugoszláv és román helyzetről és azután így szólt: — Szomorú létekkel láttam viszont hazámat, a melyet két évvel ezelőtt el kellett hagynom. Magyarországi utam célja az volt, hogy visszaadjam Magyarországnak királyát és hogy ezáltal Magyarországot független, politikailag erős, önálló országgá tegyem. Fontos érdeke ez Európának is, hogy Magyarország az orosz zavargásokkal szemben vértezve álljon. Franciaország részéről nem számítottam helyeslésre a szeméti kérdésben, de reméltem, hogy a magyar király restaurálását Franciaország megelégedéssel fogadja. Bízvást számítottam erre, mert hisz ’ nem ellenkezik Franciaország politikájával. Ugyancsak Parisból jelentik: Bormcron, az Echo de Paris Budapestre küldött tudósítója beszélgetést folytatott Apponyi Albert gróffal, aki a következőket mondotta: — Magyarországot megcsonkították. Olyan most, mint az az ember, akinek kezét-lábát levágták. Belső ereje azonban ma is nagy és gyors lépésekkel halad pszichikai és politikai egyensúlyának helyreállítása felé. A király útja nem változtatott a helyzeten. A králykérdést törvényes és alkotmányos úton kell megoldani. Apponyi végül hangoztatta, hogy ha a kísérőlevélben foglalt ígéretek megvalósulnak, akkor remélhetően a trianoni béke enyhülni fog. Az osztrák pártok elejtik a Habsburg-törvényt. Bécsi tudósítónk jelenti telefonon. A szociáldemokrata képviselők tudvalévően törvényjavaslatot készítettek elő, melynek alapján a Habsburg-ház valamennyi tagja, 1-től 7 évig terjedhető börtönbünte téssel sújtható, ha engedelem nélkül osztrák területre lépne. A nagynémetek is pártolták ezt a javaslatot, miután azonban elfogadásához kétharmad többségre lett volna szükség, akeresztényszocialisták támogatása híjján pedig ez nem biztosítható, a javaslat valószínűleg nem is kerül a nemzetgyűlés elé. A svájci kormány nem köti szigorított feltételekhez a király ott tartózkodását. Bécsi tudósítónk jelenti telefonon: Svájci jelentés szerint megokolatlanok azok a híresztelések, mintha a svájci szövetségi kormány a király tartózkodási engedélyét bizonyos korlátozások mellett adta volna meg. A kormány sohasem foglalkozott ily értelemben az üggyel, még kevésbé szólította fel a királyt Svájc területének elhagyására. Bejegyezés lehetősége Angliában. — A sztrájkoló bányászok hajlandók újabb tárgyalásra. — Önkéntes hadsereg, a sztrájkolók helyett. — A királyi család sürgősen visszatért Londonba. — A londoni jelentésekből következtetve Angliában sikerülni fog elkerülni az általános sztrájkot, ami úgy lehet, a szénbányászsztrájk végét is fogja jelenteni. Ha csakugyan így lesz, ez Loyd George sikere, egyúttal azonban veresége is. Az angol kormányelnöknek ugyanis a munkásküldöttek legutóbbi elutasító magatartása ellenére sikerült ma délre új közös értekezletre hozni össze a bányászok és a bányatulajdonosok képviselőit Ez a siker. Ámde Lloyd George-nak el kellett ejteni minden előfeltételt, melyhez eddig makacsan ragaszkodott s a melyektől függővé tett bárminő közös tanácskozás. Ez a vereség. Londoni hírek szerint egyébként a kormánynak valóságos hadsereg áll rendelkezésére azokból akik önként jelentkeztek arra, hogy a sztrájkolók munkáját elvégezzék. A bányászok pillanatnyi engedékenysége mindössze annyi hogy nem állanak útjába annak, hogy a kormány önkéntesekkel akadályozza meg a bányák elfolladását. A helyzet azért nagyjában még mindig bizonytalan, aminek kiáltó jele, hogy az egész királyi család Windsoiból hirtelen visszatért. Botutonba-