Budapesti Hírlap, 1923. július (43. évfolyam, 146–170. szám)
1923-07-23 / 163. szám
14 A német bélyeggyűjtőnapot jul. 26—29. .között tartják meg Drezdában szép ünnepségek keretében, mely az eddigi jelentkezések folytán nagyszabásúnak és igen eredményesnek mutatkozik. A rendezői tisztet az Internat. Philatelisten verein, Drezda vállalta magára. Módonságaik: Németország: Megjelent a 200 Mk. repülő sötétkék színben. Görögország: Egy óriási 56 értékes sorozatot adott ki, melynek közelebbi adatait jövő számunkban, hozzuk. Egyelőre annyit, hogy Kréta- felülnyomással is vannak köztük bélyegek. Úgy látszik, Görögországnak kis mellékes külön bevételre van szüksége. Törökország: A szmirnai nemzeti kongresszus alkalmával hatféle bélyeget Smyrna Kongress-Konferenz 17. Febr. 11339.A felnyomással vörös színben adtak ki. I MemeMerüIet: A megszálló litvánok a IMemeKerület bekebelezésének emlékére egy sorozatot adtak ki, mely 40, 50, 80,100, 200, 300, 400, 500, 600, 800, 1000, 2000, 3000 M. értékekből áll. M IRODaLOM és ÜÜVISZOT. asaggap Exatonal ipodatom. , . ,,Hadtörténelmi Közlemények“ címen a Ml Magyar Tudományos Akadémia régi folyóiratát, mely az utolsó esztendőkben kénytelen volt szünetelni, most újra megindította. Célja és hivatása a magyar hadi történetírás fejlesztése. Katonai irodalmunk az önálló magyar hadsereg hiányában egész a legutóbbi évekig nélkülözte úgy a közönség, mint a szakkörök érdeklődését. Addig néhány könyv és folyóirat csupán a hallem folytán tudott szélesebb körökben elterjedni. A világhírű magyar katonai erények ápolására hivatott magyar nemzeti honnvédségnek feltétlenül szüksége van oly szakirodalomra, melyben egyrészt tudományos alapon boncolás alá kerülnek a régmúlt s a közelmúlt tanulságos eseményei, nagyobb haditényei, másrészt napvilágra kerülnek az eddig nagyrészt ismeretlen bizonyítékai a magyar katona kiválóságának. Elterjedt helytelen nézet volt, hogy a magyar csak a verekedéshez ért s csak a személyes bátorságban válik ki az európai népek közül, most megismerjük, hogy a magyar parancsnokok a taktikában vetekedtek HAZILAG KÉSZÍTETT Haszon- és I. IS damaszthEHERNEMUEK B áruk UH DQFSI UH ftfüriQ kelennyedzletében Q Vlkbötk VIUTlUO Spost, IV. Kecskeméti pccai» az ismert hadvezérekkel s hogy haditetteik, győzelmeik másodrendűvé váltak, sőt mesterségesen agyonhallgatták őket, ennek oka az évszázados féltékenység és bizalmatlanság volt, mellyel a bécsi udvar minden egyes magyar nagyság előretörését követte. A katonák intézkedése a nép száján fenn maradt, a vezérek tetteit elnyelte a levéltárak kriptája. A külföldi példák tanulságosak, de a magunk közül valók gondolatait, elhatározásait jobban meg tudjuk érteni, közelebb állnak hozzánk. Ennek a felújított katonai folyóiratnak feladata, hogy megmozdítsa azokat a ma még tétlenül heverő szakirodalmi erőket, melyek alkalom és hely hiányában magukba zárták értékes tapasztalataikat, közölje a kiváló szakemberek munkáit, a levéltárak kutatóinak értékes és érdekes adatait, s teret nyújtson az irodalmi téren működni óhajtó tisztek számára. A folyóirat Gyalókay Jenő szerkesztésében jelenik meg mintegy 150 oldal terjedelemben, csinos kivitelű címlapja és számos képe ad megfelelő keretet válogatott tartalmának. A II. füzetben Márki Sándor dr. Marlborough herceg és a kurucok (1704) című tanulmányában érdekesen ismerteti az angol főurnak tapasztalatait és benyomásait Rákócziról, a bécsi udvar politikájáról Lukinich Imre dr.: „Porosz táborozások Magyarországon“ tanulságos képét nyújtja az I. Frigyes Vilmos porosz király törekvéseinek, hogy mintakatonaságot szervezzen a porosz hegemónia érdekében; a nagy katona a megbízható emberanyag egyik főforrásának Magyarországot tekintette, miért is mindent elkövetett, hogy titokban vagy engedéllyel zászlója alá gyűjtse a magyar legényeket. Soós Elemér az elszakított felvidék egyik történelmi szempontból kevésbé ismert várunknak. Sóvárnak ismertetését, történetét és hadi építészeti fejlődését írja le. Szendrei János dr. sorozatos közleményben számol be a külföldi múzeumokban őrzött magyar hadiemlékekről. Szentgály Antal a Petőfi-centennárium alkalmával a segesvári ütközetnek eddig ismeretlen orosz leírását közli Oreus J. katonai írónűvéből, melyet a csata leírásán kívül Bemről és katonáiról adott jellemzés és fejtegetés tesz különösen érdekessé számunkra. Stielly Walter, a 41. honvédhadosztály nehéz kárpáti harcait ismerteti szakszerű leírásban és vázlatokban. Rákosi György dr. Durazzó 1916-ban történt bevételének adatait dolgozza fel és bírálja magasabb katonai szempontból szakszerű éleslátással és képzettséggel. Pitch Jenő Révay Antal báró generális hagyatéka körüli perpatvart tárcaformában eleveníti meg szemünk előtt. A Haditörténelmi okmánytár című rovatban Gyalókay János közli Cifina János huszárhadnagy feledésbe ment vitézi tetteiről szóló két okmányt, a „Hadtörténelmi irodalom“ pedig Takáts Sándornak „Régi magyar kapitányok és generálisok“ című érdekes és tanulságos könyvét ismerteti részletesen. Végül az Akadémia hadtörténelmi bizottságának tevékenységéről szól Pilch Jenő előadó. Ez a rövid ismertetés is világot vet arra a nehéz munkára, amire a bizottság vállalkozott, midőn a mai viszonyok között egy gazdag tartalmú folyóirat kiadásával igyekszik a hadi tudományok iránti érdeklődést felkelteni s értékes munkálkodással a nálunk még fiatal tudományt megerősíteni. Nem csak katonai körökben, hanem a társadalom széles rétegeiben méltán kelthet érdeklődést a vállalkozás és számíthat lelkes támogatásra. (szki) Aranyért ZSO koronával, de még annál is többet fizetek grammonként a hirdetett áraknál. Briliánsért, ezüstért óriási árat fizet a * r. , Hunyadi-tár 9 i Ekszerbevalio, (Vstrasm*rly uceai oldal beli Irodalmi és Művészeti Társaság legközelebbi ülésén tagjának választotta. XVII. • — András bácsi egy idő óta igen sok dolgot talál nálunk idebent. Rézi néni, Rézi néni! Ez a dolog nekem gyanús. — Mi mindenre van neked szemed, kis leány! Hát jár, jár, koptatja a küszöböt. — Rézi néni nem nagyon riasztja. András bácsi nekibátorodik. — Neki ám, fiam, annak a száz hold a földnek, aminek az idén jár le a bérlete. — Nem a bérletet akarja, amint látom. — A legutolsó ember volna, akinek oda is adnám. Egy garast se kapnék tőle. — Úgy gondolja ő, hogy jó volna beülni oda gazdának. — Persze, hogy úgy gondolja. — Fiát nem gondolkozik ezen, Rézi néni? — Nem.— Pedig még olyan kedves fiatal asszony. Aztán, ha András bácsi nem is mintaképe ,a jó gazdának, annál jobban arra való Rézi néni, hogy rendben tartsa a gazdaságot. — El akarsz küldeni, fiam? Magda erősen elpirult, hevesen mondta: — Nem! Isten bizony nem azért mondtam! Rézi néni becsületesen, jól gondolkozott rólam és igaza volt. Soha sem felejtem el. Nekem még igen sokszor lenne szükségem Rézi nénire. De nálunk nem a maga asszonya. — Jól bántak velem. — Mert nem is lehet máskép. Lelke az egész háznak. Csöndes, dolgos, értelmes lelke. De, ha elgondolom, hogy megöregszik és kegyelem kenyérre szorul, vagy akkor megy el a magánosságba, megsajnálom. — Igazad van, gyerekem, én is gondolkoztam róla. Tudom én azt, hogy tele van jó szándékkal a szíved és engemet is szeretsz. — Megsimogatta Magda fejét.. — No hát gondolkoztam én is erről. — És még nem határozott? — Még nem. A kis birtokot még nem adtam ki. — Oda akar mennit — Talán. Úgy vagyok vele, hogy minden nap erősebben húz oda valami. Látom magam előtt a szobákat, úgy, ahogy be voltak rendezve. A képeket a falon, a napsugarakat az üveges folyosón, úgy állítanék vissza mindent. — Akkor András bácsinak mégis hajnalodik. — Bizony nem! Magda csodálkozva nézte az elpiruló kerek arcot: — Hát akkor kinek? — Mondom, hogy csak a házra gondolok meg a szobákra. Ez az egész. Ezzel kiperdült a szobából. Magda figyelmét másfelé vitték az események. Egyszer délben sietve jött haza, benyitott az elfogadó szobába, Aba Bálint volt itt. Rézi nénivel beszélgettek. Örömmel ment Magda a tanár felé és mind a két kezét megfogva üdvözölte. Szólni akart, mikor észrevette, hogy ezek ketten egymásra nézegetnek. Aba elkezdte: — Kedves kis Magda, magának meg kell mondani. — Tessék, tanár úr? — Azt, hogy megbeszéltünk valamit Magda még csak nem is sejtette, miről van szó. Kis szünet állt be, a csöndben a fali óra egyet-kettőt kettyentett, aztán Aba Bálint folytatta: — Egy évi szabadságot kértem. — Igen? — Aztán nyugalomba megyek. — Nem is mondta eddig, hogy ez a szándéka. — Újabban határoztam el. Amióta beteg voltam. — De hiszen pompásan meggyógyult. — Nem is rokkantam belé! — és Aba Bálint egyenesre kihúzta magát — Hanem amikor olyan nagyon egyedül voltam, belefájdult a szívem a magánosságba.—• Mit? — villant föl Magda szeme. —• Megházasodik? Rézi nénit veszi el? — Igen! — mondta lelkesen Aba és megfogta Rézi néni kezét. Magda kacagva, könnyezve borult Rézi nénire. Rézi néni könnyei is elkezdtek potyogni. Magda onnan, Rézi néni kebléről, kinyújtotta kezét Aba Bálinthoz és odavonta őt is. Mikor már ott volt, őt is átölelte és megcsókolta. Aba Bálint nem merte visszacsókolni Mikor egyedül maradtak Magdával, Rézi néni szinte félénken kérdezte: — Magda, gyerekem, elmehetek tőled? — Csak menjen, édes, Rézi néni, — felelt nyugodt méltósággal Magda. — Eddig is csak magamnak tartoztam számadással, ezután is így lesz. Rézi néni nem nagyon mert felelni erre, de amintegy maga előtt látta a leányt, érezte, hogy amúgy is kinőtt már a keze alól. Rákövetkező nap Magdát már egészen más dolog foglalta el. A városi aljegyzőt jogakadémiai tanárnak választották meg az egyik vidéki jogakadémiára, ügyes, olvasott, könyveknek élő ember volt, aki itteni hivatalát mindig csak átmenetnek tekintette. Amint Magda a hírt a helyi lapban olvasta, azonnal elküldött Boros Daniért. A Tüskebokor szerkesztője úgy jött, hogy gyorsabban nem is jöhetett volna. Abban a hitben jött, hogy Magda valami szolgálatra kéri és előre örült már neki, hogy tehet valamit. Elég okos ember volt ahhoz, hogy nem törte a fejét előre azon, mi lehet. Majd megtudja, aztán megteszi. Magda azzal fogadta, hogy olvasta-e már az aljegyző elválasztását. Persze, hogy olvasta, sőt napok óta tudja. — Ki lesz az aljegyző? — kérdezte Magda. Ez még nem volt bizonyos. Határozottan még senki mellett sem foglalt állást a közvélemény. — Akkor maga lesz az aljegyző, szerkesztő úr! Boros Danit annyira meglepte ez a kijelentés, hogy szinte nem is hallotta. — Maga lesz az aljegyző. Megmutatom, hogy maga lesz! — De nekem nincsen pártom, sem a kereskedők, sem az iparosok, sem a gazdák között. — Éppen azért, hogy egyik klikknek a jelöltje se győzzön, szívesen szavaznak magára. — Ebben lehet valami. — Ha én mondom magának, Boros Dá* niel szerkesztő úr, megválasztjuk aljegyző* nek. Aztán rajta! A polgármester négy-öt év múlva nyugalomba megy, akkor a főjegyzőből polgármester lesz. Ha pedig majd ez is üresen hagyja a karosszéket, maga ül bele. — Igen hálás vagyok, hogy rám gondol. — Én mindig magamra gondolok, kedves aljegyző úr. Amióta itt bent élek a városban, izgat a lehetetlen tunyaság, amiben elposhad itt minden élet, így elveszünk. Erők és talentumok mindenütt vannak. Kedvet és területet kell nekik adni. Csak egy legyen belül, majd besegíti a többit. Szeretnék itt valamit csinálni. Akarja, hogy együtt csináljuk? — Ha maga Pallasz Athéné istennő szegődik így mellém, letiporjuk az ellenséges hadsorokat! Nem hiába csodáltam én a maga eszét mindig. Itt nincs meglepetés, többé! Csodálkozás kizárva! Minden lehetséges! Maga elkezdi kormányozni a várost és hol fog megállni? — Semmi túlzás! Az okos korlátozásban van az erő titka. Itt ismerjük az élet minden billentyűjét. Maga is, én is. Könnyű lesz rajta játszani. — Erre is jó volt a Tüskebokor. — Jó. De még ezen a héten ir a helyi lapba egy vezércikket városunk feladatairól . • No hát olyan terveket adok be nekik! — Semmit se ad be nekik! Még csak ez kellene! Hogy megvaduljon tőle minden békés polgár? — De ha a város jövőjéről írok, valami tervek mégis kellenek. — Kedves aljegyző úr, maga igen ötle,tes ember, de nem szokott halászni. — Nem. Azt nem szoktam. — Persze, nem, vizi vidékről való. De én itt születtem Tudja, hogy mi kel a halászáshoz? — Horog meg hal. .(Folyt. köv.), Budapesti Hírlap 1923 julius 22. (163. sz.) * (Cselötei Lajos: A yamato damashii.) Három felvonásos dráma ez a japán-orosz háború idejéből. A hőse egy amerikai tengernagy, aki japán lányba szeret és ezért egy japán tengerésztiszt féltékenységből hajóját aknára futtatja, az amerikai elpusztul. Párbeszédeiben vannak eredeti hangok, de az egész munka vázlatos és a szerző ép oly kevéssé ismeri a drámát, mint Japánországot. Sehol semmi elmélyedés a szereplők lelkébe, a jeleneteknek se szerkezete, se kapcsolata. A legerősebb részletekben a Taifunra és a Pillangó kisasszonyra emlékezünk. * (Az Élet) legújabb száma érdekes tartalommal jelent meg. Vas Tamás, Takáts István, ifj. Radványi Sándor, Király Tibor, NagyMiklós, Rolla Margit és Vértessy Gyula költeményei, Domonkos István, Szikra Béla, Kincs István, Mátrai Vilmos, Isolde Kurz, G. Miklóssy Ilona és Szira Béla cikkei és novellái teszik változatossá a füzetet. Színház. * (A három grácia jubiláris hete) lesz a Fővárosi Operettszínház jövő hete. Szerdán ötvenedszer kerül színre Lehár Ferenc páratlan sikerű revü-operettje a bemutató nagyszem szereplőivel. * (A Budapesti Színház szenzációja, a Mindenki kész!) telivér pesti bohózat ma, vasárnap kétszer, délután 4 órakor mérsékelt, este 8 órakor rendes helyárakkal kerül színre. Mindkét előadásban Ferenczy Károly, Latabár Árpád és Tamás Benő, a közkedvelt komikusok, ,Anita Breitbart szerepében pedig Kmodiné, a Kis Komédia nagyszerű komikája lépnek föl. Természetesen a jövő héten is minden este 8 órakor a Mindenki kész! van műsoron. * (Mindenki kész! huszonötödször, jubiláris díszelőadás) keretében szerdán, e hónap 25-én kerül színre. Ez alkalommal nyolc elsőrendű fővárosi művész lép föl kabaré keretében. Minden látogató a főszereplők jelmezes arcképével ellátott emlékalbumot kap. Jegy előre váltható. A színházak jövő heti műsora: Budai Színkör. Hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek: Peer Gynt. Szombat: Tangókirálynő. Vasárnap délután: A lőcsei fehér asszony; este: Tangókirálynő. Budapesti Színház. Egész héten minden estei és vasárnap délután: Mindenki készt Sziget Színpad (az alsó margitszigeti kávéházi terraszon). Egész héten minden este: Kabaré-műsor Somogyi Nusi, Sziklai József, Tanay Frigyes, Szőke Szakáll, Berky Lili és Gózon Gyula fellépésével. TGST@DZS. flfiz afBéfakai tsa|BS®i«ság« — Starthoz állottak a KAOE versenyzői. — Gera Ferenc kitűnő futása 200 méteren. —• Haluska Ferenc dr. 7 m. 18 cm.-es távolugrása. — Régi bajnokok veresége. — A magyar atlétikai derbyt fenyegető sötét fellegek mára elvonultak. Sándor Pálnak, a KAOE elnökének a közbelépésére a KAOE megváltoztatta tegnap nyélbeütött s rossz benyomást keltett határozatát és szineinek neves képviselőit a bajnoki küzdelmeknek a startjához bocsátotta. Az Üllői-úti sporttelepen egybegyült mintegy 2000 főnyi közönség örömmel értesült a fordulatról s jó kedvben üdvözölte a pályán megjelent bajnok aspiránsokat. A békülékenységnek a hangulata hatotta át a bajnoki mitingnek résztvevőit, funkcionáriusait és közönségét egyaránt s úgy éreztük, hogy az eredményekhez, jóllehet általában nem elégíthették ki az atlétika híveit, mégis mindenki meg volt elégedve, mert az előjelek után gyengébbekre voltunk elkészülve. A legértékesebb eredményét a napnak Gerő Ferenc mutatta föl a 200 méteres síkfutásban. Sprinter bajnokunk, úgy látszik, teljesen kipihente a külföldi versenyeknek a fáradalmait, új erőre kapott s életének talán legjobb teljesítményét adva 22.2 mp.-el beállította Krepuskának 1919-ben megteremtett országos rekordját. A minuciózus pontosságra törekedő indító a döntőben kétizben is visszarendelte a futásnak eredt mezőnyt s végül is hajszálnyira egy pillanatban keltek útra a futók. Nyomban látszott, hogy Gerő Ferenc ellenállhatatlan gyorsasága fog diadalra jutni s a mikor Gerőnek sebessége a második száz méteren sem csökkent, már nyilvánvaló volt a győzelme, sőt azt is meg lehetett puszta szemmel figyelni, hogy,, időteljesítménye is kivételesen jó . Tölje éy mint két méterrel előzte meg Gerő Kurim*,- czyt, pedig vereségét várták, győzelmének. Fürdőruhák Fürdőtrikók FürdőcikKek Teniszcikkek Sport cikkel: Reist II. és Tsa VI., Anárássy út 36. szám Telefon: 32—02.Párisi áruházzal szemben