Budapesti Hírlap, 1925. május (45. évfolyam, 98–122. szám)
1925-05-27 / 118. szám
1925 május 27. (118. sz.)Budapesti Hírlap Müselyemiparunk válsága. E címen lapunk vasárnapi számában cikket közöltünk. Ebben a textilipari érdekeltség azt fejteheti, hogy a tulságosan nagy szeszárak válságba kergették müselyemiparunkat. E közleményre Márián Sámuel képviselő úrtól a következő sorokat kaptuk: A B. H. vasárnapi számában cikket olvastam „Műselyemiparunk válsága" címmel, mely a textilipar érdeképviseletének köréből került ki. Ebben az ügyben Huszár Károly, a nemzetgyűlés alelnöke interpellált a múlt héten. Azóta e kérdésről naponta újságcikkek olvashatók. A B. H-ban megjelent cikk erősen tendenciózus. Nem vagyok benn a szeszkartel igazgatóságában, de a mezőgazdasági szesztermelés érdekeinek megvédésével szívesenfoglalkozom. Ezért teszek erre a cikkre néhány megjegyzést. A sárvári műselyemgyár nem szeszből készíti a selymet. Szeszre is van szüksége az eljárásnál. Kilencezer koronáért kapja az alkohol literjét, melynek az előállítása a termelő gazdának 10—12.000 koronába kerül. Nem lehet elfogadni, hogy a selyemgyár üzemét azért fogja beszüntetni, mert az alkohol literjét 7000 K helyett 9000 koronáért kapja. A cikk azt állapítja meg, hogy a szeszgyárban felhasznált burgonyának ára békében kilogramonként 34 fillér volt, most pedig 54 fillér, tehát az emelkedés a nyersárunál 54%, míg az ipari szesz áremelkedése a békeárral összehasonlítva 72%. Ezzel szemben megállapítom, hogy a burgonya békeára nem 34 fillér volt, hanem 15—20 fillér között váltakozott. Szóval a felállított szállíítási alap teljesen hibás és önkényes. A cikkíró azt is kritizálja, hogy az elmúlt hónapban több szesz termeltetett mint az egy évvel ezelőtti hasonló időszakban, jóllehet a fogyasztás napról-napra csökken. Textilérdek szempontjából lehet ilyet megírni, de aki agrárszempontból csak némi tájékozottsággal foglalkozik a kérdéssel, az tudja, hogy a mezőgazdasági szeszgyár termelése attól függ, mennyi a nyersanyaga. Tavaly sóközepes burgonyatermés volt, az ára pedig leszállott, tehát a gazdák feldolgoztatták azt mezőgazdasági szeszgyáraikban és nem kérdezték meg a textilipar érdekképviseleteitől, hogy vájjon ezen feldolgozott mennyiség el fog-e itthon fogyni. Ha valaki meg akarja vásárolni a műselyemgyárat, az csak azt bizonyítja, hogy a szesz ára miatt nem jutott a tönk szélére. Nem tehetek róla, de az a é ízésem, hogy ezt a kérdést felfújják, talán hatalmi kérdést csinálnak belőle és propaganda folyik ez érben. Emittál műselyem és műharag közel járnak egymáshoz. Bérbeadók panasza. Az ötven holdon aluli földbérletek terményhaszonbérét tudvalévően a mostanában kiadott 3000/M. E. számú rendelet szabályozza. A rendelet szerint az 50 holdon aluli bérlők egy imázsa búza egyenértékeként 25 aranykoronát tartoznak fizetni; ehhez a búzaárhoz képest állapítja meg a rendelet egyéb termények árát is. A kisbérlő tehát a mai félmilliós búzaár helyett csak mintegy 360.000 koronát fizet és így a bérbeadó az eredetileg kikötött terményhaszonbér mai értékének mintegy 72 százalékával kénytelen megelégedni. Sok felszólalás érkezett hozzánk s a rendelet bírálói valamennyien súlyos sérelemnek mondják azt, hogy a rendezés nem csupán egy gazdasági évre, hanem a haszonbérlet szerződések egész időtartamára történt. A sérelem pedig abban van, hogy a bérbeadónak a szerződést nem lehet felmondania. Szociális szempontból a bérbeadók maguk is megokoltnak tartják az állami beavatkozást, mert sok kisbérlé a tavalyi rossz termésés a búzaárak gyors emelkedése miatt lehetetlen gazdasági helyzetbe jutott. Megokolt a beavatkozás ott, ahol a kikötött terményhaszonbér meghaladja a földből szerezhető jövedelmet. Olyan esetben, amikor olyan csekély terménymenynyiségben állapították meg a terményt, hogy ennek mai ára sem több a reálisan elérhető haszonbérnél, ilyen esetben természetesen nem megokolható az a beavatkozás, amely a mai viszonyok között is méltányosnak tekinthető haszonbért leszállítja. Minthogy azonban a hatósági beavatkozás ■nem mérlegelheti külön-külön az egyes eseteket és a méltányosság fenn vagy fenn nem forgó mozzanataira nem lehet figyelemmel, hanem csak általánosítóan és így tökéletlenül intézkedhetik, ezért a kaptafaintézkedés következményeit viselniök kell azoknak a bérbeadóknak is, akiknek földje az eredeti kikötések szerint is olcsó haszonbérletben van. Ezt meg meg lehet érteni. De hogy az egyoldalú intézkedés a bérlet egész időtartamára kihasson s hogy a bérbeadó a rá nézve esetleg rosszá vált szerződést évek során át tartani legyen kénytelen, ezt a kényszert már nem lehet megokolni mással, mint azzal, hogy az állam így parancsolja és punktum. A magánjogi szerződés hatalmi szóval való megváltoztatása önként magával hozza azt, hogy az a fél, aki nincs megelégedve a szerződés feltételeinek megváltoztatásával, bizonyos időben a felmondás jogát gyakorolhassa. Példátlan eljárás nálunk is a haszonbérleti jogviszonyok szabályozásánál, hogy az elégedetlen fél se holnap se azután ne állhasson el a megzavart szerződéstől, hanem köteles legyen azt tartani évek során át, olyan gazdasági fordulatok ellenére is, amelyek között nyilvánvalóan megkárosul. Jelen esetben azt lehet ugyan mondani, hogy ha a búza ára mélyebbre száll a 25 aranykoronánál, akkor a kishaszonbérlő fog károsulni. Azonban azok után, amik eddig történtek, minden más valószínű, csak az nem, hogy a 25 aranykoronában megállapított búzaegyenérték a búzaárak nagyobb esését követően változatlan maradjon. Míg felül vannak a búzaárak, addig, bizonyára tartani fog a rendelet, de mire elérkezik az áresések ideje, akkorára elkészül az újabb beavatkozás szükségességének megokolása is és a rendelet egyszerűent megváltozik. Azért a hozzánk érkezett bírálatok azzal a kívánsággal végződnek, hogy a bérbeadóknak a jövő gazdasági évtől kezdve meg kell engedni a felmondás jogának gyakorlását, amely természetszerűen megilleti és amely tőle a magánjog súlyos sérelme nélkül meg nem vonható. Hatósági beavatkozásokkal pedig lehetően ne inzultálják a közönséget, mert ezek hatásaként a gazda nem a többtermelésen, hanem azon töri máris a fejét, hogyan meneküljön a birtokától. — Az osztrák textilipar válsága. Az osztrák textiliparban tizenkétezer munkást kizártak. A kizárás előzménye az, hogy a munkaadók nem teljesítették a munkások kívánságait, mire a munkások néhány ütemben sztrájkba léptek. A munkaadók a sztrájkra általános kizárással feleltek. A munkások a béreknek kb. 35 százalékos emelését, a garantált akkordrendszer bevezetését és az éjjeli munkának minden vonalon való beszüntetését kívánták. A munkaadók mindössze hét százalékos béremelésre voltak hajlandók s miután a felek között a tárgyalás eredményre nem vezetett, bekövetkezett a kizárás. Bizonyos, hogy Ausztriában a munkabérek emelkedése nem tartott lépést a drágulással és még nem szűnt meg a kereseti, valamint megélhetési viszonyok között keletkezett inflációs eltolódás. A bécsi reálmunkabérek mindössze 47 százalékát teszik az angol, illetőleg a londoni reálbéreknek. Ez mutatja legjobban Ausztria elszegényedését. De ugyanazt látjuk, ty. a többi ipari gócpontok reálbéreit összehasonlítjuk a londoni kereseti viszonyokkal. A prágai reálbérek 56, a brüsszeliek 59, a párisiak 73, és a varsóiak 83 százalékát teszik a londoni béreknek. Az itt mutatkozó különbségeket azonban lehetetten egyik napról a másikra kiegyenlíteni. Különösen nem képes erre az osztrák textilipar, mely a monarchia feldarabolása következtében amúgy is súlyos helyzetbe jutott. Ezaz ipar a monarchia fogyasztóképességére rendezkedett be. Most, hogy a monarchia területén több új állam keletkezett, mely piacait vámsorompókkal zárja el, az osztrák textilipar termelése lényegesen megdrágult. Drágítja a termelést a vámokon kívül az újjáépítés adóterhe és a munkanélküliek megsegítésének költsége is. Osztrák gazdasági körök nagy aggodalommal látják a textiliparban kitört válságot, de abban bíznak, hogy az érdekelt feleknek sikerülni fog az ellentétek megértő összeegyeztetésével rövidesen biztosítani a munka felvételét. — Gazdák a fedezetlen határidőüzlet ellen. A Duna—Tiszahüzi Mezőgazdasági Kamara Purgly Emil elnöklésével választmányi ülést tartott és egyhangúan állástfoglalt a fedezetlen gabona-határidőüzletnek a budapesti tőzsdén való bevezetése ellen. — Foglalkozott a választmány a rövidlejáratú mezőgazdasági hitelek ügyével is. Megállapította, hogy célszerűbb és olcsóbb lett volna a megállapított egész hitelkeret szétosztását a szövetkezetekre bízni. A szikestalajok megjavításának ügyét is tárgyalta a választmány. Elhatározta, hogy a megjavítás kérdésével foglalkozó tudományos kutatás költségeit magára vállalja s ennek megfelelően megbízást fog adni az Alföldi Mezőgazdasági Intézetnek, a munkálatok megkezdésére. Tekintettela közeledő gyümölcsszüretre, elhatározták, hogy a barackkivitel érdekében a díjtételek megfelelő leszállítását fogják szorgalmazni a kormánynál. Itt említjük meg, hogy a kamara június 28-án tartja a közgyűlését. ^ budapesti @r»t«§M€fczscle taiwaslapos felpyzései @z@r ko^orsákban. Legutóbbi záró Cl-), mai legkisebb (il.1, legnagyobb Cib.) és záró (IV.5 árfolyamok. L II. 111. IV. Államadóssági kötvények, 4% kor..............— — — — 1/,*/. Hadik........9 — — 8 6”/, nadikölcsön— — — — 1—V. kibocs. 14 12 13 13 VI—VIL . 10— 10 IC Képsz. kölcsön.. 64 Bankok. 65 66 65 Angol M. Bank . 31 30 81 30 Atlantica ... 10 10 15 10 Bosnyák agrár .. 12— 60 I0 Budapesti bank. ti— 6 6 Fabank ....4 — 4 4 Földhitelb. . . .l6d 163 163 16a Hazai ..... 94 90 93 90 Hermes . . . . .15 16 16 15 Horvát jelzálog .. 65— 66 66 Lloydbank . .i — i i Magyar Hitel • •565 841850 Sál tucatban...........180 174 176 10 to.Cseh spa-b. l 13 14 18 Forgalmi .... bő— 34 •4 Jelzálog ...» 73 27 28 •27 Keresk. Hitel. . »15 18 19 18 Leszámít . . . . 18 62 53 62 Általános ......... l— 12 11 Amer. Bank . »— — — Agrárbank . » • »— — — — Magyar-Német 22 22 23 22 Olasz bank . . IS— 16 18 Központi Jelzálog4 — — 4 Városi Bank . .1 1 1 1 Merkur ......6 — 6 1 19— IS IS Osztr Hitel. . . .124 —05 12. Keresked............910 910902100 Wiener Bank vez. — Takarékpénztárak-96 Belvárosi . . » 1 29 27 29 29 Lipótvárosi . . .5 5 116 Fővárosi........... 25 34 84 34 Általános ....ne107 108 IC 7 Moktár.............. 172 —170 1?0 Hazai................36C0 22E0 22252253 Törekvés..........4 4 4 4 Biztosítók: I. M. B..............4C0 4160 41K 4 80 Fonciére . . . .. 104 98 102 98 Magy.-Franc. .. — — Jég................... 60— — 55 Pannónia bírt 000 1400 140 14C0 Nemzeti baleset— — Pátria 62 Malmok: 62 6 1 62 Back-malom . .— 51 50 Borsod-Misk. -. 156 156 156 166 Concordia . , . 39 39r 41 46 í Békéscsabai... L 99 11. III. IV 99 Budapesti . . . 138 Jeolát l-i Törökszentm... 31— £L 31 6S— 63 *-8 Hungária . .4. 102 ICO 102 101 Király . . . .•. 31— 212 Pesti Victoria . 352 84 343 313 Transdanubia. 60 60 51 cl Bányák és téglagyárak: Asphalt és kátr. --— — — Bauxit tr. . . . 440 442 450 449 Beocsini . . .é.1C00 —CSC990 Borsodi szén . 345 43 45 Szentlörinci .•. — 65 67 81 Csepeli építő . 8— — — 82 83 82 Északmagy. ,•. —— — — Szászvári • . . 218 114 217 214 Kohó...........•* —200 200 István tégla .•. 9— 9 9 Köb göztégla., --— — — Dräsche . .. . 94— — — Magnezit . . . ,11C0 —11C0 1C80 Aszfalt . . . . . 62— — 62 Ált kőszén . .1 96 029102 145 2915 Kerámia . . .4 — — 35 dó Móliszén ...,— — —— Nagybátonyi•. 102 IC 4 108 106 Sajakondói .... --— — — . 440429 936 479 Ujlaki . . . •• — — — Unió..............— — — — Urikányi . . .• C60942 952 945 Nyomdák: Athenaeum to 61 65 61 Fővárosi nyomda 8— 8 3 Franklin . 62— 62 Glóbus . . . 26 • *— kü 26 Kunossy........ 38 4 4 Pallas . . ....154 156 158 166 Révai............. 47— — 46 Bigler . . .. . 62 59 61 60 Slephaneum . . 3 —' —a Világüzem. — — 3 Wodianer...».»• 33 — fc Vasművek és gépgyárak: Bródi vagyon . 6t— — 93 K óbura ....„ —— 46 46 Corvin gép . —— 3 3 Csáky ...........7 7 7 Gazd Gén . • . 140— —130 Fábián.............. 48 4S 49Fegyver . . . . 568 648 552 550 Fémkereskedelmi 14— 14 14 Franki A. H. . .. 65— 65 67 Ganz-Daa. . . . ,,2015 192019801920 Ganz-Vili. . . . ,,103010101025 1010 Kistarcsai . . . 41 41 42 41 L II. Ili IV Győrffy W. . . .25— — 26 HofTherr . . . . . 88 90 91 91 Kaszab . . . . . ladia 1 — — 3 3 23 23 23 25 Láng.............. fcti C4 65 6? Lipták ..... 17 l 16 l Mág............. . 10 10 10 10 Magyar acél . . 105— — ICO Belga fém . . . .103 108 114 106 96 8 6 97 90 Mérleggyár........8 — 9 9 Motor................ 19— 18 IS Olomaiugyár ...— — — — Chaudoir........... 150— — 150 Vegyipari gépgyár 14— 11 14 Győri vagongyár 89— 68 18 Palágyi...........5 5 6 5 Rex Lloyd.........— — — 107 103 ICó IC 3 Roessemann ; . .60— 00 bC Rethmüller . .Ö 4 4 4 Schlick . . . . . 26— 66 t6 80— bu 50 — — — — Uni tn? •>*•••«•*5 — — 5 32— 31 81 Wörner........... Faipari 9 — vállalatok:9 fc Merkuria..........._ _ — Magyar Cserző...— mmm— Dunaharaszti la..— — — Egyes, fa . ■ —6 — 6 6 Erdőipar.............— — — — Fournir...............9 — 10 IC Gutmann . • . .400— — — Hazai fa .... 6L— — 6* Honi la.............8 — 1 8 Kőrösbányai ....9 — 9 9 Kronberger........6 — 6 6 Lignum . . . • «14— 14 14 Hitel la...............— — 9 6 Amerikai • . •7 — 7 1 Magyar erdő...— — — — Magyar Lloyd .8 — — — Malomsoky.........— — — 8 Nemz. fa • . . .370 —370 375 Liding.............— — — — Uilfa.............490485 489 4.ti Rézbányái......... 45— 45 45 Szlavónia . . . . 65— 60 5 Thék..................— —Union Nasici . .1665 1660 16901650 Viktoria b...........1 — 1 Zabolai .... 17 13 11 14 Zentai * . . —*— Közlekedési vállalatok: Adria •»••••— — — — Közúti . . . . . —— — — Lit. III IV Városi ..... 60— 60 Búr...................160—Délivasut . . . 87 17 37 Mftr .............. 231 232 21li 9 Levante . •— 130 k2 Miskolci vili.— 140 Nova .... 163 166 169 166 Államvasút 866 372 670 Tröszt . - lei 16 Cukorgyárak: 165 153 Élelmiszervállalatok: Czinner szalámi —— — — Fiumei izs........ —— — — Funk tu.............. —— 44 Haltenyésztö .... 15 15 15 K1 — 10 10 Püspöki .... 17 17 17 17 Tokán.......... —— Só 60 Vili. pezsgő • .— — — - ■ - • nemossági vállalatok: Általános gáz ... 10— 10 IC Gáz zzó és vili. . Seb 390 400890 Egyesült izzó . .1005 9831003986 Just-izzó .... ~— — — Auer .............iul° —1 95 995 Phöbus ..... 62 83 62 V’asmérvei . * • 110 114 112 Olajművek: Maro.v. petróleum —— — __ Cla................. 54 61 54 51 Sörgyárak és szeszipari vállalatok: Baróti ...........— — — — Részvénysör . . 401 392 400892 Temesi szesz • 196— 190 195 Fővárosi sör .— — *—— Gschwindt . .. 218 217 220218 Kegle Vieh.........— 8 8 Királysör 72 72 73 72 Polgári sör 635 635 610 60 Krausz szesz . 86 84 35 36 Pannónia sör.... 10— 10 10 Tem. sör . . . 140— lbc 13' Szállodák Róvai és gyógyfürdők: I80 ÉfflSZ f 1 1 • » • 82 69 63 65 Liget-szanatórium I. 17 Délcukor ... 40— 470 476 Horvát cukor . . 676— —M. cukor . . . .18601150 l1CC17 IC Georgia .... 252 241 •247 24 Mezőhegy. cuk. 100 97 101 97 Stummer ... 13601350 n III IV. 18 Schwarzer....... 85— — 80 Lukács-fürdő....7 7 7 7 Textilipari vállalatok: Wein-S tadti......... 6 — 66 Grapinmosó....... 80 29 19 19 Szövő-kötő . . 82 30 81 20 Goldberger . . 93 90 91 91 Győr- textil.... 19— 2 20 —KC 170 Karton .... 44 40 42 12 — 4 50 Pamut........... r.2— 165 165 Szegődi kender i-25 ato 340ö:5 Unió lextilmüvek.4 — — — iaquard.............— — — — Vegyipari Chinoin .... vállalatok: 8 7 99 80 80 81 80 16— — 16 Spódium » • . 70— 70 70 Flóra 1 ........... 34 32 54 S3 Marágva . • Vicc 96 99 96 Keleli-Murányi bt— — *— Isteni és Fia ....2 — t1 Klotild ..... 19 18 19 19 Labor. ...............— — — Pharmacia . •5 — — — Szénkéneg .......— — — — Szikra . • . » • 40 37 40 28 Török................ t'l— 5» 37 Wandel •«*»•••• 27— 28 26 Különféle Bárd ............... vállalatok: Bóni ...... 45— 4 < 44 Brassói 3423tc 335 325 Corvin-film__a — 3 3 Dorogi gumnii... 13— 13j3 Dun. sertésüiziaié— 38 38 Betű ntöde.......— — — — Papir ...........— £6 26 £6 910— — — Győri bőr . . . 62— 82 83 Hangya ..... 20— 20 20 Kábel * i i i • i •—— —• -irályautó.........— — — őstermelő . . . 138— 160 160 Gummi........... 218 —218 215 Német mezős. 68— 55 58 Vasút 1 sors. . . 177— 176 175 Interexim........... 10— 10 10 Nemz. kiv.-beli. .— — — — Star-film ......... 55— 65 65 Telefon ... 116 111 113 111 Turul cipő.........— — — —Önoszinház 10 11 12 11 Szolnoki ....2 2 2 Zagnapálfalvi4 4 4 xi