Budapesti Hírlap, 1925. november (45. évfolyam, 248–271. szám)

1925-11-28 / 270. szám

12 Budapesti Hírlap 1925 november 28. (270. sz. A jegybank különleges feladata válság esetén. Reisch Richárd, a­ Osztrák Nemzeti Bank elnökének előadása. A Cobden Szövetség mai ülésén Reisch Richard dr., a az Osztrák Nemzeti Bank el­­nöke tartott előadást a jegybankok külön­leges feladatairól. Úgy az előadás témája, mint pedig az előadó értékes egyénisége nagy és előkelő érdeklődő közönséget von­zott a kereskedelmi és iparkamara termébe, amelynek sorában ott látták a társadalmi, politikai és gazdasági élet számos vezető egyéniségét. Az előadássorozatot rendező Cobden Szövetség nevében Fischer Ödön üdvözölte néhány meleg szóval Reisch dr.-t, méltatva kiváló szaktudását és annak a gaz­daságpolitikai kérdésnek fontosságát, amely­re előadásában feleletet fog adni. Ezután Reisch dr. tartotta meg előadását, melynek gondolatmenete a következő volt: — Ausztria és Magyarország újjáépítő akciói célkitűzéseik elérésében leghathatá­­sosabb támasztékukat új jegybankjaikban kapták meg. A jegybank puszta létezése még nem nyújt feltétlen védelmet az in­flációval szemben, amennyiben az inflációt addig, amíg a háborúk lehetősége megvan, kiküszöbölni alig lehet. Az infláció elleni védekezés parancsol­óan követelte, hogy a pénzkibocsátás joga a jegybankokra ruház­tas­sék. Ezzel a jegybank és az állam egy­mástól való függetlensége biztosítva van.­­ A jegybank működésének határt szab a valutának aranyértékre írató helyezése. Az aranynak az újabban propagált index­­valutákkal szemben megvan az az előnye, hogy nem ad tág teret a szubjektív elhatá­rozásoknak. A kormányok által kezdemé­nyezett árpolitikai kísére­tek mutatják, hogy ebben az irányban az index valutának mi­lyen veszedelmes lehetőségei vannak. A jegybankok nyerészkedő érdekeinek korlá­tot állítanak a bankszabadalmakban fog­lalt megszorítások. A valóságban azonban a jegybanknak olyan magasabb feladatokat kell teljesítenie, amelyek az alapszabályok­ban alig vannak érintve és így a bankra nézve láthatatlan, de morális kötelezettséget jelentenek.­­ A Smn­k vezetőségének legfőbb erkölcsi kötelezettsége abban kristályosodik ki, hogy a kamatláb és devizapolitika irányí­tása által az egyoldalű­ magángazdasági ér­dekeket visszaszorítsa és a közgazdasági­­szempontok érvényesülését elősegítse. Fon­tos és elengedhetetlen azonban a közérde­ket a részvényesek jogos várakozásával összhangba hozni. Erre szolgál a tartalé­kok gyűjtése és a részvénytőke megfelelő kamatoztatásának biztosítása. A vezető irá­nyító eszme azonban az kell, hogy legyen, hogy a pénzrendszer hibátlan funkciója­­fentartandó.­­­ Egy jegybank vezetésének nehézségei abban állanak, hogy a rendelkezésre álló fegyverek, a kamatláb és a devizapolitika, kételyek és a különböző érdekeltségekre­ mindig különbözően hatnak. A dolárkur­­zus magasan tartása megnehezíti az impor­tot, viszont megkönnyíti a kivitelt, előnyös annak, aki dollárt kap, viszont megterheli azt, a­ki dollárban tartozik. Az alacsony kamat megolcsóbbítja a termelést, viszont megkönnyíti az árukészletek visszatartását. A termelőnek és a fogyasztónak pillanat­nyilag mindig különböző érdekei vannak, éppen azért mérlegelni kell, várjon adott esetben megokoltab­b-e egy nyomás a keres­kedelemre, vagy helyesebb-e a termelés élénk­ebbit­ése. — A jegybank feladata figyelemmel kí­sérni a spekulációt és a tőzsde irányzatát.­­Az ezzel kapcsolatos tevékenysége tekinte­tében — a hossz alátámasztása, vagy a segítség megtagadása — nagyon sok táma­dásban volt része az osztrák jegybanknak. A­­Myton-Rist jelentés azonban utólag­­iga­zolja a bank magatartását. — Általában a jegybank beavatkozásá­nak határai szűken vannak megvonva. Ennek az a magyarázata, hogy a bank po­litikája csak a tőketényezőt befolyásolhatja, ellenben a munkatényezőt nem. Általában a két tényező fejlődése párhuzamosan ha­lad. Ha azonban a fejlődés irányai eltér­nek és a munkanélküliség fokozódik, akkor a munkapiac érdekei előnyben részesíten­­dők a tőkepiac érdekeivel szemben.­­ Nagy fontossága van annak, hogy a jegy­­bank a külföldön bizalmat keltsen és a bi­zalmat meg tudja tartani. A külföldi fizető­eszközök árfolyamát ugyanis a bizalom erősen befolyásol­ja. Ezen a téren kezdet­ben a bankjegyek beválthatóságának biz­tosítása volt a jegybankok egyetlen fel­adata. Ma már azonban az­t is kívánják tőle, hogy gyakoroljon befolyást az árakra és a kivitelképességre s ezáltal biztosítsa a­­fizetési mérleg egyensúlyát, sőt újabban a válságok elhárítását is a jegybankok fel­adatául tűzték ki. Itt az az előfeltétel, hogy a gazdasági jelenségeket, főként pedig a hitelviszonyokat állandóan megfigyelje, mert a hitel a gazdasági élet legjobb szeiz­mográfja. Ennek a feladatnak ellátása a jegybank dolga s éppen ezért kívánatos az, hogy a jegybankok között a kooperációs gondolat törjön magának utat. Ha a jegy­bankok egymást általános gazdasági infor­mációs anyaggal ellátják, sok helytelen diszpozíciót lehet megtakarítani. Ezzel azonban a válságok még nem lesznek el­­háríthatók.­­ A válságok bekövetkezésénél a jegy­bankoknak segítőleg kell beavatkozni. Ne­hezebb már az a kérdés, mennyiben kell az egyes esetekben preventive beavatkozni. Ezt a kérdést különböző országokban kü­­lönbözőképpen kell megválaszolni. A lon­doni Cityben másképp, mint Budapest és Bécs lazább hitelszervezeteinél. A Válság kitörésénél nem szabad a gaz­dasági életet egyszerűen sorsára hagyni, mert a válságoknak megvan az a tulajdon­ságuk, hogy lavinaszerűen felduzzadnak és az egészséges elemeket is magukkal ragad­ják. A beavatkozásnak leghib­atottabb té­nyezője természetesen maga a törvényhozás. A gazdasági belátás a különböző parlamen­tekben különbözőképpen van kifejlődve. Ezért a jegybankot a törvényhozás beavat­kozása esetében mindig mint végrehajtó szervet kell bevonni. A jegybanknak kell az iniciatívát megragadni, azokat, akik mentőkül ajánlkoznak, összegyűjteni és ezeknek vezetését átvenni. Természetesen nehéz mérlegelni, miyen esetekben meg­okult az intervenció, mert a bankösszeomlá­­sok s a tőzsdepánikok jelentőségét nem csu­pán abszolút kell értékelni, hanem relatíve is, a hely, az idő és az egyéb­­kisérőjelen­ségek tekintetbevételével. Egy modern bank oly komplikált és szétágazó vállalkozás, hogy a forgalomból való kikapcsolása és az elhamarkodott felszámolásra való kény­szerítése nagyobb veszteségeket hozhat, mint amilyent a vállalat maga szenvedett.­­ Az intervenció nem a vállalat meg­mentését, hanem üzletfeleinek és áldozatai­nak megvédését célozza. Még ha a többi fórumok, mint a büntetőtörvényszék, a fe­lelőséggel terhelt spekulánsokkal szemben fel is lép, a gazdasági élet sáfárjai a kö­zönség és a gazdasági élet védelmét köte­lesek a fontosabb célnak tartani. A rendkívül érdekes és emelkedett szem­pontokban gazdag előadást a megjelent nagyszámú előkelő közönség mindvégig fe­szült figyelemmel hallgatta s befejezése után melegen ünnepelte az előadót, akinek a Cobden­ Szövetség nevében Hantos Elemér ny. államtitkár mondott köszönetet. Románia részt vesz a tavaszi mintavásáron. Bukarest, nov. 27. A legutóbbi miniszteri tanácskozáson Constaninescu Tankred kereskedelemügyi miniszter közölte, hogy a budapesti tava­szi árumintavásárra a román ipar is meg­hívást kapott. A miniszteri tanácskozás hozzájárult, hogy a budapesti mintavásá­ron Románia is képviseltesse magát. A résztvevőknek szállítmányi kedvezménye­ket is biztosítanak. — Az új értéktőzsdei devizaszokványok. A deviza­forgalmi korlátozások megszünte­tése szükségessé tette az új értéktőzsdei devizaszokványok megállapítását. A tőzsde­­tanács már foglalkozott a kérdéssel és az új devizaszokványok alapelveit meg is ál­lapította. A napokban a TÉBE is tárgyalni fogja a kérdést. Előreláthatóan az érdekel­tek simán meg fognak egyezni, mert a de­vizaigények ellátása nem fog nagyobb ne­hézségbe ütközni. A devizaigénylések ugyanis egyre csökkennek, mert bár a kül­kereskedelmi mérlegünk még mindig pasz­­szív, de az utóbbi időben szerzett külföldi kölcsönök a hiányt bőségesen fedezik, sőt előrelátó pénzintézeteinknek még tartalé­kokat is sikerült összegyűjteniök az eset­leg bekövetkezendő nehezebb időkre. A leg­utóbbi időben nagy mértékben emelte a magyarországi valuta- és devizakészleteket az Olaszország felé irányuló búzaexport is. — A mérlegvalódiság helyreállítása. A Ma­gyar Jogászegylet hiteljogi szakosztálya no­vember 28-án délután hat órakor az ügyvédi kamara helyiségében ülést tart, amelyen Kuncz Ödön dr. egyetemi tanár ismertetni és bírálni fogja a mérlegvalódiság helyreállí­tásáról szóló legújabb pénzügyminiszteri ren­delettervezetet. Az előadáson, amelyet vita fog követni, az egyesület vendégeket szíve­sen lát. Pengőben számol a Magyar Nemzeti Bank. — 326.3 milliárd koronával, azaz 368.3 millió pengőre csökkent a bankjegyfor­galom. — Általános feltűnést keltett a Nemzeti Banknak november harmadik hetéről ma közzétett kimutatása, azért, mert már pen­gőben van felállítva. A bank vezetőségétől szerzett információnk szerint erre a változ­tatásra a bank alapszabályainak 98. szaka­szában foglaltak adnak magyarázatot. Ez a szakasz ugyanis kimondja, hogy annak az értékaránynak törvényes megállapítása után, amelyben a papírpénz ércpénzre be­vallandó, a bank számadásai, mérlege és szokásos kimutatásai az akkor érvényben lévő értékben vezetendők. Miután a pengő­­értékről szóló törvény becikkelyeztetett, a bank a fenti rendelkezést úgy értelmezi, hogy most már számadásaiban, kimutatá­saiban és mérlegében a pengőszámítást kell, hogy alkalmazza. Ezzel egyébként példát is akar adni a közönségnek, hogy igyekezzék a pengőben való számításra berendezkedni és ahhoz hozzászokni. A bank alapszabályai azt is előírják, hogy a mérleg aranykoronában is­­elkészítendő. Mindaddig tehát, amíg az alapszabályok­nak ez a része nem módosul, a bank mér­legét a pengőérték mellett aranykoronában is felállítják. Ezúttal tehát a pengő­értékben készült ki­mutatás mellett a bank vezetősége papírko­­ronában elkészítve is kiadta a kimutatást, hogy a közönségnek módjában legyen azt kontrollálni s az új felállításban tájéko­zódni. A legközelebbi kimutatás azonban már csak pengőértékben kerül kiadásra. A könnyebb tájékozódás kedvéért közöl­jük alább úgy a koronában, mint pedig a pengőben készült kimutatás adatait. A koronaértékről szóló felállítás szerint a bankjegyforgalom a hónap harmadik heté­ben 326.3 milliárddal 4604.2 milliárd­ra csökkent. A csökkenést elsősorban a zsíró­­számlákon befizetett 324 milliárd, azután pedig a leszámítolási számlán befolyt 2.9 milliárd, végül p­edig az érckészlet 2.6 mil­liárdos apadása folytán a bankhoz jutott bankjegyek felhasználhatósága idézte elő. A váltótárca állománya a kimutatás napján 1634.5, az állam tartozása 1955 és a bank érckészlete 3306.8 milliárd volt. Az érckész­­letből 740.3 milliárd az aranyra, 12 milliárd az ezüstre és 2554.3 milliárd az alapsza­bályszerűen beszámítható valutáikra, vala­mint devizákra esett. A pengőértékben felállított kimutatás sze­rint a bankjegyforgalom 26.1 millióval 368.3 millióra apadt. A zsirószámla 25.9 millióval 252.8 millióra szaporodott, míg az érckészlet 0.2 millióval 261.5 millióra, vé­gül p­edig a váltótárca szintén 0.2 millióral 130.7 millió pengőre csökkent. Lényegében a kimutatás nem változott, csupán a banknak valutákban lévő vagyon­részei vannak a törvény által megállapított értékarány szerint számítva, miáltal az érc­­készletb­en elszámolt és az érckészletbe be nem számítható arany-, valuta- és deviza­készletekben, az aranyban vásárolt házak papírkorona értékében, valamint az arany­koronában befizetett részvénytőkénél eltoló­dások mutatkoznak. A kimutatás napján a bankjegyforgalom fedezete 56,2 százalékot tett. — A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének ülése. A Magyar Szőlősgaz­dák Országos Egyesülete, Kosinszky Vik­tor elnöklésével igazgatóválasztmányi ülést tartott, amelyen megjelentek: Drucker Jenő alelnök, Forster Ede nemzetgyűlési képvi­selő, Kégi János dr., Staub Elemér, Baross Endre dr., Waldboth Ödön báró és még so­kan mások. Kosinszky Viktor elnöki meg­nyitójában foglalkozott a miniszterelnök ki­jelentéseivel, melyekkel a szőlősgazdák és bortermelők jogos törekvéseivel és kérései­vel szembehelyezkedett. Kiemelte, hogy úgy a miniszterelnök, valamint a pénzügymi­niszter nagy politikai elfoglaltságuk mellett nem foglalkozhatnak oly behatóan a szőlő­termelés kérdéseivel, mint azt a szakembe­rek tehetik, azért föltehető, hogy kijelenté­seiket helytelen befolyás alapján tették. Baross Endre dr. igazgató rámutatott arra, hogy az egységes pártban is történtek lépé­sek, melyek utján a kérdést állandóan fel­színen tartják. Drucker Jenő, Kégl János dr., Förster Elek és Staub Elemér felszólalásai után elhatározta a választmányi ülés, hogy­ széljegyzetekkel ellátott memorandum föl­­terjesztésén kívül a fö­dmivelésü­gyi minisz­tert deputációval keresik föl s kérik arra, hogy az akciót a legmesszebbm­enőe­ is támo­gassa. Elhatározták továbbá, hogy megke­resik a mezőgazdasági kamarákat aziránt, hogy tartsanak országszerte borértékesítési kongresszusokat, amelyek dokumentálni hi­vatottak a magyar bortermelési válság meg­oldásának nagyfontosságú kérdését. — Kényszeregyezségi ügyek. A budapesti törvényszéken ma a következő csődönkívüli kényszeregyezségi eljárásokat indították meg: Hildross ipari, kereskedelmi és tápszergyár rész­vénytársaság (X., Almos­ u. 27.), Jónás Ottó cipőgyártási üzem (Hunyadi­ utca 41.). Jónás Ottóné szül. Aschner Erzsébet háztartásbeli, M­arkstein Bercsi budapesti bejegyzett baromfi­­bizományos és kávés a sílurcra-kávéház (Aréná­ul 19.) tulajdonosa és Weidslinger Jenő buda­pesti (Gróf Haller­ utca 40.) fuvaros ellen. IS t­odapesti frtEstfizsds hivatalos jegyzései ezer koronákban. 1897. 1903. 1906. 1938. 1920. Államadóssági kötvények: Kapsz. köles. . > ' 7 SV. -Os hk. I—V. , . S8 VI-VII. . . 51,4g OS ti.. VII. , IV. . -'5 V. . 22 vili. , a* 51-ig-os ott. 1917 , >7 1318—1923 . 13 1918—1925 - 13 Záloglevelek és kölcsönkötvények: Belvárosi Tak. . . 3 Egyesült főv. * * . 6 Kisbirtokosok ... 4 Magyar Ált. Takar H Földhitelintézet v • * Agrarbank . . . « . $ Leszámitólóbank - 1* Moktár.................% « 8 To. Közp. Jeszb.­­ 6 Pesti Hazai . . 6 Pesti Hazai KÖZ8. — Kereskedelmi Bank H Fővárosi kölcsönkötvények: 35 Belvárosi Lipótvárosi ••««« Fővárosi­­ ••visa Általános •..**» —* Moktár * S « . V a « * 1*2 Hazai . . s v a • a Egyesült Főv. Tak 35 Biztosítók I. M. B. »»­.«. *4600 Fonciére « . . . » s « 75 Pannónia bizt. « * — Pátria » • a » V * » a és Malmok: Concordia . . * » «« §8 10 175 133 Back-malom . • « « Borsod-Miskolci • s Budapesti cőz a a . Gizella . « * a a a • • Hungária ...««« Pesti Viktória * . Transdanubia « * * 885 60 Banyák és téglagyárak Bauxit tr. » • . .» S57 Beocsini . . • * a « ?100 Szentlőrinci * « * » 40 Cement *.«»»»» Kohó ••«•••••» 200 Kőbányai eőztéela Dräsche­r••«•»« 120 Magnezit •.»••* Aszfalt ....*** * Általános bőszén Nagybátonyi * . » . 145 Salsó » * . . . , v a a 401 Újlaki *«»•«. i Urikány? , * * a » a Nyomdák: Athenaeum • a . « * Pallas • i * t * i i i Révai • «• •«•««? Stephaneum « a « « Wodianer * * » * s » Bródi vagon . « « * Csáky ,.»•*. s . Gazdasági Gép * . Fegyver Franki A. H. . . , Ganz-Danubius . . Ganz-Villam­ ősségi Kistarcsai Vasművek és gépgyárak; I0Ch Z05 470 45 1980 990^_______________ n Hoffherr *■«•«« Kaszab Kissling Mimi Kühne ....... -b Vasúti kötvények: Helyiérdekű vasút « Hazai B. vasút « 20 Vasutforgalmi . * a 17 Bankok: Angol-Magy Bank 32 Atlantiva ...... 8 Rábánk ....... 4 Földhitelbank . . . 220 Hasal ........ 114 Hermes ....... 12 Magyar Hitel ... 300 Ingatlan 205 Magyar-Cseh Iparb 15 Porcaim! Jelzálog ....... Kereskedelmi Hitel Leszámítoló .... Általános ....... Magyar-Német . ■­­ Olasz Bank . . . . Központi Jelzálog Városi Bank . . . . Merkúr .......... Nemzeti ...... Osztrák Hitel . . .­­ Kereskedői. Bank S Wiener Bankverein “ 96 Láng ...... Unták ..... Mán ....... Magyar acél . Belga fém ..... Lámpa ........ Chaudoir­­. . . Győri vason .... . Rima . .­­ . . . . . , 99 Rothmüller ..... 4 Schlick ........ 55 Teudloff ....... 40 Vulkán ........­­9 Werner ....... 10 Faipari vállalatok: Merkuria a . * « . . — Fournir 9 Gutman a mi.i Hazai fa ? • • « « § 46 Kőrösbányai « « , 4 — Kronberger scas« o Lignum • . « u i • « 10 Lichtig i i g 1111 * ~ nfa ••Miit«) Rézbányái ...... 8® Szlavónia ...... — Union Naebel . . .ill. Zabola­ ....... — Közlekedési vállalatok Adria .......­, Közúti ........ Városi ........ Búr­s Déli vasút ...... MFTR ........ Levante ....... Miskolci villamos Nova . ....... . Államvasut . . . . . Tröszt ........ Gaz- és villamossági vállalatok évi évi évi évi évi • ««in (;(•-«( • 11»?« Legutóbbi záró árfolyamok. Takarékpénztárak: 82 63 75 47 U­­ Cukorgyárak Délcukor Magyar cukor Georgia ....... Mezőhegyesi cukor Stummer Haltenyésztő Óceán «»..»• Püspöki * * 7 18 122 125 119 • 45 41 765 87 180 eo 185 IK 244 82­ 214 . . , 420 ; irtJö ::. swSO 1C21 Elelmiszervállalatok Egyesült Auer » . Fhebus . a . a ■ « * . » sá 10 ti­­in«»* Izzó . . . ‘92 SG Olajművek: Ólaj Sörgyárak és szesz­ipari vállalatok: Részvénysör .... 626 Temesi szesz .... 285 Fővárosi sör ... Qt Gschwindt 820 Kirélysör ..».«• 73 Polgári Sör . • « « ■ —* Krausz-szesz « « B » •—* Pannónia sör « « ■ 90 Temesi­­ör » « • « • — Szállodák és gyógyfürdők: Égisz ......... 3S Textilipari vállalatok: Gyapjúmosó • • •» SO Szövő-Kötő sír** Goldberger • « « , « 105 Juta isiiii'ii "— Karton s*iiiii* Kender • 11111 ■ . 09 Pamut isiiik« 3125 Szegedi kender » — Vegyipari vállalatok: Chinoin ....... 10 Dank­a ■■■~■.­■ »J Diana ........ Snódium ...••• . Sg Műtrágya 99 Keleti-Murányi . . — Klotild ........ U Szikra 40 Különféle vállalatok Bód­ •«•»»»*«« Brassói .«•ti«« Gorvin-film » « * « » Dorogi gummi­s « « Dun. Sertéshizlaló T­apir .«•«»•««« festen &««»••«« Győri bőr .•«•«« Hangya • «• • « « « Kábel .•••«•«* őstermelő . » • » • Gummi ..«•»« Német mezőgazdas Vasúti főre. . » . » Interrexim « « « • otar-film ««««»« Telefon , Unió-színház «■•« %nevvapálfalvi ««• 46 ■-75 6 11 43 ‘19 71 30 204 19* 15 166 10 m 1

Next