Budapesti Hírlap, 1926. február (46. évfolyam, 26–48. szám)
1926-02-28 / 48. szám
4 műveit, történelmi magaslaton álló, a külfölddel érintkező újságíró, hozzá még, ha szakismerete, folytonos tanulása is viszi előre, ma nagyobb hasznot hajthat hazájának, mint száz politikus. Kossuth egykor amerikai s angol lapokban helyezett el cikkeket. Világhírt szerzett a saját tollának s saját hazájának. Néhány cikk s Anglia közvéleménye elfordult az osztrákpárti Palmerstontól. Kenes nemcsak odahaza vezércikkezett s irt könyveket: Paris, London volt a tollának a harctere, mint Masaryké Washington s Pittsburg. Mert a háborúhoz, népek fennállásához, világharcok megvívásához, országokéletéhez, megismeréséhez és megszeretéséhez ma már nemcsak pénz pénz s megint pénz szükséges. Ma már ezzel heventő erejű, de sokszor ettől független, csak szellemi öszszeköttetésekkel is kivívható s folytatható más erőtényező is tudja a világtörténelem rohanó szekerét kormányozni. Ez az új erőtényező szintén három szóból áll. Propa-ganda, propaganda, propaganda. Bethlen visszautasította Benes vádjait. Walko is felelt a cseh külügyminiszternek. — A szokáshamisitás és a keleti Lokarnó ügye. — Két szónok a frankvitában Ma már lényegében is hozzákezdett a nemzetgyűlés a frankvitához. Napirend előtt Bethlen István gróf miniszterelnök hosszabb kormánynyilatkozatot olvasott fel a szokáshamisítási üggyel kapcsolatban Benes cseh külügyminiszter által ellenünk tett vádakra. A miniszterelnök ezúttal szokásától eltérően felolvasta nyilatkozatát. A nemzetgyűlés mindvégig feszült figyelemmel hallgatta meg a miniszterelnököt és a hosszú felolvasást egyetlen közbeszólás sem zavarta és amire még nem volt példa, teljes csöndben hangzott el egy miniszterelnöki nyilatkozat. Bethlen egyébként konkrét tényekre és bizonyítékon hivatkozva utasította vissza Benes vádjait és bebizonyította, hogy a szokolhamisítási ügy állítólagos rendellenességei tárgyában a magyar kormányt semmi felelősség nem terheli és Benes csak kombinációkból kiindulva állíthatta azt, hogy a régebbi szokolhamisítások és a frankhamisítás között okozati összefüggés van. A miniszterelnök nyilatkozata után Farkas Tibor okolta meg a maga különvéleményét és azt fejtegette, hogy a frankbizottság előtt letárgyalt anyagból nem lehet tiszta képet nyerni és azt indítványozta, hogy az ügyet utalják újból a frankbizottság elé. Kitért Petényi báró szerepére is, mondván, hogy nem járt el egészen helyesen és ha Bethlennem fogadta, akkor tudomásait közölni kellett volna a helyettes miniszterrel. Farkas Tibornak ez az okoskodása azonban nem talált helyeslésre, mert Petényi báró egészen a maga rendes útján kezelte a kérdést, amikor egyenesen a Genfbe utazott miniszterelnök hozzá küldött államtitkárjával lépett érintkezésbe. Beszédét azzal fejezte be Farkas Tibor, hogy jogi felelősség nem állapítható meg a kormánnyal szemben, a politikai felelősség eldöntése pedig egyszerű szavazás kérdése. Farkas Tibor beszéde után megkezdődött a tulajdonképpeni vita, amelynek első szónoka az egységespárti Szabó Sándor dr. volt, aki temperamentumos és tartalmas beszédben kifejtette a kormánypárt álláspontját. Kijelentette, hogy az egységespárt félretette a pártszempontokat az ügy kivizsgálására. A kisebbségi jelentés ügyes munka, mert nehéz volt a semmiből a kormány ellen vádakat kovácsolni. Kitért a külföldi sajtó aknamunkájára is és sajnálattal állapította meg, hogy a rágalmazó cikkek legnagyobb része Budapestről van keltezve és sugalmazva. Majd kifejtette a szónok, hogy egyöntetű állásfoglalásra kell törekedni, ebből a kérdésből ki kell kapcsolni a pártpolitikát, végül határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben indítványozta, hogy a nemzetgyűlés térjen napirendre a kérdés felett. Farkas Tibor és Szabó Sándor beszéde természetesen nem folyt le minden incidens nélkül, mert a szélsőbal már nagyon szomjúdozik a botrányra. A zajos jelenetek egyre-másra megakasztották aszónokokat beszédükben, nagyobb botrány azonban ezúttal még nem volt. A szocialisták ugyan hangoztatják, hogy amikés sík, az nem múlik és Farkas István szociáldemokrata képviselő hétfői beszédére ígérnek be nagy „meglepetéseket". A frankvitát napirendi vita követte, majd Walkó Lajos külügyminiszter válaszát olvasták fel Rakovszky István szerdai interpellációjára. A külügyminiszter kijelentene, hogy Benes félreismeri a magyarországi állapotokat, mert senki sem törekszik jobban, mint Magyarország, hogy végre eljöjjön az igazi béke. Magyarország őszinte megértést akar, de olyat, amelyik kölcsönös. Az ülés elején nagyon meglátszott, hogy szombat van- de később összegyülekezett vagy száz képviselő, és a karzatok is roskadásig megteltek. kezeket mondja el. — Benes a mostani srakhamisítás és a régebbi szokáshamisítások között az összefüggést három irányban véli megállapítani. Első az, hogy Nádosy hatósági nyomozószerve volt a szokáshamisítási ügyben, ő jelentette ki, hogy a vizsgálat be van szüntetve és ő követelte a magyar állami érdekek nevében, hogy a lapok erről az ügyről ne írjanak. A második összefüggést abban véli Benes megtalálni, hogy egyes magyar képviselők ezt az összefüggést szintén megállapították. Harmadik oka Benesnek az, hogy a mostani ügy ugyanabból a politikai pszichológiából származott, mint amely az 1919— 1921. években a cseh koronák és jugoszláv dinárok hamisítására vezetett. Benes megállapításai jórészt kombinációkon alapulnak. A való tényállás a következő: — Amikor Nádosy főkapitány lett, az első szokáshamisítási ügyben a nyomozás már be volt fejezve. A további intézkedés az ügyészség hatáskörébe tartozott és a nyomozást is az ügyészség szüntette meg. A második, az ötszáz cseh koronás bankjegyek hamisítása miatt folyamatba tett nyomozás idején Nádosy már országos főkapitány volt. A rendőrség ebben az ügyben a nyomozást a legkimerítőbb részletességgel folytatta le. A további intézkedéseket az ügyészség a rendőrség kizárásával tette meg. Benes ama kijelentésével szemben, hogy Nádosy hirdette volna ki a vizsgálat megszüntetését, kijelenti, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Más személyi összefüggésre a mostani és a szokáshamisítási ügy között maga Benes se mutat rá. Tény, hogy Nádosy egyik vallomásában kijelentette, hogy az akció kezdetén Mészáros Gyula is részt vett a megbeszéléseken, hamarosan azonban kikapcsolódott. Abból a célból, hogy Mészáros Konstantinápolyban kihallgattassék, a diplomáciai lépések megtörténtek. Benes a jugoszláv dinárok hamisításának ügyét a maga tételének igazolhatása érdekélten önkényesen állítja a frankhamisítás mellé, noha a vizsgálat azt derítette ki, hogy a dinár hamisítványok 1920- ban jugoszláv területről kerültek Magyarországba. Benes azt állítja, hogy 1919- ben, amikor a volt Osztrák-Magyar Bank bankjegyeit hamisították meg hamis csehszlovák bélyegek alkalmazásával, rengeteg ilyen hamis bélyeg Budapestről került ki és erről az akcióról állítóan akkor magyar hivatalos körök is tudtak. Ezzel szemben megjegyzi, hogy a hamisítást kiterjesztették az utódállamoll valamennyiében cirkáló osztrák-magyar bankjegyekre és ilyen bélyegeket valaimennyi utódálhaban ha-misították. Ezeket a hamisításokat tehát semmiképpen sem jogosult Magyarországgal bármily tekintetben is speciális vonatkozásba hozni. Benes ezután kétszáz csehkoronás hamisítási ügyről emlékezik meg. Nálunk csak egy ilyen ügyben volt nyomozás, amelyet az ügyészség 1920 október 11-én megszüntetett. Erről a budapesti csehszlovák delegátust is értesítette. Ha szerepeltek is az üggyel összefüggésben egyes volt katonai személyek, eljárásuk egyéni tény volt. Az az állítás, hogy a hamisítványokat egy központi állami intézetben nyomták, tévedésen alapszik. Az ötszázszokásos bankjegyek hamisítása 1921. májusában be lett fejezve, sőt Bécsben a bűncselekmény részesei 1921 nyarán le voltak tartóztatva és 1921. december 13-án osztrák részről amnesztiát kaptak. Budapesten is megindult a nyomozás és öt terhelt került előzetes letartóztatásba. A vizsgaidőt a vizsgálóbíró 1923 október 25-én szüntette meg. Benes arra hivatkozik, hogy a Kun József ellen a prágai bíróság előtt folyamatba tett bűnügyben megállapítást nyert, hogy Nádosy az elkobzott hamisítványokat Mészáros Gyulának forgalomba hozatal céljából kiadta volna. Meg kell állapítani, hogy velünk ilyen adatot sohasem közöltek. A Világ és a Népszava híreivel ellentétben megállapítja, hogy a Budapesten Wojtitz Gyula és társai ellen folyamatba tett nyomozás során a rendőrség nem húszmillió értékű, hanemmindössze negyvenkét darab ötszázszekosos bankjegyhamisítványt foglalt le, amelyeket továbított a törvényszék vizsgálóbírójához. A bankjegyeket az ügyészség megsemmisítette. 1922-ben ismét felbukkantak ötszázszokásos hamisítványok Budapesten. A rendőrség ekkor 1970 darabot lefoglalt, az ügyészség pedig ezeket megsemmisítette. Egyébként maga Benes is úgy jellemzi a Kun József elleni eljárás során a jelzett vonatkozásban fölmerült terhelő adatokat, mint amelyek „Nicht genugend nachdrücklich verwerdet werden könnten." Áttérve Benes beszédének diplomáciai intervenciókat tárgyaló részére, megállapítja, hogy a száz cseh koronás hamisítási ügyben az eljárás eredménytelenségéről és a nyomozás megszüntetéséről a budapesti cseh-szlovák delegációt értesíttették, amely nem vette igénybe a bűnvádi perrendtartás által a sértett részére biztosított jogokat, ellenben privát után folytatott nyomozást és ezek eredményeképpen sikerült letartóztatni Kun Józsefet. Ezután intézte a cseh kormány a magyar kormányhoz az 1922 december 22-én és 1923 február 1á-én kelt jegyzékeket. Ezekre a magyar kormány külön választ nem adott, miután a budapesti ügyészség a nyomozást megszüntette 1923 március 19-én és azt jelentette az igazságügyminiszternek, hogy a nyomozás megszüntetéséről a budapesti csehszlovák követséget is értesítette. A teljesség kedvéért meg kell állapítani,hogy a ki értesítés tényleges megtörténte most három évvel utóbb megállapítható nem volt. Tény" azonban az, hogy a cseh kormány az ügy iránt teljes három évig nem érdeklődött és csak a frankhamisítási üggyel kapcsolatban szorgalmazta újból jegyzékeinek elintézését. Ezek alapján jogosultnak látszik az a föltevés, hogy a cseti kormány azért nem érdeklődött, mert maga sem tartotta a velünk közölt adatokat olyanoknak, amelyek alapján az eljárási és valamely érdemleges eredményt várt volna. (Zajos taps és éljenzés a jobboldalon és a középen.) Bethlen válaszol Benesnek. Háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök az ülést aránylag csekély érdeklődés mellett. Bejelentette, hogy Dabasi-Halász Móric és társai indítványt nyújtottak be, hogy a frankvita tartama alatt nyolcórás üléseket tartson a Ház, kiérj Imr£ Napirend előtt szólal fel és Benes cseh külügyminiszternek a prágai parlamentben elmondott beszédével kapcsolatban kéri a miniszterelnököt, hogy tájékoztassa a közvéleményt és a parlamentet. Bethlen István gróf miniszterelnök: Általános figyelem közepette emelkedik szólásra és hosszabb kormánynyilatkozatot olvas fel, amelyben a többi között a követ Budapesti Hirlap 1926 február 28. (48. sz.). Farkas Tibor megokolja különvéleményét. Farkas Tibor: Megokolja az ügyben előterjesztett különvéleményét. Kijelenti, hogy nem fogadja el a kisebbségi véleményből leszűrt eredményt azért, mert akisebbségi véleményt többé-kevésbé homokra épített kártyavárnak tartja. (Zaj a jobboldalon. ) Urbanics Kálmán: Kiváló jogászunk, Vázsonyi Vilmos készítette! Farkas Tibor: Azért épült homokra a kisebbségi vélemény, mert a bizottságban a többség elzárkózott a bizonyítás teljessége elől. Ki akarták hallgattatni Károlyi Imre grófot, Pallavicini György őrgrófot, sőt volt miniszterek kihallgatását is kívánták. Nem hallgatta ki a bizottság Baross Gábort és sok más személyt sem. Az egész tényállás szívességi nyilatkozatokon alapult. Az igazságügyi miniszter úr sem nyilatkozott a tárgyra vonatkozóan, mert kijelentette, hogy köti a becsületszó. Pesthy Pál igazságügyminiszter: Csak arról nem beszéltem, ami Friedrich személyi körülményeire vonatkozik. Farkas Tibor: Különbséget kell tenni az egyes vallomások között. Az ilyen vallomásokra épített megállapítások nem megfelelők és azért mindent el kell követni, hogy 11 tényállás megdönthetetlenül tisztán álljon mindenki előtt. Revízió alá kell tehát venni ezt az ügyet is, mert sokkal helyesebb, ha nem hoz a nemzetgyűlés végleges határozatot, mintha olyan határozatot hoz. ■agyáruliáóban, VII. Rákócziiit 18, amint az alanti árak mutatják : Crepp törülköző............................. 14.600 Kávés szalvéta............................... 3.300 Konyhatörlő.................................. 8.200 Puhakalap........................................ 67.600 Puhagallér...................................... 2.100 Gyermekzsebkendő...................... 1.600 Színes férfizsebkendő.................. 3.400 Divatnyakkendő............................. 17.000 Japán selyem............. 56.000 Crepp de Chine............................. 76.000 Mintás trikóselyem...................... 63.000 Műselyem tartalm........................ 41.000 Szines nyersselyem.................... 52.000 Mintás satén..................... 25.600 Chottis ruhaszövet...................... 24.000 Férfi öltönyszövet, 140 cm. széles 59.000 Félgyapjú nőrszövet, 100 sz. ... 29.600 Gyapjú kasán................................. 46.000 Gyapjú férfiszövet, 140 széles .. 98.000 Függöny-etamin, 150 cm. széles 19.800 Gyermektrikó, minden szám.... 16.800 Jambó-sapka ................................... 12.800 Strapa-zokni................................... 5.380 Rövid alsónadrág............................ 13.600 Férfi ing, szines v. fehér........... Férfi hálóing................................... Műselyem harisnya (hibás).... Mousselin harisnya...................... Strapa-harisnya............................ Lockerit, minden nagyság........... Tavaszi keztyű............... Horgolt női ruha.......................... Divat női mellény ........................ Trikóselyem-jumper...................... 59.500 56300 23.600 19.400 6.300 11.400 16.000 68.000 78.000 56.000 Selymek, szövetek, hatgyák, kerteűk, bőrkartyák, trikóinnk, úri és női fehérneműek és kötöttáruk rendkívül leszálljon árakon! Csipkés és hímzett fűzővédő... 14.200 Női ing............................................... 18.800 Batiszt csipkés hálóing........... 56.000 Hímzett szoknya-combinege.... 41.600 Hímzett ingnadrág........................ 32.400 Női műselyemnadrág.................... 56.000 Trikóselyem-combinege................ 56.000 Ingzefir........................................... 9.900 Mosadelain.................................. 11.300 Grenadin.......................................... 7.200 Schweizi grenadin, 112 cm. széles 29.400 Pamutvászon ............................... 10.300 Mosott schiffen........................ 12.100 la angin........................................... 13.200 Lepedő pamutvászon, 146 cm. sz. 31.600