Budapesti Hírlap, 1926. szeptember (46. évfolyam, 197–221. szám)

1926-09-24 / 216. szám

10 Budapesti Hírlap 1926 szeptember 24. (216. sz.)' ' (Telefon: József 118—94). A hazugság vára. (Legenda az apai szeretesről, 7 felvonás­ban. Lagerlöf Zelma A császár című regényéből filmre ren­dezte Victor Seastrom. Fősze­replők: Lon Chaney és Norma Shearer). Szerelem bíborban. (Romantikus dráma, 8 felvonásban. Főszereplők: Eleanor Boardman és Conrad Nagel). Híradók. Elő­adások kezdete hétköznapon 5, negyed 8 és fél 10 órakor, vasárnap és ünnepnapon 4, 6, 8 és 10 órakor. A színházak e heti műsora. M. kir. Operaház: Vasárnap, 1926 szeptember 26-án megnyitó előadást a Himnusz­ II. Bánk bán. (Bér­let C sorozat 1. sz.) Nemzeti Színház: Szombat: Ocskay brigadéros. Vasárnap délután: Bábjáték; este: Ocskay brigadéros. Városi Színház: Szombat: Aida (Weingartner Félix vezény­lésével a Városi Színházban először). Vasárnap délután: Az ember tragédiája; este: Akácfavirág. Vígszínház: Szombat: A Noszty-fiu esete Tóth Marival. Vasárnap délután: Az alvó férj; este: A Noszty-fiu esete Tóth Marival. Nemzeti Színház Kamara Színháza: Szombat A nagybácsi álma. Vasárnap délután: Lili; este: A nagybácsi álma. Király Színház: Szombat: A cirkuszhercegnő. Vasárnap délután: A pesti lány; este: A cirkuszhercegnő. Magyar Színház: Szombat: Bubi. Vasárnap délután: Bazsarózsa; este: Bubi. Belvárosi Színház: Szombat: Amit a nő akar. Vasárnap délután: Darázsfészek; este: Amit a nő akar. Budai Színkör: Szombat: Akárki (Jedermann). (Másodszor). Vasárnap délután: A nótás kapitány; este: Akárki (Jedermann). (Harmadszor). TESTEDZÉS. A dánok mozgalma a magyar birkózósport ellen. — A magyarokat a nemzetközi birkózó szövetségből akarják kizáratni. — Egyetlen nemzet sem helyesli a dánok eljárását. — A Magyar Birkózó Szövetség európai túlsúlyát nem lehet megdönteni. — Magyarországnak mindenkor szomorú em­lékű sporteseménye marad az idei Európa­­birkózó bajnoki küzdelem, amelyet nem­régen bonyolítottak le Rigában és amelyen Európa valamennyi számotevő birkózó nemzete részt vett. A Magyar Birkózó Szö­vetség hónapokon át tartó szorgalmas elő­készítő munka után ugyancsak elkü­ldötte Rigába a magyar színek képviselőit, akik teljes reménységgel indultak a nagy küz­delembe. Az előmérkőzések simán lezaj­lottak, a magyarok győzelmeit nem akadá­lyozta meg semmi, de már azért a külföl­diekből álló bíráknak egyes ténykedései ott is furcsa színben tűntek fel a magyar­­birkózók, de különösen az MBSz jelen volt vezetői előtt. Különösen a dán bírák vol­tak azok, akik nem jó szemmel nézték a magyarok nagyszerű szereplését és valós­sággal bosszút esküdtek a további sikerek megakadályozására. A döntő küzdelmeknél azután teljességgel kirobbant a dánok el­lenszenve, amit akként nyilvánítottak, hogy a magyar birkózókat sorban lepontozták olyan ellenfelekkel szemben, akik a ma­gyar birkózóknak nem is voltak komoly ellenfelei. A jelen volt magyar vezetők egy ideig szótlanul tűrték az igazságtalanságok sorozatát, de azután, amidőn Matúrát is lepontozták Petterssonnal szemben, nem tűrhették tovább az elnyomatást és ott hagyták a verseny színterét és a további küzdelmekben nem vettek részt. A bírák működése miatt a legjobban a jelenvolt közönség volt felháborodva, mert olyan botrányt rendezett a bírói ítélkezések miatt, hogy a versenyeket félbe kellett sza­kítani és a rendőri kirendeltséget igénybe venni a rend helyreállítása végett. A MBSz elnöksége még hivatalosan nem döntött a felől, hogy a pártoskodó bírák működéséért miként szerez elégtételt, de Dániában már megindult az aknamunka Magyarország ellen. Dániában ugyanis el­határozták, hogy a következő javaslatot terjesztik a Nemzetközi Birkózó Szövetség elé, amelynek elnöke Brüll Alfréd, aki egyszersmind a Magyar Birkózók Szövet­ségének is az elnöke. 1. A Magyar Birkózó Szövetséget ki kell zárni a Nemzetközi Birkózó Szövetségből. 2. A magyarokat meg kell fosztani min­dennemű tisztségtől, amelyet a Nemzetközi Birkózó Szövetségben elfoglalnak. 3. Az 1927. évi Európa-bajnokság rende­zési jogát el kell venni Magyarországtól és átadni Németországnak. Ez a javaslat Európa összes országaiban nemcsak meglepetést, hanem mélységes felháborodást kelt. Alig hihető, hogy Dá­nián kívül, ahol a birkózó sport két vezető embere régi ellensége a magyaroknak, akadjon még egy nemzet, ahol helyeselnék a Magyarország ellen megindított mozgal­mat. A Magyar Birkózó Szövetségben attól sem riadnak vissza, hogy Budapesten új nemzetközi szövetséget alakítanak, termé­szetesesen a dánok és mindazon nemezetek kizárásával, amelyek Dánia mellé fognak állani. Az MBSz már maga is megállapí­totta, hogy a sportszerűség szempontjából hiba volt Rigában kivonulni a versenyek­ről és ezt az eljárást még azzal sem lehet megokolni, hogy a magyarokat ott el­nyomták. Ezzel a rigai ügy véglegesen le­került volna a napirendről, de most a dá­nok hallatlan vakmerő fellépése után az MRSz-nek sem szabad megállni és igazsá­gának és hatalmának tudatában fel kell vennie a harcot mindazok ellen, akik nin­csenek mellette. * Hitelesített magyar atléta-rikordok. A Magyar Atléta Szövetség a következő or­szágos és ifjúsági rikordokat hitelesítette: Országos rikordok: Súlydobás: Darányi József (MAC) 14.55 m. (a 14.65 és 14.70 m.-es rikordok hitelesítése később fog megtörténni). 200 méter: Hajdú Sándor (FTC) 22.1 mp. (rikordbeállítás). Olimpiai staféta: Válogatott 3 p. 33.8 mp. Ifjúsági rikordok: 1500 méter: Szabó Miklós (KAOE) 4 p. 15 mp. 200 méter: Paitz Já­nos (BEAC) 22.9 mp. (rekordbeállítás). Négyszer 1000 méter: MTE 11 p. 12 mp. Négyszer 200 méter: FTC 1 p. 35.8 mp. Rúdugrás: Hévízi Frigyes (MAC) 336 cm. * A MUE megnyerte a második osztályú vizipólóbajnokságot. A második osztályú vizipólóbajnokságért ma volt az utolsó küzdelem. A MUE játszott a Beszkár csa­patával, amelyet 15:0 (7:0) arányban le­győzött. A MUE ezzel a győzelemmel, anélkül, hogy pontot veszített, vagy gólt kapott volna, megnyerte a bajnokságot és bekerült az első osztályba. * Pénzintézeti tisztviselők országos úszó­­versenye. A Pénzintézeti Sportegyletek Szövetsége szeptember 25-én, szombaton délután három órakor a Császárfürdőben országos nyílt és bajnoki úszóversenyt rendez. A versenyek után az FTC—MTK vizipóló csapatai döntő mérkőzést játsza­nak az 1926. évi vizipóló kupáért. * Magyar—osztrák tenniszmérkőzés Décs­ben. Szombaton és vasárnap osztrák—ma­gyar válogatott tenniszmérkőzést bonyolí­tanak le Bécsben. A magyar tenniszezők legjobbjai, élükön Kehrling Bélával vo­nulnak fel és a győzelmet biztosan meg­szerzik. * A Sabaria vendégszereplése Belgium­ban. A szombathelyi Sabaria október 3-án Belgiumban, október 7-én Lüttichben és október 10-én Antwerpenben vendégsze­repel. LÓVERSENY. )( Ügetőverseny. A holnap lebonyolí­tásra váró ügetőversenyek hét futamára 148 nevezést adtak be az istállók, aminek alapján nagy mezőnyökre és izgalmas ver­senyekre lehet számítani. Az egyes verse­nyekben a következő lovak közül kerülhet ki a győztes: I. Tomann hajtás — Árpád. 11. Cassolini hajtás — F­eiser hajtás. III. Lobogó — Hullám. IV. Xylaria — Casso­lini hajtás. V. Imréd — Mr. Dollár istálló. V­. Komédiás — Jeritza. VII. Novák hajtás — Benkő hajtás. )( Az Eszterházy-emlékverseny résztve­vői. Vasárnap a bécsi Freudenauban az Eszterházy emlékversenyben találkoznak a magyar és osztrák telivértenyésztés leg­jobb kétévesei. Osztrák részről Sátor (Ja­­nek), Mistletoe (Biciste), Contra (Szilágyi) és Vyschrad (Eperjessy), magyar részről Schönbrunn (Scherbál), Bedley (Gutai) és Parola (Esch) indulnak. A verseny favo­­ritja Schönbrunn veszedelmes ellenfele Bedley. KÖZGAZDASÁG. Megalakult a Gazdasági Szakoktatási Tanács. Számos értekezlet után Mayer János földmivelésügyi miniszter végre megalakí­totta a Gazdasági Szak­oktatási Tanácsot, amennyiben ma kinevezte annak vezető tisztikarát és tagjait. Valamennyien a ma­gyar mezőgazdasági élet kiváló szerepvi­vői. Kinevezésük biztató ígéret arra, hogy az új szerv a reá ruházott feladatnak való­ban meg is fog felelni. A tanács vezetősége így alakul meg: al­­elnök három évre: Széchenyi Viktor gróf nemzetgyűlési képviselő, ügyvezető-alelnök három évre: Buday Barna m. kir. gazda­sági főtanácsos, titkár, Suhajda Tibor m. kir. gazdasági tanár. A Tanács tagjai a következők: Bánvárth Sándor gazdasági igazgató, Bodó János nemzetgyűlési képviselő, Kégl János földbirtokos, Lukácsy Imre gazdasági főtaná­csos, nyugalmazott földmivesiskolai igazgató, Magyar Kázmér gazdasági főtanácsos, nyug. földmivesiskolai tanfelügyelő, Németh Jenő földmivesiskolai igazgató, Siegescu Miklós miniszteri fogalmazó, Sigmond Elek dr. mű­egyetemi rendes tanár, Székács Elemér gaz­dasági főtanácsos, Székely Győző dr. gazda­sági tanár, Sztankovits János gazdasági aka­démiai igazgató, Varga Kálmán dr. gazdasági akadémiai igazgató, Wellmann Oszkár dr. állatorvosi főiskolai rendes tanár, három év tartamára tanulmányi bizottság tagjává, Al­­mássy Imre gróf, mint az Országos Mezőgaz­dasági Kamara elnöke, Baróki Lajosné Steg­­mfiller Mária nyugalmazott női gazdasági igazgatónő, Bartóky József dr. v. b. t. t. nyu­galmazott államtitkár, Benedekfai Samu szak­iskolai igazgatói teendőkkel megbízott gazda­sági tanár, Berzeviczy Zsigmond, a Tiszán­­inneni Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Beszterczey Gábor nyugalmazott földmives­­iskolai igazgató, Biró Gyula nyugalmazott ta­nítóképző intézeti tanár, Bittera Miklós dr., gazdasági akadémiai rendes tanár, Bodor An­tal dr., a Falu Országos Földmives Szövet­ség osztályigazgatója,­­Borgulya Pál nemzet­gyűlési képviselő, Csabai Kálmán földmives­iskolai igazgató, Csöngedy Gyula nemzetgyű­lési képviselő, Darányi Ignác dr. v. b. t. t. nyugalmazott miniszter, Dég­en Árpád dr. ki­­sérletügyi főigazgató, Eöttevényi Olivér dr. nyugalmazott főispán, egyetemi magántanár, Erdélyi Aladár dr. nemzetgyűlési képviselő, Faber Sándor dr. gazdasági akadémiai ren­des tanár, Grabovszky Miklós dr. miniszteri tanácsos, Gratz Ottó kisérletü­gyi igazgató, Gulácsy Sándor dr. gazd. tanár, Horánszky Dezső üdv. tanácsos, az Orsz Központi Hitel­­szöv. vezérigazgatója, Horváth Jenő, az Alsó­­dunántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Hutyra Ferenc dr. egyetemi nyilvános rendes tanár, állatorvosi főiskolai rektor, Jankovich- Bésán Endréné grófné, Kaán Károly nyugal­mazott államtitkár, Károlyi Rezső dr. nyugal­mazott miniszteri tanácsos, Kerpely Kálmán egyetemi nyilvános rendes tanár, Khuen-Hé­­derváry Károly gróf földbirtokos, Koós Mi­hály nyugalmazott helyettes-államtitkár mint az Országos Mezőgazdasági Kamara igazga­tója, Marék József dr. állatorvosi főiskolai rendes tanár, Marschall Ferenc dr. gazdasági főtanácsos, nemzetgyűlési képviselő, Gesztelyi Nagy László mint a Duna-Tiszaközi Mezőgaz­dasági Kamara igazgatója, Tokaji Nagy László gazdasági szakíró, Némethy Zoltán gazdasági tanár, Neuberger Ferenc dr. nemzetgyűlési képviselő, Ormándy János mint a Felsődu­­nántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Örffy Imre dr. kincstári főtanácsos, nemzet­gyűlési képviselő, Paikert Alajos mezőgazda­­sági múzeumi igazgató, Rácz Lajos dr., a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Rádly Lajos önálló gazdasági népiskolai igaz­gató, országos szakfelügyelő, Reischl Richárd nemzetgyűlési képviselő, Schandl Károly dr. egyetemi r. tanár, Som­ssich László gróf föld­­birtokos, Szabó István volt miniszter, nem­zetgyűlési képviselő, Szabó Sándor nyugalma­zott főispán, nemzetgyűlési képviselő, Szent­­iványi Károly gyulafirátósi prépost, Széll László dr. gazdasági akadémiai rendes tanár, Tabódy Ida alapítványi hölgy, tanítónőképző­­intézeti igazgató, Treitz Péter bányafőtaná­­csos és Újhelyi Andor dr. miniszteri tanácsos három év időtartamára. tei is. Erre való tekintettel foglalkozott a kényszeregyezségi eljárás reformjával és az OHB által előterjesztett javaslatokkal ma a Magyar Gyáriparosok Országos Szö­vetségében tömörült ipari érdekeltség is. A ma megtartott ülésen, amelyen képviselve volt a textil-, vas-, gép- és malomipar, Drucker Géza elnökölt. Az előterjesztés alapján megindult vita eredményeként a gyáripar képviselői elfogadták az OHE ja­vaslatait, amelyek a mai rendszer alapjai­nak fentartása mellett a magánegyezségi eljárás további kiépítését célozzák a fent ismertetett módon. A gyáripar képviselői e javaslatok kiegészítéseképpen elhatároz­­ták, hogy kérni fogják a minimális kvótá­nak negyvenről nem ötven, hanem hatvan százalékra való fölemelését, valamint a vagyonfelügyeletből az ügyvédek kirekesz­tését. Az iparnak az a fölfogása, hogy ügy­védek helyett olyan kereskedőket, iparoso­kat és gyakorlati szakembereket kell a vagyonfelügyeleti tiszttel megbízni, akik a válságba jutott vállalkozás üzleti ügyeit és a szükséges likvidálásokat szakértelemmel az üzleti gyakorlat elvei mellett megfelelő olcsó költséggel vezetni képesek. A Gyosz­­ban ma megtartott értekezlet úgy határo­zott, hogy ezeknek a javaslatoknak elfoga­dását fogja ajánlani a Gyosz holnapi igaz­gatósági ülésének.­­— A gyáripar aktuális kérdései. A bu­dapesti kereskedelmi és iparkamara gyár­ipari szakcsoportja ma délután Vida Jenő elnöklésével ülést tartott, amely a beruhá­zási programok ügyével és a műszaki, va­lamint ipari munkák egy részének a mér­nöki kamara tagjai számára való fentartá­­sáról készült rendelettervezettel foglalko­zott. Gyömrei Sándor és Bertalan István előadók ismertették az állami és városi be­ruházások eddigi eredményeit. Kimutatták, hogy az állami beruházási programokban eddig előirányzott 212,4 millió aranykoro­nából mindössze csak 52,3 millió arany­korona, vagyis az előirányzat 24 százaléka jutott olyan célokra, amelyeknek megvaló­sítása komoly munkaalkalmat teremtett a gyáriparnak. Ismertették a városi kölcsön felhasználása körül a belföldi ipart ért sé­relmeket és részletes javaslatot terjesztet­tek elő a legközelebbi beruházási progra­mok tekintetében. Az értekezlet Latinák Jenő, Wolf Sándor és Vida Jenő elnök hozzászólása után a javaslatot elfogadta.­­ A mérnöki kamara tagjai számára fen­­tartandó munkakörökről szóló rendeletter­vezetet Moór Jenő titkár ismertette. Becsey Antal, Magyar Pál, Knuth Károly Schober József, Pfeiffer Ignác, Stromszky Sándor és Vida Jenő felszólalásai után az értekez­let elhatározta, hogy felír a kamara útján a kereskedelmi miniszterhez, amelyben ki­fejti, hogy adott gazdasági viszonyaink kö­zepette ennek a kérdésnek szabályozása nem időszerű és miután a tervezet sem al­kalmas a kérdés részletes tárgyalására, kérni fogja a minisztert, hogy az ügyet egyelőre vegye le a napirendről. Ezzel egy­­időben a kamara közölni fogja a kereske­delmi minisztériummal és a mérnöki ka­marával, hogy a kérdés szabályozásához szükséges előzetes tárgyalás lefolytatása céljából a kamara kész közvetetlen megbe­szélést folytatni a mérnöki kamarával. — Az osztrák postatakarékpénztár kor­mányzójának visszalépése. Az osztrák pos­tatakarékpénztár kormányzója, Schuster Rezső dr. visszalépett állásától és a posta­­takarékpénztár vezetését ideiglenesen Reisch dr.-ra, az Osztrák Nemzeti Bank elnökére bízták. A visszalépés Ausztriában nagy feltűnést kelt, mert Schuster a régi osztrák bürokrácia egyik legtiszteltebb tagja, aki húsz évig állott a postatakarék­pénztár élén rövid megszakítással, amely idő alatt mint kereskedelmi miniszter mű­ködött. A visszalépés azokkal a támadá­sokkal van kapcsolatban, amelyeket az utóbbi időben az osztrák postatakarékpénz­tár ellen intéztek. A postatakarékpénz­tár ügykezelését túlságosan nehézkesnek mondották és személyi kiadásait túlságosan nagynak ítélték. Jóllehet ügyforgalma 1914 óta lényegesen megcsappant, még mindig 1800 hivatalnokot foglalkoztat és személyi kiadásai 96 milliárdra rúgnak 63 milliárd dologi kiadással szemben. Egyedül nyug­díjakra 30 milliárd esik. E mellett a porta­­mentességet is megvonták tőle, ami még inkább megnehezítette működését. Most át akarják a postatakarékpénztárt szervezni és közelebb hozni a jegybankhoz, ami elég nehéz vállalkozás, tekintve, hogy a jegy­bank az államtól független, a postataka­rékpénztár pedig állami intézmény. — Cukorbagylírosok és cukorkakereskedők országos nagygyűlése. A Cukorka­gyárosok és Cukorkakereskedők Országos Szövetsége októ­ber 3-án délelőtt 11 órakor a Magyar Keres­kedelmi Csarnok helyiségében országos nagy­gyűlést tart, melyen a szakma helyzetét fog­ják tárgyalni. Közelebbi felvilágosításokkal szolgál Gönci Elemér dr. ügyvezető igazgató, Ferenc-körút 34. — A kényszeregyezségi eljárás re­formja. Megírtuk, hogy az érdekképvise­letek az Országos Hitelvédő Egyesület ja­vaslatára elhatározták, hogy a kormány­hoz fordulnak és kérni fogják a kényszer­egyezségi eljárás mai rendjének alapos re­formját. Ismertettük az OHE által készí­tett javaslatokat is, amelyek egy része technikai módosításokkal a mai eljárás lé­nyeges gyorsítására és olcsóbbá tételére törekszik, míg a másik érdemibb rész, a magánegyezségi eljárás további kifejlesz­tését, a részvénytársaságok számára biz­tosított kiméleti időnek bizonyos esetek­ben a válságba jutott magáncégekre való kiterjesztését, a magánegyezségeknek bí­rói eljárás és felülvizsgálás alól való men­­tesítését s végül a mai negyvenszázalékos minimális kvótának ötvenre való fölemelé­sét szorgalmazza. Holnap tárgyalja ezeket a kérdéseket az OHE vezetősége, amely­ben delegálva vannak az összes ipari és kereskedelmi érdekképviseletek kiküldői­

Next