Budapesti Hírlap, 1927. január (47. évfolyam, 1–24. szám)

1927-01-06 / 4. szám

1927 Január 3. 11. Szt Budapesti Hirap az előterjesztéshez, azonban azt kívánja, hogy ezer lakást a Pesti Magyar Kereske­delmi Bank, ezret a Pesti Hazai Első Ta­karékpénztár a Hazai Bankkal együttesen, hatszázat az Építőmesterek Szövetsége, négyszázat az Angol-Magyar Bank, négy­százat pedig a főváros saját rezsijében építsen. A Belvárosi Takarékpénztárnak azonban egyetlen lakásépítésre vonatkozó megbízást se adjanak. A városatyák szerepére vonatkozóan Pe­­yer Károlyna­k felszólalására azt mondja, hogy a keresztény községi párt nevében visszautasít minden gyanúsítást, ott nin­csen egyetlen kijáró sem. A következő felszólaló Pakots József volt. Este kilenc órára járt már az idő, ami­kor Ripka Ferenc főpolgármester elnök ki­jelentette, hogy az idő előrehaladottságára való tekintettel a közgyűlést ma berekeszti és a folytatását péntek délután négy órára tűzte ki. Érdekes jelenetek játszódtak le a köz­gyűlés berekesztése után, a szociáldemo­krata városatyák ugyanis erős szemrehá­nyást tettek volt szövetségeseiknek, a de­mokratáknak azért, mert szerintük ők az akadályai annak, hogy az előterjesztésből ma sem lett közgyűlési határozat, ők húz­zák ki továbbra is a lakásínséget és a munkanélküliséget. A felszólalók neveit jegyző tisztviselőnek a listáján ugyanis még mindig húsz demokratapárti városatya neve olvasható, akik több-kevesebb szak­értelemmel akarják boncolgatni a laká­­építés problémáját, és így ők a felelőse azért, hogy még mindig késik az első ka­pavágás a lakásépítés megkezdéséhez. — Nem lesz új igazgató a vízműveknél. Ismeretlen oldalról azt a hírt terjesztik, hogy a fővárosi vízművek érdemes igazga­tója, Paulovits Viktor nyugdíjba vonul és helyét Friedrich István foglalja el. Megkér­deztük Sipőcz Jenő polgármestert, hogy mi igaz az érthetetlen hírből, mire azt a választ kaptuk, hogy ő nem nyilatkozik, ellenben hivatalosan kiadtak már egy nyi­latkozatot e hírre vonatkozóan. Ez a nyi­latkoztatt, illetve cáfolat így szól: Illetékes helyen kijelentik, hogy a Bu­dapest Székesfővárosi Vízművek igazgató­ságánál semmiféle személyi változást nem terveznek. — A közlekedési bizottság ülése: Lob­­m­ayer Jenő tanácsos, a közlekedési és köz­­gazdasági ügyosztály vezetője a jövő hétre hívja össze az új esztendőben a közleke­dési bizottság első ülését. Az ülésen két fontos tárgy szerepel. Az egyik az autó­­,taxik pengőre való átszerelésének ügye,­­amire vonatkozóan az az ügyosztály ja­vaslata, hogy a nagytaxik 90 filléres, a kis­­taxik 75 filléres alapról induljanak. Úgy a­­nagytaxinál, mint a kistaxinál ezer-ezer méter után kezd ugrani a mutató, úgy hogy a nagytaxiknál minden további 500 méter­­30 fillérbe, a kistaxinál pedig 25 fillérbe ■kerül. A látogató bérkocsikra vonatkozóan azt javasolja az ügyosztály, hogy ezt a hal­dokló iparágat ne szereljék át új taxamér­rekre, mert az igen költséges lenne. A má­sik fontos tárgy a teherkocsiszabályrende­let módosítása, amelyet már esztendőik óta követelnek a közlekedési bizottságban. Az ügyosztályi előterjesztés a bizottságban el­hangzott felszólalások értelmében megfe­lelő módosításokat javasol a teherkocsisza­bályrendeleten, e módosítások a teherkocsi közlekedés, illetően a teherkocsikon való szállítást a mai áraknál olcsóbbá fogják tenni. Ezzel kapcsolatban szó lesz a gép erejű teherkocsik ügyének rendezéséről esetleg a teherautótaxi engedélyezéséről is. — Zsiráfokra alkuszik az Állatkert.. Az Állatkent által beszerzendő állatok között elsőrban egy zsiráf­pár szerepel, amely ál­latfajta már régóta hiányzik az Állatkert­ből. A napokban az Állatkert igazgatósága ajánlatot kapott a németországi Ruhe állatkereskedőtől, akinek több előadó zsi­ráfja van. A cég 35—40.000 márka körül kínálja az állatokat. Az Állatkert ügyeit intéző városgazdasági ügyosztály most tár­gyalásokat folytat az említett állatkereske­dővel, hogy a kért árat mérsékelje és olyan irányban akar megállapodásra jutni, hogy az állatokat csak a tavasszal szállítsák, addig a kockázat az állatkereskedőé legyen.­­Az Állatkert igazgatósága és a városgazda­­sági ügyosztály ugyanis tudatában van an­nak, hogy télen mennyire komplikált egy ilyen délévi állatnak a szállítása és elhe­lyezése. Az állatkerti bizottság legutóbbi ülésében azt is elhatározta, hogy az oroszlánok al­kalmasabb elhelyezése, illetve a nagy szik­labarlang megfelelő átalakítása ügyében az Állatkertben helyszíni szemlét tart. Ez a helyszíni szemle is rövidesen meglesz. Egy­előre az oroszlánok új elhelyezésének leg­nagyobb akadálya a pénzkérdés, ugyanis az elkészített tervek szerint a sziklabarlang megfelelő átalakítása két és félmilliárd koronába kerülne, amit az ügyosztály sok­nak tart és így az átalakítási terveken némi módosításra lesz szükség. — Utcai automatákat akarnak felállítani. A főváros tanácsának út- és csatornaépítési ügyosztályán, ahová a közterületfoglalási engedélyek tartoznak és a főváros hirdető­vállalatát ezrével árasztják el a legkülön­félébb engedelmek kiadását kérő beadvá­nyok. A legutóbbi napokban a pengőszámí­­tás bevezetése, illetően a fémpénz életbe­léptetése kapcsán több vállalkozó négyezer utcai automata felállítására kért engedel­­met, amelyek az új tíz-, vagy húszfilléres bedobása ellenében mindent adnának a kö­zönségnek. A közmunkatanács annyira szi­gorúan vigyáz arra, hogy a különféle hir­detőpadokkal, árusítóbódékkal, hirdetőosz­lopokkal túlzsúfolt pesti járdát tovább el ne lepjék, hogy a főváros tanácsának, ille­tőleg hirdetővállalatának csak a legnagyobb nehézségek árán sikerült 50 darab új nagy­típusú hirdetőoszlop felállítására engedel­­met kapni a közmunkatanácstól. Vannak azonban olyan protektorok, akiknek eljá­rása elől a főváros nem tud elzárkózni, úgy hogy néha mégis kiadnak újabb bódé­engedélyeket. A tanács azonban ilyen ese­tekben is szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy csak a kültelkeken engedélyezheti bó­dék felállítását, ahol nagyobb a térség. A vállalkozók a külterületekre engedélyezett bódékat azután nem állítják föl, mert mind­nyájan vagy a Nemzeti Színház elé, vagy a Károly­ körút és Kossuth Lajos­ utca sar­kára, vagy a Kálvin-térre, vagy legalább is a Berlini­ térre szeretnék a bódékat fölállí­tani.­­ Ezekben az ügyekben értesülésünk szerint a közeli hetekben ankét lesz a vá­rosházán. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A Petőfi-Társaság ünnepe. — Adományok a Petőfi-Társaságnak. — a Petőfi-t­ársaság csatornok neresén ün­nepli meg alapításának ötvenedik évfor­dulóját, amelyen, minthogy eredeti szán­dékával ellentétben, a kormányzó más irányú elfoglaltsága miatt nem vehet részt, Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszterrel is képviselteti magát. Az ünnepi ülésen az ország előkelőségeinek és testületeinek élén megjelenik József királyi herceg, Auguszta királyi hercegasszony, József Ferenc ki­­rályi herceg és Anna királyi hercegasszony. Az ünnepen teljes szívvel részt vesz a Társaság alapítójának Jókai Mórnak ro­­konsága is, amelynek nevében Hegedűs Lóránt és ifj. Hegedűs Sándor rendkívül értékes adománnyal fejezik ki ünnepi ér­zelmeiket. Hegedűs Lóránt Jókai Mórnak a forra­dalom óta festett egyetlen ismert olajfest­ményét, ifj. Hegedűs Sándor a Jókai Mór szerkesztette Hon huszonöt kötetét és édes­­anyjának, Jókai Jolánnak nagy olajfestmé­nyét ajándékozta a társaságnak. A nemeslelkű ajándékozók ma a követ­kező két levélben értesítették elhatározá­sukról Pekár Gyulát, a Petőfi­ Társaság el­nökét: I. Kedves Barátom! Abból az alkalomból kereslek fel tisz­telgő soraimmal, hogy a Petőfi-Társaság — Jókai Mór alapítása — ötvenéves jubileumát ünnepli. Igyekszem ez ünnep­­léshez azáltal némi csekélységgel hozzá­járulni, hogy a Petőfi—Jókai-ház szá­mára felajánlom Jókai Mórnak a forra­dalom óta festett egyetlen ismert olaj­­festményét, melyet eddig családunk őr­zött. A festményt 1896-ban, a Milleneum évében készítette és azt ábrázolja, amint ő svábhegyi kertjéből egy Pest felett el­vonuló zivatart szemlél. Örömmel válók most meg ettől az ereklyétől, abban a tudatban, hogy az méltó helyen lesz a Ti­kezetekben, őszinte barátsággal ü­dvö­­zöl igaz hived Budapest, 1926. december 30. Hegedűs Lóránt. II. Budapest, 1927. jan. 4. Kedves Barátom! A Petőfi-Társaság ötvenéves jubileuma alkalmából küldöm Hozzád soraimat. Halhatatlan nagybátyánk által alapított Petőfi-Társaság iránt azzal akarom le­róni hálámat, hogy a Petőfi—Jókai-ház részére felajánlom a Jókai Mór által szer­kesztett Hon­ nak nagy foliánsba kötött 25 kötetét, mely az ő hírlapjának 25 év­folyamát tartalmazza. Ezzel egyidejűen ajándékozom a Petőfi­ Társaságnak édes­anyámnak, Jókai Jolánnak nagy olaj­­festményét, hogy az a kép — a Petőfi­­házban már gondozott és Hegedűs Sán­dor családjának örök letétjét képező szobát ékesítse, mert hisz ő gyűjtötte össze az ottlevő emlékeket — a nemzet részére! — őszinte barátsággal üdvözöl igaz hived Ifj. Hegedűs Sándor. A Kisfaludy-Társaság ülése — Szász Károly felolvasása. — A Kisfaludy-Társaság ma délután Berze­­viczy Albert elnöklésével felolvasó ülést tartott, amelyen a Greguss-jutalom jelen­tése is felolvasásra került. * Berzeviczy Albert elnök az ülés megnyi­tása után felkérte Szász Károlyt, hogy mi­vel a főtitkárnak, Voinovich Gézának nin­csen jelenteni valója, kezdje meg felolva­sását. Szász Károly r. tag A szabadfalvi pap leánya című készülő verses regényének első részéből olvasott fel részleteket a kö­zönség sokszor megújuló tetszésnyilvání­tása mellett. A szabadfalvi pap leánya, Ka­­tinka bájos, fiatal leányéveinek romantiká­­ját festi meg az író meleg színekkel, s de­rűs hangjával többször megnevettette a hallgatóságot. Amikor a kis Katinka ideálja, a daliás Gerendy megjelenik a szí­nen, a regény tónusa telve van izzó haza­­szeretettel, megalkuvásra nem hajlandó fiatalos tűzzel, amely élénk hűséggel tük­rözi vissza az írónak a régi nagy Magyar­­ország utáni vágyódását és a jövőbe vetett hitét. Ezután Petrovics Elek, a Greguss-bizott­­ság előadója olvasta fel jelentését, ame­lyet lapunk más helyén közlünk. Vé­gül Vargha Gyula bemutatta Máriássy Mi­­hályné Szemere Katinka öt igen szép, új meglátású, nemeshangú költeményét, ame­lyek őszinte meleg elismerésben részesül­tek. A hallgatóság mind megtapsolta. Ez­zel a felolvasó ülés véget ért, utána zárt ülés következett. * (Előadás Parisról.) A Végzett Iparmű­vészek Társasága rendezésében 10-én dél­után 5 órakor az Iparművészeti Múzeum dísztermében vetített képekkel előadást tart Urbányi Vilmos építőművész Páris— London címmel. Belépőjegy 10.000 korona. Noszty-bankett. Nagyszabású bankettel ünnepelte meg ma este a Magyar Színpadi Szerzők Egye­sülete, a budapesti Színházigazgatók Szö­­vetsége, a budapesti Színészek Szövetsége, a Fészek Klub és a Vígszínház igazgató­sága a „Noszty fiú esete Tóth Marival" című darabnak negyedik jubileumát. A bankettnek kulturális jelentőséget adott az a körülmény, hogy ez alkalommal egy olyan irodalmi értékű darab érte el ezt a ritka jubileumot, amelynek hangulata és tartalma ízig-vérig magyar. A banketten megjelent közéletünknek és művészeti társadalmunknak számos kitű­nősége. Résztvettek a banketten Petri Pál államtitkár, Prónay György báró állam­titkár, Kertész K. Róbert, Petényi Zsig­­mond báró, Madarassy-Beck Gyula báró, Bárdossy László külügyminiszteri osztály­tanácsos, Bencs Zoltán miniszteri titkár, Radnay Miklós, az Operaház igazgatója, Beöthy László, és még számosan. A vacsora során az első felköszöntőt Tolnay Ákos, a Fészek Klub igazgatója mondotta, szíves szavakkal köszöntve fel a nagysikerű darabnak kitűnő szerzőjét, Ilaz­­sányi Zsoltot. A következő felszólaló Petri Pál államtit­kár volt, aki üdvözlő beszéde végén felol­vasta az ünnepi vacsorára csak később ér­kező Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisz­ter levelét. A kultuszminiszter levelében örömmel üdvözli a kitűnő szerzőt, aki nagyértékű darabjával és egyben sikerével ismét diadalra juttatta a magyar lélekből fakadó színpadművészetet. A jelenlévők mind Petri Pál üdvözlő szavait, mind a kultuszminiszter levelét percekig tartó lelkesedéssel fogadták, s hosszasan­ ünnepelték a szerzőt, akinek egészségére a vacsora során számos felkö­­szöntő hangzott el. Az egybegyűltek mintegy kétszázan a leg­jobb hangulatban a késő éjszakai órákig maradtak együtt. ◄ T % v aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa bevált izzólámpa ◄ ?fTTVTTTTTTVTTTTTTTTVTTTTTTTy A házi tündér. — Főpróba a Kamara Színházban. — A Dickens karácsonyi meséjéből készült idillikus kis játéknak a főpróbájáról referál­­ünk. A premier ugyanis holnap — ünnep­i napon — lesz és így csak szombaton szá­­molhatnánk be róla. Ennek a darabnak vol­­ faképpen karácsony hetében lett volna a stílszerű bemutatója és csak sajnálni lehet, hogy a színház így elkésett vele. Dickens bájos karácsonyi meséje bizonyára jól is­­­meretes olvasóink előtt , ami a színpad deszkáin frissen és épen megmaradt belőle, az éppen elég arra, hogy a közönség szim­­pátiáját megfogja és érdeklődését lekösse. Dickens, a világirodalom egyik legnagyobb művésze, egyben a legbámulatosabb van­rázsló, mert ilyen kevés és fogyatékos em­berismerettel soha senki sem formált olyan hervadhatatlan, szívünket megejtő, szeretett alakokat, mint ő. Egyetlen egy alakja sem hasonlatos az élő eleven emberhez, ellen­ben mindegyik olyan, mint amilyen ez az élő, eleven ember szeretne lenni, ha ereje, virtusa, főképpen ha elegendő jósága volna hozzá. Dickens ezeket a minden emberi életen és karakteren kívül és távol eső sze­mélyeket olyan közel tudta hozzánk hozni, hogy sokkal inkább magunkénak érezzük őket, m­int azoknak az íróknak az embereit, kikben saját tükörképünket láthatnánk. Hiába, az embert saját magánál csak az ér­dekli jobban, erősebben, főként melegeb-­­ben, akivé válni, nemesedni szeretne,­­ ha hibna. És ezért a derék, becsületes élemedett fu­varos John és kedves, okos, fiatal asszony­kája, a szívtelen gyáros, a szegény agyon­dolgoztatott munkás, a szegény vak Berta, a Kaliforniából dúsgazdagon visszatérő ifjú vőlegény, meg a titokzatosan cirpelő tücsök, mind drága, kedves ismerőseink, kiket soha semmi és senki ki nem szorít­hat szívünkből. A színpadon persze sok a kitérés, a megállás és kissé egyhangú a for­mában megismétlődő jelenetek halmozása, de azért még így is világít a hervadhatatlan poézis fénye le a nézőtérre egy-egy jelenet­nél. Az előadásból elsősorban Kiss Ferenc fuvarosát kell kiemelnünk. Külső maszkán és benső megformálásban egyaránt kitűnő dickensi figura, ő tudta leginkább eleven élettel megtölteni és hozzánk közel hozni az alakot. Somogyi Erzsi kedves, friss, ügyes, de Dickens fuvarosnéja sokkal komplikáltabb lelkű asszonyszemély, mint amilyennek a különben igen tehetséges S­o­­mogyi Erzsi formálta. Várady Aranka hal­vány pasztellszínekkel rajzolta meg a vak Berta alakját. Rózsahegyi, Sugár, Radó, Mária, Vaszary Piroska, Forgács és a töb­biek mind hívek maradtak a darab stí­lusához. 1 D. I.. L. 13 * (Előadás Mussoliniról.) A Szabad Lyecum­ január 4-én este hat órakor tu­dományos és művészeti előadást rendezett, amelyen Szigethy János, a Kassa-oderbergi vasút vezérigazgatója, fővárosi bizottsági tag, Mussolini és a fasizmus címmel tartott előadást. Az előadó vázolta az olasz diktá­tor tüneményes pályafutását, Mussolini és a fasiszmus közötti kapcsolatot, majd rá­mutatott a fasizmusnak az egész olasz né­pet átformáló és megnem­esítő hatására. A magyar Mussolini-könyvek közül kiemelte Kemechey­­ László dr. kitűnően megírt könyvét. Ezután Dolinay Gusztáv zene­szerző dalai, Schindler Marianne dr. zon­goraművésznő és Kovács­ Mária oparaéne­­kesnő nagy tetszéssel fogadott művészi szá­mai következtek. A megjelent nagyszámú hallgatóság között az okrsz követség képvi­seletében Durini di Monza gróf megbízásá­ból Antonio XVidmar is megjelent. A pom­pásan sikerült kultur­ délutánért Biczó Dá­niel igazgatót illeti elismerés. * (A Magyarhoni Földtani Társaság szakü­lése.) Szerda délutánra hirdette a Magyarhoni Földtani Társaság 77-ik rendes évi közgyűlését, mely azonban csak alaki gyűlés volt, mert a tagok nem jelentek meg kellő számban. Az elnöklő Mauritz Béla ezért február 9-ére tűzte ki az új közgyűlés napját, amikor a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes lesz a közgyűlés. Ezután szakülés következett, melyen Szentpéteri Zsigmondinak és Ernest Károlynak a trócsányi granodioritosz kőze­tekről szóló előadása után Lóczy Lajos dr.- nak az Ecuadorban végzett geológiai kuta­tásairól számolt be. Végül Lengyel Endre a plagioklaszokról tartott előadást.

Next