Budapesti Hírlap, 1927. január (47. évfolyam, 1–24. szám)
1927-01-06 / 4. szám
1927 Január 3. 11. Szt Budapesti Hirap az előterjesztéshez, azonban azt kívánja, hogy ezer lakást a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, ezret a Pesti Hazai Első Takarékpénztár a Hazai Bankkal együttesen, hatszázat az Építőmesterek Szövetsége, négyszázat az Angol-Magyar Bank, négyszázat pedig a főváros saját rezsijében építsen. A Belvárosi Takarékpénztárnak azonban egyetlen lakásépítésre vonatkozó megbízást se adjanak. A városatyák szerepére vonatkozóan Peyer Károlynak felszólalására azt mondja, hogy a keresztény községi párt nevében visszautasít minden gyanúsítást, ott nincsen egyetlen kijáró sem. A következő felszólaló Pakots József volt. Este kilenc órára járt már az idő, amikor Ripka Ferenc főpolgármester elnök kijelentette, hogy az idő előrehaladottságára való tekintettel a közgyűlést ma berekeszti és a folytatását péntek délután négy órára tűzte ki. Érdekes jelenetek játszódtak le a közgyűlés berekesztése után, a szociáldemokrata városatyák ugyanis erős szemrehányást tettek volt szövetségeseiknek, a demokratáknak azért, mert szerintük ők az akadályai annak, hogy az előterjesztésből ma sem lett közgyűlési határozat, ők húzzák ki továbbra is a lakásínséget és a munkanélküliséget. A felszólalók neveit jegyző tisztviselőnek a listáján ugyanis még mindig húsz demokratapárti városatya neve olvasható, akik több-kevesebb szakértelemmel akarják boncolgatni a lakáépítés problémáját, és így ők a felelőse azért, hogy még mindig késik az első kapavágás a lakásépítés megkezdéséhez. — Nem lesz új igazgató a vízműveknél. Ismeretlen oldalról azt a hírt terjesztik, hogy a fővárosi vízművek érdemes igazgatója, Paulovits Viktor nyugdíjba vonul és helyét Friedrich István foglalja el. Megkérdeztük Sipőcz Jenő polgármestert, hogy mi igaz az érthetetlen hírből, mire azt a választ kaptuk, hogy ő nem nyilatkozik, ellenben hivatalosan kiadtak már egy nyilatkozatot e hírre vonatkozóan. Ez a nyilatkoztatt, illetve cáfolat így szól: Illetékes helyen kijelentik, hogy a Budapest Székesfővárosi Vízművek igazgatóságánál semmiféle személyi változást nem terveznek. — A közlekedési bizottság ülése: Lobmayer Jenő tanácsos, a közlekedési és közgazdasági ügyosztály vezetője a jövő hétre hívja össze az új esztendőben a közlekedési bizottság első ülését. Az ülésen két fontos tárgy szerepel. Az egyik az autó,taxik pengőre való átszerelésének ügye,amire vonatkozóan az az ügyosztály javaslata, hogy a nagytaxik 90 filléres, a kistaxik 75 filléres alapról induljanak. Úgy anagytaxinál, mint a kistaxinál ezer-ezer méter után kezd ugrani a mutató, úgy hogy a nagytaxiknál minden további 500 méter30 fillérbe, a kistaxinál pedig 25 fillérbe ■kerül. A látogató bérkocsikra vonatkozóan azt javasolja az ügyosztály, hogy ezt a haldokló iparágat ne szereljék át új taxamérrekre, mert az igen költséges lenne. A másik fontos tárgy a teherkocsiszabályrendelet módosítása, amelyet már esztendőik óta követelnek a közlekedési bizottságban. Az ügyosztályi előterjesztés a bizottságban elhangzott felszólalások értelmében megfelelő módosításokat javasol a teherkocsiszabályrendeleten, e módosítások a teherkocsi közlekedés, illetően a teherkocsikon való szállítást a mai áraknál olcsóbbá fogják tenni. Ezzel kapcsolatban szó lesz a gép erejű teherkocsik ügyének rendezéséről esetleg a teherautótaxi engedélyezéséről is. — Zsiráfokra alkuszik az Állatkert.. Az Állatkent által beszerzendő állatok között elsőrban egy zsiráfpár szerepel, amely állatfajta már régóta hiányzik az Állatkertből. A napokban az Állatkert igazgatósága ajánlatot kapott a németországi Ruhe állatkereskedőtől, akinek több előadó zsiráfja van. A cég 35—40.000 márka körül kínálja az állatokat. Az Állatkert ügyeit intéző városgazdasági ügyosztály most tárgyalásokat folytat az említett állatkereskedővel, hogy a kért árat mérsékelje és olyan irányban akar megállapodásra jutni, hogy az állatokat csak a tavasszal szállítsák, addig a kockázat az állatkereskedőé legyen.Az Állatkert igazgatósága és a városgazdasági ügyosztály ugyanis tudatában van annak, hogy télen mennyire komplikált egy ilyen délévi állatnak a szállítása és elhelyezése. Az állatkerti bizottság legutóbbi ülésében azt is elhatározta, hogy az oroszlánok alkalmasabb elhelyezése, illetve a nagy sziklabarlang megfelelő átalakítása ügyében az Állatkertben helyszíni szemlét tart. Ez a helyszíni szemle is rövidesen meglesz. Egyelőre az oroszlánok új elhelyezésének legnagyobb akadálya a pénzkérdés, ugyanis az elkészített tervek szerint a sziklabarlang megfelelő átalakítása két és félmilliárd koronába kerülne, amit az ügyosztály soknak tart és így az átalakítási terveken némi módosításra lesz szükség. — Utcai automatákat akarnak felállítani. A főváros tanácsának út- és csatornaépítési ügyosztályán, ahová a közterületfoglalási engedélyek tartoznak és a főváros hirdetővállalatát ezrével árasztják el a legkülönfélébb engedelmek kiadását kérő beadványok. A legutóbbi napokban a pengőszámítás bevezetése, illetően a fémpénz életbeléptetése kapcsán több vállalkozó négyezer utcai automata felállítására kért engedelmet, amelyek az új tíz-, vagy húszfilléres bedobása ellenében mindent adnának a közönségnek. A közmunkatanács annyira szigorúan vigyáz arra, hogy a különféle hirdetőpadokkal, árusítóbódékkal, hirdetőoszlopokkal túlzsúfolt pesti járdát tovább el ne lepjék, hogy a főváros tanácsának, illetőleg hirdetővállalatának csak a legnagyobb nehézségek árán sikerült 50 darab új nagytípusú hirdetőoszlop felállítására engedelmet kapni a közmunkatanácstól. Vannak azonban olyan protektorok, akiknek eljárása elől a főváros nem tud elzárkózni, úgy hogy néha mégis kiadnak újabb bódéengedélyeket. A tanács azonban ilyen esetekben is szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy csak a kültelkeken engedélyezheti bódék felállítását, ahol nagyobb a térség. A vállalkozók a külterületekre engedélyezett bódékat azután nem állítják föl, mert mindnyájan vagy a Nemzeti Színház elé, vagy a Károly körút és Kossuth Lajos utca sarkára, vagy a Kálvin-térre, vagy legalább is a Berlini térre szeretnék a bódékat fölállítani. Ezekben az ügyekben értesülésünk szerint a közeli hetekben ankét lesz a városházán. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A Petőfi-Társaság ünnepe. — Adományok a Petőfi-Társaságnak. — a Petőfi-társaság csatornok neresén ünnepli meg alapításának ötvenedik évfordulóját, amelyen, minthogy eredeti szándékával ellentétben, a kormányzó más irányú elfoglaltsága miatt nem vehet részt, Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszterrel is képviselteti magát. Az ünnepi ülésen az ország előkelőségeinek és testületeinek élén megjelenik József királyi herceg, Auguszta királyi hercegasszony, József Ferenc királyi herceg és Anna királyi hercegasszony. Az ünnepen teljes szívvel részt vesz a Társaság alapítójának Jókai Mórnak rokonsága is, amelynek nevében Hegedűs Lóránt és ifj. Hegedűs Sándor rendkívül értékes adománnyal fejezik ki ünnepi érzelmeiket. Hegedűs Lóránt Jókai Mórnak a forradalom óta festett egyetlen ismert olajfestményét, ifj. Hegedűs Sándor a Jókai Mór szerkesztette Hon huszonöt kötetét és édesanyjának, Jókai Jolánnak nagy olajfestményét ajándékozta a társaságnak. A nemeslelkű ajándékozók ma a következő két levélben értesítették elhatározásukról Pekár Gyulát, a Petőfi Társaság elnökét: I. Kedves Barátom! Abból az alkalomból kereslek fel tisztelgő soraimmal, hogy a Petőfi-Társaság — Jókai Mór alapítása — ötvenéves jubileumát ünnepli. Igyekszem ez ünnepléshez azáltal némi csekélységgel hozzájárulni, hogy a Petőfi—Jókai-ház számára felajánlom Jókai Mórnak a forradalom óta festett egyetlen ismert olajfestményét, melyet eddig családunk őrzött. A festményt 1896-ban, a Milleneum évében készítette és azt ábrázolja, amint ő svábhegyi kertjéből egy Pest felett elvonuló zivatart szemlél. Örömmel válók most meg ettől az ereklyétől, abban a tudatban, hogy az méltó helyen lesz a Tikezetekben, őszinte barátsággal üdvözöl igaz hived Budapest, 1926. december 30. Hegedűs Lóránt. II. Budapest, 1927. jan. 4. Kedves Barátom! A Petőfi-Társaság ötvenéves jubileuma alkalmából küldöm Hozzád soraimat. Halhatatlan nagybátyánk által alapított Petőfi-Társaság iránt azzal akarom leróni hálámat, hogy a Petőfi—Jókai-ház részére felajánlom a Jókai Mór által szerkesztett Hon nak nagy foliánsba kötött 25 kötetét, mely az ő hírlapjának 25 évfolyamát tartalmazza. Ezzel egyidejűen ajándékozom a Petőfi Társaságnak édesanyámnak, Jókai Jolánnak nagy olajfestményét, hogy az a kép — a Petőfiházban már gondozott és Hegedűs Sándor családjának örök letétjét képező szobát ékesítse, mert hisz ő gyűjtötte össze az ottlevő emlékeket — a nemzet részére! — őszinte barátsággal üdvözöl igaz hived Ifj. Hegedűs Sándor. A Kisfaludy-Társaság ülése — Szász Károly felolvasása. — A Kisfaludy-Társaság ma délután Berzeviczy Albert elnöklésével felolvasó ülést tartott, amelyen a Greguss-jutalom jelentése is felolvasásra került. * Berzeviczy Albert elnök az ülés megnyitása után felkérte Szász Károlyt, hogy mivel a főtitkárnak, Voinovich Gézának nincsen jelenteni valója, kezdje meg felolvasását. Szász Károly r. tag A szabadfalvi pap leánya című készülő verses regényének első részéből olvasott fel részleteket a közönség sokszor megújuló tetszésnyilvánítása mellett. A szabadfalvi pap leánya, Katinka bájos, fiatal leányéveinek romantikáját festi meg az író meleg színekkel, s derűs hangjával többször megnevettette a hallgatóságot. Amikor a kis Katinka ideálja, a daliás Gerendy megjelenik a színen, a regény tónusa telve van izzó hazaszeretettel, megalkuvásra nem hajlandó fiatalos tűzzel, amely élénk hűséggel tükrözi vissza az írónak a régi nagy Magyarország utáni vágyódását és a jövőbe vetett hitét. Ezután Petrovics Elek, a Greguss-bizottság előadója olvasta fel jelentését, amelyet lapunk más helyén közlünk. Végül Vargha Gyula bemutatta Máriássy Mihályné Szemere Katinka öt igen szép, új meglátású, nemeshangú költeményét, amelyek őszinte meleg elismerésben részesültek. A hallgatóság mind megtapsolta. Ezzel a felolvasó ülés véget ért, utána zárt ülés következett. * (Előadás Parisról.) A Végzett Iparművészek Társasága rendezésében 10-én délután 5 órakor az Iparművészeti Múzeum dísztermében vetített képekkel előadást tart Urbányi Vilmos építőművész Páris— London címmel. Belépőjegy 10.000 korona. Noszty-bankett. Nagyszabású bankettel ünnepelte meg ma este a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete, a budapesti Színházigazgatók Szövetsége, a budapesti Színészek Szövetsége, a Fészek Klub és a Vígszínház igazgatósága a „Noszty fiú esete Tóth Marival" című darabnak negyedik jubileumát. A bankettnek kulturális jelentőséget adott az a körülmény, hogy ez alkalommal egy olyan irodalmi értékű darab érte el ezt a ritka jubileumot, amelynek hangulata és tartalma ízig-vérig magyar. A banketten megjelent közéletünknek és művészeti társadalmunknak számos kitűnősége. Résztvettek a banketten Petri Pál államtitkár, Prónay György báró államtitkár, Kertész K. Róbert, Petényi Zsigmond báró, Madarassy-Beck Gyula báró, Bárdossy László külügyminiszteri osztálytanácsos, Bencs Zoltán miniszteri titkár, Radnay Miklós, az Operaház igazgatója, Beöthy László, és még számosan. A vacsora során az első felköszöntőt Tolnay Ákos, a Fészek Klub igazgatója mondotta, szíves szavakkal köszöntve fel a nagysikerű darabnak kitűnő szerzőjét, Ilazsányi Zsoltot. A következő felszólaló Petri Pál államtitkár volt, aki üdvözlő beszéde végén felolvasta az ünnepi vacsorára csak később érkező Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter levelét. A kultuszminiszter levelében örömmel üdvözli a kitűnő szerzőt, aki nagyértékű darabjával és egyben sikerével ismét diadalra juttatta a magyar lélekből fakadó színpadművészetet. A jelenlévők mind Petri Pál üdvözlő szavait, mind a kultuszminiszter levelét percekig tartó lelkesedéssel fogadták, s hosszasan ünnepelték a szerzőt, akinek egészségére a vacsora során számos felköszöntő hangzott el. Az egybegyűltek mintegy kétszázan a legjobb hangulatban a késő éjszakai órákig maradtak együtt. ◄ T % v aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa bevált izzólámpa ◄ ?fTTVTTTTTTVTTTTTTTTVTTTTTTTy A házi tündér. — Főpróba a Kamara Színházban. — A Dickens karácsonyi meséjéből készült idillikus kis játéknak a főpróbájáról referálünk. A premier ugyanis holnap — ünnepi napon — lesz és így csak szombaton számolhatnánk be róla. Ennek a darabnak vol faképpen karácsony hetében lett volna a stílszerű bemutatója és csak sajnálni lehet, hogy a színház így elkésett vele. Dickens bájos karácsonyi meséje bizonyára jól ismeretes olvasóink előtt , ami a színpad deszkáin frissen és épen megmaradt belőle, az éppen elég arra, hogy a közönség szimpátiáját megfogja és érdeklődését lekösse. Dickens, a világirodalom egyik legnagyobb művésze, egyben a legbámulatosabb vanrázsló, mert ilyen kevés és fogyatékos emberismerettel soha senki sem formált olyan hervadhatatlan, szívünket megejtő, szeretett alakokat, mint ő. Egyetlen egy alakja sem hasonlatos az élő eleven emberhez, ellenben mindegyik olyan, mint amilyen ez az élő, eleven ember szeretne lenni, ha ereje, virtusa, főképpen ha elegendő jósága volna hozzá. Dickens ezeket a minden emberi életen és karakteren kívül és távol eső személyeket olyan közel tudta hozzánk hozni, hogy sokkal inkább magunkénak érezzük őket, mint azoknak az íróknak az embereit, kikben saját tükörképünket láthatnánk. Hiába, az embert saját magánál csak az érdekli jobban, erősebben, főként melegeb-ben, akivé válni, nemesedni szeretne, ha hibna. És ezért a derék, becsületes élemedett fuvaros John és kedves, okos, fiatal asszonykája, a szívtelen gyáros, a szegény agyondolgoztatott munkás, a szegény vak Berta, a Kaliforniából dúsgazdagon visszatérő ifjú vőlegény, meg a titokzatosan cirpelő tücsök, mind drága, kedves ismerőseink, kiket soha semmi és senki ki nem szoríthat szívünkből. A színpadon persze sok a kitérés, a megállás és kissé egyhangú a formában megismétlődő jelenetek halmozása, de azért még így is világít a hervadhatatlan poézis fénye le a nézőtérre egy-egy jelenetnél. Az előadásból elsősorban Kiss Ferenc fuvarosát kell kiemelnünk. Külső maszkán és benső megformálásban egyaránt kitűnő dickensi figura, ő tudta leginkább eleven élettel megtölteni és hozzánk közel hozni az alakot. Somogyi Erzsi kedves, friss, ügyes, de Dickens fuvarosnéja sokkal komplikáltabb lelkű asszonyszemély, mint amilyennek a különben igen tehetséges Somogyi Erzsi formálta. Várady Aranka halvány pasztellszínekkel rajzolta meg a vak Berta alakját. Rózsahegyi, Sugár, Radó, Mária, Vaszary Piroska, Forgács és a többiek mind hívek maradtak a darab stílusához. 1 D. I.. L. 13 * (Előadás Mussoliniról.) A Szabad Lyecum január 4-én este hat órakor tudományos és művészeti előadást rendezett, amelyen Szigethy János, a Kassa-oderbergi vasút vezérigazgatója, fővárosi bizottsági tag, Mussolini és a fasizmus címmel tartott előadást. Az előadó vázolta az olasz diktátor tüneményes pályafutását, Mussolini és a fasiszmus közötti kapcsolatot, majd rámutatott a fasizmusnak az egész olasz népet átformáló és megnemesítő hatására. A magyar Mussolini-könyvek közül kiemelte Kemechey László dr. kitűnően megírt könyvét. Ezután Dolinay Gusztáv zeneszerző dalai, Schindler Marianne dr. zongoraművésznő és Kovács Mária oparaénekesnő nagy tetszéssel fogadott művészi számai következtek. A megjelent nagyszámú hallgatóság között az okrsz követség képviseletében Durini di Monza gróf megbízásából Antonio XVidmar is megjelent. A pompásan sikerült kultur délutánért Biczó Dániel igazgatót illeti elismerés. * (A Magyarhoni Földtani Társaság szakülése.) Szerda délutánra hirdette a Magyarhoni Földtani Társaság 77-ik rendes évi közgyűlését, mely azonban csak alaki gyűlés volt, mert a tagok nem jelentek meg kellő számban. Az elnöklő Mauritz Béla ezért február 9-ére tűzte ki az új közgyűlés napját, amikor a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes lesz a közgyűlés. Ezután szakülés következett, melyen Szentpéteri Zsigmondinak és Ernest Károlynak a trócsányi granodioritosz kőzetekről szóló előadása után Lóczy Lajos dr.- nak az Ecuadorban végzett geológiai kutatásairól számolt be. Végül Lengyel Endre a plagioklaszokról tartott előadást.