Budapesti Hírlap, 1930. május (50. évfolyam, 98-122. szám)
1930-05-18 / 112. szám
Megjelenik minden nap IRODALOM ÉS MŰVÉSZET Színház — Tudomány — Könyv — Zene — Film — Iskola — Kritika — Folyóiratszemle , melléklet 1930 máj. 18 Miss Hobbs Jerome K. Jerome háromfelvonásos vígjátékát szombaton este elevenítette fel a Nemzeti Színház Kamaraszínháza. Negyedszázaddal ezelőtt, amikor először játszották a Nemzeti Sznházban Jerome K. Jerome kedves vígjátékát, a közönség nagyon jól mulatott és sokat tapsolt. A kritika azonban már akkor is akadékoskodott és bár elismerte, hogy az angol szerző kitűnően tud franciásan tálalni, de magát a vígjátékot igénytelen kedvességnek minősítette. Ennek a kétfelé ágazó véleményeltérésnek egyszerűen az az oka, hogy a nőkérdésnek az a megoldása, amelyet Jerome K. Jerome elénk állít, már akkor, negyedszázad előtt régi és bukott teória volt. Nőemancipáció, szüfrazsett-mozgalom, politikai jogok, a dolgozó nő problémája? — igazán könnyű az egészet elintézni. Nem kell hozzá semmi egyéb a világon, csak néhány jóképű, jótermetű, jómódú férfi, akik meghódítják a hölgyeket, szerelemmel feledtetik a politikai ambíciókat és parancsoló szavukra a legelkeseredettebb szüfrazsett is vígan darálja a kávét, süti a kotlettet, de ha kell, talán mosogatni is hajlandó. így intézi el az angol vígjátékíró a nő problémáját és a közönség bele is nyugszik ebbe, mert szó ami szó, a Jerome K. Jerome darabjában szereplő hölgyeknél és uraknál bevág ez a recept, lévén jómódú emberek. Kár is volna szemrehányást tenni — pláne huszonhat esztendő ködös távlatában. — azért, mert a szerző nem csinált szociális problémát, vagy egyéb nagy drámai feszültséget kívánó világraszóló kérdést abból, hogy bizonyos Miss Hobbs felforgató tanainak mérgező hatásával el akarja választani egymástól a szerelmeseket, hogy aztán maga is súlyos vereséget szenvedjen a szerelem frontján és feladja a szüfrazsett hadállásokat. Maga a játék kedves, eleven, finom, ötletes és ha egy kissé hiilyamott elavult eszközökkel dolgozik, is,az ember azt gondolja, hogy egy régi anekdotát mesélnek a színpadon régimódi előadó-modorban, pipaszó mellett, üveg karosszékben. A Kamaraszínház mai előadásán jól esett látni a frisseséget, amelyet a rendezés érdemének kell felróni. A színészek méltó utódai voltak annak a nagy gárdának, amely 1904-ben sikerre vitte a darabot. Legelső helyen Váráéiy Arankát kell említeni, aki a címszerepben gazdag skáláját tudta adni az érzelmeknek, partnere, Petheő Attila kitűnően érzékeltette az erős akaratú, hódító, a nőemancipáció apostolnőjét szerelmi kerékbe törő, angol gentlemant. Nagy feladat volt T. Mátrai Erzsié, akinek D. Ligeti Juliska egykori szerepe jutott, sok bájt vitt bele szerepébe, a nő, az igazi nő volt, akinek elhittük azt is, amit a vígjátékot könyvben olvasva, talán kétségbe vontunk volna. Kiss Irén Rákosi Szidit igyekezett pótolni kisebb szerepében és mint mindig, ma is sokszor ragadta nevetésre a közönséget. Igen, nagy ígéret a színpadon Eőry Kató, aki ma azt a szerepet játszotta, amelyet huszonöt év előtt a mai címszereplő Váradi Aranka alakított. Eőry Kató is biztos úton jár a vezető szerepek felé, amit semmi sem bizonyít jobban, mint hogy az olyan jelentéktelen szerepben is, mint a mai, észre kell vennie a közönségnek. Kitűnő volt Uray Tivadar, aki a feledhetetlen Dezső József örökében igen mulattató szeleburdi férjet játszott. Cserépy Lászlóról színtelen szerepében is csak jót lehet mondani. (p. b.) mAi Ifjú prator' Takáts Jllii®eM-„Cserebere” A Vígszínház műsora A Vígszínház jövő hetét a szezon három nagy sikere tölti be a következő módon: Most vasárnap, hétfőn, szerdán, pénteken és jövő vasárnap Jaques Dévai rendkívül mulatságos vígjátéka, AZ IFJÚ PÁSZTOR kerül színre. Kedden és szombaton Szomory Dezső szenzációs színműve: TAKÁTS ALICE. Csütörtökön és jövő szombaton Yvaíri pompás zenés vígjátéka, CSEREBERE, szerepel a műsoron. Jegy egész nap, szünet nélkül, Váltható. Goldmark Károly (Arckép) Évezredeken át bolyongva szálldosó, messze, idegenben fakadt, buja melódiavonal teljesedett be, mikor száz évvel ezelőtt Goldmark Károly magyar földön megszületett. Keletről indult el, perzselte az égető nap, verte a hideg eső, fújta a sikongó szél, vitte országok, világrészek felett, körülsimogatta a pálmáié törzsét, belekapaszkodott a virágzó fák csilingelő sátrába, aztán bujdokolt tovább-tovább, nekiütődött a hegyeknek, végigpreekelt tavak s tengerek tükrös felszínén, méhektől zsibongó virágos rét danájában új erőre kapott, jégeső szétszaggatta, villám tüze összeforrasztotta, szállt, amerre sorsa vitte, a Kárpátok tetejét megsüvegelve repülte át, Tiszán, Dunán hajlékonyan ugrott keresztül s a gyönyörű Balaton egyik csücskében a Magyar Helikon városának humuszába esett, ahol megtermékenyülve, egy szegény zsidó kántor fiának költői lelkében kiénekelte hosszú, színes életének teljes pompáját. Ezen a bizonytalan úton Goldmark Zenetörténeti helyének keresgélésekor az előzményeket, a gyökereket, az előfutárokat ki tudná megtalálni? Halévy, Offenbach, Meyerbeer, Mendelssohn, Rubinstein járt valamikor e fantasztikus világ egyik-másik szakaszán, de az ősi vándor, Aki Judea lelkét kendőzetlen nyíltsággal énekelte ki, — egyedül Goldmark Károly. Ebben rejlik művészetének nagysága, zenetörténeti jelentőségének kivételessége és körülhatárolt egyénisége. Mások fajiságuk művészeti értékeit nemzetközi köntösben mutatták meg. • ő az anyanyelvén, egyenesen, őszintén beszélt s elkápráztatott mindenkit zenéjének orientális zamatéval, megvesztegető mesehangulatával, pompázó szertartásosságának hódító, nehéz illatával. Goldmarknak elődje sem volt, utódja sincs. Művészete külön utakon jár. Elmondhatta volna magáról Ady szavait. Sem utódja, sem boldog őse Nem vagyok senkinek. „Lidérces, messze fény“ volt, mely a Balaton zsombékjain villódzva, a kótapapírra maradandó mesterműveket rajzolt. Goldmark idejéből, a tizenkilencedik század második feléből három mestert ismerünk, aki önmagának őse: Erkel, Smetana és Bizet. Különös zenei fuvallat járhatott akkor Európa felett, mely megteremtette a Bánk bán-t, a Carmen-t és a Sába királynőjét. E két utóbbinak egyazon esztendőben volt a bemutatója (1875). Erkel jó negyedszázaddal előbb alkotta meg a magyar nemzeti operát. Goldmark ismerte Erkel műveit, mint zenekari muzsikus játszotta is, vájjon nem lehetne-e a Bánk bánban impulzust keresni a Sakunatala-hoz, vagy a Ságó-hoz? De a tudomány nem erőszakoskodhat. Azt kell elfogadnunk, amit Goldmark önmagáról írt: — Nem tudtam elöljárni, nem akartam másokkal menni, tehát magamban maradtam. Így lett Goldmark a zenei horizont egyik olyan álló csillaga, melynek nincsenek bolygói. Milyen zene zeng ezen a planétán? Másvilági, elvont, messziről szűrődő, bűbájos muzsika. Olyan, mint a balzsam, mely szerelemtől lángoló szív sebét enyhíti. Olyan, mint a tömjén és hangglória, mely bibliai alakok lépte nyomán jár. Ezer változatú orgona, melynek sípjai libanoni cédrusfából valók. Goldmark mondja emlékiratában, hogy apja s nagyapja, a galiciai selyemkereskedő, naphoszszat csodálatos melódiákat énekelt. A kisfiú lesve figyelte a százados, talán évezredes dalokat s beszívta magába. A Sábát alighanem három Goldmark írta: nagyapa, apa és fiú. — Ha édesapám félannyi zenét tudott volna, mint én, a világ legnagyobb zeneköltője lett volna — olvassuk az emlékiratban. Ez a zene olyan messziről jött, olyan távolról indult, hogy az élet realitásai iránt csak közömbös lehetett. Ilyen zenei nyelven csak örök emberi meséket lehet dalolni, olyan történeteket, amelyeken távlati köd ül. Ez a zene perspektívában már alig mutat vonalakat. Mindig színekben zeng. Nem rajzolja, hanem színezi a képeket. Goldmark a zenei formák összetartó erejét ismeri, stílusának jellegzetes trioláit, szinkópáit, szekvenciáit — mint díszítő sallangot — mindenütt megtaláljuk, de nem vonalban, hanem színben gondolkozik. Festékes ecsetjét többre becsüli, mint az arányos kompozíciót. Klasszikus színező és a legdúsabban szí nező, neoklasszikus. Ezt a kvalitását az impresszionista Debussy is megirigyelhetné. De míg Debussy orchideakertben, sétált, Goldmark pálmafák közt álmodozott. Debussy a hangfolt, Goldmark a hangszín költője. Beethoven zenei formáinak kereteibe ilyen színes vásznat nem festettek. Goldmark művészeti tízparancsolata a melódia volt, melyet a muzsika égő csipkebokrának fényébe mártott. • Goldmarkot zenetörténeti magaslatra nagyban segítették magyar vonatkozásai. Ezek a vonatkozások inkább földünk, mint szellemünk erejében találhatók meg. Ha nem Keszthelyen, hanem nyugat haladottabb kultúrájában születik, aligha ért volna meg ennyi dicsőséget. Ragaszkodott is hozzánk, magyar állampolgárságát csábítások ellenére megtartotta s szóban, írás ,ban és tettekkel magyarnak vallotta magát. — E haza földjében nyugosznak szüleim, itt állott bölcsőm. Büszkén és szívből mondom mindenkinek: magyar vagyok. n Ezeket a szavakat húsz évvel ezelőtt a • nyolcvanadik születésnapján rendezett • díszlakomán Apponyi Albert gróf r kö-V szöntőjére mondta — németül. Mert ma* Egyházművészeti kiállítás Páratlan szépségű kincsek, szobrok, ötvösművek, labszemyegek, egyházi ruhák kiállítása az Iparművészeti Múzeumban A jubiláris Szent Imre-év alkalmából az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum Serédi Jusztinián hercegprímás fővédnökségével nagyszerű kiállítást rendezett a magyar állami, egyházi és magángyűjteményekben, kincstárakban lévő egyházművészeti remekekből. A milleniumi országos kiállítás óta nem volt enynyi katolikus jellegű kincs összehalmozva. A magyar főpapi kar mindent megtett a kiállítás sikere érdekében, nem egy rendkívüli értékű darabját engedte át székesegyházaiból, templomaiból, kincstáraiból a kiállítás számára. Esztergom, Győr, Eger, Kalocsa, Pannonhalma, Pécs, Budapest ötvösremekeik, pompás egyházi ruháik, fali szőnyegeik egész sorát bocsátották a Szent Imre-ünnepségek jegyében létrejött kiállítás rendelkezésére. Sőt jövő hó folyamán égyük legnagyobb egyházi és művészi ereklyénk, Szent László királynak a győri székesegyházban őrzött hermája is látható lesz a kiállításon. Az Iparművészeti Múzeum nagy udvarában rendezett kiállítás dióhéjban 700—800 év katolikus egyházművészeti kultúráját mutatja be. Magyar eredetű műtárgyak mellett az olasz, német, francia, flamand és spanyol művészet kiváló alkotásai sorakoznak egymás mellé. Különösen az ötvösművészet, — kelyhek, úrfelmutatók — és a miseruhák gyűjteménye rendkívül gazdag, de a nagy- és a kisplasztika köréből is néhány elsőrendű darabbal találkozunk, így mindjárt nagy figyelmet érdemel az esztergomi Keresztény Múzeumból való, hársfából faragott, tűztől megpörkölt XII. századi Mária Magdolna-szobor, mely a legnemesebb korai középkori francia szobrászat stílusát árulja el. Kötöttsége ellenére mennyi bensőség, lelkiség, elegancia van ebben a kevéssé ismert remekműben. Egyházművészeti kincseink első sorába tartozik. Hasonlóképpen kiváló egy XIV. századi francia Madona-szobor mészkőből. Kornfeld Móric báró gyűjteményének legújabb ékessége. Kitűnő képviselője az 1300 körül kifejlődő kései gótikus, negédes francia Madonna-típusnak, amely az egész művelt Európában elterjedt és az olasz Giovanni Pisano művészetében jelentkezett legegyénibb erővel. Nálunk a szlatvini és a nagyőri Madonnák örökölték ezt a típust. A többi gótikus és reneszánsz szobor közül Delmár Emilnek egy 1480 körüli sváb iskolából való, sárkányt ölő Szt. Mihály szobra (fa), Baumgarten Sándornak flamand eredetű Szent Annája, egy ugyanilyen tárgyú csoport Herzog báró gyűjteményéből, melyet Leinberger német mesternek tulajdonítanak, egy Andera Robbia-fej, néhány antwerpeni oltártöredék, egy svájci Misericordia-Madonna és két olasz quattrocento Madonnarelief válik ki. A magyar faszobrászatot elsősorban az Iparművészeti Múzeum tulajdonában lévő két kisszebeni szárnyasoltár képviseli. A különböző anyagból való kisplasztikák közül első helyen kell említenünk a Delmárgyűjtemény Szent Kristófját. Meller Simon annak idején a kiváló kvalitású bronzszobrocskai stílusa, az alak egyik talpába vésett évszám alapján az idősb Vischer Péternek, a nürnbergi reneszánsz szobrászat nagy mesterének tulajdonította, azonban újabban korábbinak tartják az alkotást. Az évszámot pedig nem 1497-nek, hanem 1407-nek olvassák.. Mestere gyanánt most a híres kölni Gusmint emlegetik, akiről Ghiberti emlékezett meg oly nagy elismeréssel kommentárjaiban. Gusipinról alig tudunk ma valamit, már több mestert próbáltak vele azonosítani, olyanokat, akiknek északi művészetében olasz hatások is jelentkeznek. A Gusmin-attribucióknak a Szent Kristóf-szobrocskával kapcsolatban azért van némi alapja, mzért az alkotásiban a német stílussajátságok kétségtelenül az olasz trecento jellemvonásaival vegyülnek. A Kitűnő olcsó kerítés HAIDEKKER - HUNGÁRIA Ingyen Árjegyzék Budapest, Üllői út 48/1 FONAT HAIDEKKER SÁNDORI szobrocska mindenesetre érdekes csemegéje a meghatározásokra éhes művészettörténészeknek. A kisplasztikák között Donatello és, Asteráo plakettjeivel, a német Dauehemnék egy kelheimi kőből faragott Olajfák hegye-domborművével és egy XVI. századi németalföldi manierista művésztől származó Sírbatétel reliefjével (Faragó Ödön gyűjteménye) is találkozunk. A barokk időből való kisplasztikák között legnevezetesebb Giovanni da Bolognának Krisztus-szobra és Giulianinak Szent Andrása. Az előbbi Wittmann Ernőé, a másik Delmár Emilé. Itt említjük föl a holicsi figurális fayancsok érdekes sorát és a románkori aquamanilok néhány kiváló példányát, melyek szintén a plasztikához számítanak. A kiállítás igen alkalmas a kehely egész fejlődésének tanulmányozására. Még a honfoglalás előtti időkből való a mester nevével ellátott Cuipáld-kehely, melyet a sopronmegyei Petőházán leltek. A magyar középkori ötvösművészet elsőrendű remekeit találhatjuk a kelyhek között. A sajátos magyar sodronyzónaánctechnika rajtuk virágzik ki a legszebben. Mint fődarabot, az esztergomi székesegyházi kincstárból való, XV. századi, hallatlanul gazdag díszítésű Luky-kelyhet említjük fö. Egész más természetű szépségek virulnak ki aztán a barokk- és rokokókelyheken. Most a A „Fi-Fi minden este a Király Színházban Az operettirodalom egyik gyöngye, az offenbachi zenéjű „Fi-Fi“, amely frissességével, szellemességével és bűbájos zenéjével a főpróbán is elragadtatta a jelenlévőket, minden este színre kerül a Király Színházban Vaály Ilonával, Fejes Terivel, Kertész Dezsővel, Sziklay Józseffel, D'Ardrigó Kornéllal, Latabár Árpáddal, Fenyvessy Évával és Tarján Gyönggyel a főszerepekben. Jövő vasárnap délután a nagyhatású „Viktória“ kerül színre a legutóbbi szereposztásban. Az összes esti és délutáni előadásokra olcsó leszállított nyári áron lehet jegyet váltani.